Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-23 / 251. szám
1976. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Véleményről véleményre Ifjúsági parlament Házi Ferenc autószerelő feláll: ,,apró-cseprő dolgok miatt akadozik a munkánk. Itt van például a függő csapágyszeg. Nincs... Egymás kezéből vesszük ki a pisztoly-fúrógépet. Több kellene, mert így nem lehet rendesen dolgozni ...” Szavait nem taps követi, hanem egy újabb felszólaló, aki arról beszél, mennyi olaj csöpög el a tartályok mellett. A 7. sz. Volán Vállalatnál igazán hasznos volt mindkét félnek — a fiataloknak, a vezetőknek — az idei ifjúsági parlament. Egy 30 oldalas stencilezett füzetecskében már előre összefoglalták a teendőket ezzel a címmel: Intézkedési tervezet. íme néhány bekezdés ebből a sok közül: „A szocialista 'brigádoknál fel kell kérni azokat a tagokat, akik még nem végezték el az általános iskolát, vállalják a tanulást ... „A szakmunkástanulók szüleit meg kell hívni a vállalathoz üzemlátogatásra, beszélgetésre ..„A faliújságon be kell mutatni a munkában kiemelkedő fiatalokat ...”, „A vállalat biztosítson évente 600 km térítés nélküli utazási lehetőséget a fiatal dolgozóknak.” o A tervezetet Kerekes Ferenc igazgató még megtoldja egy-két gondolattal. így például beszél arról, milyen támogatást ad a 7. sz. Volán a családalapításhoz. Felsorolni is jó, hát még megkapni: 42 lakás Szolnokon, 12 Jászberényben, 20 Karcagon. S ezzel még nincs vége. A tanácskozáson hallhatták először a fiatalok hogy Jászberényben épül még 10—15 lakás. („Ha igénylik” — fűzi hozzá cinkos mosollyal az igazgató. Az első felszólalók egyike jászberényi: „Már hogyne igényelnénk . ..”) Szó esik a kiegészítésben a követelményekről is.- A vállalat termelési terve szerint 1980-ig 24 százalékkal több utast, 31 százalékkal több árut szállítanak az 1975 évihez képest. Az üzemi létszámnak a fele harminc éven aluli. Nem kis feladat vár tehát a fiatalokra. o Tizenöt perc szünet. A folyosón két korty Márka között az egyik küldöttel, Márkus Sándor gépkocsivezetővel beszélgetünk. — A tehergépkocsizókat a fordulók után fizetik. Hogy hamvat csinálnák meg, az leginkább a rakodóktól függ. Sajnos ha más cég rakodói pakolnak. — mint a Füszért- nél, vagy a Söripari Vállalatnál — kevesebb a pénz, mert nekik mem érdekük, hogy mi keressünk. Ezt kellene valahogy megoldani ... — Azt mondják, korszerű telephelyen dolgozunk, nincs semmi gond — kapcsolódik a beszélgetésbe Kukrics Károly csoportvezető. — Pedig néha mi is bosszankodunk ... Amikor ez az üzem megépült Szolnokon, még nem voltak olyan nagy kocsik, mint például a Skoda Lux, amelyik most nem fér be az ajtón. Javasoltuk: teleszkópos, nagy méretű kapukat építsenek a meglévők helyére. Elmondják mindketten, hogy az újszászi Autóforgalmi Szakközépiskolába járnak. A vállalatnál úgy intézik a munkát, hogy mindig el tudjanak menni az előadásokra, a beszámolókra. Tanulmányi szabadságot, sőt jutalomszabadságot is kapnak. Ha megvan az érettségi, akkor pedig magasabb bért. o A felszólalásokból néhány érdekesebb: Hajdú Ottó autószerelő tanuló röviden, tömören nyilatkozik a tanulmányi eredményekről. „Évről évre romlanak — mondja — ezért kérjük segítsenek nekünk a műszakiak. Jelöljenek ki időpontot, amikor mehetünik korrepetálásra . ..” Szabó Balázs a jászberényiek képviselője arról beszél, hogy nem szabad megfeledkezni a vállalaton belüli továbbképzésről sem. Ehhez adottak az eszközök, — például a mikrofilm-sorozat — ehhez azonban nem nagyon jutnak hozzá a vidékiek ... Gémes Ferenc autóbusz- vezető naponta a szolnoki utcákon közlekedik: „Elengedhetetlenül fontos kellékek hiányoznak a járművekről. Visszapillantó tükör, ablaktörlő motor, ködlámpaégő”. Bozsó Anna mondandóján mindenki felvidul, pedig elég elkeseredetten beszél a női sportolókról, pontosabban a női focicsapatról. Nem veszik komolyan őket, mondja. Persze ez nem is csoda, hisz pocakos férfiaknak való dresz- ben szaladgálnak, mert nem kapnak újat. o A második szünetben Bogdán Sándor fegyvernek! autóbuszvezető épp tolla. végét rágicsálja. — Hozzá szól? — Igen, most fogalmazom ... Arról akarok beszélni, jobb lenne, ha nem Tisza- bőn hanem Fegyvemeken állomásozna esténként a mi autóbuszunk ... Nemcsak azért mert éjszakánként a szabadban kinn áll, hanem azént is, mert nekünk — a személyzetnek — minden reggel 7—8 kilométert kell motorozni, hogy oda átérjünk. Az igazgató a válaszban egyetért Bogdán Sándorral, és még sok-sok felszólalóval. Elmondja: megvizsgálják, hogyan lehetne megvalósítani: Fegyvernekről induljon, s Fegyvernekre érkezzék a járat. Bálint László felszólalásához hozzáfűzi: a közeljövőben elkezdik a tiszaligeti üdülőben az átalakítási munkálatokat. Tehát télen is lehet majd itt pihenni, szórakozni. sportolni. Megvizsgálják, hogyan lehetne hasznosítani Házi Ottó véleményét, hogy kevesebb olaj menjen kárba, s minél több célgép dolgozzon a karbantartóknál . .. Bozsó Annáék pedig megkapják a rájuk való dresszeket s a szükséges ..szerelést”. o Az igazgató válaszai után a 7. sz. Volán ifjúsági parlamentjének utolsó napirendi pontjaként megválasztották a küldötteket. H. J. Ebédszünetben Népi ellenőr — társadalmi rangban Varga Istvánnét, a kész- áruraktár dolgozóját keresem a martfűi Tisza Cipőgyárban. A portás készségesen böngészi a névsort: „Vargáné... Varga István- né. . . Kérem, sok ilyen nevű van. Talán valami közelebbit... mit tud róla? Társadalmi ellenőr — mondom. „Miért nem ezzel kezdte1? Persze, hogy tudom kiről van szó!” Kedves, közvetlen asz- szony. — Ügy tűnik, pályát tévesztett. — Nem hiszem, több. mint harminc éve cipőgyári dolgozó vágyók. A szakma, az más. A kereskedelem inkább egy „szenvedély” része. Fiatal lányként, asz- szonylként már volt az ifjúsági szervezetben, a szak- szervezetben megbízatásom, ez utóbbi ma is tart. Azt mondják, ez valamiféle „közösségi vonás” bennem. — Ellenőr másfél évtizede. Társadalmi munkában. . . — Nagyon szeretem ezt a megbízatást. Nem sajnálok, se időt, se energiát, hisz hasznát látom. — Nagyon aprólékos az ellenőrzésnél? — Csak reális, bizonyított esetekben szólok. A kereskedőnek is, és a vásárlónak is. — A vásárlónak? — Gyakrabban, mint hinné. Tanácsokat adok például arra, mi a módja a vélt. vagy valódi sérelem orvoswg&fm lásának. A veszekedésnek, a kereskedő „molesztálásának” semmi értelme. A megnyugtató szó, a háziasszonyi — mondhatnám — baráti tanács sokat ér. Még akkor is, ha időnként zöldségért, krumpliért sorban állnak... — Engem a puszta „tanács” nem nyugtatna meg, ha például a másnapi ebédhez kell a krumpli. .. — Olyankor intézkedünk. A vállalat szak-<ei v-vsti tanácshoz. a községi tanács szakigazgatási szervéhez, az SZMT-hez, esetenként az üzlet felügyeletét ellátó szervhez fordulunk haladéktalanul. Az információra — szinte minden esetben — először áru. majd válasz érkezik. — Nem szerzett haragosokat? — Senkivel nem vagyok haragban. Jól tudják a ke- reskédők is. hogy a pultnak mindkét oldalát nézem. Legtöbbször egy-egy figyelmeztetést. észrevételt megköszönnek, azonnal kijavítják a hibákat. A vevők? Becsöngetnek a lakásomba, hogy ezt és ezt tapasztalták, nézzem meg. . . a péksütemény fedetlenül áll nyitás előtt, folyik a zacskós tej, fonnyadt a zöldség, szűk a Május 1. Ruhagyár mintaboltja. elfogyott a kenyér. A kereskedők pedig arra kérnek, hogy népszerűsítsük egy-egy új, még ismeretlen árujukat, gyűjtsenek vásárlói véleményt mert ez az ő munkájukat is segíti. — Nem „ellenőr” ezek szerint, hanem — nem találok jobb ' szót — összekötő... — Társadalmi, kereskedelmi ellenőr vagyok, érdekegyeztető feladatokkal, céllal. Érdeke pedig a vevőnek és a kereskedőnek is ugyanaz: a kulturált, jó ellátás, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolat. Ezért is van rangja — ha lelkiismeretesen végezzük — a népi ellenőrzésnek. T. Szíics Etelka Sikerrel zárult Ipari-műszaki napok Véget értek Karcagon az ipari-műszaki napok. Az egyhetes rendezvénysorozat sikerrel mutatta be Karcag évről évre dinamikusan fejlődő iparát. Nagy érdeklődés kísérte a 629. sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Intézetben megrendezett termékbemutatót. A műszaki szakemberek és a szakmunkások részére sikeres előadás-sorozatot indítottak. Szekció ülést tartott a Gépipari Tudományos Egyesület karcagi szervezete is, amely igen nagy szerepet vállalt az ipari-műszaki! napok rendezésében. Szakmai tudásukkal, szervezőkószsé_ gükkel irányították a programok megvalósítását. Rajtuk kívül a Déryné művelődési központ, a Csokonai Könyvtár, a városi tanács művelődési osztályának szak. emberei, és más társadalmi szervek munkatársai hozzájárultak az ipari-műszaki napok sikeréhez. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat karcagi könyvesboltja kiállított és propagált műszaki könyvújdonságaival szintén tevékeny részese volt a rendezvény sikerének. HETI JEGYZETÜNK Lótás futás nélkül Talán ismerős a háziasszony, aki egész nap lót- fut, egy percnyi megállása sincs. Mégsem halad. Pedig ha egyszerre nem kapna a főzésbe, mosásba, takarításba, a feje se fájna ... A belső tartalékok hasznosítása került a hozzászólások pergőtüzébe Karakas László munkaügyi miniszter szerdai látogatásán is. Hogy miképp kerül a csizma az asztalra, a háziasszony pedig egy komoly tanácskozás margójára? Nos, akár a családanyát, akár az üzemeket nézzük, szembeötlik: ugyanannyi erővel jóval gyorsabban is haladhatnának a munkájukkal. Gyorsabban és hatékonyabban. A megye ötödik ötéves terve nem is hagy kétséget: a belső tartalékok hasznosításán kívül nincs más járható út. A., recept az üzemszervezés. Fel kell kutatni az elpazarolt munkaórákat, az anyaghiány miatti ácsorgást. az ésszerűtlen ide-oda szállítgatást, s a fölösleges adathalmazokat rejtő kimutatást — s száműzni kell mindahányat. Akkor majd száz ember netán százhúsz munkáját végezheti el. A termelés pályájáról leszerelve a fölös érdességet simábban haladhat a gépezet, s kutathatók a további tartalékok. Az új gyártási eljárásokkal megtakarítható energia, a hulladék-kárhozattól megmentett, áruvá gyúrható anyag. Folytathatnám a sort. s a témabőség is bizonyítja egy kicsit: a belső Jartalékok egyelőre még korlátlanok. A megye ötödik ötéves tervét a tanács öltöztette végleges ruhába. Az útmutatások, a javaslatok szellemében maguk is cselekedtek. Ésszerűsítették az ügyintézésen, s a munkának köszönhetően nemrégiben három százalékkal csökkentették a megyei tanács apparátusának létszámát. A példa adott... (ma) Jubileum a jászberényi Műszeripari Szövetkezetben Korszerű üzemcsarnok, szolgáltatóház, autószerviz Jászberényben, a Műszeripari Szövetkezetben tegnap ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg a szövetkezet megalakulásának 25. évfordulójáról. A rendezvényen részt vett Molnár. János, a KISZÖV elnöke, Kárpáti József, a városi taná9s elnöke, ott voltak a város társadalmi és gazdasági szerveinek képviselői. A jubileumi ünnepségen Rabóczi Mihály, a szövetkezet elnöke számolt be a negyedszázados fejlődésről. Elismeréssel szólt az alapítókról. azokról, akiknek munkája nyomán születtek a több mint 30 millió forint értékű vagyoninál rendelkező üzem negyedszázados eredményei. Elődje, a Vegyesipari Műszerész KTSZ 1951-ben alakult tizenhat taggal, egy órás és egy műszerész javítórészleggel. Az első év mérlege eddig 70 ezer forint összvagyon. és 30 ezer forint árbevétel. A megalakulását követő 2 és fél évtizedben a szövetkezet megsokszorozta erejét, termelési értékét, állóeszköz- állományát. Korszerű szerelőcsarnokkal. villám össze, relvényeket gyártó üzemmel, szolgáltató házzal, központi telephellyel és a Jászság legnagyobb autószerviz üzemével gazdagodott. Legfőbb termékei: a túlnyomásos káibelvédelmi berendezések. a Hűtőgépgyár megrendelésére készülő hűtőszekrény és a hűtöpatron viHaimosszerelvényei és alkatrészei. Szolgáltató tevékenysége a személy- és tehergépkocsik javításából, karbantartásából, rádió, tv és háztartási gépek javításából áll. A nagy felkészültséget igénylő feladatok megvalósításához a szövetkezet átgondolt szakmunkásképzéssel nevelte fel szakembergárdáját. Évente 45—50 szakmunkástanuló sajátította el a szükséges ismereteket a szövetkezetben, olyan nélkülözhetetlen szakmából, mint a mechanikai és elektroműszerész, vagy az autószerelő szakma. Az elmúlt 10 év alatt több mint 25 millió forint értékű beruházás válósult meg. A Szövetkezet vagyona meghaladta a 30 milliót, az áiiló- eszközállomány értéke pedig a 25 millió forintot. Az 1976-ra tervezett termelési érték öszege 75 millió forint. A szövetkezet különböző részlegeiben — korszerű munkakörülmények között — hatszázhetvenhat dolgozót foglalkoztatnák. A dolgozók 65 százaléka nő. több mint a fele fiatal. Élet- és munkakörülményeik javításához a szövetkezet jelentős összeggel járul hozzá évente. Hasznos tevékenységük a bedolgozó rendszer. A köny- nyű, otthon is elvégezhető munkával évente 80—90 olyan háziasszonynak, kisgyermekes édesanyának biz- /tosítanak munkalehetőséget, aki üzemben, kötött munkaidőben nem tudná vállalnia munkát. A jubileumi ünnepségen a sizövetkezet ellnöfce kitüntetésekét és jutalmakat adott át azoknak, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak a szövetkezet eredményeihez. Négyen vették át a „Szövetkezet Kiváló Dolgozója” kitüntetést, 90 dolgozó részesült dicséretben, pénzjutalomban.
