Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-22 / 250. szám

1976. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nehéz évet zár a mezőgazdaság Szolnoki és cibakházi tapasztalatok Az elmúlt évitized, a leg­utóbbi néhány esztendőt ki­véve, egy kicsit elkényeztet­te a mezőgazdasági üzeme­iket. A Szolnoki Állami Gaz­daságban is dinamikusabb fejlődésre számítottak az idén, mint ami megvalósul. Bálr a tervezésnél óvatosak voltaik, hiszen az elmúlt öt esztendő alatt szinte meg­duplázták a termelésit, s ez niem lehet tartós, de az or­szágos előirányzatnál na­gyobb tempót diktáltak ön­maguknak. Joggal, mert, ha eszköz-ellátottságuk merni is jobb, minit az állami gazda­ságokban általában, viszont korszerű. S a megalapozott, üzem és munkaszervezetük­re is számíthattak. A terv és a valóság Mégis, amikor az augusz­tusi ténysaátmok és a vár­ható hozamok alapján elké­szítették a kalkulációt, nem a legkedvezőbb eredmény született meg. Hiába dolgoz­tak a tavalyinál kevesebbén és állítattak elő az elmúlt éviinél 5 százalékkal nagyobb termelési értéket, a terve­zettől 6—8 százalékkal elma­radtak. Az időjárás követ­keztében a költségek ennél jóval nagyobb arányban nőt­tek, és így az eredmény vár­hatóan mintegy 35 százalék­kal mbarad él a tervtől. A ibúza ibetaikarítása ugyan még jó eredménnyel zárult, de később már nagyon sókat ártott a szárazság. A kenyér, gabona hektáronként több mint 50 mázsás hozammal fizetett, viszont a szalma bá­lázása — megfelelő gépek 'hiányában — késett, s ez a tafajmunkáfcait is hátrál­tatta. Ennek ellenére augusz­tus 25-re minden szabad te­rület talajimunkáját befe­jezték. A takaairnányhiány pótlására 80 hektár másod- vetésű szüdáni oirokfüvet vágtak le, hektáronként 140 mázsás terméssel. Az őszi teendők a cukorré­pa felszedésének kivételével az eredeti elképzelés szerint haladnak. Répának 40 szá­zaléka még a földben van,s ez azért zavarja különöseb­ben a 'gazdaságot, mert nagy területen termesztik ezt a növényt, s így a nem túlsá­gosan szerencsés átvételi ütemezés miatt a betakarítás utáni munkák is késni fog­nak. A termés 15 százalék­kal 'marad el a várakozástól,’ az átlagos cukor százalék azonban meghaladja a 14-et. A megkésett érés miatt á ku" koricának eddig 40 százalé­kát törték le, a hozam hek­táronként 45 mázsa körül alakul. Bár a búza vetését is hátráltatták az elmúlt na­pok esői. de a növény 80 százaléka már a földiben van. A szarvasmarhatenyésztés eredményei megfelelnek a várakozásnak: a tejtermelés év végére eléri a 4100-—4200 literes átlagot, és a tehén- létszám is terv szerint nő. A sertéssel év elején — az aflapanyagellátás hiányai miatt — gondok voltak, de­cember végéig viszont be­hozzák a lemaradást, sőt 3 vagonnal több húst adnák el, minit amennyi az eredeti cél volt. Baromfiból 71 va­gon az értékesítési terv, 52 vagonnal már elkelt. Lehetőségek, megfontolások A gazdaságok vezetői a nö­vénytermesztés ég az állatte­nyésztés közös gondján se­gítettek akkor, amikor meg­vásárolták a két nagy bálá­zót, melyek másik 8 munká­ját végzik el úgy, hogy 30 ember helyett csialk ötöt köt­nek le. A másik előrelépés a talájművelési rendszerben történt: két .talajmarót vet­tek, s ezek még az eddigi berendezéseknél is jobban dolgoznak. A termelés javítására tö­rekednek a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben is akikor, amikor azon gondolkodnak, hogy tovább­ra is szóját vessenék, vagy inkább napraforgót válassza­nak helyette. A szója az idén a tervezett 19 'mázsás hoza­mához képest több mint e'gy harmados elmaradással „le­szerepelt”, de egy év még nem bizonyíték, és így a döntés későbbre marad. Tény viszont az, hogy jövő­re száz hektáron burgonya terem, s ha a növény 'bevá­lik a terület tovább nő. — Szolnok megye jobb ellátá­sát ég az öntözési lehetősé­gek érősebb kihasználását célozván ezzel. Továbbléptek A tsz-re egyébként az a jellemző, hogy az éves ösz- szesített tervhez képest lé­nyeges változás nem történt. A búza hektáromként 48 má­zsás hozamot adott, a kuko­rica felét viszont úgyneve­zett teljes pelett’é kellett fel­dolgozni. Az exportra kerülő termék azonban olyan jó pénzt jelentett az üzemek­nek, hogy sikerült pótolni vele a növénynél jelentkező bevételi hiányt. A cukorré­pánál sajnos nincs ilyen le­hetőség, úgy, hogy hiába éri a cukortartalom a 15 száza­lékot, a tervezett 400 má­zsa helyett csak 320—350 mázsát takaríthatnak be egy hektárról. A dohánynak vi­szont kedvezett az időjárás, mert hektáronként 17 mázsa termett. A lucerna és a pap- rikaimag ' egymilliót hozott a gazdaságnak, s a kertészet, valamint a szőlő-gyümölcs ágazat is nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a nö­vénytermesztés, * m ég az aszály ellenére is, némileg túlteljesíti tervét. „ Az állattenyésztésben már kedvezőtlenebb a helyzet. A tejtermelés alaposan elma­rad a várakozástól, de a bruceliamemtesítég utáni fia­tal állomány egyelőre nem tópes többre. A sertés- és a juh 'korszerűtlen körülmé­nyek között él ugyani, de a tervet „hozza”. Sokat jelent a gazdaságnak a szárító­üzem, amely igen feszített munkával (több mint 400 va­gon terméket hoz létre. En­nek egy része belső felhasz­nálásra, jelentősebb hánya­da pedig exportra kerül. Mindén összevetve, a szárí­tóüzem »is hozzájárult ahhoz, hogy a cibakházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetnek az idén is sikerült előbbre lépnie. Szövetkezeti napok *76 Kongresszusra készülve Mikor igazán „élő” a szövetkezeti demokrácia? Eljut-e a központi elképzelés a legkisebb falvakba? Miként válhat egy vendéglátó intézmény izlésformáióvá, egy élelmiszerüzlet életszínvonalunk mércéjévé? Kérdések, amelyekre a válaszokat nemcsak keresik, ha- nfcm meg is találják, és a gyakorlatban hasznosítják a szol­noki ÁFÉSZ munkatársai. Mintegy ,12 ezer tagja van a szolnoki ÁFÉSZ-nék. Az önálló tanács nélküli településen „túllép” ha­táskörén, a lakosok ügyes-bajos dolgaikat is az ÁFÉSZ helyi megbí­zottjának mondják el. (Példa rá Szászberek, ahol sokszor az ÁFÉSZ-megbízott továbbítja a körzeti itanács- tagnák: mit szeretne egy-epv utca lakossága, milyen társa­dalmi munkát vállalnak ...) Egy-egy település lakosai minden nap 'találkoznak a kereskedővel, a felvásárlóval. Az sem ritka, ha a boltban kapható áruk mennyiségéből, minőségéből, árából, a helyi szolgáltatásból mérik le az élet változásait. Bizonyos fo­kig tehát fórum és értékmé­rő a kereskedelem, a vendég­látás, a javító-szolgáltató munka színvonala, fejlettsé­ge. A szolnoki ÁFÉSZ — a no­vember közepén tartandó VIII. kongresszusára készül­ve — a helyi sajátosságok mérlegelése után igényes, sokrétű program tervezésével indította el október elején a szövetkezeti napok rendez­vénysorozatát. Az események célja: megismertetni, széles körben terjeszteni az ÁFÉSZ-tagsággal járó jo­gokat és kötelességeket, jó irányba befolyásolni a tagok, a fogyasztók igé­nyeit, ízlését. A program sokrétű: a vi­dám, szórakoztató műsorok­tól az új üzletek átadásáig, a rajzversenytől a tisztasági vetélkedőig sokféle eseményt Ígér. Rendeznék „kereske­delmi napokat” egy-egy köz­ségben, amikor olcsóbban ajánlanak egy-egy árut a vá­sárlóknak. Lesz könyvbemu­tató és irodalmi est, aján­dékműsor és kórushangver­seny. És mindenekelőtt foly­tatódik az egy évig tartó­ikarbantairtási -korszerűsítési, szépítési verseny, amelyet — az országos felhíváshoz csat­lakozva — szeptember else­jén .megkezdték a megyében is. Érdemes megemlíteni az alig másfél hónapja tartó mozgalom eredményét: Ve- zsemyen egy régi, elavult, ke­reskedelmi egység „öltözött úí ruhába”, épp a napokban fejezik 'be az egység tataro­zását, megépült a korszerű szociális épület, hűtőpultot szereltek be az üzletekbe, Ti- szajenőn is jó ütemben ha­lad egy hasonló bolt átalakí­tása. Ráikóczifalván a „hír­hedt” presszóból új bisztró „születik”. Október 25-én nyílik Zagyvarékason a mint­egy 4 millió forintért épült — 1 millió forintos árukészlettel ellátott — ÁBC-áruház, és Beseny- szögön is elkezdődik még az idén néhány üzlet re­konstrukciója. Természetesen ezek az V. öt­éves terv beruházásai mellett valósulnak meg. A szolnoki ÁFÉSZ tagjai, dolgozói életében mérföldkő a szövetkezetek nyolcadik kongresszusa, amelyet méltó­képpen, a lakosság igényei­nek és igényességének fej­lesztésiével kívánnak ünne­pelni. T. Szűcs Etelka Tíz hónap tanulás Jánosi Imre: Lakatos István: Papp Istvánná: Szilágyi András: Kubik Imre: „. .pártalapszerve-_ „...ha az ember a „Kezdetben volt „Kétágyas, zu- .........korábban 5 z etünk munkáját fi- követelménynek bennünk bátorta- hanyzós szobákban hónapos pártisko­gyelik a hallgatók meg akar felelni, lanság, de az elfő- lakunk, az ellátás Iát végeztem, van és az példaként fel kell készülnie gódottságot felöl- is kiváló, nagysze- alapom az össze­áll előttünk...” az órákra...” dották a tanárok!” rü..hasonlításra...” Az MSZMP MB Oktatási Igazgatósága fennállásának történetében először szep­temberben. megkezdődött az egyéves, bentlakásos pártis- kolai oktatás Szolnokon. Hu­szonhat ember vállalkozott arra, hogy gyarapítsa elmé­leti felkészültségét. — Óriási kedvezmény ne­künk, hogy részt vehetünk ezen az iskolán. Most nincs más dolgunk, mint tanulni. Illetve nekünk, akik szolno­kiak vagyunk .még a család ellátása is feladat továbbra is —, mondja Papp István- né, az OKGT Kőolajkutató és Feltáró Üzem raktárve­zető-helyettese, az olajipari párt-végrehajtóbizottság tag­ja. — Két gyermekünk van. A férjem is tanul, ráadásul a kicsi most elsős. Nekem valóban itt az iskolán kell kihasználni a tanulási időt. mert arra otthon aligha van lehetőség. — Az egyéni tanulás ide­jét ugyanis mindenki ott tölti el. ahol neki a legmeg­— Kezdetben volt ben­nünk bátortalanság. Nem mertük megkérdezni azt, amit nem értünk —, folytat­ja előbb kezdett gondolat- menetét Pappné. — És most? — Csak elismeréssel szól­hatunk tanárainkról. Á kez­deti elfogódottságot feloldot­ták bennünk. Mindig" szakí­tanak időt arra, hogy ha megbeszéljük, ha szükséges valami nem világos előttünk, egyéni konzultációkon is. Az is jó módszer, hogy már ne­künk kell az osztályfoglal­kozásokon vitaindító kiselő­adást tartani, vitát vezetni, az elhangzottakat összefog­lalni, természetesen tanári segítséggel. Ha az ember ennek a követelménynek meg akar felelni, alaposan fel kell készülnie az, órákra —. szól Lakatos István. —­Kubik Imre: — Én koráb­ban 5 hónapos pártiskolát végeztem, van alapom az összehasonlításra. Itt nem­csak a tananyag több. ha­— A vezetőképzésben ez az iskola óriási előnyt je­lent a pártszerveknek, párt- szervezeteknek. Lényegében egyharmad idő alatt végzik el a hallgatók az esti'egye­temet és szereznek középfo­kú végzettséget. És szerez­nek készséget, elméleti gya­korlati tudást vállalt párt­felelőbb —, magyarázza Ku­bik Imre, a járműjavító la­katosa, alapszervezeti titkár. Jánosi Imre tanfolyamve- zető osztályfőnökkel rögtön­zött statisztikát készítünk. A h'uszonhatos létszámú osz­tály átlagéletkora 32 év. Ket­ten 25 éven aluliak és ti- zenháman 30 éven aluliak. Az átlagos párttagsági, idő 7 éve —. van aki 2 éve lé­pett a kommunisták soraiba és van egy, aki 21 éve. Az osztályban mindössze négy nő van. A hallgatók 93 szá­zaléka 5 hónaposnak megfe­lelő pártiskolai előképzett­séggel rendelkezik. 60 szá­zalékuk érettségizett. A kollégium hangulatos klubszobájában beszélgetünk Papp Istvánnéval, Kubik Imrével és a két törökszent­miklósi hallgatóval: Laka­tos Istvánnal, ' a gépgyártó szövetkezet pártalapszerve- zeti titkárával és Szilágyi Andrással, a Tiszatáj Tsz pártalapszérvezeti titkár­helyettesével. nem az oktatás színvonala is magasabb, nagyobb a kö­vetelmények és az oktatás módszere is más. Pappné: Tanulnunk kell, és ahhoz minden a rendel­kezésünkre áll. Lakatos István: — Bár az gond. hogy az egyéves part­iskolának nincs tankönyve, így a jegyzetelés, a kötelező irodalmak többszöri elolva­sása. amíg megértjük a lé­nyeget. elég sok időbe telik. — Mi ugyanis elég sok órán át foglalkozunk a' gya­korlati pártmunka elméleti, módszerbeni kérdéseivel. Én az iskola jelentőségét első­sorban ebben látom —, mondja Szilágyi András. — És az elhelyezésük? — Kifogástalan. Minden adott a nyugodt tanuláshoz. Bár az épület még ezután kerül átadásra és még sok minden hiányzik a szobák­ból, de mi így.-Ü jól érezzük magunkat. Ehhez az -is hoz­zájárul. hogy jó a kollektí­va. összetartó, segítőkész. funkciójuk ellátásához. Hisz ezen az alapozó tanfolya­mon elsősorban olyan fiatal pártmunkások tanulnak, akikre még hosszú évtize­deken keresztül számítha­tunk. Ügv is mondhatjuk, ez az iskola forrás a vezető utánpótláshoz. Éppen ezért nagy felelősség hárul a be­iskolázó pártszervekre, szer­vezetekre. —. hangsúlyozza dr. Ungor Tibor kandidátus, az oktatási igazgatóság igaz­gatója. — Nagyobb feladatokat jelent az egyéves oktatás be­vezetése az iskolának? — Nagyobb feladatot igen, de nem különösebb nehézsé­get. Főként a tanári karra hárul nagyobb munka: ho­gyan adia tovább a tan­anyagot, hogyan sajátíttatja azt el a hallgatókkal. Át kell rendezniük munkarend­jüket is. Idejük 70—80 szá­zalékát most az iskolában kell tölteniük, nem szólva arról, hogy oktatási mód­szerüket is állandóan töké­letesíteni kell. Eredmények a gyakorlatban mérhetők Jánosi Imre nem egysze­rűen tanfolyamvezető osz­tályfőnök, több a puszta meghatározásnál. — Nekem a hallgatók minden gondjával" törődnöm kell. Együtt kell élnem ve­lük. Tizenöt éve vagyok pártmunkás. A gyakorlati pártmunkában szerzett ta­pasztalataimat hasznosíta­nom kell, átadni a hallga­tóknak. — Az sem mellékes eb­ben, hogy ön amellett, hogy a pártépítési tanszék tanára, az oktatási igazgatóság párt- alapszervezetének titkára is. — Bár az iskola hallgatói önálló pártéletet élnek, a pártmunka lényegének meg­értetésében, tervezésében, megismertetésében, a kriti­ka és önkritika helyes al­kalmazásában sok tapaszta­latra tehetnek így szert. Vagyis pártalapszervezetünk munkáját figyelik a hallga­tók és az példaként áll előt­tük. Ez pedig azt jelenti, hogy a mi pártéletünknek is színvonalasnak. igényesnek kell lennie. Lényegében alig több mint egy hónapot töltöttek még az iskolán a hallgatók, de máris egyöntetű a vélemé­nyük: sokat tanulnak, na­gyon hasznosan töltik ide­jüket Szolnokon. De valójá­ban, hogy mit jelent szá­mukra az egyéves pártiskola elvégzése —, amelynek meg­szervezésére végre Szolno­kon is lehetőség nyílt —. azt majd a gyakorlati párt­munkában tudják lemérni. Varga Viktória Fotó: Martincsek Gábor fl hallgatók mondják D pártszervek felelőssége Textilújdonság Tanuló nélkül maradt 800 kisiparos Országosan szükség lenne a kisiparosság létszámának növelésére, ezen belül is el­sősorban azokéra, akik köz­vetlenül a lakosság számára nyújtanak szolgáltatásokat ezzel szemben — mint köz­tudott számuk egyre csökken, s az utánpótlás továbbra is akadozik. A KlOSZ-nál el­készítették az idei tanulófel­vételek mérlegét, amiből ki­tűnik, hogy 793 kisiparos szándéka ellenére nem jutott tanulóhoz. 1976 őszén 42 szakmában összesen csak 1354 fiatal kezdte meg kis­iparosnál választott szakmá­ja 'tanulását. Az elsőéves ta­nulók közül 142-en középis­kolát végeztek. A legtöbb elsőéves a szo­bafestő- és mázoló szakmá­ban van — számuk összesen 237 —, kielégítő — 178 — a létszám a kőműveseknél is. Egyáltalán nem volt jelent­kező 38 szakmában: az idén tanuló nélkül maradtak pél­dául az ötvös, a csónakkészí­tő a bognár, a tetőfedő, a galvanizáló és a késes-köszö­rűs mesterek. További 20 szakmában (kovács, mecha­nikai műszerész, könyvkötő, órás, cipész) a jelentkezők száma országosan sem érte el a tízet.' A Pápai Textiilgyérban ki­dolgozták a gyapjú hatású kelmék előállításának, gyár­tásának módszerét. Az új­donságból a következő év­ben már 200 ezer négyzetmé­tert gyártanak, 1980-ra pedig az évi termelés meghaladja majd a 2 millió négyzetmé­tert. A poliészter és . viskóza alapanyagú tarkánszőtt kel­me magában hordozza a gyapjú és a műanyag legjobb tulajdonsiágait. Lágy tapintá­sú, nedvszívó, ugyanakkor könnyen mosható, vasalást nem igényel. Csíkos és koc­kás változatban gyártják majd, kiválóan alkalmas lesz női szoknyák, nadrágok, fel­sőruhák, ingek készítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents