Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. október 19. 4 Gábor, dr. Nyerges László, valamint dr. Szabó Attila, il­letve dr. Velősy György, a magzat méhen belüli veszé­lyeztetettségének kimutatá­sán dolgoztak az NSZK-beli Lederle gyár speciális teszt­készítményével, mégpedig a magzat túlhordásának, illet­ve az anyánál észlelt ter­hességi toxicosis esetén. A technikailag egyszerű kísérlet lényegében a méhle­pény által termelt HCS el­nevezésű növekedési hormon kimutatása az anya véréből. Ha az újtípusú vérvizsgá­lat a HCS arányát a kritikus értéktől eltérően mutatja, a magzat megmentése érdeké­ben újabb orvosi beavatko­zás kezdődhet. A terhespa- thológiai ellátásban többek közt- volt olyan anya. aki két sikertelen terhesség után — a tesztnek köszönhetően — idejében szakszerű ellátás­ban részesült, s egészséges csecsemőt szült. Az orvostudomány mindennapjai Hz első levegővétel, avagy a veszedelmes RDS A közelmúltban tartották Szolnokon az orvos-gyógyszerész napokat és az ál­talános orvosnapokat, amelyen — mint azt lapunk is hírül adta — a leg­különbözőbb orvosi szakterületek avatott ismerői számoltak be a legújabb eredmé­nyeikről. írásainkkal (a teljesség igénye nélkül) megkíséreljük, hogy bepillantást adjunk abba a sokrétű munkába, amely egy közérdeklődést élvező tudományág, az orvostudomány mindennpi gyakorlatában valósul meg. Tekintettel arra, hogy ma­napság a népesedéspolitikai határozat meg. valósulásáról esik a legtöbb szó, erre a té­makörre építjük fel összeállításunkat, emel­lett pedig egy új felfedezésről is hírt adunk. Fontos azt is tudnunk, hogy az orvosnapokon — s végül is itt — ismer­tetett eredmények nagy része kísérlet, nem ritkán erőt meghaladó vállalkozások ter­méke, sokkal inkább a jövő, minisem a mai hétköznapok gyakorlata, ezért nem kérhetjük számon széles körű alkalmazá­sukat. Nem egy közölt megállapítás a szakemberek vitáját válthatja ki. A vita az ő dolguk, a mi feladatunk nem, lehet a sokak által egyébként elfogadott és iga­zolt adatok felülvizsgálata. Mi azzal az örömmel nyújtjuk át össze­állításunkat olvasóinknak, hogy közelebb segítjük őket egy „életbevágó" tudomány­ág műhelytitkainak megismeréséhez. II várva várt gyermekáldás A harmonikus házasságok megrontója iß Miét a gyer- mektelenség. Nem ritkán olyan okok játszanak ebben közre, amelyek nem végzet­szerűen eredményezik a meddőséget. Rendellenessé­gek, melyeket szakszerű or­vosi beavatkozással él lehet hárítani, amelyeknek csak a „természetét” kell kiismer­ni, hogy ennek alapján meg­találják az ellenszerét. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti-Nőgyó­gyászati Klinikáján dr. Sas Mihály professzor vezetésé­vel a női terméketlenség­nek azokkal az eseteivel folytattak kísérleteket, amelyeknél anatómiai ren­dellenesség és semmiféle szerv-felépítési probléma nem állt a gyermekáldás út­jába, csupán a petesejt éré­se maradt el. Nem egy betegük házassá­gának hatodik, nyolcadik évé­ben várta hiába, hogy terhes legyen. A klinika munkaikö­zössége hosszú időn át a be­tegek gyógyszeres kezelését végezte, mégpedig olyan speciális hormonkészítmé­nyekkel, amelyek a petefé­szekre különböző mechaniz­mussal, de minden esetben a peteérést eredményezve hatottak. A szegedi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyógy­szeres kezelés hatására fel­lépő szakkifejezéssel: indu­kált — terhességek több mint kétharmada eredmé­nyes szüléssel egészséges gyermek világraihozajtalával végződött. Mindez nem je­lentette azt, hogy az indu­kált terhesség lefolyása minden esetben probléma­mentes volt. A hosszú ideje gyermekáldást remélő anyák többsége veszélyeztetett ter­hesként hordta ki magzatát, s legtöbbjük állandó orvosi felügyelet mellett. Az egész­séges — ma már szépen nö­vekvő kisgyermekként sza­ladgáló — újszülöttek min­denképpen az orvosok fára­dozásának eredményességét mutatják. A terhesség- indukcióra alkalmazott külföldi gyógy­szerek egyike a Clomiphen nevet viselte. A Ciomiphen- nel azonos összetételű hatás­mechanizmusú gyógyszert a közelmúltban a magyaír gyógyszeripar is előállított Clostilbegyt néven. A ma­gyar gyógyszert a hazai szakorvosok rövidesen körül­tekintő vizsgálat mellett rendszeres terápiában al­kalmazhatják. A lehetőségét a szegedi klinika Szolnokon is ismertetett kísérletei te­remtették meg. Terhességi tesztek, diagnosztikai próbák Nem „elintézett ügy” a gyermekáldás a terhesség létrejöttével — ez pedig akár a szegedi tapasztalatok, akár a mindennapi gyakorlat alap­ján is könnyen belátható. Az egyre szervezettebb, fejlet­tebb terhesgandozás, az or­vosi hálózat együttes erőfe­szítései mind azt szolgálják hogy a kismama a magzatot a szülésig épségben kihordja. Ha ez a cél nem látszik elér­hetőnek. ha a magzat ve­szélybe kerül, veszélyezte­tett terhesként fokozott fi­gyelemmel kísérik a leendő anyát. Nem mindegy, hogy mi­kortól. Pontosabban, az hogy a veszélyeztetettséget a ter­hességnek milyen stádiumá­ban fedezik fel. Arról pedig a lehető legbiztosabb mód­szerekkel igyekeznek meg­győzni, veszélyeztetettnek minősíthető-e az adott ter­hesség. Az orvosnapokon ezzel kapcsolatban két referátum is elhangzott, két különálló, de egymással összefüggésbe hozható vizsgálati módszer­ről. Dr. Nyerges László és dr. Velősy György, a Hetényi Géza kórház rendelőintézet orvosai a terhesség előreha­ladott stádiumában fellépő mérgezések — toxicosisok — tüneteit vizsgálva megálla­pították, hogy a toxicosisra figyelmeztető első jelenség a rendellenes érösszehúzódás, általános érszűkület. Az erek eddig nem tisztázott beszű­külése — miután kevesebb vért, s ezzel oxigént tudnak szállítani — a szervezet szö­veteinek bizonyos fokú oxi­génhiányát okozza. (Termé­szetesen a magzati szervezet szöveteiét is). A károsodás, a veszélyeztetettség ezt kö­vetően alakulhat ki. Egyér­telmű, hogy ezen az alapon az orvosnak a veszélyezte­tettséget előjelző oxigén­hiányt (hypojdát) kell az anya szervezetében „tetten érni”. A megoldáshoz már csak egy lépés hiányzott: a kimu­tatás módszere, mechaniz­musa. Ez pedig azon alapult, hogy a hypexia hatására a vérben tejsav, lactát szapo­rodik fel, a veszélyeztetett­ség függvényében, s hogy egyáltalán a laktát mennyi­sége az oxigénellátás indi­kátora lehet. Az előrehala­dott terheseknél végzett vizs­gálatok azt mutatták, hogy a mérgezett szervezetben a laktát szint egyértelműen emelkedett. A tejsav szint tehát jelez, így a kiszűrt be­tegek kórházi megfigyelésre utalhatók. Amíg az előbb említett módszert, a „menetrendsze­rű” terhesgondozásnál lehet alkalmazni, addig a kórházi terhespathológiai kezelés­nek is lehetnek információ­szerző módszerei. A már ve­szélyeztetett terhességek kö­zött is mutatkozhatnak elté­rések, fokozatok. A megyei kórház szülészeti-nőgyógyá­szati osztályán dr. Krivácsy Sürgősségi felvételi osztály , \ . , ; A megyei kórház­ban nemrég nyílt meg a sürgősségi felvételi osztály. Ide érkeznek - a nap­szaktól függetle­nül a gyors orvosi beavatkozást igény­lő betegek. Képün­kön felkarcsont „se­bészi nyak" töré­sének ellátása A rövidítés nem a jól is­mert nukleinsav, az RNS nyomdától gyötört torzója'. RDS a respirációs-distress Syndroma elnevezésű újszü­löttbetegséget jelöli, amely tulajdonképpen a világrajött gyermek légzési elégtelensé­ge. Súlyosabb esetében az apróság megfullad. Erről csak annyit, hogy a csecse­mőhalálozás kétharmad rész. ben az RD syndroma rová­sára írandó. Érthető, hogy ennek elhá­rítására országos program indult a SZOTE gyermek­klinikájának tapasztalataira építve. Szolnokon a klinika ko­rábbi munkatársa dr. Pintér Sándor, kandidátus, megyei gyermekgyógyász sziakfőorvos vezetésével folynak az RDS elhárítására megfigyelések. Az orvosnapokra ismertetett előadásban az eddigi közhi­edelemmel ellentétes gondo­latok is elhangzottak. Ha egy gyermek idő előtt indul a világra, mindenki aggódik érte. Egyértelmű, hogy a fokozott veszélyezte­tettség a koraszülöttek (az éretlen magzatok) esetében érvényesül. A szakemberek tapasztalata pedig azt mu­tatta, hogy az RDS szem­pontjából a korán érkezők között is fokozatok különít­hetők el. Legkevesebb lépé­si elégtelenséggel azok a ko­raszülöttek jöttek a világra, akik a természet ősi rendje szerint normális úton szülöt­tek. A következő fokozatban azok, akiknél a megindult szülés közepette döntötte el az orvos, hogy császármet­szést hajt végre. A fulladást is eredményező vésztjósló betegség pedig legtöbbet azok közül fenyeget, akiknél a — kíméletes beavatkozás­ként számontartott császár- metszés volt a megoldás. A jelenség magyarázata nem más, mint hogy az új­szülött első levegővételének nekifeszülő tüdeje a külön­böző típusoknál eltérően „'készült fel” az életet adó nagy szippantásra. Az egész, séges apróságé egy. a szer­vezetében termelődő — fe­lületaktív anyag jóvoltából a legkisebb hólyagocsikáig ki­feszül, kitágul. Minél kevés­bé érett a magzat, annál in­kább hiányzik ez az élet­mentő anyaga. A koraszü­lötteknél mindig kevesebb mint az időre érkezőknél. S hogy az amúgy is lépés­hátránnyal rajtoló koraszü­löttek közt miért van oly nagy különbség? Az ok: — a szülés közben a magzat „szorult helyzetében növek­szik a felületaktív anyag termelődése. Minél kevésbé szenvedi el az apróság az életbe kilépés hagyományos gyötrelmeit, annál kevésbé mentes a respirációs dist­ress syndroma ártalomtól. A megyei kórházban mű­ködő munkacsoport a beteg­ség megelőzésének és gyó­gyításának lehetőségeivel is foglalkozott. Amint az elején kitűnt, az RDS az érett magzatokat alig-aiig veszélyeztette. Ké­zenfekvő a védekezés mód­jára adott válasz: megelőzni a konaszülést jobb terhes- gondozással. S ha mégsem sikerül? Késleltetni. Ma már több gyógyszerkészítmény te. szi lehetővé, hogy akár több hétig várjon a kismama az anyai örömökre. De ha a több hét helyett csak órákat nyerünk? Akkor az anyán keresztül kap olyan gyógyszert a a jöve­vény, amely a szervezetében elősegíti a felületaktív anyag képződését. Végül pedig, ha mindennek ellenére az ap­róság mégis a nehéz légzés tüneteit mutatja, az inten­zív újszülöttellátás során gyógyszeres kezeléssel, oxi- génbefúvással, lélegeztető készülékkel segítenek rajta. A leírtakból egyelőre min­dennapos gyakorlatként még nem mindegyik ellátási for­rna létezik, bár a szervezett újszülöttelláitás mellett egy­re gyakrabban alkalmazzák például a szülés előtti gyógy­szeres kezelést is. 0 fájdalom a mikroszkóp alatt Valami fáj. Megszúrtuk a kezünket, elvágta egy üveg a lábunkat, fogunkat húzza az orvos, migréntől sajog a fejünk. Ezerszer elmondjuk (elmondják betegtársaink) anélkül, hogy gondolnánk rá, mi is az, hogy „fáj”. Hogyan keletkezik, hol keletkezik az az ingerület, ami végülis, fájdalomként tudatosul az agyunkban? A rendezvény legizgalma­sabb előadása arról adott hírt, hogy Szegeden az or­vostudományi egyetem ana­tómiai intézetében a sokol­dalú kutatómunka egyik leg­fontosabb eleme épp ennek a megfoghatatlan, láthatat­lan, csak érzékeinkben léte­ző jelenségnek megismerése. Dr. Csillik Bertalan tan­székvezető egyetemi tanár munkatársaival, elsősorban feleségével dr. Knyihár Er­zsébettel azokat a gerincvelő központokat kutatja, ame­lyek a fájdalomérzés kivál­tásában játszanak szerepet. Csillik professzor bonyo­lult elektromikroszkópos és szövetkémiai vizsgálata so­rán megállapította, hogy a gerincvelő egy jól körülha­tárolható területén az úgy­nevezett Rolando állomány­ban található az az anyag, amely a fájdalominger átté­telét közvetve elősegíti. (Át­tételt: az oda befutó idegros­tokból az agy felé vivő ros­tokra). A jól kidolgozott módszer azt is lehetővé tet­te, hogy a fájdalomért fele­lős idegrostok lefutását, el­helyezkedését megismerték — egyszerűen „leltárba ve- gvék” azokat. Sőt tovább- menve sikerült az ingerület átkapcsolásának mechaniz­musát. rendszerét is megis­merni. Meglátták a láthatat­lant! Itt állapították meg azt is, hogy a kínai csoda­doktorok misztikus akupunk­túrája (a tűszúrásos fájda­lomcsillapítás, gyógyítás) is valószínűleg erre a speciális területre hat. Miközben az idegeket „vé­gigtapogatták”, a Rolando ál­lományban észlelt különös elváltozás, egy idáig teljesen ismeretlen jelenség szenzá­ciós felfedezéshez adta meg az alapot. A szövettan eddig elfogadott tétele szerint a központi idegrendszer szöve­tei nem képesek regenerá­cióra, (újraképződésre). A Rolando állomány kutatása azonban fényt derített arra, hogy a „központi idegrend­szerben (agyban, gerincvelő­ben) igenis létezik regenerá­ció, csupán megfelelő körül­mények szükségesek hozzá”. A feltevést a kezdeti lépé­sekben igazolta az, hogy a környéki érző ideg átvágása után pár hónappal sajátos idegi újraképződést észleltek. Rolando felrúgta az elméle­tet? A gyakorló orvosok szá­mára is kuriózumként ható téma még a tudomány ma­gas régióiban „él”. De, hogy ez az újabb eredmények sú­lyától egyre lejjebb, egészen a kórházi műtőig ereszked­het, nem nehéz belátnunk, ha csak egy kicsit is merünk játszani a gondolattal. Ha a kísérletben sikerült tettenérni egy sérült (vágott, szakadt, roncsolt?) ideg va­lamiféle újraképződését — annak lehetőségét, miért ne lenne remény azt a megol­dást megtalálni, amellyel sú­lyos balesetet szenvedett — gerincsérült — betegek ide­geinek regenerációját előse­gítsük ... A Szolnokon ismertetett „molekuláris neuroanató- mia” témakörében végzett kutatások az országosan ki­emelt „Bioreguláció” elneve­zésű 15 éves kutatási prog­ramban is szerepelnek. Tudomány-technika olda­lunk összeállítása után kap­tuk a hírt, hogy dr. Csillik Bertalan a SZOTE profesz- szora és dr. Knyihár Erzsé­bet féléves vendégprofesszo­ri meghívást kaptak a bos­toni Harward egyetemre a kutatások folytatása céljá­ból. Irta és összeállította: Igriczi Zsigmond Fotó: T. Katona László

Next

/
Thumbnails
Contents