Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

1976. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s évtized múlva Jelentősen növekszik vendéglátóipar szerepe Új áruházak, üdülőtelepek Mi lesz tíz, tizenöt év múlva? Hogyan élünk, milyen lesz a városunk, mivel gyarapodik lakóhelyünk, környeze­tünk? - ezekre a kérdésekre pontos választ ma még nem lehet adni. Minden családban tervezik a jövőt. Az esztendő első papjaiban tervek készülnek a gyárakban, az üzemek­ben, vállalatoknál, a szövetkezetekben is. Mindenütt, kis és nagy közösségekben, gondolnak az elkövetkezendő évekre - a jövőre. A megyei tanácsnál is elkészült Szolnok megye keres­kedelmének és idegenforgalmának hosszú távú - 1976-tól, 1990-ig szóló - programtervezete. (Ezt már megtárgyalta és el is fogadta a megyei tanácsülés szeptemberben.) Az elmúlt tizenöt év az in­tenzív fejlődés időszaka volt. E változás természetesen tükröződött a kereskedelem­politikában is, amelyben a korábbi mennyiségi szemlé­let helyett mindinkább a mi­nőség iránti.igények kerültek előtérbe. Megyénk gazdasága dinamikusan fejlődött az el­múlt tizenöt év alatt, új munkahelyek létesültek, nőtt a foglalkoztatottak száma, aránya. Javultak a lakosság életkörülményei, ebből ere­dően növekedett a vásárló­erő is. A lakosság kész- pénzbevétele a tizenöt év alatt 155,1 százalékkal emel­kedett. Néhány szót megyénk kis­kereskedelmi forgalmáról, amely 1975-ben meghaladta a 8 milliárd forintot — ez háromszorosa az 1960-ban el­értnek. A legdinamikusabban — több mint négyszeresére — az élelmiszer-forgalom növekedett. A vegyes ipar­cikkek forgalma is négysze­resére növekedett 15 év alatt, azonban ez az eredmény így sem érte el az országos át­lagot. Az iparcikkek közül a legkelendőbbek az új, a korszerű termékek voltak, de A megye kereskedelmének és idegenforgalmának hosz- szútávú terve elkészült. A kialakult tendenciák szerint a kereskedelem feladatai to­vább növekednek. Az élelmi­szer-forgalmon belül az át­lagot meghaladó fejlődés várható a tej, tejtermékek, a hal, halkészítmények, a ba­romfihús, a zöldség, a gyü­mölcskészítmények eladásá­nál. A tervek szerint me­gyénk élelmiszerforgalma az elkövetkező 15 év alatt — változatlan áron számítva — megkétszereződik. A tartósí­tott félkész, konyhakész, elő­recsomagolt áruk iránt meg­nőtt igényeket kielégítik. A korszerű táplálkozást segítő cikkekből a választékot fo­lyamatosan biztosítják. En­nek érdekében a termelő vál­lalatoktól a háztartásokig Egyre többen keresik, vá­sárolják majd a kötött hol­mikat, a bébi-, gyermek- és ifjúsági ruházati cikkeket. A hosszú távú terv szerint a háztartási és lakástextíliák forgalmánál az átlagot is sokan vásároltak építőanya­got, lakásberendezési, fel- szerelési cikkeket is. A ru­házati forgalom fejlődését gátolta, hogy az árukínálat sok esetben nem volt össz­hangban a kereslettel, az üz­lethálózat — különösen a szakboltoké — elmaradt a vásárlók és az árubemutatás igényeitől. Mintegy három­szorosára növekedett a ven­déglátói forgalom, de nem érte el az országos átlagot. Az elmúlt másfél évtizedben a kiskereskedelmi hálózat fejlesztése nem volt kielégítő. Gondot okoztak az elavult épületekben levő korszerűt­len boltocskák. Tavaly a kis­kereskedelmi üzlethálózat tel­jes alapterülete 224 ezer 829 négyzetméter volt, 79,9 szá­zalékkal több, mint 15 évvel korábban. Az átlagosnál ki­sebb mértékben növekedett a vendéglátói üzlethálózat. Többségében hagyományos kiszolgálási formában műkö­dő éttermek, presszók, büfék, épületek. Csökkent az ital­boltok száma, azonban a melegkonyhás, a tömegétkez­tetésre szolgáló éttermek, bisztrók fejlesztése elmaradt az igényektől. meg kell szervezni a hűtő­láncot. Társadalmi igény, hogy a vendéglátás nagyobb hang­súlyt kapjon, mint eddig. A szabad idő növekedése és az idegenforgalom is egyre na­gyobb igényt támaszt a ven­déglátással szemben. Mind­ezek mellett fontos szerepe van a nők háztartási munká­jának megkönnyítésében. A későbbiekben kiemelten kell fejleszteni a vendéglátás szolgáltatásait: a munkahe­lyi és a tömegétkeztetés tech­nikai és technológiai feltéte­leit, a korszerű táplálkozás kívánalmainak megfelelő ételválasztékot, a gyermek- étkeztetés iránti igény kul­túrált kielégítését, a konyha­kész és készételek választé­kát. meghaladó fejlődés várható. A méteráruk forgalma vi­szont elmarad az átlagos nö­vekedéstől, ezzel szemben a konfekció áruk iránt meg­növekszik a kereslet. A leg­dinamikusabban az iparcik­kek forgalma növekszik majd, 1990-ig megháromszo­rozódik. Számolni kell azzal is, hogy megnő a kultúr és lakberendezési áruk iránti kereslet. A következő másfél évti­zedben korszerű üzlethálóza­tot kell kialakítani. Ezért súlyponti feladat, hogy a me­gye minden településén mo­dem ABC-áruházakban vá­sárolhassanak. Az általános áruházak mellett nagy szük­ség van a szakboltokra is. Ahhoz, hogy a közétkeztetési igényeket kielégíthessék, gasztrofol ételgyárat, önki- szolgáló éttermeket, modem bisztrókat kell építeni. A Ti­sza II. térségében: Tiszafü­reden, Abádszalókon. ezen kívül Berekfürdőn és Cser- keszőlőn több kempingre, motelre lesz szükség. Az új létesítményekbe megfelelő gépek, berendezé­sek is kellenek. Javítani kell az árubemutatás feltételeit, az árumozgatást teljesen gé­pesíteni kell az élelmiszer­kereskedelem megkívánja a hűtőkapacitás bővítését, a programozott áruszállítást és az egységcsomag-rendszer bevezetését. A hosszú távú tervidőszakban a bolti kiske­reskedelemben 110—120 ezer négyzetméter, a vendéglátás­ban pedig 40—50 ezer négy­zetméternyi alapterület-nö- vekedésre lehet számítani. Tizenöt év múlva Az idegenforgalom távlati tervezésénél figyelembe vet­ték a megye sajátos helyze­tét. A következő három fő területet emelték ki: a tran­zitforgalmat, a termálfürdők és a Tisza II. tározótó ide­genforgalmát. Cserkeszőlőn és Berekfürdőn motelek, kempingek, önkiszolgáló ét­termek, bisztrók épülnek. A kisebb strandokon — Jász- apátin, Jászszentandráson — kempingekben, a fizetőven­dég-szolgálat megszervezésé­vel kell megoldani a turis­ták elhelyezését. A szolnoki Tisza Szálló gyógyvize kül­földön is híres. Ezért a szál­lót 100 ággyal bővítik és gyógyszállóvá alakítják át. A Tisza II. vízlépcső tározó ta­vának feltöltése után, 1990- ig Tiszafüred mintegy 10 ezer üdülő vendéget tud majd fogadni. Már az V. öt­éves tervben szerepel ott egy 100 személyes motel építése. 1985-ig pedig hétvégi házas üdülőtelepek, kempingek lé­tesülnek. Tiszafüreden ifjú­sági üdülőtelep kialakítása is várható, ahol 1400 fiatal pi­henhet egyszerre. Ahhoz, hogy ezek az el­képzelések, tervek megvaló­suljanak, több ezer emberre van szükség. A tizenöt év alatt 5500—6500 új kereske­delmi dolgozóra számítanak, így 1990-ig a kereskedelem­ben várhatóan 22 ezren tevé­kenykednek majd. Szekeres Edit „Hangsúly” a vendéglátáson Gasztrofol ételgyár, éttermek Lökésgátló­vizsgálógép Lökésgótló-vizsgá- lógép az AFIT tűr- kevei üzemének diagnosztikai rész­legében; kiszerelés nélkül diagrammra Nagyapám — aki Kossuth katonája volt — a sza­badságharc leverése után Fegyverneken telepedett le. Jó mesterséget hozott magával, messze Auszt­riából — a kádárságot. Az apjától kapta örökségül, átadta apámnak, ő pedig rámhagyta. No, nem csak úgy ajándékba, hanem kemény munkáért cserében. Mihelyt bírtam a fűrészt, a szekercét, maga mellé állított segítségnek. Faragtam a dongákat, kala­páltam az abroncsot, lestem a mesterség fogásait. Mikor apám az utolsó hordóját befejezte, kezembe nyomta a szekercét, meg a csínvágót, csináld fiam — mondja a fegyverneki kádármester, Vámosi István, a hordók mestere Nem könnyű mesterség ez. Egy kisebb hordó elké­szítése 14—16 órát vesz igénybe. Hogyan csinálom? Hát vegyük sorra: Legjobb anyag az eperfa vagy a tölgy. Felszabom a kívánt méretre, majd neki a szekercét, kinagyolom. Ezután következik az eresztő- gyalu (a képen), amelyen — sűrűn nézve a módiival — a hordó hasszögének, ívének megfelelően megadom a donga formáját A készülő hordót be­lülről égő faforgács melegíti, vizes rongy- gyal pedig törölni kell, sűrűn, hogy el ne pattanjanak a dongák Aztán jön a csínvá­gás. Vájatot kell vágni a fenékdesz­kák részére, külső­belső gyalulás, fene- kezés, majd ráütöm az utolsó abroncso­kat. Ezzel aztán csapra kész! Kép és szöveg: T.. K. L. Az összeállításon a sor. Annyi dongát rakok a „tüzelővasba”, hogy szorosan legyenek. Üjabb vasakat teszek rá, s máris lehet összehúzni Nagy szükség van itt a „cúgra” (össze­húzóprés) Rendészek kapun belül, kerítés nélkül 1. Lázár Vilmos tizenkét éve rendészeti vezetője a megyét behálózó Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak, fe­lettese (négy rendésznek. Tö- rökszentmiklóson, a központ­ban két ellenőrzés szüneté­ben (beszélgettünk. — ön szerint milyennek kell lennie égy rendésznek? — Ébernek, figyelmesnek, határozottnak, objektívnek, felkészültnek. — Ügy érti: mindig „be­vetésre késznek”? —■ Igen, bár én a felké­szültséget elsősorban a mun­kához szükséges ismeretekre, a társadalmi: vagyon-, a tűz- és a polgári védelem szabályainak ismeretére ér­tettem. — Hogy telije el egy ese­ménytelen napja? — A telepi, 'rend ellenőr­zésével kezdődik: zár, kerítés szemle, majd az anyagfel­használás, a tárolási bizton­ság, a bizonylatok, a térvi­lágítás vizsgálata. Sokan megfordulnak itt idegen vál­lalatoktól: szállítók. rako­dók ... nem 'bennük nem bízunk, hanem a „kísértés­től” óvjuk őket. Fő gondunk, hogy ne legyenek gazdátla­nul az értékek. Aztán a szo­kásos körút, mindig megelő­ző szándékkal. — Van haragosa? — Nem nevezném őket an­nak. Inkább alkalmi „rossz hírt keltők”, akik vélt sérel­meikért kicsinyes bosszúval vágnak vissza. Rendésznek lenni eléggé népszerűtlen fog. lalkozás. — Mikor érzi a jól vég­zett munka nyugalmát? — Amikor felelősségre vo­nunk, büntetünk. egy-egy munkafegyelem-sértőt. tár­sadalmi tulajdon ellen vétőt, akkor tulajdonképpen a ren­dészeti munka eredményes­ségét bizonyítjuk. Mégsem ez ad nyugalmat. Sokkal inkább az, amit egyesek bizalmat­lanságnak vesznek: ha elve­szünk a kapuban egy üveg italt, vagy elzárunk egy aj­tót ... ez a nyugalom. Mert a legtöbb esetben ezzel sú­lyos szabálysértést, esetleg bűncselekményt előzünk meg. Az emberekért — és nem el­lenük — tesszük. 2. Gera Károly is vezetőren­dész. A Héki Állami Gaz­daság területe 7240 hektár. És nincs kerítés. — Mi a különbség az ipari és a mezőgazdasági rendé­szeti munka közőttt? — A rendész mindenhol őr. Természetesen más-más körülmények között. A mun­ka lényege nálunk is ugyan­az: a társadalmi tulajdon védelme, a szabály- és tör­vénysértés megelőzése. Az emberek túlnyomó többsége becsületes és segíteni kész. — Erősödik a gazda szem­lélet. .. — Számos példát mond­hatnék erre. A bejelentések már nem „besúgások”, ha­nem aggodalom mindannyi­unk vagyonáért. A szocialista brigádok vállalásaiban is he­lyet kapnak a rendészeti, a tűzvédelmi feladatok, de mondhatnám az egyre keve­sebb, súlyos, tulajdon elleni bűncselekményeket is ... — Hol „tanulják” a ren­dészetet? — Üzemrendészeti, tűzvé­delmi, polgári védelmi tan­folyamok vannak, amelyek szakképesítést adnak. Én va­lamennyit elvégeztem. — Ügy tudom, szabályza­tot is szerkesztett. — Az üzemrendészet szer­vezeti és működési szabály­zatát állítottam össze a me­zőgazdasági üzemek részére. Jóváhagyták és a gazdaságok — a helyi sajátosságok ki­egészítésével — alkalmazzák. — Sokat vállal? — Szeretem a munkám. És sok segítséget is kapok... a gazdaság vezetőitől épp­úgy, mint a különböző fe­lettes szerveitől. '' — Mi a „szép” a munká­jában? — A segítségnyújtás. Ha valakit — épp az első „ügye” előtt, vagy után — megállí­tok a lejtőn. * * * Mindkét rendész elismert, jó munkása vállalatának, a gazdaságának. Lázár Vilmos miniszteri dicséretben, több munkahelyi kitüntetésben ré­szésült. Gara Károly többek között a Közbiztonsági Érem arany, a Tűzbiztonsági Érem ezüst fokozatának tulajdo­nosa. T. Szűcs Etelka

Next

/
Thumbnails
Contents