Szolnok Megyei Néplap, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

Ára: 1Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 246. sz. 1976. október 17., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA ü közmiluelödes törvénye Ahhoz, hogy ki-ki a munkáját jól és egyre jobban végez­hesse, szakmai tudását kell elsősorban folyamatosan megújí­tania, de a műveltség teljessége tekintetében is lépést kell tartania. Régóta tudni, hogy egész ember, pontosabban: tel­jes ember csak az lehet, aki a kultúra egészének megisme­résére, kedvelésére törekszik, akinek élete minden tekintet­ben kulturált, akiben az egyetemes emberi műveltség sok­oldalú egyensúlyban van. S ez italán még inkább illik azokra, akiknek iskolai vég­zettsége még hiányosnak mondható. Hiba lenne tagadni, hogy sokan vannak még, akik idő előtt abbahagyták az is­kolát, még ha kor szerint eleget tettek is törvényszabta kö­telességüknek. A később, már felnőtt korban tovább tanuló ember aligha juthat előbbre, ha iskolás módszerekkel pró­bálja pótolni mulasztását. A felnőttkori továbbtanulásnak különösképpen is együtt kell járnia a művelődéssel. Ezt is szolgálhatja az, amit ugyancsak törvényerőre emelt az országgyűlés: a kulturális együttműködés a kultúra min­den területe között. Elsősorban anyagiakban, hiszen a kü­lönféle költségek összevonásával, közösen, jobb és alkalma­sabb kulturális intézmények épülhetnek és tarthatók fenn, mint az erők szétmorzsolásával, elkülönülésével. De az ilyen együttműködés nemcsak anyagi, hanem kiváltképp szellemi haszonnal is kecsegtet: hirdeti és megvalósítja a művelődés egységét. Ha az iskola, a könyvtár, a művelődési ház, a mozi. az uszoda együtt van, talán egy helyen is, akkor ez is jelzi a régi latin mondás igazát és megvalósulását: non scolae séd vitae discimus — nem az iskolának, hanem az életnek ta­nulunk. Ilyesfajta egység és együttműködés mindenütt fontos, de különösképpen ott, ahol az önálló erő kevesebb: például a kisvárosokban, a községekben. S talán az is elmondható ma már, hogy a városiasodás nemcsak jogi kérdés, nemcsak az aszfaltozott járda dolga, hanem talán ezeknél is jobban a művelődésé. Akár van városi rangja egy helyiségnek, akár nincs, valóban várossá mindenkor lakóinak művelődése, mű­veltsége teszi. Képletesen szólva: a tudás, a gondolat a la­kosság fejében ez ad rangot kicsiny, vagy nagyobb helység­nek egyaránt. A műveltség igényét fölkelteni is, kielégíteni is segít a televízió. Ahol nincs színház vagy képtár, ott is lehet valaki résztvevője színházi előadásnak, szemlélője képzőművészeti alkotásoknak — ha megfelelő időben kapcsolja be a tévét. Lehet persze beszélni arról, hogy a színházi közvetítés aligha vetekedhet a személyes élmény hatásával, s hogy a festményen elidőző kamera a színeket csak keveseknek tol­mácsolja, de ez bizonyos értelemben másodrendű kérdés. Ta­lán épp azért másodrendű, mert a „közvetítés” szomjassá teheti az embert a személyes élményre is. Nyilvánvaló, hogy a közművelődési törvény megvalósu­lásához személyi és tárgyi feltételek is szükségesek. A mű­velődés mindenképpen társas tevékenység, még akkor is, ha a könyvet olvasó ember valóban magában; magányosan művelődik. Kétségtelen, az igazi művelődés alapja ez a négyszemköztiség a mű és a művelődő ember között, mégis, az igazi művek még a magányos órán is bekapcsolnak az emberiség időben és térben egyaránt végtelen közösségébe. Így serkent a művelődés arra is, hogy társakat keressünk: az élményt megosszuk. A művelődés családi tevékenység is, amely nem elégedhet meg azzal, hogy a család együtt ül a képernyő előtt: az élmény megosztása több ennél, társakat ad, előadásokra, beszélgetésekre hív. Másrészt tárgyi feltételei is vannak a művelődésnek. Könyvtárak, művelődési házak, korszerű mozik, színházak kellenek hozzá. S ha van is sok minden, hiányzik is sok más. A művelődési házak nem csekély része elavult. A mozik kö­zött is sok a korszerűtlen. Színházakat kell tervezni, felújí­tani, mindezt a törvény szelleme, a szellem törvénye, a tár­sadalom közös feladatává teszi. Z. h. Losonczi Pál Panamában Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság elnöke — Demetrio Lakas államfő meghívásának eleget téve — pénteken délben hivatalos baráti látogatásra Panamába érkezett. A panamai köz­társaság fővárosának nem­zetközi repülőterén a magas­rangú vendéget megillető ünnepélyességgel üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét, az első magyar államfőt, aki e közép-amerikai ország föld­jére lépett. Feldíszített repü­lőtér katonai díszpompa, hu­szonegy ágyúlövés, a magyar és a panamai himnusz kö­szöntötte Losonczi Pált, aki­nek fogadtatására — kor­mánytagok. vezető politiku­sok egy csoportjának élén — megjelent Demetrio Lakas köztársasági elnök és Omar Torrijos Herrera miniszterel­nök. Tisztelet és megbecsülés a szocialista Magyarország ál­lamfőjének — ezt tükrözte a repülőtéri fogadtatás, s ez volt az alaphangja a késő délutáni órákban megkezdő­dött tárgyalásoknak' is. A hi­vatalos eszmecserét megelő­zően Losonczi Pál megkoszo­rúzta a legendás szabatiság- hős, Simon Bolivar szobrát. Jóllehet a két ország dip­lomáciai kapcsolatai egészen újkeletűek, a tárgyalások ér­demi tartalmára is utal- a tény: a diplomáciai kapcsola­tok felvételét követő egy esz­(Folytatás a 2. oldalonJ A cibakhózi Vörös Csillag Tsz mintegy 300 hektárnyi szója- tábláin várhatóan október 20-ig betakarítják a termést Foto: Martincsek Gábor Ipari—műszaki napok Karcagon Tegnap Karcagon megnyílt a város üzemeinek, szövetke­zeteinek termékbemutató ki­állítása. ezzel kezdetét vette az ipari-műszaki napok egy­hetes rendezvénysorozata. A kiállításon a Szerszámipari Művek karcagi Gépgyára, a Híradótechnikai Vállalat, a berekfürdői Üveggyár, a Fa- Elektro- Lakatosipari, az Ál­talános Szerelőipari, a Ruha-, ipari, a Népművészeti Agyag­ipari és a Népművészeti Há­ziipari Szövetkezetek mutat­ják be a termékeiket!. A kiállítás szervesen kap­csolódik az ipari-műszaki na­pok programjába, szemlélete­sen támasztja alá az elhang­zó ismeretterjesztő, gazdasági és tájékoztató előadásokat, képet ad a karcagi ipar je­lenlegi fejlettségi szintjéről. A termékbemutatót tegnap délután négy órakor a 629. sz. Ragó Antal Szakmunkás- képző Intézetben Molnár Fe­renc, a Gépipari Tudományos Egyesület karcagi szervezeté­nek elnöke nyitotta meg. Holnap a Déryné Művelő­dési Központban 15 órakor Zagyi János, a városi párt- bizottság első titkára nyitja meg az ipari-műszaki napo­kat. HAJRA niELKÜL Teljesítették a tervet Kilenc hónap termelési eredményei a Járműjavítóban és a GANZVILL-ben Az üzemek gyárak többsé­gében október közepén, vé­gén már ismertek az év kilenc hónapjának termelési ered­ményeit. Általában ilyenkor összehívják a munkásokat, a szocialista brigádok vezetőit, megtárgyalták a hátralevő negyedév feladatait. A kö­vetkezőkben ikét olyan üzem termelésiéről lesz szó. ahol év végén ritkán emlegetik ezt a szót: hajrá ... Két műszakban Köztudott az üzemekben, a gyárakban november, de­cember környékén sűrűsödik a tennivaló. Így van ez a Ganz Villamossági Művek gyáraiban ás, egy kivételével, ez a szolnoki. Itt készülnek ugyanis a transzformátorok, a villanyos motorok, generá­torok acélszerkezetei. Ezekre az „alkatrészekre” — kö­zöttük van 20 tonnás is — kerülnek majd a vasmag le­mezek, a hűtöegységeik, a tekercselések. Ahhoz tehát, hogy egy komplett üzemkész MAGYAR-ROMÁN MEGBESZÉLÉSEK Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára tegnap fogadta Dumitru Tur. cust, a Román Kommunista Párt KB külügyi osztályának helyettes vezetőjét, valamint Constantin Oancea külügy­miniszter-helyettest, akik magyar partnereik meghívá­sára október 13. és 17. között látogatást tettek Budapesten, és megbeszéléseket folytat­tak a két testvérpárt, továb­bá a Magyar Népköztársaság és a. Román Szocialista Köz­társaság kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. A megbe­szélésen részt vett Varga István, a KB osztályvezető­helyettese és Roska István külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Victor Bolojan, Románia magyarországi nagykövete. SZAKSZERVEZETI KAPCSOLATOK Megkezdődtek az olasz és a magyar szhkszervezeti ve­zetők tárgyalásai a SZOT székházában. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP PB tagja tégnap fogadta Lu­ciano Lámát, az olasz CGIL főtitkárát. A tárgyalás során felmérték a két szervezet kapcsolatainak helyzetét, majd véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuális kérdé­seiről. BŐVÜLŐ BELKERESKEDELMI VÁLASZTÉKCSERE Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi államtitkár teg­nap hazaérkezett Prágából, ahol a KGST-országok bel­kereskedelmi minisztereinek tanácskozásán vett részt. Dr. Sághy Vilmos, a Feri­hegyi repülőtéren a tárgyalá­sok eredményéről az MTI munkatársának elmondotta: az értekezleten megállapod­tak abban, hogy jelentősen bővítik a választékcserét; ennek keretében az elkövet­kező öt évben a KGST-or­szágok között hozzávetőleg 80 százalékkal fokozódik a választékcsereforgalom, amely egy-egy országban ugyan nem jelenti a belkereskedel­mi árukészlet abszolút szá­mokban mérhető növekedé­sét, viszont lehetővé teszi a választék kiszélesítését, a lakossági igényekhez való teljesebb alkalmazkodást. A magyar belkereskedelem szé­leskörűen bekapcsolódik a KGST-országok ilyen arányú belkereskedelmi együttmű­ködésébe, 1980 végére csak­nem megkétszereződik a szo­cialista országokkal folytatott választékcsere-forgalom. ÓZDI KULTURÁLIS HETEK Tizenkettedik alkalommal rendezik meg Ózdon a kultu­rális heteket. A november végéig tartó eseménysoroza­ton a kohászváros közönsége előtt öntevékeny művészeti csoportok, hivatásos művé­szek, zenekarok, énekkarok és bábosok is bemutatkoz­nak. A rendezvénysorozat meg­nyitó ünnepségét mintegy kétszázötven résztvevővel tegnap a Kun Béla Művelő­dési Házban tartották, ahol azt követően kilenc együttes részvételével sor került a Borsod megyei szakszervezeti irodalmi színpadok bemu­tatkozására. bővítik a vízhálózatot Megkezdődött Kenderesen a vízhálózat bővitése. A Szolnok megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat a József Attila, a Vasút és az Ady Endre út egy részében 250 ezer forintos költséggel fek­tet le vezetéket. ezáltal nyolcvan családi házat le­het bekötni a vízhálózatba. EGY MONDATBAN — ,4 magyar—kínai mű­szaki- tudományos együttmű­ködési bizottság 15. üléssza­kára Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezetésé­vel tegnap magyar delegáció Utazott Pekingbe. — Tegnap diplomakiosztó ünnepséget tartottak a buda­pesti Műszaki Egyetem Ve­gyészmérnöki és Építészmér­nöki Karán. transzformátor december 31-én a megrendelő ország határain belül legyen, a váz­szerkezetét el kell készíteni már hónapokkal előbb. Úgyis mondhatjuk, a gyárban ez idő tájt már jobbára a követ­kező esztendei termékeken dolgoznak. A Ganz Villamossági Mű­vek termelési értéke ebben az évben, a tervek szerint 2,8 milliárd forint, ebből a szol­noki üzemek 260 millióval veszik ki részűiket. Szeptem­berig időarányosan száz szá­zalékra teljesítették tervü­ket. Hogy nem többre —ta­valy 15,4 százalékkal lépték túl a kijelölt értéket — an­nak legfőbb oka a gyakori programváltozás. A Gaftz Vili. termékeinek nagy ré­szét exportálja, főként tőkés piacra. Előfordul, hogy a megrendelő nem tud fizetni, ilyenkor a félig kész gyárt­mány raktárra kerül mind­addig, amíg a partner fizető­képes nem lesz. Legutóbb a Görögországiba készülő tra,nsz£ormátorolk gyártásával álltak :le hasonló okok miatt. A megváltozott termelési program felborítja az erede­tileg elképzelt rendet, hisz az új termékekhez más anya­gok kellenek, és más a tech­nológia is. Az előző évekhez képest rövid időszakra visz- szavetette a (termelésit a két- műszakos munka (bevezetése is. A gyár tulajdonában 130 millió forint értékű állóesz­köz van, ezit ki kell használ­ni, méghozzá több műszak­ban. A kezdeti nehézségek megoldódtak, ugyanis évente 35 ezer forint bérpótlékot tudnak biztosítani a máso­dik műszakban dolgozóknak. Az idén a géppark két új berendezéssel gazdagodott. Lemezdaraibolókat vásárol­ták a transzformátorok vas­magjainak készítéséhez. Az új gépek értéke mintegy 33 millió forint. Próbaüzemük szeptemberben befejeződött s a kompjuterrel ellátott, 10 ember munkáját helyettesítő berendezések most már két műszakban termelnek. A gé­pek üzembehelyezése után zajcsökkentő paneleket épí­tettek a műhelycsarnokba. Régi gond volt ez a szolnoki gyárban, a műhelycsarnok egyes részein 100—120 deci­bel hangerősséget is elért a zaj. A panelék segítségével ez az érték legalább 80 de­cibelre csökkent. Akadozó kooperáció A szolnoki Járműjavító üzemben évről évre meg­határozott ütemben javítják a vasúti kocsikat, a Diesel mozdonyokat. Bizonyos kilo­méter. vagy üzemóra után a járműveket bevontatják a szerelőcsarnokokba és meg­kezdődik a felújítás. A MÁV- nál a szállítási csúcsidőszak az őszi hónapokra esik, erre előre készülnek a karbantar­tók. így a Járműjavító dol­gozói is. Szeptemberig 660 személy­kocsit, 1870 teherkocsit és 106 mozdonyt újítottak fel — tervüket 101 százalékra teljesítették. Hasonlóan az elmúlt esztendőkhöz munká­jukat sok esetben hátráltat­ta az anyag- és az alkatrész- hiány. Előfordult, hogy apró cikkek, például magasnyo­mású tömlőik miatt veszte­gelték a kocsik. Sok gondot okoztak a kooperáló partne­rek is. így például a Ganz MÁVAG, amely a Diesel motorokat javítja. Gyakran álldogáltak motor nélkül a 10—15 millió forintos, egyéb­ként már kész mozdonyok. Az utóbbi hónapokban jelen­tősen feltöltöttek a raktára­kat, s szervezettebbé vált a kooperációs munka is. ' Az év folyamán elkészült a csaknem 1 milliárdos beru­házás, a Diesel bázis néhány létesítménye, így például ' a 75 millió forint értékű fes­tőüzem is, amely 5—6 ember munkáját helyettesíti. Három műszakban „dolgozik”, s négy nappal csökkenti a ja­vítási időt a régi, kézi fes­téshez viszonyítva. Ebben az évben közel 110 millió forintot használnak fel a Diesel bázis építéséhez. Készítik a 2500 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok szigetelését, fektetik a vágá­nyokat, s építik a darupályá­kat. Az új irodaházba már beköltöztek a dolgozók, s ugyanabban az épületben né­hány hét múlva átadják az öltözőket. Épül a fémhulla­dék-tároló és feldolgozó is, a MÁVTI tervezői pedig ké­szítik a motor próbaterem terveit. H. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents