Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 15. 21 Garancia Ez év májusában vásárol­tam Szolnokon egy karórát, egy éwi garanciával. Azóta júliusban javították, mert sietett, a napokban pedig megállt. Ismét elvittem ja­vításra, de közölték velem, hogy a jótállás ezúttal meg­szűnt, mivel vizet kapott az órám és beroesdásodott. Csak saját költségemre 140 forint­ért hozzák rendbe. Nem értem, hogy mire va­ló az egy éves garancia. Hiszen egy karórát nemcsak napos, száraz időben hord az ember. Ha pedig ez a sza­bály, különben nincs rá ga­rancia, vásárláskor jótaná­csot is mellékeljenek hozzá: „esős, nyirkos időben hagy­ja otthon a karóráját”. Angyal Béla Szolnok « Nem kaptam ablakot Szeptember 2-án a jász- ladányi TÜZÉP-telepen ki­választottam egy kétszár- nyas ablakot, de legnagyobb meglepetésemre nem vihet­tem ed, mert „azt már elad­ták”. Másnap ismét elmen­tem a telepre, még minidig ott volt körübelül tíz ablak és a szemem láttára válogat­ták. Akkor már a telepveze­tőt is megkerestem az ügy­ben), mégsem kaptam abla­kot. Kérdésemre, hogy kinek adták el, azt válaszolták: semmi közöm hozzá. Fischer János Zagyvarékas Betét Több probléma, szóváltás adódott már abból, hogy né­mely üzletben, üvegvissza­váltó pavilonban nincs ki­függesztve az üvegbetétek ára. A bolt dolgozója rá-rá- bök az üvegekre, számol, majd szó nélkül letesz bizo­nyos összeget a visszavál- tónak. Ilyenkor kétségek tá­madnak, vajon jól kaptunk-e vissza. Ha kint van a üveg­betéteket feltüntető tábla, — mely mellesleg kötelező is — gyorsan ellenőrizhetjük. N. A. Szolnok Kirándulás A Magyar Vöröskereszt szolnoki, IX-es körzetének vezetősége minden évben kirándulást szervez az ország különböző tájára, így szeptember 4-én cso­portunk Dunántúlra indult, a szép hegyes, völgyes, vidékre. Székesfehérváron, Veszprémben, Sümegen, s a Balaton környékén vol­tunk. Negyvenketten vet­tünk részt a kiránduláson, s akadtak közöttünk, akik most látták először a Ba­latont. A hosszú út után úgy váltunk el egymástól, mint egy család. Kö­szönjük a közreműködők fáradozását, és szeretnénk jövőre is találkozni. Szilvási Józsefné Szolnok Zsákutca Csépán, a Béke u. 142 sz. általit van a glázcseretelep. Ide a 70 méter hosszú, keskeny zsákutcában jár a gázos autó és a járdánkat tönkreteszi, járhatatlanná töri. A 150 sz. ház tégla kerítését és osz­lopát az udvarba döntötte. Ezt a szűik utcát a porták­ból hagyták ki magánbejá­rónak. A gáztelepre a Béke útról kis és nagy kapuval el­látott bejárat van, mégis a mi szűk, bekerítetten udva­runkban tör-zúz a gázo6 autó. Jó lenne, ha panaszunkat végre figyelembe vennék, s ezt az állapotot, megszüntet­nék. több aláírás Csépa Szerkesztői üzenetek B. Mihály né, Szolnok: A levelében említett cikk­sorozatunkat már nem foly­tatjuk. Gyűjteményéhez azonban segítséget adhat a Politikai kisszótár, a Köz- gazdasági kislexikon és egyéb, a témába vágó kiad­vány. Ha nem akarja meg­vásárolni, a könyvtárakban mindez megtalálható. H. P. Tiszaiöldvár: Törvé­nyes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. A gyermekek egyenlő részben örökölnék. Ez a törvényes öröklés rendje. Az örök­hagyó halála esetére vagyo­náról vagy annak egy részé­ről végrendelettel rendelkez­het. Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy ma­gánvégrendelettel. A közvég­rendeletet közjegyző előtt le­het megtenni. A magánren- deletet a végrendelkező akár maga is írhatja, de leg­helyesebb, ha arra hivatott szakemberrél íratja meg. A házasságion kívül szüle­tett gyermek jogállása örök­lés szempontjából is azonos a törvényes házasságban szü­letett gyermekével, feltéve, ha a szülő apaságát teljes jogú nyilatkozattal elismer­te, vagy azt jogerős bírói ítélet állapította meg. A javító, karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről Az elmúlt időszakban jelentős mértékben növekedett a la­kossági szolgáltatások volumene és színvonala. A mennyiségi nö­vekedés mellett azonban gyakran találkozhattunk olyan szolgál­tatói magatartással, amely sértette a szolgáltatást igénybe vevő lakosság érdekeit, s növelte a panaszok számát. A lakossági szolgáltatások társadalmi-gazdasági jelen­tőségének növekedése, vala­mint a fogyasztók érdek- védelme tette szükségessé a javító-karbantartó szolgál­tatások minőségvédelmét, amelyet az 1976. október 1- és hatályba lépő 16/1976. (VI. 4.) számú miniszterta­nácsi rendelet szabályoz. A rendelet meghatározza azokat a javító-karbahtartó szolgáltatásokat,' amelyekért az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek, vala­mint a kisiparosok kötelesek jótállást vállalni. Nem zár­ható ki és nem korlátozható a szolgáltatás minőségéért való felelősség a következő esetekben: Az elektromos háztartási gépek (mosógépek, centrifu­gák, hűtőgépek, porszívók, stb ...) a híradástechnikai és elektroakusztikai cikkek (rádió, tv-antenna, stb.) javí­tásánál. karbantartásánál, üzembehelyezésénél, az épí­tési- szerelési és javító kar­bantartó munkáknál, ha la­kóépületen, lakáson, hétvégi házon, üdülőn és épületré­szen végzik, valamint a la­kóépületek felvonóinak kar­bantartásánál. Csak akkor nem vonatkozik ez a szabály a felújítási és karbantartási tevékenységre, ha mindkét szerződő fél szocialista szer­vezet s a vállalkozási díj határa nem haladja meg a 10000 forintot, valamint ha a megrendelő, vagy a vállal­kozó magánszemély. Vállalni kell továbbá fele­lősséget a minőségért: sze­mélygépkocsi, motorkerék­pár, moped és robogó javí­tása, karbantartása és a sze­mélygépkocsi ápolása eseté­ben akkor, ha a megrendelő magánszemély. Bútorjavítás és kárpitos­ipari javításoknál, finom- mechanikai gépek (varrógé­pek, kerékpárok, zsebszámo­lógépek, írógépek, órák, hangszerek valamint optikai és fotócikkek) javításánál és karbantartásánál: olajjal vagy gázzal működő tüzelő- berendezések, gázhűtőszek- rénygk javításánál, karban­tartásánál és üzembehelye­zésénél; valamint ernyők gu­miabroncsok. játékok és sportszerek javítása eseté­ben. A szolgáltatást végzők a felsoroltakon túlmenő szol­gáltatásokért is vállalhatnak jótállást. Nem alkalmazha­tók azonban a rendelet sza­bályai az általánydíjas szol­gáltatásokra. továbbá azok­ra az esetekre, amikor a szolgáltatást a termékre vo­natkozó szavatosság vagy jótállás alapján teljesítik. Nem zárja ki a megrendelő jótállási igényét, ha a felek, a kötelező jótállás kikötését elmulasztották vagy, ha a megrendelőre hátrányos fel­tételekkel kötötték. A jótállási igények szám­la (nyugta) alapján érvénye­síthetők a vállalkozási díj összegétől függő időtartá- mon (3—6—12 hónapon) be­lül vagy a kilométer telje­sítménytől függően, pl. sze­mélygépkocsinál 10 000 km- ig. A jótállás idejét a szol­gáltatás elvégzésétől a mun­ka átadásától vagy az üzem­behelyezéstől kell számítani. A megrendelő a jótállási időn belül kérheti a hibásan vagy hiányosan végzett mun­ka kijavítását, illetve a díj arányos csökkentését. Ha a szolgáltatás nem fe­lel meg rendeltetési céljá­nak, vagy ha a vállalkozó a szükséges javítást határ­időre nem vállalja, illetve vállalja de nem végzi el, a megrendelő a díj kifizetését megtagadhatja, vagy a már kifizetett díjat visszakövetel­heti. A megrendelő a vállal­kozó költségére mással is el­végeztetheti a minőségileg kifogásolható munkát, ha a vállalkozó a javítást határ­időre nem vállalja vagy nem végzi el, illetve ha is­mételten minőségileg kifo­gásolható munkát végez. A vállalkozó csak az indokolt munkáért követelhet díja­zást. Ha a hibát tévesen ál­lapította meg, s ezért hiába való munkát végzett, díja­zásra nem tarthat igényt. A megrendelő a jótállási időn belül tett minőségi ki­fogásait, a vállalkozónak 15 napon belül meg kell vizs­gálni, s ha a kifogás alapos, a hibát kijavítani. Ha a vál­lalkozó a minőségi kifogást nem ismeri el. erről köteles a megrendelőt írásban tájé­koztatni. Az állami és a szövetkeze­ti gazdálkodó szervek válla­lási szabályzatban rögzítik a minőségi kifogások intézé­sének rendjét, valamint a számlázás és a minőségtanú­sítás módját. Vállalási sza­bályzatukat — kivonatosan — a felvevő helyen ki kell függeszteni, így a megren­delők arról is tájékoztatást kapnak, hogy igényeiket ho­gyan érvényesíthetik. Bálint Ferenc MTVB ipari osztályának vezetője Uj tanműhely — új szakmák Fizikaóra a szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet korszerű szaktantermében Elfbeült az első hét az új tanévből. A diáíkök megkap - ítáik a könyveket, füzeteiket; elkezdődött a tainítás a megye általános és középiskoládban, valamint tizenöt szakmun­kásképző intézetben, s azok kihelyezett iskoláiban. A szolnoki 605-ös Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben tizenkilenc szakmábóL választhatott a több mint négyszáz elsőéves, akik kö­zül harmincán mái’ érettségi bizonyítvánnyal is rendelkez­nek. Az idei tanévtől új szak­ma tanítását vezették be, megindították a növényola j - ipari szakmunkásképzést. A három évvel ezelőtt épült, jól felszerelt intézet­ben további korszerűsítése­ket végeznek. Hamarosan, határidő előtt, elkészül a fi­zika, a magyar—történelem, a szakrajz szaktanterem, a csőszerelő kabinet, valamint befejeződik az iskola hatezer kötetes könyvtárának felújí­tása. Az iskola vezetői az új tanévben a magasszintű szak' mai képzés mélRetít, a tanu­lók műveltségi szintjének fo­kozását tűzték ki feladatul. Ennek érdekében egy sor ve­télkedőire, versenyre már most beneveztek, s rövide­sen megkezdik a felkészülést is. A kunszentmártoni 628-as számú Ipari Szakmunkás­képző Intézetben szintén új szakma tanítását vezették be az idén. A százharminc elsős — egy sor más szakma mel­lett — a férffiszaibó mester­ségéit is választhatta. A szol­noki Vörös Csillag Ruházati Szövetkezet kunszentmártoni telepe egy új tanműhelyt lé­tesített — amelyet nem ré­gien avattak fel — ’hogy meg­teremtse a féltétéLeket a fér­fiszabó szakma miinél jobb elsajátítására. Az intézet legnagyobb gondja, hogy a közel ötszáz diák oktatására mindössze hat szaktanterem áll rendel­kezésre. így a hét három nap­ján váltott tanítást keillett bevezetni. A martfűi 641-es számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben a „beiskolázás” je­lentett igondoft. A száztizen­egy jelentkezőből csak het­venhatén iratkoztak be, a többiek időköben vagy más iskolát választottak, vagy munkába álltak. Az dk ta­lán abban rejlik, hogy. a gye­rekek nem ismerik eléggé a cipőipari szakmákat, s még mindig a régi, kisipar« ci­pész mesterséggel azonosít­ják. Az iskola vezetői éppen ezért a továbbiakban még több végzős általános isko­lást hívnak meg gyárlátoga­tásra, s a szakmát bemutató kiállításra. A korongnál a mezőtúri Csenda Csilla másodikos szakmunkásta­nuló vázát formál Gondo István szakoktató irányításával. Nagy öröm viszont a diá­koknak, pedagógusoknak egyaránt, hogy a télire élké­szül az új tornaterem. S, ha' már a testnevelést említettük, ehhez kapcsoló­dik a mezőtúri 626-os számú Szakmunkásképző Intézet ta­Gyakoriat a martfűi cipőgyár­ban. Őz Ilona utolsó éve: szakmunkástanuló cipőfelső­részt készít Fotó: N. Zs. nultóinak öröme, s bánata is Rövidesen befejezik a sport­udvar kialakításának mun­kálatait, így ősszel, tavasszal megfelelő körülmények kö­zött tarthatják meg a (testne­velés órákat. Télen viszont mivel az iskolának nincs tor oaltenme, az óráknak csal hatvan százalékát tudják tél jesíteni. Kuinszentmártonban dél ólőtt és délután is tanítan kéll. Mezőtúron nincs ilyer gond1, hiszen még a korább években százharminc, száz negyven első6 kezdett, a: idén csak kilencvenhat. A: okot itt is —- akárcsak Mart fűn — abban látják, hogy ; nyolcadik osztályos gyere kék jóformán semmit sen tudnak az egyes szakmákról Remélhetőleg enyhít maj< ezen a gondon az a nagysza bású vándorkiállítás, am el; a megye szakmunkásképzi intézeteit, az egyes szakmái sajátosságait mutatja be. t kiállítás megyei megnyitój éppen Mezőtúron lesz, októ bér 10-én. T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents