Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 11. Népi hímzéáeink nemcsak otthonunkat, környezetünket szépítő kézimunkákon jelen­nek meg, de egyre inkább helyet követelnek a divatban is. Színházi ruhától kezdve a farmernadrágig, oldaltarisz­nyától estélyi táskáig talál­koznak a szemet gyönyör­ködtető, üde színekkel, mo­tívumokkal. A bőrből való, szűcsök ál­tal készített felsőruhák (su­ba, ködmön, bekecs) mellett kedvelt viselet volt a cifra­szűr, mellyel manapság már csak múzeumban találkozha­tunk. Mintánk régi bihari cifraszűr részlete, melyen a szép kompozíció virágai pi­ros és bordó színűek, a le- vélzet világos és sötétzöld. A minta igen alkalmas mellény, oldaltáska, tarisz­nya díszítésére. Cs. K. Vágott virágok a lakásban Erdemes-e jobban dolgozni? Közvetítések a népfront kongresszusról A vágott virág kultusza a ke­let-ázsiai népekhez, a kínaiak­hoz és a japánokhoz vezethető vissza. A japánok művészi szintre emelkedő virágköltésze­te: az ikebana. megközelítőleg hétszáz éves múltra tekint visz- sza. A fő cél mindig az, hogy a levágott növényi részek, a le­velek, a virágok éR a gallyak szépsége az elrendezéssel tűn­jön ki. A japánok ikebana művészete az utóbbi időben az egész vilá­gon kezd elterjedni. Üjabban nálunk is egyre több helyen lehet találkozni hazai növény­anyag felhasználásával készített vázadíszítéssel. Ilyen esetben a növényi részeket kötözés nélkül helyezik a vázákba, szükség szerint metszik, és görbítik az ágakat. A vázadísz gerinciét há­rom, egymástól eltérő hosszúsá­gú hajtás, vagy gally adja, ezt kell kitölteni helyesen megvá­lasztott virágokkal. A virágtá­lak elrendezését, összeállítását a kenzan könnyíti meg. Ez a fémtűkből álló kefe. amelyet a tálba kell elhelyezni. A növényi részeket a tűkre szúrják fel olyan szögben, ahogy azt a kompozíció megkívánja. Vágás után a növények nem képesek asszimilációra, így ki­zárólag tartalék tápanyagaikra vannak utalva. A fonnyadás megelőzésével és a virágzás ide­jének mesterséges eltolásával a vágott virágok élete meghosz- szabbítható. A megsebzett nö­vényi felületre különböző mik­roszervezetek települnek, melyek a vízfevételt megakadályozzák. Az edénynyalábokat nemcsak a fertőző szervezetek teszik a víz felvételére alkalmatlanná, ha­nem a növény maga is igyek­szik a sebzési felületet eltömni. Mindezek megakadályozására van mód, ha A. K. N oldatot használunk. Ez az oldat meg­akadályozza a gombák és bak­tériumok elszaporodását, fer­tőtleníti a vizet, valamint hatá­sára ,a vágott virágokban talál­ható fehérjék é<; élő plazmaré­szek megduzzadnak, így a víz­felvétel fokozottabban megin­dula Az oldatot a következőkép­pen készíthetjük el. Egy liter vízben feloldunk 0,8 gramm ká- liumtimsót, 0,3 gramm negyven százalékos kálisót. és 0.2 gramm konyhasót. A virágok egyedi szépsége nem érvényesül, ha túl sok vi­rágot teszünk egy vázába. Ala­csony-szárú virágot ne akarjunk nagy edénybe rakni, és viszont. A virágszárakon ferde metszet­lapokat vágjunk, hasznos a szár négy-öt centiméteres hosszanti bevágása is így sokkai több vízhez jut a virág. Célszerű a felesleges lomboktól minden al­kalommal megszabadítani a vá­zába kerülő szárrészt. fl rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk Hétfőn a Kossuth' rádióban 19 óra 15-koir Erich Kästner: Három ember a hóban című regényének rádió-változatát sugározzák. Kedden a Kossuth adón 13 óra 10-kor jelentkezik a Tör­vénykönyv. amely ezúttal azt vizsgálja érvényesülhet-e mindenkor a jogban járatlan emberek joga és ha nem. mi az oka? A televízióban 18 órakor a Tájaik, városok, emberek cí­mű sorozat Sri Lankát. az ázsiai szigetországot mutat­ja be. A dokumentumfílm ki­tér arra a jelentős tanácsko­zásra is. amelyet nemrég tar­tottak ott az el nem kötele- zseitt országok képviselői. 20 órakor: Illés Endre: Névtelen levetek című játékát mutat­ják be a Madách Színház elő­adáséiban felvételről. Ebben a fő kérdés az. hogy sikerül-e egy rágalmakkal teli, gya­nakvó légikörben élő kollek­tívában rendet teremteni. Szerdán a Kossuth rádió­ban 17 óra 5 perckor azt elemzi Ernőd Pál riportja, hogy érdemes-e jobban dol­gozni? Azt ugyanis, ha vala­ki többet dolgozik hamarabb honorálják, mintha amit csi­nál azt a lehető legjobb mi­nőségben adja ki a kezéből. Csütörtökön a Kossuth rá­dióban 17 óra 5 perckor, ar­ról hallhatunk, hogy mennyi­ben valósul meg a kötelező munkaerő-irányításról szóló kormányrendelet, melyek azok a ikis- és nagykapuk, amelyeken keresztül a válla­latok most is kijátszhatják a rendelkezést, vagyis: kötele­ző-e a kötelező munkaköz­vetítés? A televízióban 21 óra 40- kor sugározzák a Lássuk a zenét! nemzetközi rendező­versenyt. Az egész Európá­ban nagy sikert aratott kez­deményezés első adását a IV-es stúdióból láthatjuk. Pénteken a Kossuth rádió­ban 20 óra 35-kor a tübingeni Biökiíbernetikai Intézetbe kalauzol el bennünket a porter, ahol jelentős tudomá­nyos kutatások folynak, és ahol jelentéktelennek látszó dolgok is, nagy fontosságúak. A televízióban 20 órakor Racine: Britarmácus című té­véjátékét vetítik, amelyben Néró példáján azt elemzi az író, hogy a zsarnok születik-e vagy azzá lesz. Szombaton a Kossuth rá­dióban 14 óra 25-kor Szigorú feltételek mellett címmel ar­ról hallhatunk szerkesztőségi beszélgetést, hogy milyenek a mezőgazdasági pénzügyi szabályozó rendszerék idei tapasztalatai. A Petőfi adón 13 óra 05 perckor Kondor Katalin ri­portja azt elemzi, hogv a gyógyászatban egyre nő a gépek és műszerek szerepe. Sok gép és műszer mégis ki­használatlanul hever a kór­házak klinikák raktáraiban. Van-e ennek valódi oka. vagv csak a nemtörődömség szüli mindezt. A televízióban 18 óra 20 perctől közvetítést láthatunk a Hazafias Népfront. VI. kongresszusáról, a második napon, vasárnap pedig 17 óra 30-kor adnak újabb közvetí­tésit az országos eseményről. Vasárnap a Kossuth rádió­ban 22 óra 40-kor a modem írók portréi sorozatban Graham Greene-t mutatja Bonbás Mária. II kikészítésről A neurózisról Ha szórakozni indulunk, a szokásos napi kozmetikánál több időt fordítsunk a testápo­lásra, kikészítésre. Először is készítsünk kellemesen meleg hőmérsékletű fürdővizet, csa­varjunk bele két citromot és néhány csepp kölnit. (Hajunkat puha kendövei kössük le, ne­hogy tönkre menjen a frizura). Fürdés alatt tegyünk fel az arc­ra, nyakra pakolást. Fürdés után néhány percre pihenjünk le, lábunkat, tegyük párnára, jobban pihen, ha magasabban van. Szemünkre tegyünk ka- millás vattát. Igyekezzünk tel­jesen kikapcsolódni. E néhány perces pihenés elég arra. hogy szervezetünk felfrissüljön. Pihenés után kezdődjék a ki­készítés, amely kor, egyéniség és ízléc; szerint változó. Lénye­ge: kihangsúlyozni az arc szép­ségét, elrejteni az esetleges hi­bákat. A kikészítésnek nem fel­tűnés a célja, hanem a színek ízléses alkalmazásával, az ízlé­ses kozmetikai összhang eléré­se, az egyéniség kiemelése, a jólápoltság biztonságot adó va­rázsa. A kikészítés műveletét, folyé­kony alapozóval kezdjük, ame­lyet gondosan eldolgozunk az arcon, nyakon, eltüntetve a ki­sebb borhibákat. Az arcot ke­vés pír-krémmel színezzük, majd egyéniségünkhöz illő por­púderral könnyedén behintve, hamvassá tesszük a bőrt. A legújabb párizsi divat szerint, az arcra több színű púdert használnak. Az arc középső ré­szét, az orrot, a száj körüli vo­nalat és az állat fehér púderral világosíthatjuk, a járomcsonto­kat és az arc szélét egyéniség­hez illő. sötétebb színű púder­ral színezhetjük. A szem szépségét, színét ki­emelhetjük a kikészítéssel. Az idősebb korosztályhoz tartozó nők részére a szolidabb színe­ket és kikészítési formákat ajánljuk. A diszkrét kikészítés fiatalít, az erős színek nem hatnak előnyösen. A fiatalok esti kikészítésénél merészebb színeket használhat­nak. Arra azonban a fiatalok­nak is vigyázniuk kell. hogy a szem . kiemeléséhez használt szemhéjfesték színe Összhang­ban legyen a ruha. a haj és a szem színével. A legújabb pá­rizsi divat szerint az alsó- és a felső szemhéjat erős színnel, egy vonallal kell kihúzni, majd ugyanezt a színt, de világosabb árnyalatokban, a szemöldökig kell satírozni. A szemöldök alatt egy kis részt fehéren kell hagy­ni Ehhez a kikészítéshez nem folyékony, hanem púderfesték szükséges, mert satírozni csak ezzel lehet. Ez a ,,keleties” szemfestés. Érdekessé teszi az arcot, ha a szem külső csücs­kétől a szemöldökig vonalat hú­zunk, a szemhéj színezéséhez használt, színnel. A kikészítés utolsó művelete a száj kifestése. Mielőtt az aj­kakat berúzsoznánk. töröljük a bőrt szárazra. tartósabb lesz rajta a rúzs. A száj apróbb for­mai hibáit rúzzsal korrigálhat­juk. de csak akkor folyamod­junk ehhez, ha a hibák túlsá­gosan zavaróak. Az egyéni vo­nalú ajak a divatos forma. Di­vatszínek: rozsdabarna, pipacs­vörös. rézvörös és a tompább árnyalaú vörös rúzs. A kozmetikában egyre na­gyobb tért hódít a ..lelki koz­metika”. vagyis a helyes pszi­chológiai beállítottság külsők­ben jelentkező szépítő hatása. Tehát, ha szórakozni indulunk, át kell hangolódnunk a napi gondokból — jóhangulatra. A belső nyugalom, a szórakozás­ra való készülődés felvillanyoz, csillogóvá varázsolja a szemet, simítja az arcot. Á mosoly, a leghatásosabb természetes szé­pítőszer. F. K. Akárhogy nézzük és vitat­juk is, az letagadhatatlan, hogy a mai kor embere ide­gesebb a kelleténél. Főleg az idősebbek. Ez látszólag azt bizonyítaná, hogy korunk ak- cellerációja, a fejlődés fel- gyorsulást idegesíti az em­bert. Pedig nem ez az igaz­ság! Az egészséges szervezet többé-kevésbé alkalmazkodik a felgyorsult élettempóhoz. Ez nemcsak a fejlődés, a munka, a siker, az öröm, a szenvedés, a gondolat, az ese­mények, vagy az idő meg­gyorsulását jelenti, hanem az egész életét. A rohanásba a fiatal beleszületett, neki nem okoz különösebb terhet a vágta. Az idősebb alkalmazkodá­sa már korlátozott. Belerázó­dik a gyorsulásba, de ne­hezebben. Könnyebben kiful­lad, lemarad, és ha ezt ész­reveszi, megriad, pánikba menekül. Elvesztett bizalom Az idegfeszültség, az izga­lom, az embert ért ingerekre való felfokozott vagy hely­telen válaszadás alapja min­den esetben a szorongás, a félelem. Erre épül az a bár­mely irányban erősebben ész­lelhető magatartásbeli szo- katlanság, ami annyira még nem kóros, hogy feltétlen or­vosi kezelésre szorulna — hiszen az ok megszűnése után az egyensúly önmagától helyreáll. De annyira rend­ellenes, hogy felismerni, szembenézni és foglalkozni kell vele, mert súlyosbodhat. Ez az idegrendszeri rend­ellenesség: a neurózis. A neurotikus, akármivel is magyarázza a köznapi nyelv idegességnek nevezett fe­szültségét, tulajdonképpen fél. Fél valamitől. Például: nagyon kimerült, és attól tart, hogy még újabb terhet raknak a nyakába, még job­ban megterhelik vagy meg­hajszolják. Ilyenkor „kifára- dásos neurózis” a neve. Más­kor az életkörülményei ijeszt­getik. Retteg, hogy mit hoz a holnap, milyen lesz a jö­vő, hogy mi vár még reá. Ez a „helyzetneurózis”, a ku­száit lehetőségek kórképe. Néha olyan feladatot, olyan parancsot kap valaki, ami­hez gyengék a képességei. Kétségbe ejti a tehetetlensé­ge. Elveszíti az önmagába ve­tett bizalmát. A neurózis­nak ez a formája a feladat okozta „tehetetlenségi neu­rózis”. Sőt, van még egy igen érdekes — sokáig nem is tisztázott — neurózis: a „célneurózis”. Ez olyankor jelentkezik, amikor attól fél valaki, hogy amit akar, amit szeretne, azt nem tudná egészségesen, ép szervezettel elérni és ezért gondjai elől valamilyen betegségbe me­nekül. Ezek közé az idegfe­szültek közé tartoznak azok az évéket átbetegeskedők, akik egészségesek, és han­goztatott betegségük egyet­len oka valami olyan, amit akarnának, amit szeretné­nek. Például, hogy valame­lyik családtag, a házastárs iszákossága elmúljék, a rok­kantsági nyugdíjat megkap­ja, vagy valami olyan egyéb, ami nehezen keresztülvihető, sőt, kivihetetlen. Gyógyítható a neurózis? Igen, de nehezen! Gyógy­szerrel alig. A helyzet, a környezet megj avulása a fel­adat elvégzése, a lehetőség előnyös megváltoztatása az igazi gyógyszere. Még ponto­sabban: az előbbiek által okozott félelem, a belső szo­rongás tökéletes felszámolá­sa. Hogy hogyan? Ezt nem lehet körülírni, mert száz­féle oka, formája és ugyan­annyi gyógyszere lehet. Csak egy példát: — Repülőgépen mégy? — kérdezik a mai kor emberét. — Nem! Félek. — Ostobaság. A légi köz­lekedés ma már biztonságos. Az autón is érhet baleset. — Nem a balesettől félek, hanem attól, hogy eltéríte­nek. Félelem nélkül Ezért a felelet egyszerű: fel kell szabadítani az em­bert a szorongás, a rettegés, a félelem, a nyomás alól. Úgy kell nevelni, formálni, esztergályozni az idegrend­szert, hogy senkitől ne fél­jen. Se az ördögtől, se az istentől, se állattól, se em­bertől, se ellenségtől, se jó­baráttól, se mosolygástól, se vicsorgástól, se bírálattól, se dicsérettől. Még önmagától se! A félelem nélküli élet! Ez a neurózis orvossága. Dr. Buga László Régiből újat Az idén nagyon divatos a lábszárközépig érő nadrág. Ezt az alakítási ötletünket azoknak a tizenéveseknek ajánljuk, akik tavalyelőtti, ám még jó állapotban levő farmer, illetve szövet tra- péznadrágjukat megunták. (1. ábra.) A mama segítségével, kis idő- és energiaráfordítás­sal könnyen sikerül átalakí­tanunk. A nadrág szárát 15—20 centivel a térd alatt levág­juk. Ezután kétféle megoldás is kínálkozik az átalakításra: a) a nadrág szárát felszeg­jük, koptatót gépelünk belül­re, és 2—3 cm magasan tű­zéssel díszítjük, b)' készülhet 4—5 cm magas felhajtóval is. A levágott részekből két nagy rátett zsebet szabunk (mint a katonazubbonyokon van), amely fényes patent­gombbal csukódik (2. ábra). A nadrághoz csizmát, vastag kötött harisnyát vagy térd­zoknit, és kifejezetten spor­tos, fűzős, vagy nyelves ci­pőt viseljünk. Nép­művészet a divatban Mellény, oldaltáska, tarisznya

Next

/
Thumbnails
Contents