Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. szeptember 8. ■fi 99 m m wgmmmmm szerzői jog változásai Korunkban magától értetődik, hogy az irodalmi alkotásokat csak Fák takarják a táblát Augusztus 26-i számunk­ban Nem adta meg az el­sőbbséget címmel képet kö­zöltek egy balesetről, mely Szolnokon, az- Ady Endre út és a Ságviári körúti kereszte­ződésében következett be. Magam is tapasztaltam, hogV a volt Centrum felől a jobb oldalon közeledve az Ady Endre úti kereszteződéshez, annyira eltakarják az útmen­ti fák az „állj” táblát, hogy csak a közvetlen közelből látható. Ez a figyelmeztető tábla inem állíthatja meg a 60 km-es sebességgel köze­ledő járművet. Ha ezen a körülményen az illetékesek nem változtatnak, újabb bal­esetek történhetnek a ke­reszteződésben . Nagy Lajos Szolnok Segítettek rajtam Nemrég történt, hogy a 4-es főútról lekanyarodva Szandaszöllős felé, a moto­rom kigyulladt. GC 74 —11-es helyi járatú autóbusz vezető­je (Bugyi Péter) megállt és gyors segítségén múlott, hogy motorkerékpárom nem rob­bant fel. Ugyanis poroltó ké­szülékével azonnal eloltotta a lángoló motorkerékpárt. Ez­úton is megköszönöm em­berségét és segítségét. Turóczi László Nagyrév • * * Az elmúlt napokban bér- házunkban egy ideig nem volt víz, majd egyszer csak a villanyvezeték hálózatból, a mennyezetből szivárgott. Egyedül voltam otthon, sú­lyos gerincsérüléssel, alig tu­dok mozogni. Nagyon kétség­beestem, mert egyre emelke­dett a víz konyhámban, s az előszobában. Mindjárt gon­doltam, hogy a fölöttem lakó bizonyára nyitva felejtette a vízcsapot. Szerencsére a szomszédaim is észrevették, s gyorsan segítségemre jöttek. Ki lapáttal, ki vödörrel, ronggyal, gyerekek és fel­nőttek egyaránt dolgoztak a lakásomban. A nyilvánosság előtt mondok köszönetét még egyszer a Klauber J. u. 4. sz. alatti lakótársaimnak önzet­len segítségükért. Gergely Istvánná Szolnok Hiányzik a csatlakozás Hiába várjuk a villanyt címmel augusztus 25-i szá­munkban mezőhéki olvasó­ink levelét közöltük. Arra panaszkodtak, hogy a Mező­héki Állami Gazdaság tanya­udvarában már hetek óta ég a villany, de náluk, akik ott laknak, még nem. íme a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki üzemigaz­gatóságának levele: ,.A lakóházak villamos­energia ellátását biztosító kisfeszültségű hálózat az Ál­lami Gazdaság tulajdona, így a csatlakozásokat a gaz­daságnak kell elkészíteni. Erről a gazdaság energetiku- kusát a mezőtúri kirendelt­ségünk tájékoztatta. A ránk háruló feladat az, hogy a csatlakozó teljes kiépítését követően négy kisfogyasztói mérőberendezést szereljünk fel. Ennek a feladatnak ki- rendeltségünk — a gazdaság megrendelése alapján — azonnal eleget tesz,” Rossz a lift Öt esztendeje adták át Szolnokon, a Móra F. u. 11. számú, 128 lakásos tanácsi bérházat. Tudomásom sze­rint már az átadáskor meg­állapította az átvevő bizott­ság, hogy a két lift nem tö­kéletes. Azóta is többet állt a lift mint működött. Két hónapja, hogy az egyik ismét elromlott. Valamilyen tárcsa ment tönkre benne, kicseré­lését 1977-re ígérték. A má­sik lift néhány napja bénult meg — szakemberek szerint életveszélyes. Megpróbáltam több ízben utánajárni, mi­korra várható, hogy legalább az egyik ismét működjön. Az Ingatlankezelő Vállalat ki- rendeltségének irodájában nem foglalkoztak a pana­szommal, a házgondnokságon pedig azt mondták, nem rá­juk tartozik. Hatvannégy éves vagyok, nagyon sok idős ember la­kik ebben a házban, és talán még több kismama, akiknek körülményes a lépcsőkön ci­pelni a gyerekkocsit vagy a karonülő kicsinyeket. Az a benyomásom, néha sokkal nagyobb gondot fordítanak a lift használati díjának besze­désére, — amit akkor is fi­zetnünk kell, ha nem műkö­dik — mint a lift megjavítta-' fására. Ságódi István Szolnok Eligazító tábla kellene A központi SZTK-rendelő- ben sehol nem található el­igazító tábla, hogy melyik rendelés, hol található és mettől meddig tart. Az esetek többségében a betegek, s az ott megfordulók össze-vissza bolyonganak emeletről Jel-le és kérdezősködnek. Az eliga­zító táblán azt is feltüntet­hetnék, hogy melyik rende­léshez szükséges a sorszám. Ugyancsak fel kellene hívni a figyelmet a díjtalan ruha­tárra. Ugyanis a betegek a folyosókon vagy kabátban ül­nek vagy a padra teszik, s így más elől foglalják el az ülőhelyet. N. Á. Szolnok Nincs buszváró A szolnoki vasútállomásnál az autóbuszoknak külön vá­rakozó helyük van. s legtöbb esetben csak az induláskor állnak be a megállóba. Saj­nos, itt nincs buszváró, ígv esőben, hidegben az utasok a szabadban kénytelenek vára­kozni. Tapasztaltai^ hogy bár beállt korábban k meg­állóba 'az autóbusz, csak az indulás előtt egy-két perccel nyitotta ki az ajtót a gépko­csivezető. Jó lenne, ha a Volán veze­tősége utasításba adná. hogy rossz idő esetén az autóbu­szok indulás előtt a felszálló helyen várakozzanak és nyis­sák ki az ajtókat, hogy az utasok beszállhassanak. A. M. Szolnok Szerkesztői üzenetek K. L.-né Szolnok: A beteg dolgozó megvizsgálásához, il­letőleg rendszeres kezelésé­hez szükséges vizsgálat akkor mm A minőségi és árkifogások érvényesítéséről Ha kisiparos az építő Családi lakóház építése gyakran történik kisiparos közreműködésével. Az építés lehetséges „kulcsátadásig”, de megrendelhető valamely szakipari munka is (pl. vil­lanyszerelés, ajtó, ablak ké­szítés, .. ,stb.) A munka meg­kezdése előtt a kisiparossal mindig írásos szerződést, megállapodást kell kötni, amely az elvégzendő munka írásos — költségvetés szerin­ti — összegét is tartalmaz­za. A munka elvégeztével csak a kisiparos által kiállí­tott számlára ajánlatos fizet­ni. A számlának a költségve­tés szerintii egységárakat kell tartalmazni. Mennyiségi el­térés a szerződéshez képest előfordulhat, de ez nem tér­het el a tényleges mennyi­ségtől. Minőségi kifogás ese­tén a teljes összeg arányos résizét vissza lehet tartani, és a szerződéses jog szerint ki­javítást vagy árleszállítást lehef követelni. A kisiparosoknak az ár­képzéshez a „Kisiparosok Építőipari Egysógárgyűjte- ménye” áll rendelkezésre. Az ebben összegyűjtött árak a kisiparosok által az ország egész területén 'bármely meg­rendelő részére végzett épí­tőipari munkák elszámolásá­ra szolgálnak irányár jelleg­gel. Az irányárat meghaladó ár a lakosság részére vég­zett új iakáhózópítési mun­káknál — ideértve az új la­kást létrehozó toldaléképí­tést is — csak akkor érvé­nyesíthető, ha a kisiparos té­teles árelemzéssel igazolja a magasabb árat. Az egységárgyűjtemény könnyen kezelhető. Az árak­nak (díjaknak) a mennyiség­gel való szorzása útján kap­ható meg a munka értéke forintban kifejezve. Külön oszlopban található a bér­munkadíj, és külön oszlop­ban az anyagos egységár, amely figyelembe vette a beépítendő anyag árát, vala­mint a fuvarozási és raktáro­zási költségeket is. Vita esetén a döntés joga a bíróságé,- ahol az írásban megkötött szerződés, költség­vetés és számla a vita eldön­tésének kiindulási alapja. A kisiparos felelős a műszaki , és minőségi követelményekre vonatkozó hatósági előírások megtartásáért. Építés közben a hatósági előírások megtar­tásét a tanácsok építésügyi szakigazgatási szervei ellen­őrzik (nagyközségekben az építési előadó, városokban a műszaki osztály építésfel­ügyeleti előadói, községek­ben pedig az illetékes járási hivatal műszaki osztálya.) Terv szerinti vizsgálataikon kívül megkeresés és bead­vány alapján is végeznek vizsgálatot és ellenőrzést. Ha a kivitelezés során fel­merülő műszaki és minőségi kifogásokat a kisiparos az építtető kérésére nem orvo­solja, akkor kell kérni az építósfelügyeleti hatóság se­gítségét, amely államigazga­tási eljárás során teszi meg a szükséges intézkedéseket (a vizsgálat eredményétől függően kötelezi a kisipa­rost a hiba kijavítására, stb.) A kész munka átvétele után féléven belül jelentke­ző rejtett hibákat nyolc na­pon belül kell a kisiparosnak bejelenteni. Amennyiben a kisiparos nem tesz eleget a kérésnek, (pl. nem javítja ki a hibát) a bejelentést követő fél éven belül polgári bíró­ságnál a szavatossági szabá­lyok értelmében peres eljá­rást lehet indítani. Az épít­tető későbbi egyéb (pl. kárté­rítési) igénye is csak bíró­sági úton érvényesíthető. Keszthelyi Józsefné (főmérnök) Vágó Béláné (főelőadó) MTVB Építési, Közlekedési és vízügyi osztályának dől gozói a szerző engedélyével lehet kiadni. Az ókorban és a középkorban a szellemi tulajdon iránti érzék ismeretlen fogalom volt, bárki bár­mit lemásolhatott, kinyomathatott a szerző engedélye nélkül. A könyvnyomtatás feltalálása után a szükség mégis kényszerltette a kiadókat honorárium adására, mert máskülönben az íróktól nem kaphattak volna új műveket. sem számít kötelező orvosi vizsgálatnak, ha az bármely ok miatt csak munkaidőben végezhető el. Ebből követke­zően a munkából kiesett idő csak igazolt távollétnek mi­nősül, de munkabér arra nem jár. N. Zoltán, Kisújszállás: A pénzügyminiszter a 36/1975. (XI. 5.) PM sz. újabb rende­lettel szabályozta, hogy 1976. január elsejétől kinek meny­nyi ebadót kell fizetnie. A fenti rendelet többek között kimondja, hogy az ébadó ké­sedelmes fizetése esetén az adópótlék havi 5 százalék. Az adópótlékot a késedelem minden megkezdett hónapja után meg kell fizetnie. Kiss Mártonná, Jászberény: Az öregségi nyugdíj összesé­nek megállapításánál több időszak keresete közül lehet választani. Egyes időszako­kat hivatalból vesznek figye­lembe, más időszakot csak akkor, ha a nyuigdíjigón’dő kéri. Olvasónk tehát — ha számára kedvezőbb — a nyugdíja igénylésével egy­idejűleg kérheti, hogy ne az utolsó öt évi, hanem az ezt megelőző öt évi keresetéből vegyék a három legjobb év kereseti átlagát nyugdíja alapjául. F. Tamásné, Tiszafüred: Az új jogszabályok szerint a 2500 forintos anyasági segélyben az a szülő nő részesülhet, aki a betegségi biztosítás kere­tében orvosi gyógykezelésre jogosult, és a segélyhez előírt négyszeri terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. Kérel­mére annalk az anyának is folyósítható anyasági segéd' aki saját vagy hozzátartozói jogon nem biztosított, felté­ve, hogy a terhességi orvosi vizsgálatokon részt vett. Eb­ben az esetben is — a lakhely szerint illetékes tanács szak- igazgatási szervé javaslatára — a társadalombiztosítási igazgatóság folyósítja a se­gélyt. Cs. István Karcag: Ha a szabadság kiadására az ese­dékességi időpontban vala- i milyen oknál fogva nem ke­rülhet sor, azt a munkáltató az általános munkajogi elé­vülési időn — 3 év — belül később is köteles a dolgozó részére természetben kiadni, a munkaviszony esetleges megszűnése után pedig pénz­ben megváltani. A tiszteletdíj tíz könyv A tiszteletdíj bizonyos pél­dányszámú könyvből állt, amit az író-szabadon értéke­síthetett. A bécsi Singrenius például 1538-ban kiadta a Nomenclatura sex linguarum című szótárát. Ez már elő­zőén megjelent öt nyelven a hatodikkal, a magyarral Pes­ti Mízsér Gábor egészítette ki. Munkájáért kevés ellenérté­ket nyert, tíz példányt a ki­nyomatott ezerből. Heltai Gáspár, a kolozsvári nyom­dász-író Baranyai Decsi Já­nosnak Syntagma című jogi kompendiumáért szerzői dí­jul már a kinyomott példá­nyok tíz százalékát adta. A nagy múltú debreceni nyomda régi Számadásköny­vei korunkra maradtak. Eb­ből tudjuk, hogy ez a rend­szer évszázadokig változat­lan maradt, az írói honorá­rium általában a példányok öt százaléka volt. A második és további kiadásokért soha­sem fizettek, bárki újra kiad­hatta. Az utánnyomás ellen csupán az első nyomdász tu­dott védekezni ő is csak ak­kor, ha az uralkodótól kivált­ságot kapott arra, hogy a könyvet 3,5 vagy 10 éven be­lül ő sokszorosíthassa. Ez a rendelkezés nem a szellemi terméket védte, hanem a ki­adásba fektetett ipari tőkét. Az első magyar honorári­umper Kovachich Márton György nevéhez kapcsolódik. Törvényhozásunk történetére vonatkozó adattárát az Egye­temi Nyomda Supplementum ad Vestigia cimotorum cím­mel három vaskos kötetben jelentette meg. A neves jog­tudós azonban nem kötött szerződést, mert ilyesmi — mint később kifejtette — csupán a haszonra dolgozó magánnyomdákkal kapcsolat­ban szokás. Az Egyetemi Nyomda ki­váltságot kapott a tanköny­vek kiadására azért, hogy jö­vedelme egy részét a hazai tudományos irodalom fellen­dítésére fordítsa. Mégsem adott semmit Kovachichnak, s ő 1799-ben panaszával a Helytartó tanácshoz fordult. Itt megítéltek ugyan neki ívenkint két arany tisztelet­díjat, de a nyomda ezután sem fizetett. Más vonatkozásban sem tisztelték a szerzői jogot. Az írásinűnek nemcsak a kiadá­sa volt szabad préda, hanem a megváltoztatása is. Shakes­peare Hamletját egy időben jó véggel adták elő, a dara­bot megfosztották tragédia jellegétől, és Kazinczy is egy ilyen változatot fordított ma­gyarra. A szerzői jog elismerését a kapitalista fejlődés érlelte meg. Nőtt az olvasótábor, az új találmányok, különösen a gyorssajtó elterjedése meg­sokszorozták a nyomdai ter­melést, egyre több és több kéziratra volt szükség. Ked­vet kellett tehát csinálni az írásra, gondoskodni kellett arról, hogy az írókat rendsze­resebben fizessék. Ezért lett általános az a nézet a XVIII— XIX. század fordulója idején, hogy a szerző igényt tarthat munkája tulajdonjogára. El­sőnek a nagy francia forra­dalom 1793. július 19-i dekré­tuma ismerte el minden kor­látozás nélkül az írók, fes­tők, zeneszerzők jogát mű­veik kizárólagos értékesítésé­re. Magyar íróiogi törvény A XIX. század közepén az írás hazánkban is kezdett ke­nyérkereső pálya lenni. Vö­rösmarty volt az első, aki csak író volt, igaz ugyan, hogy egész életén át kínozták a súlyos anyagi gondok. Petőfi is állandóan küszködött, sok hozzá nem illő munkát vég­zett, hogy legszükségesebb ki­adásait fedezni tudja. A „magyar írójogi törvényt” elő­ször irodalomtörténetünk aty­ja, Toldy Ferenc követelte erőteljesen 1840-ben. Jogában áll a szerzőnek — hangoztat­ta — hogy munkáján bármi­kor változtathasson, azt kiad­hassa vagy megsemmisíthes­se, igényelheti, hogy „az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény ol­talma alatt áll”. A tételes szabályozást, a szerzők kizá­rólagos jogának elismerését azonban csak az 1884. évi XVI. törvénycikk hozta meg. (Ennek módosítása a ma is érvényben levő 1921. évi tör­vény.) Számadás szeptemberről Az év 9. hónapjában, szep­temberben kezdődik az ősz; a meteorológusok szerint a harmincnapos hó első napján, a csillagászati számítások sze­rint 23-án. Ennek meg­felelően az őszt a tél de­cember elsején, illetve de­cember 22-én váltja. Szeptemberben a Nap a Mérleg csillagkép jegyében jár; a mérleg egyensúlyba az említett 23. napon kerül: ek­kor a nappal és az éjjel idő­tartama megközelítően egy­forma vagyis ez az őszi nap­éjegyenlőség ideje. Egyéb­ként a nappal részesedése a 24 órából a hónap folyamán 1 óra 38 perccel csökken. Párhuzamosan csökken a várható napfényes órák szá­ma is. Az első héten, — az év 36. hetén — hat évtized feljegyzéseinek átlagolása szerint 55,4 órán át süt a Nap, a negyedik héten már csak 46,3 óra napsütésre szá­míthatunk. ' A Kincses Kalendárium azt tanácsolta szeptemberre a gazdáknak, hogy a másodve­tésű magmohact, kölest, haj­dinát arassák le, a termé­nyektől megszabadult földe­ket' pedig azonnal szántsák föl. Rács akadályokká! Megyeszékhelyünk mo­dern lakótelepén, egy magasház negyedik eme­letén élnek X-ék. Egyik délután hajmeresztő lát­vány fogadta az erkély­re lépő házaspárt, két­éves leánykájuk épp a párkányon egyensúlyo­zott. Szerencsére a gyer­mek befelé esett, baj nem történt. Nosza, X, mint gondos atya azon­nal elment a tanácshoz, megérdeklődni, milyen útja, módja van egy rácsszerelésnek?! Az információs irodá­ban kapott egy három­soros nyomtatott kér­vényt, és egy szabvány­rácsról kszült rajzot. Mikor köszönt volna, visszahívták: hohó még egy ötvenest is kap. de nem ő, hanem a tanács. Illetékbélyegen. Aztán közölték X-szel, hogy most menjen haza, tölt­se ki, aztán vigye visz- sza az irodába a kér­vényt, ahol iktatják, majd továbbküldik a műszaki osztályra, és a választ írásban kapja megT" X csodálkozott, ő nem egy 10 emeletes társas­házhoz kért engedélyt, hanem egy Magyar Szabvány szerint készü­lő rács felszereléséhez, amelyet a város minden lakótelepén százszámra lehet látni. No mindegy, várt. Megkapta — két hét múlva az engedélyt. Miszerint engedélyezik. Maid alatta; felhívják X figyelmét, hogy az engedély kézhez kapása után 15 napig még meg­fellebbezheti az enge­délyt, két példányban, újabb 50 forintért. X nem értette. Ha egyszer engedélyt kért és kapott 50 forintért, miért fel- lectbezné meg az enge­délyt egy újabb ötvene­sért? Meg akarta kér­dezni. de a felesége le­beszélte, inkább szem­lék már fel végre azt a rácsot. Csak egyért ag­gódnak ma is X-ék, mi lesz, ha egyszer évek múlva arra kémek en­gedélyt, hogy levegyék? V. E.

Next

/
Thumbnails
Contents