Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
1976. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A népfront szerepe környezetünk védelmében Olvasóteremmel bővült a kunszentmártoni nagyközségi könyvtár. Az új helyiségben a kézikönyvtár és a folyóiratok kaptak helyet Tárlatok, nyitott műtermi napok A Képzőművészeti Világhét rendezvénysorozata A Képzőművészeti Világiét idei eseményeiről érdek- ődtünik Szabó László szob- ászművésztől, a Magyar Cépzőművészek Szövetsége negyei titkárától. — Másodízben kapcsoló- lünk a Képzőművészeti Vi- ághét eseménysorozatához mondta a művész. — Az célunk, hogy mindennap zó essék a képzőművészétől. Rendezvényeinket aköz- nűvelődéssel foglalkozó lárthatározat megvalósítása észének tekintjük. A közéirt szobrok megszeretteté- én túl azt kívánjuk elérni, logy a képzőművészetet kö- elebb vigyük az emberek- lez. Ennek érdekében tárla- okat, nyitott műtermi na- iokat rendezünk, találko- unk szocialista brigádokkal, sorosabb kapcsolatot alakiunk ki az oktatási intézmé- lyekkel. — Minderre kevés egy ét... — Feladatunk nem kamány jellegű. Szeretnénk a izuális nevelést állandóvá enni, főleg az iskolákban. — Mikor kezdődik a Kép- 5művészeti Világhét? — A központi megnyitó nnepség Budapesten lesz, a femzefi Galériában. A megyében a szolnoki művésztelep művészeinek alkotásaiból szeptember 17-én nyíló tárlatot szánjuk nyitó rendezvénynek. — Milyen kiállítások lesznek még? — Szolnokon, a Városi Tanács dísztermében Bárányé Sándor festőművész alkotásait, a megyei művelődési központban a szakkörvezető rajzpedagógusok kiállítását, az Aba-Novák teremben pedig a fiatal képzőművészek festmény- és kisplasztikái tárlatát tekinthetik majd meg a látogatók. Jászberényben az én tárlatom mellett ex-libris kiállítás lesz. Karcagon a megyei képzőművészek mellett bemutatkozik Berecz András festőművész. Kisújszálláson Papi Lajos szobrászművész. Túrkevén Gy. Vad Erzsébet festőművész, valamint népi faragók alkotásait mutatják be. Mezőtúron a megyei amatőr képzőművészek, Kunmadarason pedig a karcagi képzőművészeti alkotótábor résztvevőinek műveit láthatja a közönség. A szolnoki művésztelep kollektív műtermét szeptember 18-tól 26- ig tekinthetik meg az érdeklődők. Várhatóan első ízben kerül a népfrontkongresszus plénuma elé annak értékelése, hogy mit tett a mozgalom — sajátos eszközeivel — a természeti környezet védettemért;. Az V. kongresszus vetté fel a legszélesebb tömegbázisra támaszkodó társadalmi mozgalmunk szerteágazó feladatai közé a környezetvédelem ügyének támogatását. Az Országos Környezetvédelmi Munkaközösség megalakulása után sorra létrejöttek a megyei és az alsóbb szintű népfrontbizottságok mellett a kömyezetvé- délmi munkaközösségek. Az országban ma 67 munkaközösség működik. Az eredményék és a további feladatok szóba kerültek a tavaszi községi és városkörzeti népfrontbizottságokat újjáválasztó tanácskozásokon és a városi küldöttértekezleteken is: e fórumokon a résztvevők több mint 7000 javaslatot tettek a környezet védelme érdekében. Népfront fórumon vetődött fel először a környezetvédelmi törvény megalkotásának gondolata is és tömegmozgalmi féladattá lett a törvény betűinek a valóságba való átültetése. A IV. ötéves tervidőszakban mintegy 600 millió forint értékű környezetvédelmi fásítási, parkosítási munkát végeztek országszerte a KISZ és az úttörőszövetség közreműködésével. Az aktivisták igen fontosnak tekintik az ifjúság szemléletének, magatartásának alakítását. Ennek mind hatékonyabb eszközei az évről- évre sokasodó környezetvédelmi ifjúsági klubok, amelyek a KISZ és a népfront együttműködésével fejtik ki felvilágosító, tájékoztató tevékenységüket. Az utóbbi esztendőkben hagyománnyá váltak a környezetvédelmi és természet- védelmi napok — sőt: hetek, hónapok valamint a népfront bizottságok és a helyi társadalmi szervezetek közös szervezésében a környezet- védelem állami feladatainak megoldását értékes munkával segítik a „környezetvédelmi társadalmi őrségek”, amelyek a többi között a bolgár tapasztalatok alapján épültek ki hazánkban is. A jelen feladatait a II. országos környezetvédelmi tanácskozáson elfogadott program határozza meg. A helyi politika részeként a városi népfrontbizottságok a tanácsokkal közösen alakítanak ki környezetvédelmi programokat. Gyerünk a moziba... A televízió elterjedésének első évtizedében mindennapos „jóslat” volt: a moziknak „befellegzett”. A látogatottság átmenetileg valóban csökkent, de ma már bizonyossá vált, hogy a tv ugyanúgy nem „konkurren- se” a mozifilmnek, ahogyan más tömegkommunikációs eszköznek és a színháznak sem. A mozilátogatók számának csökkenése az elmúlt években megállt, és a különböző időszakokban történő nézőszám-ingadozást már nem a tv „rovására” írták, ennek okait más körülmények határozzák meg. A kategória nem minőség A filmeket különböző kategóriákba sorolják be. Hibás elnevezés, de/ „bentragadt” a köztudatban: művészfilm és közönségfilm. A meghatározást a nézőszám alakulásából származtatják, de a kérdés ennél sokkal bonyolultabb : a nagy nézőszámot vonzó filmek is lehetnek csapnivalóan rosszak, értéktelenek. sőt a kultúrpolitikai célkitűzéseinkkel egybeeső mondanivalójú filmek között is találhatunk számos gyenge alkotást. A közönségigény és a film között — olykor — feloldható ellentét mutatkozik. Kitűnő filmek „buknak meg” a meg nem értés közönyében, míg máskor szerényebb igényű filmeket telt ház előtt játszanak a mozik. A „filmtermés” minősége számokban kimutatható módon 'befolyásolja a látogatottságot. 1974-ben — ,. jó filmes év” volt — a megvé- ben több mint hárommillió- an voltak moziban. Tavaly 200 ezerrel kevesebben, — mert kevesebb érdeklődésre számottartó filmet mutattak be. Az igazsághoz tartozik, hogy a tőkés filmpiacon kétszeresére, háromszorosára emelkedtek az árak, s csillagászati összegeket — helyesen — nem adnak ki egy- egy „filmslágerért”, de az is kétségtelen, hogy a nyugati világvárosok premier mozijai is mind többször „újítottak fel” régebbi, nálunk is bemutatott világsikerű filmeket, mert — idézet egy nyugati szaklapból — a művészi pangás éve nem 365 napból áll, úgy tűnik, ennek többszöröse lehet. A megvásárolt kópiák száma eldönti, hogy hol, mikor láthatjuk a különböző filmeket. A devizagazdálkodási okok arra kényszerítik a filmátvételi bizottságainkat, hogy a méregdrága nyugati filrrfekből csak néhány kópiát vásároljanak meg. Ebből következik, hogy ezek a kópiák néhány hónapon belül „agyon játszottakká” válnak, tehát műszakilag meghibásodnak —, a közönség bosszúságára. A keskenyfilmes, „kis mozikba” viszonylag hamar, a premier mozikkal csaknem egyidöben eljutnak az új filmek, pontosabban a szélesvásznú színes filmek 16 milliméteres fekete-fehér kópiái. Természetes, hogy a képek, képsorok komponáltsá- ga, a színdramaturgia — az eredetihez képest — károsodást szenved. Ez számunkra azért is említésre méltó, mert a megyében még het- venegynéhány keskenyfilmes mozi működik. Az elszalasztott évek bosszúja A tv okozta hullámvölgy és a mozihálózat jelenlegi állaga között nem nehéz ösz- szefüggést találni. A megye 120, a Moziüzemi Vállalat kezelésében levő filmszínházából alig néhány felel meg a korszerű kino-tech- nikai követelményeknek, esztétikai elvárásoknak. A mozik elnéptelenedésének — mondhatjuk így — évtizedében új mozik építésére nagyon keveset fordítottak, sőt felújításra is alig költöttek — a lecsökkent igények miatt. Az utóbbi tíz évben viszont már kilenc új mozi épült a megyében —, sehol máshol annyi, mint itt. A kulturált együttlét környezeti követelményeitől azonban — a kiesett évek miatt — így is el vagyunk maradva. A szükség már kopogtat. A községi tanácsok mindinkább szorgalmazzák a vállalatot, hogy újítsa fel a mozit. Segítségét adnak a vállalatnak, hogy mielőbb megszépüljön a „filmszínházuk”, avagy új épüljön. Jó példa erreajász- ladányi Nagyközségi Tanács és a kunhegyesi termelőszövetkezet segítőkészsége. üzleti érdek vagv kultúrpolitika ? A kérdést témánkban lehetetlen ilyen „sarkosan szembeállítani. A Moziüzemi Vállalat kulturális termékeket terjeszt, mégis vállalat, önálló pénzügyi gazdálkodással. A közművelődési és a vállalati érdekek ütközését azonban kiküszöböli az állami támogatás. Amikor váltunk egy 6, 8, vagy 10 forintos jegyet a mozipénztárnál, ez azt is jelenti, hogy az állam ugyanennyit utal át helyettünk — képletesen — a mozinak. Sőt ezenfelül a vállalat dolgozóit anyagilag is érdekeltté teszi, hogy minél több nézője legyen a tartalmas mondanivalójú filmeknek. A közművelődéspolitikai célkitűzések fokozatos megvalósulását jelzi az is, hogy évről évre javul a fontos politikai, társadalmi mondanivalót tartalmazó filmek nézőaránya. 1972-ben a megyében még mindössze az össznézők 11,6 százaléka tekintette meg az „A” kategóriás filmeket, tavaly pedig már csaknem a nézők egyötöde. A filmművészet iránti ízlés-igény növekedését jelzi a filmbarátok körének népszerűsége is. 1973-ban alakult meg az első „baráti kör” —. tavaly pedig már a megye tizenhárom mozijában működött. Köztudott, hogy ezek a filmsorozatok csak értékes filmalkotásokat tartalmaznak. Nemcsak ígéret Mit ígérnek az őszre a „mozisok”? Igazán tartalmas szórakozást nyújtó filmeket. Hamarosan bemutatják A két vágy vonzásában című lengyel, a Bankrablás című amerikai, és az Ötödik pecsét című magyar filmet. A szovjet filmhét keretében láthatjuk A prémium című, igen nagy vitát kavart szovjet filmet, majd a Spartacus balett változatát. Tiszai Lajos Barátainknál Tábla és PERT-háló 3. Egy tábla a falon. „Ez a igád 1840 napja dolgozik leset nélkül.” Ez is mun- szervezés, a mindennapi /ékenység okos rendszerállítása, hogy ne történ - ssen semmi baj, mondom, í N. Serebjannikov, a Leiről elnevezett Kohtla rve-i vegyikombinát igaztója, a műszaki tudomá- ok kandidátusa még mást említ. Például azt, hogy a csákói teljesen automatizált yártóvonalakon” nem ndegy, hogy a nagyjavítás innyi ideig tart. Tervet, ynevezett PERT-hálót dol- ztak ki ei’re, amely a teásokat jelentősen megröÉsztországban vidítette. Nemrég a Szovjetunióban is ritka szervezési kísérletbe fogtak. Korábban minden műhelyben, gyártó- csarnokban volt néhány karbantartó, akiknek a villany- szereléstől az automaták javításáig, a gázgenerátoroktól a különböző kémiai berendezésekig mindenhez érteniük keltett — volna. A közelmúltban egy központosított karbantartó üzemet hoztak létre, s a tapasztalataik nagyon jók. Előnyét elsősorban abban látják, hogy javult a munka minősége, nagyobb a lehetőség a speci- alizációra, jobb a munkaidőkihasználás is. Az itt dolgozó munkások a javítás után — egy meghatározott időre — garancialevelet is adnak. Egy ilyen nagy kémiai kombinátban, ahol évente 90 millió rubel értékű terméket állítanak elő, a legnagyobb figyelmet a tmk munkájára kell fordítani, mondja az igazgató, hiszen tőlük az egész gyár munkája függ. A munka szervezettségének színvonalát legjobban azon lehet lemérni, hogy például az olajpalából gázt előállító 12, úgynevezett gázgeA vegyikombinát mögötti meddőhányó „hegyek” anyagából ma már szintén készülnek termékek nerátor mellett összesen négyen dolgoznak. Egy-egy ilyen generátor 24 óra alatt 250 tonna olajpalát dolgoz fel — s ez tekintélyes meny- nyiség. A generátorok felett ugyan már jócskán eljárt az idő (most készülnek kicserélni olyan újakra, amelyek négyszer annyi palát tudnak' feldolgozni), ám a régi berendezéseket is új automata rendszerekkel látták el. Tehát a gépesítés, az automatizálás. Az első lépés a munkaszervezésben, hiszen ezzel emberi erőt, egyben munkáslétszámot lehet megtakarítani. Nemcsak itt, hal nem például a víztisztító központban is feltűnt, milyen kevesen dolgoznak. A hektárnyi üzemrészben, ahol a „technológiai vízből” a fenolt kivonják, ketten dolgoznak. A teljes létszám mégis 4500 körül van, s a kombinát szerteágazó tevékenysége igényli is ezt. Saját kutatógárdájuk összesen mintegy hatvanféle terméket kísérletezett ki — ezeket mind az olajpalából nyerik. Ebből több mint harmincféle ma már kei-eskedelmi forgalomba is kerül. Mivel sokféle vegyianyaggal dolgoznak itt, a munkásokat rendszeresen vizsgálja egy tallinni egészségügyi kutatóintézet. Tavaly például egy rákszűrő vizsgálaton ezerkétszázan vettek í'észt, szerencsére semmi olyan jelet nem találtak az orvosok, ami arra utalna, hogy gyártmányaik között rákkeltő hatásúak is vannak. A gyárban mindenkinek egységesen egy hónap szabadság jár. Védőitalkéht naponta fél liter tejet kapnak, az éjszakai műszak pedig a gyárban vacsorázik. Hozzájárultak egy szanatórium építéséhez és most dolgozóik közül sokan tölthetnek el ott néhány hetét. A kombinátnak saját kulturháza, poli- klinikája, sport stadionja, sőt műjégpályája is van. Az üzem hokicsapata az idén például finnországi turnéra utazik. A kémiai kombinátban kezdtünk el munkaszervezési kérdésekiől beszélgetni, s ezt a látogatás következő állomásán, a naivai bútorgyárban folytattuk, — erről tesz szó a következő részben. (Folytatjuk) Trömböczky Péter
