Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

1976. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Fűrész- és Hordóipari Vállalat fűrészcsarnokában egy műszakban negyvenöt em­ber napi 330 köbméter rönköt vág fel. A fűrészárut nagy gyárak, üzemek (Hajógyár, Csepel Autógyár, Ganz-MÁVAG stb.) megrendelésére szállitják. - MG ­Negyedszázados jubileum Új mezők - új módszerek Huszonöt éves hazánkban z olajmémökképzés Az el- 5 öt végzős hallgató közül olt Pápa Aladár, a Nagy- liöldi Kőolaj- és Földgáz- ermelő Vállalat igazgatója. Igyike azoknak a műszá­laknak, akiknek munkája slentős szerepet játszott a aagyar szénhidrogénipar ki- ejlesztésében. Amikor megkapta a diplo- iát, az elosztóbizottság dön­tse értelmében a lovászi laj mezőre került. — Akkor még nem úgy olt, mint most, hogy az új zakemberek válogatnak a íunkahely ekben. — S mit jelentett önnek továszi? — Akkor már tízéves TÚltja volt az ottani mező- ek. Így a mesterség gya- orlati oldalát is el lehetett ajátítani. Először termelő rigádmesiteri beosztásban olgoztam, majd egyre na- yobb egységek irányításá- al bíztak meg. Néhány évi gyakorlat után a Szovjet- inió jelentősebb olajmezőin öltöttem egy évet. Termelési főosztályvezető olt a Dunántúli Kőolajter- nelő Vállalatnál, onnan hív­ók Szolnokra, a Nagyalföldi főolaj és Földgáztermelő Vállalat főmérnökének. — Tizenöt nap híján egy vtizedig voltam főmérnök. — Most igazgatóként mi­ijén nagy vállalatot irányít? — A hazai kőolajtermelés­ek közel 90, a földgázter- tielésnek pedig szinte száz zázalékát vállalatunk bizto- ítja. Háromezerkilencszáz olgozónk hét megyében égzi munkáját. — Milyen körülmények kö- ött kezdett dolgozni annak- lején a vállalat? — Egy ideig éreztette ha­rsát az a nézet, hogy az Al­iidon nem érdemes szén- idrogén-kutatással és -ter­Jzentendrei kiállítások Az V. ötéves tervben elő- ányzott vízgazdálkodás-fej- szfcési feladatok teljesítését sgítő új termékeket, munka- íód&zereket mutatja be a ízépítőipari kiállítás, amely sgnap nyitotta meg kapuit zemtendrén. A kiállítás gaz- ája a Vízépítőipari Tröszt, mély 1980-ig évente 2—3 biliárd forint értékű vízel- itási, csatornázási és tisztí- Vműépítési beruházást való­it meg. A szentendrei állandó víz- gyi kiállítás területén gyarucsak tegnap nyílt meg szovjet Sudoimport külke- eskedelmi egyesülés csónak- aotor és sporthajó kiállítása. Beszélgetés az alföldi olajbányászatról meléssel foglalkozni. Nagy volt a fluktuáció, nehezen alakult ki a törzsgárda. — S most? — Stabil törzsgárdánk van. Dolgozóink nagy része szak- mtínkás. Kollektívánk meg­közelítőleg 11 miliárd forint értéket termel az idén. Az utóbbi időkben jelentősen emelkedett az egy főre jutó árbevétel. Tavaly például a szénhidrogénből meghaladta az 1,6 millió forintot. — Mi segítette a törzsgár­da kialakulását? — A hivatástudat mellett több jelentős szociálpoliti­kai intézkedés. Szegeden pél­dául ezer lakás épült dolgo­zóinknak, de a többi megyé­ben sem feledkeztünk meg róluk. — A vállalat negyedszá­zados jubileumán törvény­szerűen felvetődik a kérdés: hogyan alakul a jövő? — A ma beruházása a hol­nap termelése. Ha figyelem­be vesszük, hogy a negyedik ötéves tervben körülbelül öt- milliárd forintot fordítottunk beruházásra, ebben az ötéves ciklusban viszont több mint 6 milliárdot. akkor egyértel­mű, hogy a vállalat jövője biztató. — A napi termelő munká­ban mi okoz gondot? — Az új mezők (a kiskun- halasi, a battonyai, a ferenc- szállási, a kiszombori, a do­rozsmai, a kisújszállási) ter­melésbe állítása mellett a régieken arra törekszünk, hogy minél kevesebb olaj maradjon a tároló rétegek­ben. Ennek érdekében üzemi és laboratóriumi kísérlete­Kecskeméten tegnap meg­kezdődött a „hírős napok” négy napon át tartó ese­ménysorozata. Délelőtt, a Vasútkertben dr. Glied Ká­roly, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese nyi­totta meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást. Az ország agrártermelésének 12 százalékát adó Bács-Kis- kun megye 87 mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari üzeme reprezentálta a vidék kerté­szeti kultúráját. A bemutató áttekintést ad a tájegység 900 éves szőlő-gyümölcster­mesztésének múltjáról és je­ket folytatunk —, így pél­dául Egerben a földalatti el- égetéses módszer két válfa­ját is kipróbáljuk'. —Az új mezők termelésbe állítása és a kísérletek sike­re várhatóan milyen ered­ményekkel jár? — A hazai kőolajtermelést évi 2 millió tonnás szinten lehet tartani, földgázból pe­dig biztosítható évente a 6 milliárd köbméter. Pb-gázból januártól kezdve önellátó lesz az ország. Üjabb üze­münk elkészülte után egy ideig még exportra is jut. — Ezek szerint az ipari fogyasztók és a háztartások igényeit földgázból ki tud­ják elégíteni? — A szovjet és a román import földgázzal együtt igen. A fogyasztók igénye azonban az időjárástól füg­gően változik. Ezért Oroshá­zán és Hajdúszoboszlón a kitermelt rétegekben föld­alatti gáztárolással is foglal­kozunk. — A bányásznap. előesté­jén aktuális a- kérdés: mi a véleményük munkájuk er­kölcsi elismeréséről? — Kollektívánkat sokszor kitüntették. Azt hiszem, elég megemlíteni a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzász­laját. Egyébként a mostani bányásznapon a Munka Ér­demrend arany, ezüst és bronz fokozatát kapja egy- egy dolgozónk, s tizenketten miniszteri kitüntetésben ré­szesülnek. — ön milyen kitüntetést kapott már? — A Munka Érdemrend arany fokozata mellett töb­bet is. — Az imént azt mondta: van jövője az alföldi olajbá­nyászatnak. Családjában a „mesterség” öröklése igazol­ja ezt? — A lányom is, a fiam is olajipari technikus . . . Simon Béla lenéről. Ennek alapján tart­ják, 1972 óta —- két évenként — Kecskeméten az országos kertészeti konferenciát is. A kertészeti tanácskozáson, ami szekcióülésekkel, terme­lési bemutatókkal' folytató­dik, dr. Romany Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át a mező- gazdasági termelés kiválósá­gainak a Mohácsy Mátyás emlékérmet. Ez alkalommal osztották ki, a Bács-Kiskun megyei Tanács alapítványaként, a Mathiász János-díjakat is. MEGKEZDŐDTEK A „HÍRŐS NAPOK" Kismarnak a gyárból II. Több műszakban Az üzemi párt-végrehajtó­bizottság, a szakszervezeti bi­zottság titkára — Szabó At­tila — előterjesztése alapján, tárgyalt a gyermekgondozá­si szabadságon levő nők helyzetéről. Állásfoglalása szerint a felmérés nyomán intézkedési tervet kell készíteni, és azt következetesen végrehajtva segíteni a kismamák és az üzem gondjára E nagyüzem eddig is sokat tett a fiatal anyák érdekében, de most újabb, és az eddigieknél is hathatósabb intézkedésekre van szükség. Mindenekelőtt azoknak kell segíteni, akik a gyermekgondozási szabad­ság lejárta előtt vissza akar­nak menni dolgozni. Űjafob 6 órai munkaidővel műkö­dő tűzödei köröket létrehoz­ni például — bár igaz, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet. A segítéshez tartozik, hogy a korhmunista műsza­kok bérét továbbra is a gyer­mekintézmények fejlésztésére kell fordítani. Létre kell hozni egy társadalmi bizott­ságot, amelynek a feladata a kismamákkal való törődés, helyzetük állandó figyelem­mel kísérése. Több is kell Igaz, hogy a gyermekgon­dozási és szülési szabadsá­gon levő nőkkel eddig is tö­rődtek a gyárban, számtalan kedvezménnyel igyekeztek segíteni rajtuk, könnyíteni a gyermeknevelés gondjain: la­kásépítési támogatással, kis­mama-üdültetéssel, kedvez­ményes cipővásárlással, a továbbtanulás segítésével és sok egyébbel. Ugyanakkor az egyre nagyobb méreteket öl­tő munkáshiány — főként azokon a munkahelyeken, ahol nők dolgoznak — egy­re sürgetőbben követeli a család és az üzem érdeké­nek összehangolását. A cipőgyárba 47 település­ről járnak dolgozni nők. E községekben meg kellene ta­lálni a módját — és ez a ta­nácsok érdeke is — hogy az óvodák, a bölcsődék nyitva- tartása igazodjék a gyári munkaidőhöz. Martfűn 6 óra­kor van műszakkezdés, Ti- szaföldváron például 7 óra­kor nyit az óvoda, Kengye­len 8 órakor. E két települé­sen csaknem 350 kismama maradt otthon gyermekével a cipőgyárból. Közülük töb­ben visszamennének dolgoz­ni, ha lenne hol elhelyezni a kicsiket. Valóban, ezután is segíteni kell a gyárnak a környező községek gyermek- intézményeinek fejlesztésé­ben — tovább bővíteni a martfűi bölcsődét, óvodát is — de a tanácsoknak is meg kell tenni a tőlük telhetőt. És még egy gondolat: miért nem próbálkoznak Martfűn a több műszakos bölcsőde, óvoda fenntartásával? Ez az országban már több helyen nagyszerűen bbvált. Lakásgondok nemcsak van­nak — és sajnos még hosz- szú évekre van szükség, hogy minden igénylő meg­felelő családi otthonhoz jus­son hazánkban. Építtet ez a gyár is lakásokat, épp augusztus 20-ra készült el negyven munkáslakás, és a tervekben még több száz épí­tése szerepel. De vajon, mi az oka, hogy azon a napon, amikor a párt-végrehajtóbi­zottság említett ülését tar­totta, tizenhét lakás állt üresen a martfűi lakótele­pen, közülük tíz már több, mint egy éve? A nagycsalá­dosok, a gyrmeküket egye­dül nevelők közül vajon nem kaphattak volna töb­ben is ezekből lakást? Igaz, hogy tartaléklakásokra szük­sége van a gyárnak, hátha hirtelen egy nélkülözhetetlen szakembert kell letelepíteni­ük Martfűre. Viszont alig hihető, hogy egyszerre 17 üres lakásra lenne e célból szükség. A tanulás, a szakképzett­ség, a politikai műveltség megszerzése ma már min­den szakmában nélkülözhe­tetlen. Hogyan lehetne en­nek érdekében segíteni a nő­kön ? Például úgy, hogy amíg az anyák tanulnak, arra az időre megszervezik Martfűn vagy a többi nagyobb tele­pülésen a pótmama-szolgá­latot : állítólag a szakiskola lányai szívesen vállalkozná­nak erre a feladatra. A bedolgozás megszervezé­se és mindenekelőtt az élőbb, szorosabb kapcsolat ezekkel a fiatalasszonyokkal gyári érdek is. Nemcsak a gyár dolga A kapcsolatkeresés azon­ban nemcsak a gyár dolga, a kismamáké is. A párt­végrehajtóbizottsági ülésen elhangzott: a gyermekgon­dozási szabadságon levők helyzetét nem lehet csak ér­zelmi alapokon vizsgálni. Az az asszony, aki nagyobb ál­dozatot hoz, többet tesz az üzemért, kapjon több párt­fogást, segítséget a gyártól. Mi lehet ez az „áldozat”? Például az általános, a poli­tikai és a szakmai művelt­ség megszerzése, a több mű­szak vállalása. Az a fiatal- asszony, aki például még az általános iskola befejezésére sem vállalkozik — egy gyermek mellett — aligha követelhet magának nagyobb támogatást, elismerést. Társadalmunkban minden nőnek, aki gyermeket hoz a világra adva van a lehető­ség, hogy három évig maga gondozza otthon kicsinyét. De ha előbb vissza akar tnenni munkahelyére, mert így kívánja a család anyagi helyzete — és a gyárak, vállalatok érdeke is —, ah­hoz meg kell teremteni a feltételeket. Martfűn nagyszerű kezde­ményezésként nem általá­nosságban, hanem konkrét adatok birtokában igyekez­nek most ennek az élet dik­tálta követelménynek eleget tenni. Varga Viktória fl népi ellenőrök vizsgálták Újabb segítség a sertéstenyésztőknek Vas megye négy termelő- • szövetkezetében, népi ellenő­rök vizsgálták, hogyan hasz­nálták fel a meliorációs mun­kák elvégzésére igénybe vett jelentős összegű állami támo­gatást, milyen szakszerűen végezték el a gyenge minősé­gű talajok komplex javítását. A vizsgálat megállapította, hogy a tsz-ekben érezhetően javult a talajok termőképes­sége, jobb feltételek terem­tődtek a nagyüzemi gazdál­kodáshoz. A meliorációs ta­lajjavítás lehetővé tette a ve­tésszerkezet előnyös megvál­toztatását. A mezőgazdasági kisterme­lői tevékenység felkarolására hozott kormányhatározat nyomán az arra illetékes vál­lalatok egész sor intézkedést tettek a vágósertések több mint felét előállító háztáji és kisegítő gazdaságok ellátásá­nak megjavítására. A gabona tröszt több mint 30 féle ta­karmányt biztosít számukra. A gabona tröszt vállalatai országszerte négyféle új ser­téstáp forgalmazására kaptak engedélyt a MÉM-től. Egyik termékük a háztáji malactáp, amely összetételénél fogva jól szolgálja a fiatal állat speciális energia- és ásvány- anyag-igényeit. A gabona tröszt keverőüzemei gyártják a háztáji süldő,tápot, amely 25—50 kilogram súlyú állatok etetésére alkalmas. A har­madik termék a háztáji hízótáp, amely 50 kilogramm fölötti állatok eledele. Előál­lítottak speciális kocatápot is. Vasutas szanatórium Elkészült s már fogadja a beutalt betegeket a MÁV hévízi új szanató­riuma. A negyven- kétmillió forintért létrehozott, 60 szo­bás épületben öt orvos, tizennégy ápoló dolgozik azon, hogy a be­utalt MÁV-dolgo- zók mihamarabb visszanyerjék teljes egészségüket.

Next

/
Thumbnails
Contents