Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-03 / 208. szám
1976. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki Fűrész- és Hordóipari Vállalat fűrészcsarnokában egy műszakban negyvenöt ember napi 330 köbméter rönköt vág fel. A fűrészárut nagy gyárak, üzemek (Hajógyár, Csepel Autógyár, Ganz-MÁVAG stb.) megrendelésére szállitják. - MG Negyedszázados jubileum Új mezők - új módszerek Huszonöt éves hazánkban z olajmémökképzés Az el- 5 öt végzős hallgató közül olt Pápa Aladár, a Nagy- liöldi Kőolaj- és Földgáz- ermelő Vállalat igazgatója. Igyike azoknak a műszálaknak, akiknek munkája slentős szerepet játszott a aagyar szénhidrogénipar ki- ejlesztésében. Amikor megkapta a diplo- iát, az elosztóbizottság döntse értelmében a lovászi laj mezőre került. — Akkor még nem úgy olt, mint most, hogy az új zakemberek válogatnak a íunkahely ekben. — S mit jelentett önnek továszi? — Akkor már tízéves TÚltja volt az ottani mező- ek. Így a mesterség gya- orlati oldalát is el lehetett ajátítani. Először termelő rigádmesiteri beosztásban olgoztam, majd egyre na- yobb egységek irányításá- al bíztak meg. Néhány évi gyakorlat után a Szovjet- inió jelentősebb olajmezőin öltöttem egy évet. Termelési főosztályvezető olt a Dunántúli Kőolajter- nelő Vállalatnál, onnan hívók Szolnokra, a Nagyalföldi főolaj és Földgáztermelő Vállalat főmérnökének. — Tizenöt nap híján egy vtizedig voltam főmérnök. — Most igazgatóként miijén nagy vállalatot irányít? — A hazai kőolajtermelések közel 90, a földgázter- tielésnek pedig szinte száz zázalékát vállalatunk bizto- ítja. Háromezerkilencszáz olgozónk hét megyében égzi munkáját. — Milyen körülmények kö- ött kezdett dolgozni annak- lején a vállalat? — Egy ideig éreztette harsát az a nézet, hogy az Aliidon nem érdemes szén- idrogén-kutatással és -terJzentendrei kiállítások Az V. ötéves tervben elő- ányzott vízgazdálkodás-fej- szfcési feladatok teljesítését sgítő új termékeket, munka- íód&zereket mutatja be a ízépítőipari kiállítás, amely sgnap nyitotta meg kapuit zemtendrén. A kiállítás gaz- ája a Vízépítőipari Tröszt, mély 1980-ig évente 2—3 biliárd forint értékű vízel- itási, csatornázási és tisztí- Vműépítési beruházást valóit meg. A szentendrei állandó víz- gyi kiállítás területén gyarucsak tegnap nyílt meg szovjet Sudoimport külke- eskedelmi egyesülés csónak- aotor és sporthajó kiállítása. Beszélgetés az alföldi olajbányászatról meléssel foglalkozni. Nagy volt a fluktuáció, nehezen alakult ki a törzsgárda. — S most? — Stabil törzsgárdánk van. Dolgozóink nagy része szak- mtínkás. Kollektívánk megközelítőleg 11 miliárd forint értéket termel az idén. Az utóbbi időkben jelentősen emelkedett az egy főre jutó árbevétel. Tavaly például a szénhidrogénből meghaladta az 1,6 millió forintot. — Mi segítette a törzsgárda kialakulását? — A hivatástudat mellett több jelentős szociálpolitikai intézkedés. Szegeden például ezer lakás épült dolgozóinknak, de a többi megyében sem feledkeztünk meg róluk. — A vállalat negyedszázados jubileumán törvényszerűen felvetődik a kérdés: hogyan alakul a jövő? — A ma beruházása a holnap termelése. Ha figyelembe vesszük, hogy a negyedik ötéves tervben körülbelül öt- milliárd forintot fordítottunk beruházásra, ebben az ötéves ciklusban viszont több mint 6 milliárdot. akkor egyértelmű, hogy a vállalat jövője biztató. — A napi termelő munkában mi okoz gondot? — Az új mezők (a kiskun- halasi, a battonyai, a ferenc- szállási, a kiszombori, a dorozsmai, a kisújszállási) termelésbe állítása mellett a régieken arra törekszünk, hogy minél kevesebb olaj maradjon a tároló rétegekben. Ennek érdekében üzemi és laboratóriumi kísérleteKecskeméten tegnap megkezdődött a „hírős napok” négy napon át tartó eseménysorozata. Délelőtt, a Vasútkertben dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást. Az ország agrártermelésének 12 százalékát adó Bács-Kis- kun megye 87 mezőgazdasági és élelmiszeripari üzeme reprezentálta a vidék kertészeti kultúráját. A bemutató áttekintést ad a tájegység 900 éves szőlő-gyümölcstermesztésének múltjáról és jeket folytatunk —, így például Egerben a földalatti el- égetéses módszer két válfaját is kipróbáljuk'. —Az új mezők termelésbe állítása és a kísérletek sikere várhatóan milyen eredményekkel jár? — A hazai kőolajtermelést évi 2 millió tonnás szinten lehet tartani, földgázból pedig biztosítható évente a 6 milliárd köbméter. Pb-gázból januártól kezdve önellátó lesz az ország. Üjabb üzemünk elkészülte után egy ideig még exportra is jut. — Ezek szerint az ipari fogyasztók és a háztartások igényeit földgázból ki tudják elégíteni? — A szovjet és a román import földgázzal együtt igen. A fogyasztók igénye azonban az időjárástól függően változik. Ezért Orosházán és Hajdúszoboszlón a kitermelt rétegekben földalatti gáztárolással is foglalkozunk. — A bányásznap. előestéjén aktuális a- kérdés: mi a véleményük munkájuk erkölcsi elismeréséről? — Kollektívánkat sokszor kitüntették. Azt hiszem, elég megemlíteni a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Egyébként a mostani bányásznapon a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatát kapja egy- egy dolgozónk, s tizenketten miniszteri kitüntetésben részesülnek. — ön milyen kitüntetést kapott már? — A Munka Érdemrend arany fokozata mellett többet is. — Az imént azt mondta: van jövője az alföldi olajbányászatnak. Családjában a „mesterség” öröklése igazolja ezt? — A lányom is, a fiam is olajipari technikus . . . Simon Béla lenéről. Ennek alapján tartják, 1972 óta —- két évenként — Kecskeméten az országos kertészeti konferenciát is. A kertészeti tanácskozáson, ami szekcióülésekkel, termelési bemutatókkal' folytatódik, dr. Romany Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át a mező- gazdasági termelés kiválóságainak a Mohácsy Mátyás emlékérmet. Ez alkalommal osztották ki, a Bács-Kiskun megyei Tanács alapítványaként, a Mathiász János-díjakat is. MEGKEZDŐDTEK A „HÍRŐS NAPOK" Kismarnak a gyárból II. Több műszakban Az üzemi párt-végrehajtóbizottság, a szakszervezeti bizottság titkára — Szabó Attila — előterjesztése alapján, tárgyalt a gyermekgondozási szabadságon levő nők helyzetéről. Állásfoglalása szerint a felmérés nyomán intézkedési tervet kell készíteni, és azt következetesen végrehajtva segíteni a kismamák és az üzem gondjára E nagyüzem eddig is sokat tett a fiatal anyák érdekében, de most újabb, és az eddigieknél is hathatósabb intézkedésekre van szükség. Mindenekelőtt azoknak kell segíteni, akik a gyermekgondozási szabadság lejárta előtt vissza akarnak menni dolgozni. Űjafob 6 órai munkaidővel működő tűzödei köröket létrehozni például — bár igaz, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet. A segítéshez tartozik, hogy a korhmunista műszakok bérét továbbra is a gyermekintézmények fejlésztésére kell fordítani. Létre kell hozni egy társadalmi bizottságot, amelynek a feladata a kismamákkal való törődés, helyzetük állandó figyelemmel kísérése. Több is kell Igaz, hogy a gyermekgondozási és szülési szabadságon levő nőkkel eddig is törődtek a gyárban, számtalan kedvezménnyel igyekeztek segíteni rajtuk, könnyíteni a gyermeknevelés gondjain: lakásépítési támogatással, kismama-üdültetéssel, kedvezményes cipővásárlással, a továbbtanulás segítésével és sok egyébbel. Ugyanakkor az egyre nagyobb méreteket öltő munkáshiány — főként azokon a munkahelyeken, ahol nők dolgoznak — egyre sürgetőbben követeli a család és az üzem érdekének összehangolását. A cipőgyárba 47 településről járnak dolgozni nők. E községekben meg kellene találni a módját — és ez a tanácsok érdeke is — hogy az óvodák, a bölcsődék nyitva- tartása igazodjék a gyári munkaidőhöz. Martfűn 6 órakor van műszakkezdés, Ti- szaföldváron például 7 órakor nyit az óvoda, Kengyelen 8 órakor. E két településen csaknem 350 kismama maradt otthon gyermekével a cipőgyárból. Közülük többen visszamennének dolgozni, ha lenne hol elhelyezni a kicsiket. Valóban, ezután is segíteni kell a gyárnak a környező községek gyermek- intézményeinek fejlesztésében — tovább bővíteni a martfűi bölcsődét, óvodát is — de a tanácsoknak is meg kell tenni a tőlük telhetőt. És még egy gondolat: miért nem próbálkoznak Martfűn a több műszakos bölcsőde, óvoda fenntartásával? Ez az országban már több helyen nagyszerűen bbvált. Lakásgondok nemcsak vannak — és sajnos még hosz- szú évekre van szükség, hogy minden igénylő megfelelő családi otthonhoz jusson hazánkban. Építtet ez a gyár is lakásokat, épp augusztus 20-ra készült el negyven munkáslakás, és a tervekben még több száz építése szerepel. De vajon, mi az oka, hogy azon a napon, amikor a párt-végrehajtóbizottság említett ülését tartotta, tizenhét lakás állt üresen a martfűi lakótelepen, közülük tíz már több, mint egy éve? A nagycsaládosok, a gyrmeküket egyedül nevelők közül vajon nem kaphattak volna többen is ezekből lakást? Igaz, hogy tartaléklakásokra szüksége van a gyárnak, hátha hirtelen egy nélkülözhetetlen szakembert kell letelepíteniük Martfűre. Viszont alig hihető, hogy egyszerre 17 üres lakásra lenne e célból szükség. A tanulás, a szakképzettség, a politikai műveltség megszerzése ma már minden szakmában nélkülözhetetlen. Hogyan lehetne ennek érdekében segíteni a nőkön ? Például úgy, hogy amíg az anyák tanulnak, arra az időre megszervezik Martfűn vagy a többi nagyobb településen a pótmama-szolgálatot : állítólag a szakiskola lányai szívesen vállalkoznának erre a feladatra. A bedolgozás megszervezése és mindenekelőtt az élőbb, szorosabb kapcsolat ezekkel a fiatalasszonyokkal gyári érdek is. Nemcsak a gyár dolga A kapcsolatkeresés azonban nemcsak a gyár dolga, a kismamáké is. A pártvégrehajtóbizottsági ülésen elhangzott: a gyermekgondozási szabadságon levők helyzetét nem lehet csak érzelmi alapokon vizsgálni. Az az asszony, aki nagyobb áldozatot hoz, többet tesz az üzemért, kapjon több pártfogást, segítséget a gyártól. Mi lehet ez az „áldozat”? Például az általános, a politikai és a szakmai műveltség megszerzése, a több műszak vállalása. Az a fiatal- asszony, aki például még az általános iskola befejezésére sem vállalkozik — egy gyermek mellett — aligha követelhet magának nagyobb támogatást, elismerést. Társadalmunkban minden nőnek, aki gyermeket hoz a világra adva van a lehetőség, hogy három évig maga gondozza otthon kicsinyét. De ha előbb vissza akar tnenni munkahelyére, mert így kívánja a család anyagi helyzete — és a gyárak, vállalatok érdeke is —, ahhoz meg kell teremteni a feltételeket. Martfűn nagyszerű kezdeményezésként nem általánosságban, hanem konkrét adatok birtokában igyekeznek most ennek az élet diktálta követelménynek eleget tenni. Varga Viktória fl népi ellenőrök vizsgálták Újabb segítség a sertéstenyésztőknek Vas megye négy termelő- • szövetkezetében, népi ellenőrök vizsgálták, hogyan használták fel a meliorációs munkák elvégzésére igénybe vett jelentős összegű állami támogatást, milyen szakszerűen végezték el a gyenge minőségű talajok komplex javítását. A vizsgálat megállapította, hogy a tsz-ekben érezhetően javult a talajok termőképessége, jobb feltételek teremtődtek a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A meliorációs talajjavítás lehetővé tette a vetésszerkezet előnyös megváltoztatását. A mezőgazdasági kistermelői tevékenység felkarolására hozott kormányhatározat nyomán az arra illetékes vállalatok egész sor intézkedést tettek a vágósertések több mint felét előállító háztáji és kisegítő gazdaságok ellátásának megjavítására. A gabona tröszt több mint 30 féle takarmányt biztosít számukra. A gabona tröszt vállalatai országszerte négyféle új sertéstáp forgalmazására kaptak engedélyt a MÉM-től. Egyik termékük a háztáji malactáp, amely összetételénél fogva jól szolgálja a fiatal állat speciális energia- és ásvány- anyag-igényeit. A gabona tröszt keverőüzemei gyártják a háztáji süldő,tápot, amely 25—50 kilogram súlyú állatok etetésére alkalmas. A harmadik termék a háztáji hízótáp, amely 50 kilogramm fölötti állatok eledele. Előállítottak speciális kocatápot is. Vasutas szanatórium Elkészült s már fogadja a beutalt betegeket a MÁV hévízi új szanatóriuma. A negyven- kétmillió forintért létrehozott, 60 szobás épületben öt orvos, tizennégy ápoló dolgozik azon, hogy a beutalt MÁV-dolgo- zók mihamarabb visszanyerjék teljes egészségüket.
