Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-24 / 226. szám
1976. szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 k asoja nyomán Lajtos Kálmán és Kapás Géza tiszafüredi nyugdíjasok, amikor Tiszafüredre régészek jönnek, - mindig jelentkeznek dolgozni. Hozzáértő munkások nélkül a régészek nehezebben boldogulnak. Most az Árpád-kori lakóház gödrében munkálkodnak Itt volt hajdan Tiszafüred A tiszafüredi -határban, — egészen közel a debreceni műúthoz —, van egy halom, amit Asotthal ómnak vagy P istahalmának neveznek az itteniek. Mindkét elnevezés a századelő tiszafüredi „hírességéhez”, pénzásó Pistához fűződik. Pénzásó Pi|sita — afféle különc, megszállott fa- lubolondja — egy csodás álom parancsának engedelmeskedve ásta, hordta ezt a halmot, hogy kincset találjon. Nem talált, de... A Nemzeti Múzeum régészei —, ha olyan kincset nem is leltek amilyenre Pénzásó Pista áhítozott, — jelentős tudományos értékű ásatásokat végeztek a korábbi években a füredi határnak ezen a részén. Fodor István, régész, aki „Verecke híres útján”... című könyvében több helyen hivatkozik a tiszafüredi ásatásokra, így foglalja össze e terület archeológiái jelentőségét: — A közeli majonoshalmi kutatás bronzkori és 8—0. századi település nyomaira bukkant, majd 1973-ban az általam vezetett csoport a Nagykendferföldek-nek nevezett részien 115 sírból álló honfoglaláskori temetőt tárt fel. Több sírból „beszédes” tárgyi mellékletek is előkerültek. Szeptember elején Pistahá- lomtól kétszáz méternyire ismét munkához láttak az ásók, hogy... — Hogy megtaláljuk azt a települést, — mondja Fodor István, — amelyhez a korábban feltárt temetők tartózták. Tulajdonképpen az Árpád-kori Tiszafüred helyének megállapítása volt a célunk. Egy 1334-beli határleírás „Villa Füred” néven már települést említ itt. A nyáron, itt szemben a tsz-májor udvarán, bulldózerek dolgoztak. Az egyik gépkezelő — dicséretére legyen mondva — a megmozgatott föld nyomaiból régi lakóház alapjaira következtetett. Ez és több más jel biztatott bennünket arra, hogy itt ássunk. — Milyen eredménnyel járt a három hétig tartó munka? Válaszul Fodor István végigvezet az ásatási területen. Két házhelyet tártak fel és egy kerítésárok több méteres szakaszát. — A kibontott Árpád-kori házalaiprajzok most már minden kéltséget kizáróan bizonyítják, hogy itt volt a hajdani Tiszafüred. Jókora kiterjedésű, úgynevezett szeges település volt. A feltárt falunak valószínűleg megvan a 10. századi előzménye is. — A Tiszafüred környéki ásatások csaknem mindegyikéről elmondható, hogy valamilyen tárgyi érdekességgel, ritka lelettel szolgált. Mi a mostani feltárás „szenzációja’’? — Az egyik ház, amelynek alaprajzát — dicséret illeti érte a munkálatokat végző tiszafüredi segítőket — szinte tökéletesen ki tudtuk bontani. Ép bejárat, tűzhely, ha- musgödör, cölöplukak ... A szóbanforgó ház gödre mellett állunk. A régész magyaráz: — Hasonlít ez a mostani dinnyésfcunyhókhoz. Két ágasfa tartotta a gazzal, náddal, egyébbel fedett tetőket. A sarokban látható kemence füstje az ajtó feletti lyukon távozott. A régész munkája az ásatás befejezésével még nem ér véget. Hosszas értékelés, tudományos munka következik. Fodor István esetében ez a tanulmány egyúttal része lesz a most készülő Tiszafüred monográfiájának, amelynek a honfoglaláskori, Árpádékor! fejezeteit ő írja majd. Szabó János KENDERESI TAPASZTALATOK Új tanterv a szakmunkásképző intézetekben SZOLNOKON Kórusok és pávakörök II. plénuma A KÓTA Szolnok megyei szervezete szombaton 9 órai kezdettel rendezi meg Szolnokon, a Komarov teremben a megyei kórusok és pávakörök 11. plénumát. Napirenden a kórusmozgalom helyzete szerepel. Megvitatják a társadalmi vezetőségek szerepét a kórusok belső nevelőmunkájának erősítése érdekében. A KÓTA című folyóirat ankétja zárja a tanácskozást. Film Szabolcs-Szatmárrél Ismeretterjesztő és idegen- forgalmi célokat szolgáló film forgatását kezdik meg a közeljövőben Szabolcs-Szart- márról. Celluloid szalagra rögzítik a szatmári, a felső-tiszavidé- ki és nyírségi tájak jellegzetes emlékeit, az itt élő emberek szokásait, hagyományait. A film főszereplői lesznek többek között kihalófélben lévő szakmák, foglalkozások mesterei, énekesek, mesemondók, pingáló asszonyok. Vasi életrajzok sorozata A szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár Vasi életrajzi ibibllográfiák sorozatában novemberben lát napvilágot L. Berkovits Katalin munkája Entabruder Dezsőről. A sárvári születésű tanító, Entzíbruder Dezső, a soproni direktórium tagja volt, s a Tanácsköztársaság leverése után Szombathely határában gyilkolták meg az ellenforradalmárok. A készülő bibliagráfia ismerteti a mártír írásain • kívül róla szóló irodalmat is, s gazdag fotóanyagot közöl. , Gyémánt okleveles pedagógusok Három nyugdíjas pedagógust köszöntöttek tegnap Szolnokon, a városi tanácsnál: Jakab Györgynét, Gyöngyösi Józsefnét és Balbiczlky Árpádot. Mindhárman 1916- ban szereztek tanítói diplomáit, hosszú évtizedeket töltöttek a pedagógus pályán, ezért a jászberényi Tanítóképző Főiskola gyémánt oklevelet állított ki számukra. A kitüntetést Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese nyújtotta át. MII Ml ÉRI HOGYAN? II tervezés az eredményes munka alapja npTTirsfik Szeptemberben a tanév kezdődik, hanem a nyári csend után új szakasz nyílik a közművelődési intézmények, mindenekelőtt a művelődési otthonok munkájában is. Ilyenkor, az őszi-téli „nagy szezon” nyitányán tanácsos elővenni — átnézni, esetleg módosítani — az éves munkatervet, már csak azért is, mert hamarosan készíteni kell a következőt: az 1977. évit. Miért, miért nem: népművelőink többsége nem tulajdonít különösebb jelentőséget a tervezésnek. Egyik országos hírű közművelődési szakemberünk szerint, ha a rendelkezések nem írnák elő, az intézmények hetven százaléka munkaterv nélkül maradna... A rendelkezések szerencsére szigorúak. Munkaterv mindenhol van — ám jó munkaterv csak kevés helyen. Ügy véljük, érdemes tehát a tervkészítés műhelytitkairól beszélni. A közművelődési munka tervezésének hármas célja a helyzetelemzés, a feladatok megjelölése, valamint az anyagi, tárgyi és személyi feltételek számbavétele. Nézzük sorban ... A munkatervek . talán leggyengébb pontja a helyzet- elemzés. Sok helyen egyszerűen elfeledkeznek róla, másutt hiányos, pontatlan munkát végeznek. Pedig a terület gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetének alapos elemzése, a lakosság tudati, műveltségi jellemzőinek gondos vizsgálata elengedhetetlenül fontos. Ugyanígy szükség van arra is, hogy á tervek készítői foglalkozzanak az elmúlt időszak közművelődési tevékenységének eredményeivel, hibáival. A búcsúzó év értékelése nélkül lehetetlen levorini a tanulságokat. Az igazi tervezés a helyzetelemzés után következik. Először azt kell eldönteni, hogy melyik területen kívánunk előrelépni, hogy melyek a megvalósítandó célok — csak ezek ismeretében lehet szó a módszer megválasztásáról. Sajnos a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a sorrend megfordul. Sokan gombhoz varrják a kabátot, azaz jól bevált (?) módszereikhez keresnek nevelési célt. Ez azért is rossz, mert szinte kizárja a változás, az előrelépés lehetőségét. A tervben rögzített feladatok arányában feltétlenül foglalkozni kell a megfelelő anyagi, tárgyi, személyi feltételek megteremtésével is. Ez egyben a terv realitásának első próbáját jelenti. Gondot itt általában az okoz, hogy november-december táján a népművelők többségének még nincs biztos információja a jövő évi pénzügyi lehetőségekről — a költségvetést is később kell elkészíteni. Hogy lehet ezen segíteni? Előzetes tájékozódással, konzultációval... S ha már itt járunk: a terv- készítés időszakában ajánlatos az összes helyi közművelődési intézmény (könyvtár, úttörőház, múzeum stb.) vezetőjével tanácskozni, sőt érdemes felkeresni a szomszédos településeken dolgozó kollégákat is. Ez utóbbi konzultáción meg lehet vitatni például a különféle klubok, szakkörök, művészeti csoportok együttműködését, bizonyos programok cseréjét — hogy csak a legkézenfekvőbb lehetőségeket említsük. Mindenki ismeri a régi szabályt: egy terv annyitér, amennyit megvalósítanak belőle. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a leírtakhoz „szentírásként” kell ragaszkodni. Cikkünk bevezetőjében is említettük, hogy bizonyos esetekben lehetséges, sőt néha elkerülhetetlenül fontos a tervmódosítás. Könnyen előfordulhat például, hogy év közben jelentősen megváltozik a, helység gazdasági, társadalmi, vagy kulturális helyzete. Pár hónap elteltével az is kiderülhet, hogy valamilyen okból rosszul, tévesen tervezett a művelődési otthon vezetője... hogy De tegyük fel min den rendben, hogy nem szükséges változtatni, módosítani. Ez egyben azt jelentené, hogy a tervezéssel csak novemberben és decemberben kell foglalkozni? Szó sincs róla! Az igazi terv hosszú, céltudatos munka eredménye, nem pedig egy rövid, muszájból született kampányé. Ha a „téglákat”, az alkotóelemeket ilyenkor, év közben gyűjtjük össze, jobb, reálisabb programot tudunk majd papírra álmodni. Hérész Dezső Az elmúlt tanévben vezették be az új tentervet a szakmunkásképző intézetek első évfolyamán. Az új tantervvel egységessé váik majd a képzés, mivel megszünteti a különbséget az eddigi emelt szintű és a Hagyományos tipusú intézet között. Készítőinek fő célkitűzése az volt, hogy az intézmény olyan egységes műveltségbeli és szakmai alapot nyújtson minden tanulónak, arpelyre a további ismeret- szerzésben építeni lehet. Az új tanévben folytatódik a megváltozott tanterv szerinti tanítás a második, s jövőre pedig a harmadik évfolyamon is. Az első tapasztalatokról érdeklődtünk Ur- bán Vincétől, a kenderesi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet igazgatójától. — Mi az alapvető különbség a régi és az új tanterv között? — Az új tanterv tükrözi azt a célt, hogy növelni kell a diákok műveltségét. A közismereti tárgyakból emelkedett az óraszám, magyar irodalomból például százkettőről százhatvanötre, történelemből harminccal, matematikából majdnem százzal, fizikából pedig hatvannéggyel több órát tartunk a három évfolyamon. Ennek ellenére több mint kétszáz órával csökkent a képzés időtartama, ami természetszerűleg a gyakorlat rovására megy. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szakmai képzés háttérbe szorul, hisz még így is körülbelül ezer órával több a gyakorlat. Az elsajátítandó tananyagot harminchárom hétre osztottuk be, ez három héttel kevesebb, mint a régi tanterv idején volt, így a tanítási hetek száma megegyezik a középiskolákéval. Az órarendben három nap elmélet, három nap gyakorlat váltja egymást. Mindezek a formai és a velejáró tartalmi változások • elősegítik, hogy a szakmunkásképző intézetek még szervesebben épüljenek be a középfokú oktatási rendszerünkbe. — Adottak-e a tárgyi és személyi feltételek az új tanterv megvalósításához? —> Nem panaszkodhatunk. Tanügyi épületünk modern, mindössze négyéves. Megfelelő mennyiségű szemléltető eszközzel rendelkezik az iskolánk, van egy közel háromezer kötetes könyvtárunk is. A tantestületben mindössze egy képesítés nélküli nevelő dolgozik, gyermek- gondozási segélyen levő kolléganőnket helyettesíti. — A szakmunkásképző intézetek új tanterve nyilvánvalóan az új általános iskolai tantervre épül, amelyet viszont csak az évtized végére vezetnek be minden tantárgyból. Hogyan sikerül elsajátíttatni a tanulókkal a megnövekedett anyagot? — Kétségtelenül így nagyobb erőfeszítést igényel a gyermekektől a tanulás. Ráadásul azzal is számolnunk kell, hogy a mi diákjainkat nem a humán tantárgyak érdeklik elsősorban, hanem sokkal inkább a szakma, hisz itt kell megtanulniok mindezt, amit egy növény- termesztő gépész szakmunkásnak tudnia kell a munkájáról. Ám a jövő szakmunkásának sokoldalúan művelt embernek is kell lennie, éppen ezért el kell sajátítania a közismereti tárgyak anyagait is. — Mi szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis mind a százharminckét tanulónk kollégista is egyben. Akad rá lehetőség, hogy tanórán kívül is foglalkozzunk velük. Megéri a fáradságot, hisz a jövő munkásait, oktatjuk, neveljük. T. G. Mint arról mar lapunkban hirt adtunk, egri vendégszereplésre készül a Szolnoki szimfonikus zenekar. Szombaton este az egri művelődési központban mutatja be műsorát: Mozart, Haydn és Liszt-müvekből. Képünk a szolnoki próbán készült, előtérben Szabó Csilla zongoraművésznő MG
