Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

1976. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bolgár filmhét Szolnokon JELENLÉI 1944 előtt keveset hallat­tak magukról a bolgár fil­mesek. Az első játékfilmet, Vaszil Gendov színész A ga­vallér bolgár című szatírá­ját 1915-ben mutatták be. Gendov mellett tulajdonkép­pen Nyikoláj P. Larin és Bo­risz Grezsov nevét tartja szá­mon a nemzetközi filmtörté­nelem, mi magyarok pedig három magyar—bolgár kop­rodukció® filmre emlékszünk a többségében értéktelen anyagból. A felszabadulás után szin­te hagyományok, gyakorlati tapasztalatok nélkül virág­zott ki a bolgár szocialista filmművészet, váltak ismertté képviselőik. A sort a törté­nelmi témájú Kalin a sas nyitptta meg, melyet olyan filmek követtek, mint az Iga alatt, a Napfény és árnyék, a Fiatalok voltunk, a Kecs­keszarv, vagy A baracktol­vaj. Ez utóbbi egész világot bejárta, magyarországi sike* rére pedig mi sem jellemző jobban annál, hogy a közel­múltban felújították, majd újra bemutatták. S milyen érdekes a véletlen! A Jelen­lét rendezője, Todor Sztoja- nov épp A baraoktolvaj ope­ratőreként vált híressé .. . Sztojanov új filmje a Je­lenlét egy hatalmas vegyi­kombinátban játszódik. Fő­hőse Karov, fiatal, tehetsé­ges vegyész, aki hosszú tá­voliét után tér vissza régi üzemébe, régi barátai közé, akikkel annakidején megosz­totta a kutatás nehéz mun­káját. Ahogy pereg a film, aprán­ként kibontakozik előttünk Karov mérnök élete. Hosszú évekig vezetett egy tudomá­nyos kutatócsoportot, mely­ben különleges katalizátorok kifejlesztésén dolgoztak. Egv sikertelen kísérlet alkalmá­val tönkrement az értékes berendezés. A kár felelősei bíróság elé kerültek, ahol Karov magára vállalta né­gyük „bűnét”. A bíróság két év börtönbüntetésre ítélte. A két esztendő alatt a la­boratóriumban sokat válto­zott az élet, elsősorban a kol­légák változtak meg. Badcsa- rov egyre többet iszik. Szim- jonov csak a termelési ered­ményekkel törődik, Jevgenyij pedig úgy fejezi be disszer­tációját, hogy kisajátítja valamennyiük eredményét... Karov a börtönbüntetés letöltése után mindenáron folytatni akarja a régi mun­kát. A kis kollektíva azon­ban másként gondolkozik; nem támogatják társukat, s tulajdonképpen egymást sem. Karov nehéz helyzetbe ke­rül ... Todor Sztojanov érdekes, ízig-vérig mai problémát választott filmje témájául. Meddig szabad kockáztatni? Lehet-e szenvedély nélkül dolgozni? Ki az igazi barát? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések foglalkoztatják ha vá­laszolni nem is tud mind­egyikre, a Jelenlét szellemi izgalmát sikerül megterem­tenie. A rendező külön erénye, hogy bár nemzetközi problé­mát feszeget, filmje mégis sajátosan bolgár. Mindezt a nagyszerűen megválasztott karakterekkel, szituációkkal éri el. Sztojanovnak egy moz­dulat, egy szemvillanás, egy mosoly elég ahhoz, hogy tu­dassa hol vagyunk, kiket lá­tunk. Ebben nagyszerű part­nereket talált a szereplők­ben, akik közül a Karovot megformáló Koljo Doncsev külön dicséretet érdemel sokszínűségéért, művészi ér­zékenységéért. hé — flz egri szimfonikusok hangversenye Az Egri szimfonikus zene­kar szombaton hangversenyt adott Szolnokon a Ságvóri Endre megyei Művelődési Központban, Farkas István vezényletével. Műsoruk első számaként Farkas Ferenc; Furfangos di­ákok című táncjátékából ké­szült szvitet mutatták be, amely egy Jókai novella alap­ján készült és a kollégium diákjainak életéből elevenít fel mulatságos epizódokat. Az ötletes és színes zene jó in­dításnak bizonyult, előadása a fúvósok enyhe indiszpo- náltságától eltekintve igen jói sikerült. Második műsor- számként Mendelssohn: e- moll hegedűversenye szólalt meg Gyarmati Vera előadá­sában. Ha nem is sikerült mindenütt a műben rejlő buktatókat elkerülni. Gyar­mati Vera játékának szép tó­nusa és muzikális előadása Farkas István biztos irányí­tásával végül is igen dicsé­retes produkciót eredménye­zett. A hangverseny befejező számaként Dvorzsák Űjvilág szimfóniája hangzott el. A szimfóniairodalom egyik leg­népszerűbb darabja ezúttal is nagy sikert aratott az eg­riek előadásában. Végig meg­győző intenzitással, a kar­mester muzikális irányításá­val játszottak. Ha az évad­kezdés némi intonációs és precizitásbeli bizonytalansá­got is árult el, az Egri szim­fonikus zenekar gondosan ve­zetett együttes benyomását keltette. Az egriek vendégszereplé­sét rövidesen viszonozza a Szolnoki szimfonikus zene­kar. Szombaton este az egri művelődési központban mu­tatja be műsorát: Mozart Va­rázsfuvolájának nyitányát, Haydn Üstdob6zimfóniáját és Liszt Esz-dúr zongoraverse­nyét. A műsorban közremű­ködik Szabó Csilla zongora­művésznő. B. J. Száz forint kétszáznál is több? Az én könyvtáram „Csak olyan könyvet tartok a szobámban, amivel vala­miféle személyes viszonyom van, majdnem azt mondhat­nám: szerelmi viszony. Ne értsük félre, a szerelem mélyebb értelmére gondolok. Azt hiszem, hogy a saját könyvtárnak, akármekkora is, az az értelme, hogy az ember minden könyvének ismeri rejtelmeit, hogy azután a kedves helyein magától kinyiljon” (Boldizsár Iván) — Halló ... — Tessék, Tiszamenti Ve­gyiművek. Kocsis Miklós művezető vagyok. — A Szigligeti könyvesbolt eladói szerint ön az egyik legjobb vevőjük. Ezek sze­rint szép könyvtára van. — Óh, csak párszáz kö­tet... Kocsis Miklós igazán szép lakással dicsékedhet. És per­sze sok könyvvel. A telefon­ban túlságosan is szérény volt. — Amit itt lát, azt az utób­bi öt-hat évben vásároltuk. Korábban is szerettünk, ol­vasni a feleségemmel, de előbb lakásra, majd bútorok­ra gyűjtöttünk. — Az olvasás tehát régi „szerelem”. — Középiskolás koromban, Jókaival és Arany Jánossal kezdődött... Nyolcán vol­tunk testvérek, így érettségi után nem tanulhattam to­vább. A Tiszamenti Vegyi­művekbe kerültem. Segéd­munkásként kezdtem, szak­munkásként majd csoportve­zetőként folytattam, most a kénsavüzem művezetője va­gyok. Évek során az .ízlésem is formálódott, változott. Jó­kaitól Moraviaiig, Graham Greeneig, Norman Mailerig jutottam. — Csupa külföldi írót em­lített. Véletlenül, vagy szán­dékosan? — Bevallom őszintén, a njai magyar irodalomból ne­hezen tudok választani. Ta­lán azért, mert túlságosan bőséges az anyag? Néhány kedvenc azért itt is akad, Jókai Anna, Galgóczi Erzsé­bet, Fejes Endre például. Valóban, a könyvespolcon elsősorban az ő műveik tűn­nek a szemembe. És Balázs Anna, Szilvási Lajos köny­vei ... — ók az én kedvenceim — magyarázza Kocsisné, aki női fodrász. — Az eltérő ízlés nem okoz gondot a vásárlásnál? Válasz helyett egy noteszt kapok, melyben könyvcímek sorakoznak. —•_ Ezt akkor kezdtük ve­zetni, amikor még csak ál­modoztunk a saját könyvtár­ról. Ha valamelyikünk olva­sott egy különleges jó köny­vet, vagv hallott ilyenről — felírta. Amint látja, a címek jó részét már kipipáltuk... Ezek a művek itt sorakoznak a polcokon. — Az ember ugyanis két­féle jó könyvvel találkozik — folytatja újra a családfő — az egyiket éppen elég egyszer elolvasni, a másikat kétszer-háromszor is kevés. Itt van például James Jones Most és mindörökké című könyve, nem tudnám meg­mondani, hogy hányszor „rágtam át”. Úgy rémlik, száz forintért vásároltam, de most kétszázért sem vihet­nék el. — Ha már a pénznél já­runk, mennyit költenek könyvre egy hónapban? — Általában kétszáz forin­tot. Könyvcsekkre vásáro­lunk, melyet fizetés után tör- lesztünk. — Néha persze könyvcsekk nélkül is beugrunk böngész­ni — veszi át a szót Kocsis­né. — Ha valamelyikünk sokáig elmarad a városban, a másik már tudja: a köny­vesboltban megtalálja. — Mit jelent önöknek a könyv, az olvasás? Pillanatnyi csend után el­sőként a férj válaszol: — Nehéz erre a kérdésre válaszolni, hisz az ember akárhogy is igyekszik, közhe­lyeket mond. Kikapcsolódást, szórakozást? Igen, azt is, de annál még sokkal többet. Ügy érzem, sőt talán mond­hatom, hogy úgy éremük: könyveink, olvasmányélmé­nyeink nélkül szegényebbek lennénk. Igaz? Kocsisné bólint, és folytat­ja: — Három gyerekünk van, mellettük szinte lehetetlen moziba, színházba, hangver­senyre járni. Nyugodtan mondhatom tehát, hogy szin­te rákényszerültünk az olva­sásra. De milyen jó, hogy így alakult! Mennyi nagyszerű írót, könyvet ismertünk meg, mennyit tanultunk ... Ha nem olvasok, talán a tovább­tanulásra sem szánom rá ma­gam. A közgazdasági szakkö­zépiskolába készülőit, így a gyerekeknek is segíthetek majd. A gyerekeknek, akik mint­ha csak megérezték, hogy róluk van szó, most váratla­nul betoppannak. Vajon ők is szeretnek olvasni? Vendéglátóm válasz he­lyett a szomszéd szobába ka­lauzol. — Nézzen szét, ilyen köny­vekkel zsúfolt szobáról ál­modtam gyerekkoromban. Hcrész Dezső Egy év után „zöld út” Ai amatőr képző­művészek nyári be­rekfürdői táborában számos rajz, fest­mény, szobor, kerá­mia, bőrdíszmű, fa­faragás született. A gazdag anyagot most, a képzőmű­vészeti világhét al­kalmából a kunma­daras! művelődési házban kiállításon mutatják be Korrekciós osztályok Dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter májusban kör­levelet intézett az általános iskolák igazgatóihoz, tanárai­hoz, tanítóihoz. A miniszter a tankötelezettség teljesíté­sére, hívja fel a pedagógu­sok figyelmét: „a komplex iskolaérettségi vizsgálatok eredményétől függően — ír­ja többek között a levélben — a normális fejlettségű gyermek az általános iskola első osztályában, a fejlődés­ben időlegesen elmaradottak az alacsonyabb létszámú, úgynevezett korrekciós osz­tályokban kezdjék meg ta­nulmányaikat”. Mit jelent a korrekciós osztály? A „korrekció” ma­gyarul helyreigazítást, javí­tást jelent. Tehát ezekben az osztályokban javítják, hely­rehozzák, megszüntetik azo­kat a hiányosságokat, ame­lyek miatt egy-egy gyerek társainál kedvezőtlenebb helyzetben kezdi meg isko­lai tanulmányait. Megyénk­ben négy helységben Kun­madarason, Törökszentmikló- son, Jászberényben és Szol­nokon, az Áchim úti általá­nos iskolában hoztak létre korrekciós első osztályt az új tanévben. — Milyen okok miatt kell a gyerekek egy részét kor­rekciós osztályba íratni? — kérdeztük Szakács Tibornét, a szolnoki Áchim úti iskola tanítónőjét. — A korrekciós első osz­tályba azok a gyerekek ke­rülnek. akiknél időleges tes­ti vagy értelmi elmaradott­ság tapasztalható. Persze a kettő rendszerint párosul, s a leggyakrabban a testi fej- lődésbeni lemaradás vonja Egy év után „zöld út” maga után az értelmit. Hangsúlyozni szeretném, hogy a hozzánk kerülő gyer­mekek nem értelmi fogyaté­kosok! A rendszerint beteg­ségből, vagy a kedvezőtlen szociális körülményekből származó elmaradottság csak időleges; megfelelő foglalko­zásokkal, oktatásbeli mód­szerekkel megszüntethető. — Miben különbözik a tanterv a normál és a kor­rekciós osztályokban? — Nincs különbség, ugyanazt tanulják a gyere­kek itt is, mint a többi első osztályos, illetve a mi óra­rendünkben még szerepel plusz két foglalkozás: a kép­zőművészeti és a nevelő. Ez utóbbin az elemi viselkedési, együttélési normákat sajátít­tatjuk el a gyerekekkel, ter­mészetesen játékos formában. A különbség a módszerekben van. A korrekciós osztályban a tanóra két húsz perces részre oszlik, amelyek között öt perc szünetet tartunk. Va­lamennyi diákunk napközis is egyben, így a délutáni program: egy óra alvás, majd a tanultak ismétlése, a másnapi felkészülés követke­zik. Alapvető különbség az is, hogy egy korrekciós osz­tályba legfeljebb tizenöt gyermek járhat. Így több idő jut a gyerekekkel külön-kü- lön foglalkozni. — Hogy állják meg a he­lyüket ezek a gyerekek a második osztályban? — Az eddigi tapasztalatok szerint jól. A korrekciós osz­tályt végzett kisdiákok nagy­része eredményesen tanul to­vább. Kétségtelenül nagy szerepe van ebben a neve­lőknek is, akik fokozott fi­gyelemmel, szeretettel egyen­getik a gyerekek útját, így megrázkódtatás nélkül foly­tathatják tanulmányaikat a normál második osztályban. Az eddigi tapasztalatok időben még csak pár tanévet jelentenek, hiszen hazánk­ban öt évvel ezelőtt kezdte meg kísérleti jelleggel az Országos Pedagógiai Intézet a korrekciós első osztályok bevezetését angol, illetve nyugatnémet mintára. Az egyik kísérleti osztályban Karcagon éppen Szakács Ti- borné — akkor még ott taní­tott — vállalta ezt a nagyon nehéz pedagógiai munkát. — Normál osztályban ta­nítani bizonyára könnyebb lenne ... — Vitathatatlan, de úgy érzem én már csak ezt tu­dom csinálni. Részt vettem a kísérletezésben, sok munkám van benne, s azóta is sokszor azon gondolkodom, hogy le­hetne még eredményesebb módszereket kitalálni. Rend­kívül nehéz munka, egy per­cig sem szabad türelmetlen­nek lenni. Még akkor sem, ha néha minden erőfeszítés • hiá­bavalónak látszik, hisz ez csak pillanatnyilag tűnik úgy. Aztán jönnek az ered­mények. s én örömmel nyug­tázhatom : megmentettem az elkallódáslól első osztályo­saimat. T. G. „Táborunk volt a löldgömb... íí — Alapító tagja vagyok az eszperantisták klubjának, de csak a szaktárgyi verseny előtt két hónappal láttam ne­ki a nyelvtanulásnak. A fel­készülés során jöttem rá. mi­lyen szép, dallamos — és mór azt is tudom — mennyire hasznos az eszperantó nyelv. Bóta Erika a Lehel Vezér Gimnázium végző tanulója, a jászberényi Barátság eszpe­rantó csoport, tagja mondta el két rangos versenyen elért sikerének történetét. Az első: a Gyulán rendezett eszperan­tó országos szaktárgyi ver­seny, ahol több mint hetven, az eszperantó nyelvet külön­böző fokon tanuló — és már beszélő — fiatal vett részt. Erika egyike volt a verseny két második helyezettjének. — Igaz „csak” a második helyen végeztem, de a helye­zés rangját emelte, hogy alig 2 hónap alatt készültem fel a versenyre. Ezt külön érté­kelték és jutalmazták, így ve­hettem részt a Lancov-ban (Csehszlovákiában) megren­dezett nyári eszperantó szün­idei táborozáson. — A nemzetközi táborozást „Eddigi legszebb nyaram” címmel jegyeztem be nap­lómba — folytatja — és ez nem túlzás. A festői környe­zet, a csodálatos kirándulá­sok és a mindennapos közös nyelvtanulás felejthetetlen szép élményekkel ajándéko­zott meg bennünket. Kitörő lelkesedéssel sorolja, mit látott, hallott, hány új barátot, levelező partnert szerzett Lancov-ban. Szeré­nyen említi, hogy a táboro­zás végén, amikor vizsgáz­tak, ő, a 4 kategóriából, a legjobbat a „Kitűnő dicsé­rettel” osztályzatot kapta. Természetesen válaszol ar- arra a kérdésre is, hogy mi a titka a két rangos versenyen elért sikerének. Szereti a nyelvtant, az idegen nyelve­ket „ennyi az egész”, évek óta levelez angol és .eszpe­rantó nyelven szovjet, olasz és mexikói fiatalokkal. Örö­mét leli ebben és sajnálja, hogy most, amikor gyarapo­dott a levelező partnerek szá­ma — mivel érettségire ké­szül — kevesebb ideje jut a levelezésre. Befejezésül terveiről mesél. Érettségi után ha a tanulás úgy megy, mint eddig — a gimnázium 3 osztályában ki­tűnő tanuló volt — az Eöt­vös Lóránd Tudományegye­temre jelentkezik. Azért oda, mert oft eszperantó tanszék is van. I. A.

Next

/
Thumbnails
Contents