Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

1976. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP BNV, BNV, BNV, BNV, BNV, BNV, BNV, BNV, BNV Nagydíjas hűtőszekrények, szabadidő-cipők Szolnok megyei vállalatok az Iszi vásáron Ma nyitja meg kapuit az őszi Budapesti Nemzet­közi 'Vásár. Megyénk iparát az idén is szép számmal és nívós termékekkel képvise­lik a vállalatok. A jászberényi Hűtőgé p- 360 négyzetméternyi terüle­ten állítja ki termékeit. Többek között itt láthatjuk majd azokat a Lehel—Bosch 160 és 200 literes háztartási hűtőszekrényeket, amelyek elnyerték a vásár nagydíját. Ezek a készülékek egy hűtő­szekrénycsalád tagjai — Bosch-licenc alapján kor­szerű gyártási körülmények között készítik őket a Hűtő­gépgyárban. A vállalat a D—pavilon­ban egy komplett kis áru­házát mutat be, a bútoroka gyár termékei: Tyler hűtő­pultok. Mindezek mellett a Hűtőgépgyár kiállítási kol­lekciójában szerepelnek még klímatechnikai berendezé­sek is. A Tisza Cipőgyár vado­natúj termékcsoportját, a szabadidő „cipőcsaládot” el­ső helyen kell említeni, a gyár kiállítási kollekciójá­ból. hisz BNV-nagydíjat ka­pott. Ezeknek a lábbeliknek az érdekességük, hogy jól szellőző textil felsőrésszel, csúszásgátló talppal készül­tek. A „Tisza” különleges márkadobozban árulja majd ezeket a cipőket, ami pél­daként említhető kooperáció eredménye, ugyanis a sza­badidő-cipők tervezésében részt vett a Magyar Divat- intézet és a Budai Doboz- gyár is. A kiállítás látoga­tóinak bemutatnak még szí­nes jersey- és különböző textilfelsőrészű magasított sarkú szandálokat, valamint a gyár által készített cipő­talpakat. A fogyasztási cikkek idei vására az előzetes tárgyalá­sok szerint új üzletet hoz majd a Tisza Cipőgyárnak. Tavaly már kiszállítottak 40 ezer pár lábbelit az Ameri­kai Egyesült Államokba, az Győzött a Ljubilejnaja A vetőmag-ellátás helyzete ben van, most tisztítják, fémzárolják. A hibridkukori­cánál már több a kérdőjel. Viszont tudva azt, hogy Szolnók megyét sújtotta leg­jobban az aszály és másutt nincsenek a miénkhez ha­sonló terméskiesések, re­mélhető, hogy különösebb gond ezzel a növénnyel sem lesz. A borsó, a bab, a nap­raforgó, a cirokfélék és a kertészeti növények vető­magját már elraktározták, s így biztos ellátás várható. Az utóbbi években először, már most fedél alatt van a 100 vagon lucerna vetőmag 70 százaléka, és ezért előrelát­hatóan Szolnok megyébe nem kell külföldi vetőmagot hozni. Importkiváló tevé­kenysége miatt dicséret ille­ti a gyepvetőmag-társulást is, amely országos fontossá­gú munkájában ért el szép eredményeiket. Nem mond­ható el ez sajnos a burgo­nya vetőgumót előállító üzemekről, amelyek — az időjárás okozta károk miatt — csak szerződésben vállalt kötelezettségük felének tud­nak eleget tenni. A háztáji, a kiskert és a hobby-telkek tulajdonosai­nak ellátása külön szót ér­demel. Az idei 158 bolt he­lyett jövőre 164 üzletben vá­sárolhatják meg a rendelke­zésükre álló 780 ezer tasakos és a 100 ezer darab negyed- és félkilós csomagolású ve­tőmagot. B. A. A mezőgazdasági üzemek és a kistermelők számára ősszel és tavasszal mindig izgalmas kérdés, hogy milyen lesz a vetőmag-ellátás. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Válla­lat Középmagyarországi Területi Központjának tájékoztató­ja szerint egyetlen szó a válasz: jó. De nézzük sorjában. Két évvel ezelőtt még há­rom szovjet búzafajta — az Auróra, az Kavkáz, és a Lju­bilejnaja — „versenyzett”, hogy melyiket érdemes leg­inkább termelni. Az idei év végképp bebizonyította a Ljubilejnaja hektáronként több mint 40 mázsás termé­sével, hogy érdemes ezt a búzát vetni, a másik két faj­ta viszont már korábban egyre inkább visszavonult. Az aszály azokat igazolta, akik a korai búzákra „es­küdtek”, s tovább erősödött az a tapasztalat is, hogy iga­zán jó termést csak neme­sített vetőmaggal lehet el­érni. Éppen ezért az eddig megrendelt, illetve szerző­déssel lekötött búza-vető­magnak több mint 86 száza­léka másodfokú szaporulatú és kereken 1 százalék az elit valamint az elsőfokú. zépérésű, a középkéseiek ará­nya pedig a tavalyi 17 szá­zalék helyett az idén nem éri el a 6 százalékot. A Ljubilejnaja előnyei a egrendelésekből is látsza- ik: a tavalyi 21 százalék- >1 több mint 47 százalékra nelkedett a fajta aránya, z érési csoportok százaié­in is átalakultak: 20 száza­król 36-ra nőtt a korai, l-ról 58-ra csökkent a kö­A jó ellátás ellenére is akadnak bizonyos fajták — például a martonvásári 4-es 5-ös — amelyekből nem tud­ják maradéktalanul kielégí­teni az igényeket. Ehhez a? kell, hogy jobban elszaporod­janak ezek a búzák, s ígj várhatóan jövőre az ilyen gondok is csökkennek. A mintegy 1370 vagon szerző­déssel lekötött vetőmagon, túl a vállalat 250—260 vagon készlettel rendelkezik, s eb­ből 140 vagon a Ljubilejna­ja. Az eddig megrendelt 'bú­zák fele már az üzemekben van, s október 1-ig a többi is odakerül. Őszi árpát 7£ vagonnal adott el a vállalat, és ezt a csekély rozzsal és tritikáléval egyaránt már a gazdasághoz szállították. Szeptember 3-án elkelt az utolsó kiló repce is, amelyet azóta bizonyára már el is vetettek. A tavaszi ellátásban sem lesz nagyobb fennakadás, de itt már nem egyértelműen kedvező a helyzet. A tava­szi árpa vetőmag már rend­Lehel-Bosch hűtőszekrények a jászberényi Hűtőgépgyárban idén ugyancsak kikerült 130 ezer pár „St Móric" típusú direkt vulkanizált technoló­giával készült női csizma. Ez az üzlet' szintén csizmák­ra, ugyanakkor férfi félci­pőkre és a szabadidő-cipő- családra is vonatkozik majd. (Az üzletkötésről a vásár ideje alatt tudósítjuk az ol­vasóinkat). A T iszamenti Vegyimű­vek rendszeres kiállítója a BNV-nek. A mosóporok és a különböző festékfajták újabb és újabb változatai­val szerepel a vállalat. Az idén újdonság nincs, a mar hagyományos, bevált termé­kek helyes használata kap ugyanis hangsúlyt. A Prak- tikolor fehér festékkel pél­dául azt szemléltetik majd, milyen változatos színár­nyalatokat lehet elérni a segítségével. A vállalat „ki­állítási vevőszolgálata” be­mutatja hogyan kell helye­sen felhasználni a mosósze­reket. Hatféle termék —, köztük Bio Tomi áztató, To­mi Prima mosópor — hat­féle eljárás... A mosópo­rok hagyományosak, egy va­lami azonban új: a csoma­golás. A „maxi” nagydobo­zos mosóporok már kapha­tók az üzletekben. A kiállí­táson ezeknek a családi vagy „nagykiszerelésű” cikkeknek egy újfajta cso­magolási módjával találkoz­hatunk. Az új csomagolás­hoz nemsokára új gépeket vásárol a TVM — ezen ké­szülnek majd a bemutatott mosóporos dobozok. A Május 1. Ruhagyár har­mincféle modellt állít ki az őszi vásáron. A bemutatott termékek között lesznek olyanokat is, amelyek a szolnoki gyárban készültek. Szőrmekabátokat, szőrmé­ből és bőrből összeállított ruhakollekciókat láthatnak majd a kiállítás látogatói. Mindezek érdekessége, hogy a gyár budapesti üzletében a vásárok ideje alatt a kiál­lított termékek hasonmásai kaphatók lesznek. Megjelent a Jászkunság A Jászkunság mostani száma színvonalas szépiro­dalmi anyagot közöl. Ga­lambos Lajos Küszöbön áll­nak a hegyek című drámá­jának második részét ol­vashatja az érdeklődő, vala­mint Iluh István öt versét, melyek közül különösen ki­emelkedik a Hova tartozom és a Kenyér című. A folyóirat két szociográ- fikus írásnak ad helyet: J. Tóth Dezső tollából összefo­gott, tömör írást, amely a kunszentmártoni Körös­menti Tsz-ben vizsgálja, hogy miért csökkent a pa­raszti nagycsaládok száma. Bistey András érdekes lát- letetet ad a tiszaburai ci­gánylakosság helyzetéről. Az új Jászkunság születése óta folyó vitához ezúttal egy fiatal jászberényi munkás tette hozzá véleményét az üzemi demokráciáról. Kurió­zumnak számít Bektur And­rásnak a Kun Kódex talá­lóskérdéseiről írt tanulmá­nya. Keresztury Dezső Jászbe­rény nagy szülöttéről, Szé­kely Mihályról emlékezik meg; Kaposvári Gyula pe­dig Zádor István hagyaté­kából közöl érdekes, a mű­vész szolnoki kapcsolatait kiemelő írást. A Téka rovat­ban Filep Antal írt recen­ziót a Jász Múzeum jubi­leumi évkönyvéről és Haj­nal József visszapillantót a VII. műszaki hetekről. Síparadicsom a Bükkben A Bükk-hegység idegen­forgalmi fejlesztési terveihez kapcsolódva a korábbi évek­ben nagyobb részt társadalmi munkával és a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság támogatásával 'alakítot­ták ki a hét Hesaklópélyából álló „síparadicsomot” a hegy­vidék „tetején”, Bánkút kör­nyékén,. A lesiklópélyák mel­lett ugyancsak társadalmi összefogással három sífelvo­nót is felszereltek. Gondolt okozott azonban, hogy a sípályákat gépkocsival nehezen lehet a 'kanyargós földúton a téli hónapokban megközelíteni. A bánkúti tu­ristaházhoz és a sípályákhoz vezető úgynevezett Borony- ványi utat most átépítik. Valahol, valakik C7ÄHAI ért a magyar, 0/.UUUI tartja a szólás- mondás. A liftre várakozók rögtön meg is értették, hogy gyalogolniuk kedii, mert a lift­kezelő kijelentette: csak az Ötödik emeleten állunk meg. S hogy a maradék értetlen­séget is eloszlassa, hozzátet­te: „munka van vele”. Ez világos beszéd', még akkor is, ha netán éppen- hogy csak kicsúszott a lift­kezelő száján. Ilyesmit ugya­nis nem szokás hangoztatni. Akik negyed- vagy félgőzzel dolgoznák, dehogyis akarják leleplezni magukat, sőt „erő­feszítéseikről” a munkában szerzett fáradságukról pa­naszkodnak, míg mások nem győzik dicsérni saját tevé­kenységüket. De a tények szigorú dol­gok. Mindig elárulják, ha va­lahol, valakinek nem úgy dolgoznak, ahogy kellene. Ismerősöm panaszolta, hogy a szolnoki háztartási boltók­ban a lakása festéséhez szük­séges anyagokat — nem tud­ta megvásárolni, sőt még ecsetet sem kapott megfele­lőt. Cegléden viszont min­dent megvehetett, amit csak akart. Meggyőződtem a panaszos állításának igazáról. Világért sem azt állítom, hogy a szol­noki boltok vezetőjei, eladói vallják a „munka van vele” elvét, de az tény, hogy az ipartól a fogyasztóig lánco­latban valahol, valakik mu­lasztást követtek el. A dol­got sokféleképpen lehet ma­gyarázni — az ipar azt mond­hatja. hogy a kereskedelem a ludas, és fordítva — az azonban kétségtelen, hogy a vásárló bosszankodik, és megkérdezi: már az ecset is lehetett kapni (csak díszdo­bozban) az ÁFÉSZ Jólét Áruházában viszont Tiszát lehetett volna vele rekeszte- ni, annyi volt. Ott, a válto­zatosság kedvéért, paradi­csomot, vagy a megszokott „kiszerelésű” paradicsompü­rét hiába keresték a vevők, A magyarázat persze ké­zenfekvő lehet: ellátási, szál­lítási zavar. Elhisszük, csak éppen nem tudjuk elfogad­ni ezt az indokot, ahogyan megértjük, ha valamilyen drága, nyugatról származó alapanyagból készülő ter­mékből átmenetileg hiány mutatkozik. Ifjú barátom azért méltat­lankodott — joggal — mert a csehszlovák gyártmányú — egyébként tucatáru — le­mezjátszójához nem tudott „tűt.” venni. Valahol, valakinek elfelej­tették, hogy a hanglemeztűk kopnak, cserélni kellene ... Külön cikklista lenne azoknak a filléres áruknak a gyűjteménye, amelyek kéré­sekor oly sokszor halljuk: szokott lenni, de most nincs ... S hogy mikor lesz? — erre a kérdésre az eladók vagy tudnak választ adni, vagy nem. Országos és átmeneti gond­jaink közepette mintha csök­kent volna egyes kereskedel­mi szerveknél — tisztelet a kivételnek nem summázva mondjuk — a vevők érdekei­nek szem előtt tartása. Ehe­lyett azután hiába a boltok csaknem mindegyikében oda­biggyesztett táblácska: „Kö­szönjük a vásárlást”. Abban az üzletben, ahol alapvető, filléres árucikkeket nem kap meg a vevő, hiába az említett frázis. ..devizacikk” ? Egyre többször hangzik el a „nincs” egyes üzletekben. Mégpedig olyan árucikkek említésekor, amelyekről nem igen hisszük el; hogy valójá­ban hiánycikkek lennének. A Csemege Vállalat — egyéb­ként mintaszerű boltjaiban — az elmúlt napokban étel­it VCVU dolkodik: ne kö­szönjék meg nekem, hogy itt vásároltam, mert ha megkap­tam amire szükségem volt, én köszönöm meg a pontos, figyelmes kiszolgálást. De ha nem kapok rajzsze­get. a liftkezelő „világos” be­széde jut eszembe. színesítő pirospaprikát nem- ti ­A MÉK szolnoki telepén a burgonyát 40 kilogrammos zsá­kokba mérik, úgy szállitják az üzletekbe. Képünkön a vá­logató- és mérlegelő gépsor - MG ­Segíti a termelést Számítóközpont épül a több mint 13 000 dolgozót foglalkoztató ózdi kohásza­ti üzemekben. A gyár kor­szerű irányításához szüksé­ges elektronikus „agyköz­pont” megvalósítására mint­egy 120 millió forintot köl­tenek. A tervek szerint az üzem egy R—30-as típusú számító­gépet vásárol, amely a fel­szereléssel együtt mintegy 80 millió forintba, az építészeti munkák pedig 40 millió fo­rintba kerülnek. Az elektro­nikus berendezések, vala­mint a csaknem százharminc főnyi kiszolgáló személyzet elhelyezésére háromszintes épületet emelnek. Az új számítóközpont „naprakész” nyilvántartást vezet majd, elősegíti a ter­melési kapacitások jobb ki­használását, a belső tartalé­kok feltárását, továbbá a ter­vezéshez is nagy segítséget nyújt. Megkezdődött Ózdon a számítóközpont kiszolgálásá­hoz szükséges személyzet be­tanítása is. A gyár saját lét­számában dolgozó gépi köny­velők nagy részét folyamat- szervezőkké, rendszerszerve­zőkké és programozókká ké­pezi át. A számítóközpont építésze­ti munkálatai megkezdőditek ás az „agyközpont” telepítése a tervek szerint 1978 első fél­évében befejeződik.

Next

/
Thumbnails
Contents