Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

1976. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Ne veszítsük szem elöl az ifjúság sportmozgalmát Nem lennénk igazságosak, ha azt mondanánk, hogy az elmúlt években nem történt előrehaladás a megye diáksportjában. De legalább ilyen igazságtalanság lenne azt állítani, hogy a megye ifjúsági sportmozgalmában nincsenek gondok. A megtett útrél és a továbblépés lehetőségeiről beszélgettünk Sipos Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével. — Nem kis erőfeszítésbe kerül a társadalom figyel­mét felkelteni a sport iránt. Különösen a tanintézetek sportéletében jegyezhetünk fel jelentős változást, mely­nek eredményeként megye- szerte szélesedett az iskolai tömegbázis. Háziversenyek, megyei bajnokságok és ku­paversenyek sora mozgósítja a tanulókat a rendszeres sporttevékenységre. A ver­— Országos probléma, de minket is érint a szekember- hiány. Kevés a testnevelő tanár, és a meglevők, „szó­ródása” sem egyenletes. Szol­nokon a testnevelés órák nak mintegy 90 százalékát szakos nevelő vezeti, ugyan­akkor Mezőtúron és a kör­nyékbeli településeken még a húsz százalékot sem éri el ez az arány. Hova tovább úgy tűnik, hogy könnyebb egy tornatermet felépíteni, mint megfelelő szakképzett­ségű pedagógust szerezni. Pedig erőfeszítéseink közis­mertek: a Testnevelési Fő­iskola hirdetőtábláján szá­mos Szolnok megyei tanin­tézet teszi közzé ajánlatát évről évre, mégsem tolonga­nak a friss diplomás taná­— Két-három évvel ez­előtt valóban így volt, A mi törekvésünk azóta egyértel­mű: minél nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben szeretnénk részesíteni a test­nevelőket! Hogy ez máról holnapra nem hoz látványos eredményt érthető — vagy legalábbis magyarázható. Az iskolák vezetői nem minde­nütt kezelik rangjának mél­tóan a testi nevelést, így a testnevelést oktató pedagó­gus is háttérbe szorulhat. A helyi tanácsi vezetőknek, de nekünk is, a megye irányí­tóinak kötelességünk figye­lemmel kísérni a megye is­koláinak sportéletét, és ha kell, az igazgató „háta mö­gé nézve” fogjuk megtalál­ni a sikerek kovácsait. Egyébként pedagógus napok előtt vagy akár most a no­vember 7-i jutalmazások al­kalmával felhívjuk a figyel­met a sport munkásainak megbecsülésére. Meggyőző­désem, hogy csak kellő tár­sadalmi elismerés mellett válik igazán vonzóvá a pá­lya, és ha így lesz, az isko­lák nemcsak megszerezni, hanem megtartani is képe­sek lesznek testnevelőiket. — Egyébként az iskolai sportmunka fokozott elisme­résére alapította a megyei tanács elnöke egy tizenöt és tízezer forintos díjat, mely­senyporondon is egyre sike­resebben szerepelnek a diák- versenyzők. Országos közép­iskolai bajnoki címet szerez­tünk négy atlétikai szám­ban, röplabdában pedig a jászberényi lányok bizonyul­tak a legjobbnak az ország­ban. Néhány szorongató gondról azonban mégsem hallgathatunk. Az ön véle­ménye szerint ezek közül melyik kívánkozik az élre? rok. A megyében hatvan- hetven testnevelő akár azon­nal munkába állhatna. A jö­vőben a képesítés nélküliek között keressük azokat a megszállott, sportszerető fia­talokat, akik diplomát sze­rezve megoldhatják majd egy-egy iskola pedagógus­gondjait. — Érdemes elidőzni a pá­lya vonzásánál. A testneve­lők gyakran panaszkodnak a megbecsülés hiányára. So­kan egyenesen „másodrendű állampolgároknak” érzik ma­gukat iskoláikban, hiszen míg más tantárgyak verse­nyeinek sikere elismerést hozhat a 'nevelő számára, ad­dig a sportpályán elért ered­ményekért a testnevelőnek csak ritkán jár babér. lyel a tömegesítésben élen­járó oktatási intézményeket jutalmazza. Ügy gondolom, ez is igazolja a megyei ta­nács megkülönböztetett fi­gyelmét. — Az ötödik ötéves terv­ben sok egyéb mellett 12 általános iskolai tornaterem­mel gazdagodott a megye. A létesítménygondok jelentő­sen enyhültek, de nem ol­dódtak meg. — Valóban, hiszen az ál­talános iskolák egyharmada sem tornateremmel, sem tor­naszobával nem rendelkezik. Előírás, hogy a jövőben nyolc-tantermes, vagy an­nál nagyobb iskola nem épülhet tornaterem nélkül. De ott fedél alá kell vin­ni a testnevelést, ahol bő­vítéssel érik el a nyolc tan­termet. Jó megoldásnak tű­nik a művelődési otthonok kihasználása: jelenleg 15— 16 művelődési házban ke­restük a megoldást arra, mi­ként válnának kis átalakí­tással otthonává a sportnak is. Az ötéves tervben bizo­nyított tornaterem-építési tempón nem akarunk sokat változtatni. — Számba vettük a sze­mélyi és tárgyi feltételeket. A „vannal” lehet-e jobban gazdálkodni? A diáksport támogatásáról — Mindenképp lehet, hi­szen vegyük csak az úszó­oktatást. Jól lehet az átfogó akciónk sikerrel jár, ám a megyében a 18 úszásra al­kalmas medence nincs kel­lőképp kihasználva. Ugyan­így vagyunk a sportpályák legtöbbjével is, pedig né­hány sportágban — így atlé­tikában, úszásban, tornában és labdarúgásban — szapo- rázni kell a lépést. Ezek a sportágak valamennyi ver­senyág alapjait képezik, de alkalmasak arra is, hogy a fiatal szervezetet erősítsék, kitartóvá tegyék. Nem titok, hogy a megyei tanács az anyagi támogatását ezeknek a kiemelt sportágaknak a se­gítésére koncentrálja. A költségvetés elosztásánál a ténylegesen végzett sport­munkát vesszük figyelembe, és azokat a szakosztályokat támogatjuk, ahol az egyete­mes sport érdekében sokat tesznek. Ezek között ott vannak a diáksportkörök is. Erre a célra szakítottunk ki a megyei tanács költségve­téséből félmillió forintot és hasonlóan cselekszünk a jö­vőbe^ is. — Ügy tűnik a verseny- sportban a sportiskolák szer­vezésével lehet a leghama­rabb sikert elérni. Mégis me­gyénkben csak hosszú vajú­dás után szerveződnek a sportiskolák. Jászberényben például — megfelelő felté­telek birtokában — évek óta gyűrkőznek. — A sportiskoláknál szá­momra egy érthetetlen ket­tősséggel találkozunk. A fel­ügyeletet a sporthivatalok, illetve a sportfelügyelőségek gyakorolják, ugyanakkor a művelődés dolgozói közül kerülnek ki a szakemberek. Talán ez is hozzájárult ah­hoz, hogy sokáig tartott, míg a szolnoki után újabb sportiskola állt munkába. Legutóbbi információink sze­rint azonban Mezőtúron, Törökszentmiklósop és Jász­berényben semmi akadálya nincs annak, hogy elkezdőd­jön az oktatás. — Végezetül mi a vélemé­nye a megye sportjáról? — Az, aki a szemét csak az NB Il-es labdarúgó-baj­noki táblázatra függeszti, esetleg csak az OB I-es ví­zilabda-mérkőzést látja a megye sportjában, talán el is keseredhet. Aki azonban ezek mögött az ifjúság sportmozgalmának örven­detesen sarjadó hajtásait is észreveszi, az nem lehet semmiképpen borúlátó. Palágyi Béla Kevés a testnevelő tanár Nagyobb megbecsülést érdemelnek Események Atlétika, járási-városi bajnok­ság, Jászberény, városi sportte­lep, 9. Asztalitenisz, NB II. férfi: Sz. Vízügy-Dózsa—Bp. Telefongyár, Szolnok, Ságvári körúti iskola, 9.30, Lehel SC—Egri Kolacskov- szky SE, Jászberény, hűtőgép- gyári sportcsarnok, 9.30. Kézilabda megyei bajnokság, női felnőtt: Lehel SC—Jászbol- dogháza, 10, Jászberényi Taní­tóképző—Tiszafüred, 11. Szolnoki MTE—Mezőtúri AFC, tiszaligeti stadion, 11. Ifjúsági: Török­szentmiklósi BSE—Tisza Cipő SE, 10, Lehel SC—Jászboldoghá- za, 9, Üjszász—Tiszafüred. 10. Szolnoki MTE—Mezőtúri AFC 10. Férfi felnőtt: Tiszapüspöki— Jászárokszállás, Törökszentmik- lós, Székács pálya, 11, Sz. Ki­lián FSE—Lehel SC. 10. Mező­túri AFC—Üjszász, 10, Tisza Cipő SE—Sz. Gyulai SE. 10. Vízilabda OB I: Vízügy-Dózsa —Egri Dózsa, Szolnok. Damja- nich-uszoda, 12.30, Ottó. Tömegsport: a Ligeti napok sporteseményeinek döntői Kis­újszállás sporttelep, 9. Meghívá­sos megyei Lövész Kupa Kis­újszállás MHSZ-lőtér, 9. Labdarúgás, NB II: Szolnoki MÁV—Ózdi Kohász, Szolnok, Véső utcai sporttelep, 15, NB III: Törökszentmiklósi Vasas—Kecs­keméti SC, TörökszentmikLós, 15, Király, Lehel SC—Gyulai SE, Jászberény, 15. Szendrő. Me­gyei bajnokság: Jb. Vasas—Rá- kóczifalva, 13. Heves megyéből, Sz. Cukorgyár—Kunszentmártoni TE, 10. Szűcs. Sz. Olajbányász— Jászladány, 15, Varga, Sz. H. Ki­lián FSE—Kunhegyes, tiszaligeti stadion, 11. Hossó, Túrkeve— Jászkisér, 15. Hajdú megyéből, Tisza Cipő SE—Jászapáti. 15, Bállá, Üjszász—Kenderes, 15, Ko­vács Z., Mezőtúri AFC—Fegy­vernek, 15, Békés megyéből. Röplabda: Dr. Várhelyi B. serdülő vándorkupa, Szolnok. TITASZ-pálya, 8.30. Sakk: Megyei I. o. csapatbaj­nokság : Túrkeve—Mezőtúr. Kar­cag—Kisújszállás. Lehel SC—Sz. MTE I.. Kunhegyes—TiszafÖld- vár, II. osztályú csapatbajnok­ság: Kenderes—Tószeg. Jászla­dány—Tiszafüred. Cibakháza—Sz. MTE II., Kunmadaras—Üjszász, Sz. Olajbányász II.—Lehel SC II.. Rákóczifalva—Tiszasüly, Jász­árokszállás—Jánoshida. Vala­mennyi mérkőzés 9 órakor kez­dődik. Labdarúgó MNK A labdarúgó MNK megyei se­lejtezőiben szeptember 21-én játsszák le a Jászberényi Va­sas—Mezőtúri Honvéd mérkőzést, s ennek győztesével játszik a Törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz SE. A szeptember 22-i forduló: Jb. MEZŐGÉP—Túrkeve. Rákó- cziújfalu—Jászapáti. Sporthír Dr. Artemio Franchi (Olaszor­szág) elnökletével ülésezett az UEFA Végrehajtó Bizottsága. Az egyik napirendi pontként kije­lölték a kupadöntők időpontját és színhelyét. A BEK-döntőre 1977. május 25-én Rómában kerül sor. a KEK finálé színhelye Amszter­dam. időpontja május 11. Az UEFA-Kupában hagyomá­nyosan oda—visszavágó alapon rendezik meg ^ döntőt. Az UEFA VB. az UEFA-torna rendezésének jogát 1978-ra Len­gyelországnak. 1979-re Ausztriá­nak adta. Az már ismert, hogy a fiatalok hagyományos sereg­szemléjét 1977-ben Belgium ren­dezi. Magyar—bolgár kulturális hét a megyében Filmbemutató a Tallinn moziban — Kiállítások Találkozás szocialista brigádvezetökkel Nagygyűlés Karcagon és Szolnokon A Hazafias Népront Szol­nok megyei Bizottsága, a me­gyei tanács, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a buda­pesti Bolgár Kulturális Köz­pont és a megyéi moziüzemi vállalat szeptember 20. és 24 között rendezi meg a megyé­ben a magyar—bolgár kultu­rális hetet. A program — amely na­gyon gazdagnak, tartalmas­nak, érdekesnek Ígérkezik — hétfőn délután kezdődik Szolnokon. Dr. Sztojan Ra- dev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója ünnepi külsőségek között megnyitja a Tallinn filmszínházban a bolgár filmek bemutatóját. Itt ikerül Magyarországon először a nézők élé a Jelen­tés című játékfilm. Másnap délelőtt a szolnoki Csillám üvegboltban bolgár népi iparművészeti kiállítás és vásár nyílik. A kulturális központ munkatársai ezen a napon Karcag vendégei lesz­nek: a városi pártbizottságon tett látogatást követően a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-be mennek, a múzeum­ban pedig a központ igazga­tója megnyitja a Bulgária mezőgazdasága című kiállí­tást, majd nagygyűlés lesz a Déryné Művelődési Központ­ban. Szerdán Szolnokon nyílik bolgár könyvkiállítás a me­gyei könyvtárban. Ugyan­ezen a napon Nagyivánban, Tiszainokán és Csépán fogad­nak bolgár vendégeket — köztük Afen Kocevet, a Kjüsztendil megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, aki a testvérkapcsolatok jegyé­ben tölt néhány napot ná­lunk. A vendégek e vidéki településeken előadásokat tartanak Bulgária gazdasági, politikai, szociális, társadal­mi, kulturális fejlődéséről. Csütörtökön Törökszent- miklós fogad bolgár vendé­geket: a várost pátrbizottsá- gon tett látogatás után a MEZŐGÉP Vállalat helyi gyáregységében szocialista brigádvezetőkkel találkoznak a baráti ország képviselői. Ugyancsak csütörtökön Fegy. verneken is lesznek bolgár vendégek: látogatáson vesz­nek részt a Vörös Csillag Tsz-ben barátsági esten a he­lyi művelődési házban, és megnyitják a Bulgária me­zőgazdasága című kiállítást. E napon, késő délután a M TES Z - ta gok nak és az igaz­ságügy dolgozóinak hangzik el előadás Szolnokon Bulgá­riáról. Pénteken délelőtt Szolnok­ra látogat Vladimír Videnov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és kísérete. A vendégeket a megyei párt- bizottságon a megye párt-, állami, társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezetői — köztük Aindrikó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke — fo­gadják. A nagykövet ezután előadás t tart népfrontakti- visiták részére, majd a Jár­műjavítóba látogat, ahol sor kerül a magyar—bolgár ba­rátsági hetet záró nagygyű­lésre. Ugyanezen a napón, a délelőtti órákban Mezőtúron bolgár iparművészeti kiállí­tás és vásár nyílik és talál­kozó lesz a bolgár küldöttek és a város pedagógusai kö­zött. n SZÜLÖK IS KEDVEZŐEN FOGADTAK Szabad szombat az iskolákban Az általános iskolák alsó tagozataiban bevezették a 11 napos tanítási ciklust, s annak természetes velejárójaként két hetenként a szabad szombatot. Tapasztalatokat össze­gezni még korai volna, - de a kezdet tanulságai levonha­tók. Kulcsár István, a tiszaugi általános iskola igazgatója szerint: — Túl komplikált az erre vonatkozó rendelet, kompu­ter kellene hozzá:. — önöknél ilyen gondot okozott? Nálunk szerencsére össze­vont csoport van, így nincs szabad szombat. Páholyból fi­gyelem a fejleményeket. így jövőre lesz majd tapasztala­tom. Minden esetre időszerű volt a szabad szombat beve­zetése az általános iskolák álsó tagozataiban. A felső tagozatban az igazgató köny- myiebben tud szabad időt biz­tosítani a nevelőiknek. A kunszentmártoni járás tanítói körében mégsem egy­értelműen kedvező az új in­tézkedés hatása. A járási hi­vatal művelődésügyi osztá­lya ezt a túlórák számának csökkenésével magyarázza. Az egyik nevelő például azt mondta: „ez burkolt bér- csökkenités”. Pedig valójá­ban éppen az 'ellenkezője igaz. A járási hivatal műve­lődésügyi osztálya a hozzá tartozó iskolák számára úgy rendelkezett, — s ugyanezt javasolta az önálló bérgaz­dálkodást folytató nagyköz­ségek vezetőinek, — hogy a túlórák csökkenésével meg­takarított öszseget béresítsék, és az álsó tagozatos nevelők fizetésemelésére fordítsák. Az alsó tagozatban még most is sokkal több a taní­tásra való felkészülés során a pepecselő munka, a tanítók túlterheltsége állandó gond. Lekötöttségük csökkenése tehát mindenképpen kedve­ző. Az egyik érdekelt fél, Paulovics Istvánná, a kun­szentmártoni Deák úti iskola nevelője így vélekedik er­ről: — Főleg a kisgyermekes tanítónők örülnek a szabad szombatnak. Kedvező volt a szülői értekezlet visszhangja is. A szabad szombatot a nagyüzemek szünnapjához igazítottuk, s a szülők éltek is a lehetőséggél. — Mégpedig? — Az első szabad szomba­ton a Bzázhatvan napközis közül mindössze ketten vet­ték igénybe az iskolai fel­ügyeletet. Azok is pedagó­gusok gyermekei voltak. — Elképzelhető hogy a rossz idő beköszöntével a ki­rándulási lehetőségek csök­kenésében kevesebben ma­radnak otthon. .. — Számítunk erre is.. Már beszélgettünk a könyvtáros­sal, arról, hogy szabad szom­batokon könyvtári foglalko­zásokat is tartanánk. Kisdo­bos- és sportrendezvények is lesznek. Hasznosan és ér­dekesen telik tehát el azok­nak a gyerekeknek az ideje, akik szabad szombatjukat a napköziben töltik. — ön szerint milyen ered­ménnyel járnak majd a sza­bad szombatok? — A tanítók lekötöttségé­nek csökkentése meiiiett a családi nevelés erősödését várom az új intézkedéstől. Iskolai nevélőmunfcáink fon­tos segítőjének tartom ezt. — S a szülők mit szólnak a szabad szombathoz? — Elég megemlíteni, hogy az első alkalommal a 224 al- sótagozatos napközis közül mindössze kilencen jöttek be az iskolába. — Ezek szerint gondoktól mentes a 11 napos tanítási ciklus bevezetése? — Különböző szervezési imtézikedésekfcal jár, de nem okoz megoUdhatatlan gondo­kat. S. B. Befejezés előtt a számítás­technikai oktató küzpont Rövidesen befejezik az egyik jelentős oktatástechnikai bá­zis, a Számítástech­nikai Oktató Köz­pont építését a bu­dapesti Etele téren. Jelenleg a belső szakipari munkák­nál tartanak. Az új intézet az ENSZ tá­mogatásával épül. a több mint 200 millió forintos beruházást előreláthatóan az év végén átadják ren­deltetésének.

Next

/
Thumbnails
Contents