Szolnok Megyei Néplap, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

MEGKEZDŐDÖTT A HAZAFIAS NÉPFRONT KONGRESSZUSA (Folytatás a 2. oldalról.) megint nem érhető el csu­pán az oktatási i ntézmények révén, hanem csak az isko­lák, a csalódok, a munka­helyek közös erőfeszítésé­vel. Valamennyi iskolatípus szocialista módon gondolko­dó embereket formáljon, korszerű, biztonságos tudás­alapot 'nyújtson, segítse a képességek kibontakozá­sát. Az iskolatípusokon belül megkülönböztetett figyel­met érdemel az iskolára elő­készítő óvoda, az általános is­kola és a szakmunkásképző intézet — mondotta, majd hangoztatta: — Legyen egyre több em­bernek mindennapos társa a jó könyv, szokása az olvasás. Ebben a könyvkiadás és a könyvterjesztés, a közműve­lődési szakszervezeti könyv- táhh'álózat jó munkája mel­lett megvan a nem pótolha­tó szerepe a családi könyv­tárnak a szülők, a művelő­dő közösségek, a barátok példájának. A művészetek legyenek elérhetőek és ért­hetők miinél több ember számára. A művészeti alko­tások mondanivalója azok­hoz szóljon, akik létünk felté­teleit biztosítják. E cél el­érése érdekében nagyon so­kat segíthetnek művelődési munkaiközösségeink, amelyek létrehozását legutóbbi kong­resszusunk határozta el. ü szocialista életmód feltételei Művelődéspolitikai tevé­kenységünk nem öncélú, a szocialista életmód és élet­forma általánossá válását kívánjuk szolgálni vele és általa. A szocialista életmód feltételije, hogy az egyén — egyéniségét nemcsak meg­őrizve, hanem továbbfej­lesztve — mindent megte­gyen a szűkébb és tágabb közösségért. Tegye abban a biztos tudatban-, hogy a mi társadalmi rendszerünkben a közösségek tegjfonitosabb célja, hogy az egyén számá­ra az iigazi boldogságot, a megszolgált jólétet, az em­beri élet teljességét, 'bizto­sítsa. A szocialista életmód feltétele, hogy mindenki tisztességgel elvégezze a képzettségének és képessé- tgeimek megfelelő munkát. A szocialista életmód megköve­teli az ember és az emberi alkotások iránti tiszteletet. Aki szocialista módon él, az nyitott szemmel jár a viliág­ban, érdeklődik a poliiti'ka iránt és részt vesz benne. Aki szocialista emberként ét, az művelt, tiszta fejű és szívű és mindiig vannak megvaló­sításra váró céljai. Művelő­déspolitikai munkánk során airra törekszünk, hogy ezt mind többen megértsék, ma­gukévá tegyék. Csak így, a közösség és önmagunk irán­ti kötelezettségeinknek meg­felelve, a szocialista rendszer elfogadásával. erősítésével, építésével válhatunk igazi hazafiakká, mondhatjuk el, hogy jól szeretjük a hazát. A hazája iránti kötelesség teljesítése nélkül senki sem vaililhatja magát iintennacio- nalistásnak. A hazafiasság a szülőföld okos szeretetével, a lokálpatriotizmussal kezdő­dik, de ez a szeretet sosem sekélyesedhet provincializ­mussá. A hazafiság a nem­zetköziséggel egybeforrva válik szocialista hazafisággá. Az internacionalizmus tette­ket igényel, elkötelezettséget a Szovjetunió, a szocialista közösség, a nemzetközi haladás ügye iránit, együttműködést minden erre kész néppel:, tö- reikvést a népek közötti kö­zeledésre, elhatározottságot arra, hogy segítsük a bajba­jutottakat. Beszéde végén Sarlós Ist­ván a HNF Országos Tanácsa nevében köszönetét mondott a pártszervezeteiknek, azok­nak a társadalmi szervek­nek és intézményeknek, kü­lönösen a tanácsoknak, ame­lyekkel együttműködve ér­hette el a népfront a kong­resszus elé tárt eredménye­ket. Azt kérte, hogy a kong­resszus az Országos Tanács, a megyei, városi, falusi bi­zottságaink érdeklődésének középpontjába az előterjesz­tett állásfoglalás szellemé­ben a következő kérdéseket állítsa: 1. A folyamatban levő ötödik ötéves terv végrehajtása, célkitűzéseinek teljesítése népgazdasági és éppen ezért egyéni érdek. A teljesítés során féllmenüiő problémákat figyelemmel keilt kísérni. A célkitűzések magvalósítására mozgósítsuk a rendelkezésre álló erőket, a felmerülő észrevételeket részben továbbítsuk az illetékesekhez, Tészben pedig, ahol arra mód van, javaslatot dolgozzunk ki a nehézségek kiküszöbölésének mód j ára­lj. Olyan közhangulatot alakítsunk ki, amely kötelesség­nek tekinti a jól végzett'munkát és elítél minden restséget és 'hanyagságot. Ez legyen a jövőben is szilárduló népi nemzeti egység egyik sarkalatos kérdése. 3. A művelődéspolitikai irányelvek szellemében a közok­tatás terén meglevő színvonalbeli különbségek megszüntetése célíjából társadalmi munkákat szervezzünk új intézmények létesítésére, a meglevők felújítására. Külön programmá te­gyük a szülői munkaközösségek felkészítését az iskolád mun­kák elvégzésére és támogassunk minden olyan akciót, ame­lyik lehetővé teszi;, hogy a pedagógusok magas szinten oktas­sák gyermekeinket. 4. Mindenki kísérje figyelemmel a nemzetközi helyzet alakulását, a inépfrontbizottságok tájékoztassák erről a .lakos­ságot s amikor indokolt, támogassák azokat a külföldi akció­kat amelyeknek célja egyes népek szabaddá és függetlenné tétele. Befejezésül arra kérte a az állásfoglalás-tervezetet, va- főtitkár a kongresszust, hogy üamint a szóbeli beszámolót az írásos anyagokat, köztük vitassa meg. Vita a beszámolóról Ezt követően megkezdődött a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszá­molója fölött. Juhász István téeszelnök (Szabolcs—Szatmár megye) elmondotta, hogy a kong­resszust előkészítő választási időszakban a népfrontbizott- sáigok a megyében több mint 40 000 emberrel váltattak szót. A különböző fórumok résztvevői jóleső érzéssel nyugtázták a szövetségi poli­tika érvényesülését, mert — mint mondották — eredmé­nyeink alapja az erős mun­kás-paraszt szövetség, s ezt tartjuk a nemzeti egység szi­lárd alapjának is. Szmolnik Éva munkásnő (Heves megye) elmondotta, hogy a munkások a megyé­ben, Hatvanban és környé­kén aktív résztvevői, motor­jai a népfront tevékenység­nek. A cselekvőkészséget jel­zi, hogy a kongresszus első napján a hatvani munkás- kollektívák kommunista mű­szakot kezdeményeztek, el­sősorban az óvodai helyek bővítése és az ifjúsági.tábor kialakítása érdekében. A tár­sadalmi munkákban, a mun­kahelyi és lakóhelyi légkör alakításában, az „egy üzem — egy iskola” mozgalomban, a szocialista brigádokban ott vannak — növekvő számban — a munkásnők és a fiatalok is. Bostai Károlyné, a Buda­pesti népfrontbizottság titká­ra — tolmácsolva a népfront- gyűlések Véleményét, javas­latait — a népfront lakóterü­leti munkájának fontosságá­ra hívta fel a figyelmet. A mandótumvizsgáló bi­zottság munkájáról a testület elnöke, Fazekas Károly (Haj­dú Bihar megye) számolt be a kongresszusnak. Megállapí­totta, hogy a megválasztott 800 küldöttből 776-an van­nak jelen. A küldöttek között munkások, mezőgazdasági-, ipari, termelőszövetkezeti ta­gok, értelmiségiek, alkalma­zottak épp úgy szerepelnek, mint egyházi személyek, mű­vészek, kisiparosok, illetve kiskereskedők, háziasszonyok és a fegyveres testületek kép­viselői. A küldöttek egyhar- mada nő. A mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke köszöntötte az öt legidősebb kongresszusi küldöttet. Ugyanekkor a legfiatalabb küldötteknek eredményekben gazdag, a maguk örömét és a közösség javát szolgáló éle­tet kívánt. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag tudo­másul vették a mandátum- vizágáló bizottság jelentését. Dr. Szántó Imre tanszék- vezető egyetemi tanár (Csöng- rád megye) az örvendetesen gazdagodó honismereti, hely- történeti tevékenysége kap­csán az értelmiségnek az if­júság nevelésében és az alko­tó szocialista hazafiság elmé­lyítésében vallott felelősségé­ről szólt. Hangsúlyozta, hogy a szocialista lokálpatriotiz­mus és a szocialista patriotiz­mus kölcsönösen kiegészítik és feltételezik egymást: a ha­ladó elődök harcának megis­merése, az értékek feltárása az egész közösség hasznára válik. Serfőző Dezsőné a KIOSZ megyei titkára (Vas megye) hangsúlyozta, hogy a kisipa­rosok, kiskereskedők munká­ja fontos a lakosság szolgál­tatási igényeinek kielégítésé­ben, s épp "'ezért szükséges, hogy a népfront rájuk is fi­gyelmet fordítson. A magán­szektor képviselői a társadal­mi élet több területén is meg­találhatók, s jó munkájuk kedvezően befolyásolja a közhangulatot is. Ne feledjük, hogy számukra a népfront a legfontosabb működési terü­let, épp ezért kijelentjük: hosszú távon számítunk al­kotó közreműködésükre, tár­sadalomgyarapító tevékeny­ségükre. Dr. Böjti Béla meteoroló­gus (Somogy megye). A nép­frontmozgalomnak a lakos­ság közéleti aktivitása ki­bontakoztatásában betöltött szerepét hangsúlyozta. Rá­mutatott: a mozgalomban Szabó Kálmán tanszékve­zető egyetemi tanár,, a HNF Országos Elnökségének tag­ja rámutatott: az elmúlt kongresszus óta a mozga­lom szerves részévé vált a gazdaságpolitikai munka, amelynek jelentőségét az ál­lami szervek és a lakosság is elismeri. Minden további munkasi­kert az határoz meg; ho­gyan sikerül kamatoztatni a népgazdaság különböző terü­letein munkálkodó szellemi energiáját, hogyan sikerül tettekké változtatni az egy­séges akaratot, a gazdaság felvirágoztatását. A mozga­lom sokat tehet azért, hogy szerte az országban, a mun­kahelyeken mindenki ismer­je, jól értse gazdaságunk jö­vőjével összefüggésben a szocialista integráció, a nemzetközi munkamegosztás jelentőségét, s ki-ki a ma­ga területén erejéhez leg­jobb tudásához mérten ve­mindenki megtalálhatja azt a hasznos társadalmi elfog­laltságot, amellyel képessé­gei legjobb tudása szerint járulhat hozzá, közös nagy társadalmi célunk, a fejlett szocialista társadalom építé­séhez. A cél világos, egyér­telmű, s a mozgalom az utóbbi években ennek eléré­sére új formákkal gazdagítot­ta tevékenységét. Amellett, hogy mind sikeresebben mozgósít a társadalmi fel­adatvállalásra, a jövőben nagyobb súlyt kell helyeznie az e munkában kiemelkedők teljesítményének elismeré­sére, népszerűsítésére. gye ki részét a társadalmi feladatok megoldásából. Ez több és jobb munkát igé­nyel az élet minden terüle­tén. Az V. ötéves terv fel­adatainak maradéktalan va- lóraváltása, s egyben a gaz­dasági munka hatékonysá­gának lényeges feltétele, hogy a gazdaság különböző szintjén vezetők és beosz­tottak ismerjék, jól értsék a hatáskörükből adódó fel­adatokat, jogaikat és köte­lességeiket. A mozgalom fontos kül­detése, hogy a ma felada­tain munkálkodva előre te­kintsen. A nyílt város- és megyefejlesztési politika erősíti a lakosság egészséges lokálpatriotizmusát, a szo­cialista hazafiságot. A terü­letfejlesztési tervek vitafó­rumai a fejlesztési progra­mok formálásának, társa­dalmi támogatásának alap­pillérei. Az állami, társadal­mi szervek, a lakosság soha nem látott összefogásának, együttmunkálkodásának le­hetünk tanúi az eltelt idő­szakban: a köz javára vég­zett társadalmi munka pénz­ben ki nem fejezhető érté­kekkel gyarapította városa­inkat falvainkat. Ám ta­pasztalható még konzerva­tivizmus rossz értelembe vett lokálpatriotizmus, s akad­nak, akik úgy vélik, hogy a társadalmi erők összefogásá­nak is „határt szab” a köz- igazgatási határ. Pedig: te­lepüléseink arányos és dina­mikus fejlesztése nagyobb, szélesebb értelemben vett társadalmi összefogást és szemléletet követel meg — hangsúlyozta. A jövőben a megyék közötti együttmű­ködés és összefogás fejlesz­tésére nagyobb súlyt kell helyezni. Bessenyei Ferenc Kossuth- díjas színművész a színház személyiségformáló szere­péről szólt. A közművelődés fontos eszköze, hatalmas ember­formáló alkotóműhelye a szocialista színház. Az ifjú­ság és a felnőtt társadalom műveltségének szüntelen gyarapítása napjainkban tár­sadalompolitikai program — a kultúra e fontos eszköztá­ráról tehát semmiképp sem szabad a színházról megfe­ledkezni. Vonatkozik ez a népfrontmozgalomra is, amelynek közművelődési te­vékenységében sokkal na­gyobb súlyt kell fektetnie a színházlátogatók körének bővítésére, az előadások nép­szerűsítésére és propagálá­sára. Ezután - Gáspár Sándor, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja emelkedett szólásra. Gazdaságpolitikai céljainkén Nemzeti egység és szövetségi politika a szocializmusért Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT főtitkárának felszólalása — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében tisztelettel kö­szöntőm a Hazafias Népfront VI. kongresszusát, s a kül­dötteken keresztül társadal­munk e fontos mozgalmának valamennyi tevékeny része­sét, akik önzetlenül mun­kálkodnak szocialista hazánk jelenéért és jövőjéért. A népfrontmozgalomban részt­vevő százezrek és milliók társadalmunk egyetértését fe­jezik ki pártunk politikájá­val, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítését szolgáló nemzeti programmal. A Hazafias Népfront tág teret, jó keretet biztosít tár­sadalmunk osztályainak, ré­tegeinek a politikai szövet­ség gyakorlásához, a pártta­gok és pártonkívüliék szo­cialista építést szolgáló együttműködéséhez. Elisme­rés illeti a Hazafias Nép­frontot olyan országos ás helyi kezdeményezésekért, akciókért, amelyek vonzó al­kalmat adtak hasznos köz­életi tevékenységre, a közös értékek gyarapítására, egy­más megbecsülésére. A nép­frontmozgalom az állampol­gárok tízezreit tette szocia­lista törvényeink kialakítá­sának részesévé, százezreket vont be a lakóhelyi közössé­gek munkájába, részese kul­turális életünk fejlesztésé­nek, közvéleményünk for­málásának. A népfrontmoz­galom mindezzel a szocia­lista hazafiságot. és a prole­tár nemzetköziséget erősíti. Segíti, hogy e nemes érzések tettekben is kifejeződjenek. A Hazafias Népfront tevé­kenységében a progresszív nemzeti célok támogatása, az értékes tradíciók ápolása nem új vonás. Ennek alap­ján kapcsolódik a forradal­mi munkásmozgalomhoz és annak céljaihoz, hagyomá­nyaihoz már a fasizmus ide­jén, majd a felszabadulás után, új életünk kezdetén is, és méginikább ma. amikor nemzeti céljaink a fejlett szocialista társadalom építé­seként a napi tennivalókban szerepelnek. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa arra hivatott, hogy elemzően értékelje az eredményeket és kijelölje a holnapi teendőket. A társa­dalom azt várja a kongresz- szustól, hogy a mozgalom elé olyan reális feladatokat tűzzön, amelyek megvalósí­tása segíti a fejlett szocia­lista társadalom építését. Gazdaságpolitikai céljainkat és feladatainkat pártunk XI. kongresszusa meghatározta. Ennek szellemében készült el V. ötéves tervünk is, amelynek végrehajtásához ez évben kezdtünk hozzá. Ma még nem lehet pontosan megvonni ez évi munkánk mérlegét, de azt már biz­tonsággal megállapíthatjuk, hogy azok a törekvések erő­södnek, amelyek elősegítik a nemzeti jövedelem növeke­dését, a munka hatékonyságá­nak javulását, a takarékosság érvényesülését és mindennek alapján az élet- és mun­kakörülményekre vonatkozó terveink megvalósítását. Ha­zánkban tervgazdálkodás van. A központi irányításnak érvényesülnie kell, de tud­juk, hogy az alkotó kezde­ményezésében, a gazdálkodó Iszervek önállósáigában mi­lyen erő rejlik, ezért is fej­leszteni akarjuk. Ezért ke­ressük, kutatjuk gazdaság- irányítási rendszerünk to­vábbfejlesztését, tökéletesíté­sét, népgazdasági, terülteti és üzemi szinten egyaránt. Mindent egybevetve: ha­zánk, népgazdaságunk ez- ideig is minden külső és bel­ső gond ellenére erősödött. Népünk szellemiekben és anyagiakban tovább gyara­podott. Ebben az előrehala­dásban mindig jelentős sze­repet töltött be a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal való egyre bővülő, sokoldalú gazdasági együtt­működés. Új ötéves tervünk első esztendeje pedig újabb előrehaladást ígér. A fejlő­dés bonyolult folyamat az egyén esetéiben, de különö­sen társadalmi méretekben. Természetes, hogy a csalá­don, vagy a társadalmon be­lül elért eredményeket, az elért életszínvonalat, kultu­rális vagy szórakozási lehető­séget már normának tart­juk, melynél csak feljebb akarunk jutni. Indokolt az ilyen gondolkodás, hiszen az igények állandóan nőnek, és ez így van rendjén. A szo­cialista társadalom arra hi­vatott. hogy ezeket a növek­vő igényeket minél maga­sabb szinten, minél sokolda­lúbban kielégítse. De ez nem olyan egyszerű. Alap­feltétele, hogy ha valaki job­ban akar élni, akkor érté­kesebbet és többet adjon a társadalomnak. A növekvő igényeket társadalmi mé­retekben ki akarjuk elégíte­ni, de ehhez fegyelmezetteb­ben, termelékenyebben kell dolgoznunk, értékesebb mun­kát kell mindenhol vé­geznünk. A társadalom­ra is érvényes az, ami az egyénre, vagy a család­ra: csak azt lehet elkölteni, ami rendelkezésre áll. A pon­tos, szorgalmas, szívvel-lé- lekkel végzett munkában, a felelősségérzet, a társadalmi és termelési aktivitás növe­kedésében van fejlődésünk nagy tartaléka, más út nincs. Nem vagyunk, nem lehetünk elégedettek azzal, amit mos­tanáig elértünk. Többre va­gyunk képesek, és ehhez nem csodára kell várni, ha­nem mindenkinek ki­csit jobban dolgoznia kell. Dolgozni, pontosan és szépen, mert csak így érde­mes, mert csak így lehet a mi társadalmunkban. Van erőnk, tudásunk lel­kesedésünk, hitünk és aka­ratunk céljaink megvalósítá­sához. Mi adja az erőt, a hitet és mi biztosítja a fel­tételeket ahhoz, hogy töret­lenül küzdbessünik céljaink eléréséért? Hogy bármerre nézünk, épülő gyárakat, kor­szerűsödő technikát, új la­kásokat, javuló élet- és mun­kakörülményeket látunk? (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents