Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. augusztus 14. Dzsumblatt nyilatkozata A libanoniaknak tartós háborúra kell (elkészülniük A Teli Zaatar palesztin menekülttábor, amely több mint ötven napig hősiesen ellenállt a libanoni jobboldali fegy­verek ostromának, csütörtökön este elesett. A baloldali for­rások szerint mintegy ötven palesztin harcos a tábor füs­tölgő romjai között még csütörtökön éjszaka is ellenállt, s igyekezett feltartóztatni a jobboldali támadókat. Hűvösön a náci pénzhamisító retket és valódi valutáit vásá­A München melletti Stadelheim börtönében rosszul bo­rotvált, rosszul öltözött, idős férfi fogadja az újságírókat - jó néhányat, mert rendkívül érdekes személyiség. Egy régi körözés alapján tartóztatták le: a bűncselekményt 1944. augusztus 28-án követte el. De valószínű, hogy nemcsak a 32 évvel ezelőtti gyilkosság, hanem más, fantasztikus bűn- cselekmények miatt is felelősségre vonják. A magyar ENSZ-társaság nyilatkozata Megalakulásának negyed- százados évfordulóján a Bé- ke-világtanács Stockholmban felhívást tett közzé, amely­ben világot átfogó aikciót kezdeményezett a fegyverke­zési hajsza megállításáért, a leszerelésért. A Magyar ENSZ-társaság nyilatkozatban támogatja a stockholmi felhívást, a fegy­verkezési hajsza megállítá­sát, az általános és teljes le­szerelés megvalósítását elő­segítő kezdeményezéseket. Üdvözöljük azokat a kez­deti eredményeket, konkrét lépéseket, amelyek az elmúlt öt évben kimozdították a holtpontról a leszerelés ügyét — hangzik a nyilatkozat. Nagy jelentőségűnek tartjuk azokat az állásfoglalásokat, amelyeket a helsinki európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet záróokmányá­ban, valamint az európai kommunista és munkáspár­tok konferenciájának doku­mentumában a leszerelés té­makörében megfogalmaztak. Meggyőződésünk, hogy az új stockholmi felhívás a népek széles rétegeinek tá­mogatásával hozzájárul a kedvező nemzetközi légkör megteremtéséhez, a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­Biztonségi Tanács Görög— A Biztonsági Tanács csü­törtökön este megkezdte a vitát a görög—török viszály ügyében, amely az Égei-ten- ger talapzatában talált kő­olajlelőhelyek birtoklása mi­att robbant ki. Az ülés első felszólalója, Dimitriosz Bi- ciosz görög külügyminiszter ismertette Görögország felfo­gását a feszültség okáról. Hangoztatta: Törökország provokációt követett el Gö­Carrillo haza készül Santiago Carrillo, az ille­galitásban működő Spanyol Kommunista Párt főtitkára párizsi otthonában az El Pais című lap munkatársának kér­désére közölte: Spanyolország párizsi nagykövetségén út­levélért folyamodott és amint birtokában lesz a szükséges hez, a fegyverkezési hajsza anyagi alapjának, a katonai költségvetéseknek a korláto­zásához. A Magyar ENSZ-társaság döntő jelentőségűnek tartja olyan megállapodás létrejöt­tét, amely mindenfajta atom­fegyverkísérletet betilt; úgy véli, hogy az ENSZ-nek fo­kozott erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy a fegyver­korlátozási és leszerelési megállapodásokhoz mindazon államok csatlakozzanak, ame­lyek ezt eddig nem tették meg; fontosnak tartja, hogy mielőbb összehívják a stock­holmi felhívásban is szorgal­mazott leszerelési világénte- kezleitet, mert az meggyor­síthatja a leszerelési évtized programjának megvalósítá­sát; helyesli, hogy ez év szeptemberében Helsinkiben a békeerők képviselőinek részvételével leszerelési és enyhülési világkonferenciát tartanak. A Magyar ENSZ-társaság kész részt venni minden ak­cióban, amely a stockholmi felhívásban megfogalmazott célokat a leszerelési problé­mák megoldását, a háborúk­tól és fegyverektől mentes világ megvalósulását segí­tik elő. török vita rögország ellen azzal, hogy elküldte a Sisrnik—1 kutató­hajót az Égei-tenger vitatott vizeire. Cagliayangil török külügy­miniszter megkésve érkezett az ülésre, rá már nem ke­rülhetett sor, s helyette Tö­rökország ENSZ-nagykövete válaszolt Biciosznak. Vissá- utasította a miniszter kije­lentéseit s Görögországot vá­dolta meg a feszültség kiéle­zésével. okmány, visszatér Spanyolor­szágba. „Ha a kormány va­lóban tárgyalni kíván az el­lenzékkel, visszatérésem csak javára válhat e párbeszéd­nek” — jelentette ki. Car­rillo 1939 óta élt száműze­tésben; családja már vissza­tért Spanyolországba. A Reuter helyszíni tudósí­tása szerint a palesztin tele­pülés eredetileg harmincezer lakója közül sokszázan hal­tak meg járványokban, szer­vezetük kiszáradásban, vagy sebesülés következtében. A csütörtökön végülis kitelepí­tett személyek számát 6000— 12 000 főre becsülik. A Vö­röskereszt nemzetközi bizott­ságának küldöttei szerint a-» kitelepítés „drámai körülmé­nyek között zajlott le. Egyes nyugati források szerint tu­lajdonképpen nem is evaku­álásról, hanem fejvesztett menekülésről volt szó. Kárnál Dzsuimblatt, a hala­dó szocialista párt elnöke, a libanoni baloldal egyik is­mert vezetője, tegnap úgy nyilatkozott, hogy a libanoni­Lisszaboni A hétvége portugál tár­sasjátéka: mindenki lép egyet. Ki-ki a ma­ga módján. Mario Soares szocialista párti főtitkár a kisebbségi kabinet élén most már hozzáláthat a program megvalósításához. A hajdani „monoklis tábornok” — bo­csánat: exgenerális, hiszen rangjától annakidején meg­fosztották — és exelnök: Spi- nola is lépett — léphetett —, a Caxias-börtönből egyene­sen a lisszaboni óváros egyik patinás épületének első eme­letén bérelt lakásába, ahol hitvese és néhány egykori híve várta. Végül a társasjá­ték harmadik mezőnyében két magasrangú rendőrtiszt lépett, nem is szokatlan kör­nyezetbe, de merőben új szerepben: Porto rendőrfő­nöke és helyettese ezúttal nem kihallgatást vezet a börtönben, hanem őket von­ják felelősségre. Kétségtelen, hogy a há­rom lépés közül a legfonto­sabb Soaresé. Alighanem Al­varo Cunhal, a PKP főtitká­ra fogalmazott a legtalálób­ban, amikor pártja nevében kijelentette: bármennyire magáiban hordozza is a kabi­net programja a jobboldal megerősödésének veszélyét és kapitalista fejlődéshez ve­zethet, a kommunisták nem fordulnak a kormány ellen. Teszik ezt abból a józan fel­ismerésből kiindulva, nehogy a bizonytalanság légköre alakuljon ki Portugáliában. Talán még azt is hozzáfűz­hetjük, hogy ez a légkör hosszú ideje mérgezte Lisz- szabont, s az ország gazda­aknak tartós háborúra kell felkészülniük. Szíria lezárta Libanonnal közös határát és: megtiltotta, hogy a határon át bárki is az ország területére lépjen, il­letve onnan távozzék — kö­zölte pénteken a damaszku­szi belügyminisztérium eg'dk szóvivője. A váratlan döntés következtében sok utas a há­rom határmenti átkelőhelyen rekedt. A -Libanont a külvi­lággal összekötő egyetlen jól kiépített út Damaszkuszon át vezet. Eddig a libanoni pol­gárháború elől menekülők ezrei használták ezt a köz­utat. A libanoni harcokban a ke­resztény jobboldal fegyvere­seinek — Izrael, egyes impe­rialista körök és az arab vi­lépések sági életét éppúgy bénította, mint ahogy fokról fokra rombolta a bizalom és a poli­tikai hitel allkotó környeze­tét. Márpedig anélkül a több mint két éve diadalmaskodó demokratizálási folyamat, a vörös szegfűk forradalma alapvető céljai is előbb vagy utóbb Veszélybe sodródhat- námak. Soares programjának legkedvezőbb elemei éppen a demokratikus vívmányok: az államosítás és a földre­form védelme, az alkotmány betűjének és szellemének szigorú megtartása. Más kérdés, hogy össze­egyeztethető-e a kormány céljaival a hirtelen pálfor- dulás Spinola esetében. A brazíliai önkéntes számkive- tésiből Lisszabonba betoppant volt tábornok súlyosan kompromittálta magát az 1975. március 11-i puccsban. Közismert tény, hogy az or­szág kibontakozása semmi­képpen nem felelt meg el­képzeléseinek. Most a vizsgá­lóbizottság mégis úgy dön­tött, hogy „bizonyítékok hí­ján” kiengedi a börtönből. F urcsa véletlen, hogy Spinolia két olyan ma­gasrangú rendőrtiszt­tel cserélt helyet, akik ép­pen a tavaly márciusi puccs­kísérlet szellemében jártak el: Porto rendőrkapitánya, Freitas őrnagy és helyettese ahelyett, hogy a közrendet védelmezte volna, Észak- Portugáliában a kommunis­ta és a baloldali szervezetek elleni merényleteket irányí­totta. Öt halott és tetemes kár terheli lelkiismeretüket. lág reakciós köreinek támo­gatásával — sikerült bizo­nyos győzelmeket elérniük. Ezek közé tartozik a Teli Zaatar tábor elfoglalása is — állapítja meg hírmagyaráza­tában a szovjet hírügynök­ség. A TASZSZ bejrúti tudósí­tóra a libanoni haladó sajtó­ra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a tábor elestében nem kis szerepet játszott számos arab ország passzív magatar­tása és az Arab Liga tehetet­lensége. A liga országai ugyanis gyakorlatilag semmit nem tettek a palesztinaiak és a libanoni hazafias erők vé­delmében. A diadalittas jobboldal ve­zetőinek fenyegető kijelenté­sei arra utalnak, hogy eltö­kélt szándékuk a Palesztinái mozgalom felszámolását cél­zó katonai akciók folytatása. Általános vélemény szerint a jobboldal fegyveres egységei Teli Zaatar elfoglalását kö­vetően más, Libanon nyugati körzeteiben lévő paleszitinai menekülttáborok felszámolá­sára készülnek. MOSZKVA A Pravda pénteken cím- odalán közli az ötvenedik születésnapját ünneplő Fidel Castro fényképét, Leonyid Brezsnyevnek a Kubai Kom­munista Párt első titkárá­hoz intézett születésnapi üdvözletét és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöké­nek rendeletét, amelyek az Októberi Forradalom ér­demrenddel tüntették ki Fi­del Castrót. * * * Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov. a Szaljut—5 űr­állomáson tevékenykedő két szovjet űrhajós véleménye szerint, végéhez közeledik az „időjárás nagy lázadá­sa”, amely tartós aszályt okozott Nyugat-Európában és kiadós esőzésekkel járt az európai kontinens keleti ré­szén. TRIPOLI Az Ama líbiai hírügy­nökség csütörtökön megerő­sítette: Líbia semmilyen vo­natkozásban nem felelős az istambuü repülőtéren szer­dán történt eseményekért. Az eseményekkel kapcsola­tos Líbia-ellenes vádaskodá­sokat puszta rágalomnak minősítette. A fokvárosi rendőrség 27 sze­mélyt megölt, mintegy százat megsebesített a napok óta tar­tó tüntetések alkalmával. A ké­pen: a rendőrterror egyik sú­lyos sebesültje (Telefotó - KS) Brezsnyev japán üzletembereket fogadott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára tegnap Moszk­vában fogadta a japán gaz­dasági szervezetek szövetsé­gének delegációját. A kül­döttséget a szövetség elnöke, Doko Tosivo vezeti. A tárgyszerű és barátságos légkörű beszélgetés alkalmá­val a felek véleményt cse­réltek a szovjet—japán kap­csolatok állapotáról és fej­lesztésének perspektíváiról. Külön figyelmet szenteltek a kereskedelmi és gazdasági egvüttműködés kérdéseinek. Leonyid Bresznyev és Do­ko Tosivo megelégedését fe­jezte ki, hogy a két ország közötti kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok az utóbbi években töretlenül szélesed­tek. Az elmúlt évek során több megállapodás született a gazdasági együttműködés ke­retében megvalósuló nagybe­ruházásokkal kapcsolatban. Ez az irányvonal megfelel a Szovjetunió és Japán érde­keinek. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: a Szovjetunió törek­szik a Japánnal való jószom­szédi kapcsolatok következe­tes fejlesztésére és kiszéle­sítésére. Doko Tosivo megjegyezte, hogy Japán gazdasági kö­reiben nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a Szovjetunió­val való hosszúlejáratú üzleti együttműködésnek és szor­galmazzák a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatok további fejlesztését. Berlinben A munkásőrség díszszemléje Az NDK fővárosában, a Kari Marx Allén tegnap ké­ső délután többtízezer ber­lini jelenlétében tartották meg a munkásőrség berlini egységeinek díszszemléjét. A szemlét Erich Honecker, az NSZP KB főtitkára fogadta. Konrad Naumann. az NSZP Politikai Bizottságá­nak tagja, a berlini pártbi­zottság első titkára beszédé­ben hangsúlyozta, hogy 1961 augusztus 13-a mérföldkő volt a Német Demokratikus Köztársaság , fejlődésében Európa háború utáni tör­ténetében, s a szocialista or- szágok béketörekvéseinek jelképévé vált. A férfiú nevét a nyugatné­met napilapok legtöbbször csak „Friedrich S.” megje­löléssel helyettesítik, Fried­rich Schwend SS-Oberstrum. bannführer, akit azonban a gyilkosság idején hol dr. Wendignek, hol Klemp őr­nagyinak neveztek. Akkori­ban, 1944 őszén a dél-tiroli Labers várában élt, abban a várban, amelynek kapujára ezt a táblát erősítették: „Sonderstab — Generalkom­mando III. Germanisches Panzerlkorps”. Ez a különle­ges törzskar nem páncélosok­kal, nem harci cselekmé­nyekkel foglalkozott, hanem a náci állam egyik legelké- pesztőbb üzletének volt fon­tos végrehajtó szerve. On­nan indult el szerte a világ­ba iaz a sok-sok millió érté­kű hamisfont-banlkjegy, ame­lyet a sachsenhauseni kon­centrációs táborban megszer­vezett különleges hamisító­nyomdákban állítottak elő. (A náci vezetés által meg­szervezett világméretű pénz- hamisítási ügynek a mére­teire jellemző, hogy a II. vi­lágháború után megállapí­tották: a fasiszták csupán angol pénzből 134,6 millió fontsterling értékű bankje­gyet gyártottak. — A londoni Threadmeedle Streeten, az Angol Bainfcban 1933-ban a brit birodalom teljes arany­tartaléka viszont 137 millió fontS'terling volt!) Schwend most azt állítja, hogy az eredeti foglalkozása autólakatos volt. De 1946— 47-ben a háborús bűnösök után nyomozó szervek meg­állapították, hogy ez nem igaz, Schwend az első világ­háború után már a német vezérkar titkosszolgálata szá­mára dolgozott Kínában, majd az Egyesült Államok­ban, később pedig Észak- 01 aszországhan telepedett le. Két alkalommal is eljárásit indítottak ellene hamispénz forgalombahózatalának gya­núja miatt, de bizonyítékok hiányában felmentették ... 1944-ben több, mint kétszáz ügynök segítségével világ­szerte ő dobta piacra a ha­mis fontokat, 33 százalékos részesedés fejében'. A hamis pénzért nemesfémet, éksze­számlájára. Egyik ügynöke, Theophil Camber úgy gon­dolta: egy kicsit növeli ré­szesedését a haszonból. Így került sor arra, hogy a Me- rán és Bozen közötti Lama község katolikus temetőjében Schwend utasítására 1944 augusztusában az öngyilko­sok számára kijelölt temető­szélen elkaparták az útköz­ben agyonlőtt hamispénz- ügynököt. A bűntett gyil­kosság volt, a tettes pedig Schwend. De hogy került csak most a stadelheimi cellába? 1944- ben sok-sok millió svájci frank, dollár vagyonnal előbb Svájcba majd Dél-Ameriká- ba menekült. Szállodák, jachtok, üzemek dúsgazdag tulajdonosaként élt — holott egy időben még az Interpol is körözte pénzhamisításért. r955-ben a berni legfelső bí­róság előtt felperesként sze­repelt egy gazdasági ügyben. Peruban egyike volt a leg­gazdagabb üzletembereknek, egészein 1974-ig, amikor gaz­dasági visszaélések miatt kétévi börtönre ítélték. A börtönbüntetés letöltése után kiutasították Peruból. így ke­rült az NSZK-ba. „Hogy történhetett mindez önnel? — kérdezte egy müncheni újságíró,” Schwend hallgatott a gyilkosságról is, a pénzha­misításról is, és csak enpyit mondott: Halálos ellensége­im vannak Peruban”. Gárdos Miklós Joszip Broz Tito köztársasági elnök, a jugoszláv küldöttség veze­tője megérkezése után a colomboi repülőtéren beírja nevét a vendégkönyvbe (Telefotó - KS) Konferencia Colombóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents