Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-07 / 186. szám
1976. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 EEG a diáksapkában? Közép-Európa első pszichofiziológiai kísérleti tanterme az OKI-ban Befejezéséhez közeledik Közép-Európa első pszichofiziológiai kísérleti tantermének kialakítása az Országos Közegészségügyi Intézetben. Elkészültével lehetővé válik különböző élettani jelenségek folyamatos viszgá- lata laboratóriumi feltételek között, adott pedagógiai helyzetekben. A több millió forint értékű helyiségrendszer teljes felszerelése után a szakemberek pontos adatokat nyerhetnek a pedagógiai folyamatok élettani hatásáról. Választ kapnak arra, hogy miként változik a „szabályos” tanítási órákon — egyebek között a számonkéréskor, feleléskor — például a tanulók pulzus- és légzés- száma, reakcióereje, bőrreakciója. Az élettani jelenségek pszichológiai állapotokat is tükröznek. Pszichológiai kísérletek alapján megnyugtatóan állást lehet majd foglalni a gyermekek megterheléséről, a teljesítőképesség alakulásáról, a különböző tanítási módszerek hatásáról és helyességéről. A kísérletek során egyúttal a pedagógus is vizsgázik. Tapasztalatok és szórványos kísérletek igazolják, hogy kevésbé fáradtak a tanulók az intenzív, önálló munkával tarkított tanítási órákon. Egyre több didaktikai eljárás épít az öntevékenységre. De miként bírják a tanulók az intenzív napi 5—6 órát? Milyen az ideális tanrend, amely alapján a tanulók teljesítőképességük optimumát adják? A kísérleti tanterem óráitól joggal várják a szakemberek azt is, hogy választ adjanak a stress-állapottal kapcsolatos számos kérdésre. Stress-állapotot vált ki a diákból a helytelen módszerű feleltetés, a felmérő dolgozat, az érettségiről nem is szólva. Milyen didaktikai eljárásokkal lehet oldani ezt a görcsöt, s megelőzni az úgynevezett stress-betegsé- gek: a magas vérnyomás, a gyomorfekély kialakulását? A kísérletek előtt „megba- rátkoztatják” a gyermekeket a körülményekkel, s számos pszichofiziológiás mérést a kisebbekkel játékos formában bonyolítanak majd le. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola mérnökei vállalkoztak arra, hogy megtervezik és elkészítik ezeket a vizsgálati berendezéseket és az adatok feldolgozásának programját is. Jó lenne például az elektroenkefalogram észlelővégeit sapkába beépíteni a légzésszámmérőt szemüvegkerethez csatlakoztatni, hogy a fiziológiás mérések a tanulókat közvetlenül ne zavarják a munkában. Az OKI pszichofiziológiai kísérleti tantermében az első tanítási órát októberben tartják. A szakemberek arra keresnek választ, hogy miként befolyásolja a közlekedési zaj a 4. és 5. osztályos napközis tanulók délelőtti felkészülését a délutáni órára, A gyerekek meghatározott ideig enyhe, majd úgynevezett erős, 85 decibeles utcai zajban tanulnak, a zaj már magnószalagon van. A szakemberek a Moszkva téren vették fel. A virgácstól az őrangyalig yA neveléstörténet számos — különböző korok nevelési célját, gyakorlatát tükröző — jelképet tart számon. Zi- bolen Endre, a Felsőokatási Pedagógiai Kutatóközpont igazgatója, a neveléstörténet kutatója mondja ezzel kapcsolatban : — Egy évezreden át a virgács volt a nevelés jelképe a feudalizmu6-kori Európában. Tanítót, egyházi vagy világi oktatót másképp nem ábrázoltak, csak virgáccsal a kezében. Kivéve, ha helyette más ütőszerszámot tart, szíjat, korbácsot, esetleg „kormos”, vagy „tenyeres” kiosztására külön e célra készített, korongban végződő botot. — A nevelésről vallott felfogás gyökeres megváltoztatásáról tanúskodik, hogy a nagy humanista nevelő, Vit- torino de Feltre tiszteletére hívei pelikánt ábrázoló plakettet készítettek. Utalás volt ez mantuai iskolájában, a Casa giocosaban, a Vidámság házában folyó klasszikus tanulmányokra, és Feltre felfogására is. Eszerint a pedagógus azzal, hogy nevel, mintegy magamagát adja át tanítványainak. — Comenius világhírű tankönyvének, az Orbis pictusnak kezdő és záróképében a tanító kezében levő bot nem fenyítésre, hanem támaszkodásra szolgált. Comenius szerint is szükség van iskolai fegyelemre, de ez nem fakadhat félelemből. Nevezetes jelmondata így szólt: „Omnia sponte fluant, absit violentia rebus”. Vagyis: „Minden magától folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak”. — A neveléstörténetben új korszakot jelöl Rousseau pedagógiai hitvallása a gyermeki természet eredendő jóságáról. Korszakának, a felvilágosodásnak. egyúttal a felvilágosult szellemű nevelésnek jellegzetes jelképe a sötétséget eloszlató fáklya. — Christian Gotthilf Salzmann, schnepfenthali nevelőintézetét Pestalozzihoz vezető útjukon a Brunszwik- nővérek is meglátogatták. Németországi nevelőintézetének bejárata fölé Salzmann két táblát illesztett. Mindkettő földbeszúrt ásót ábrázolt, az ásók mögül a fölkelő nap sugarai törnek elő, utalva a hasznos tevékenységre, az egyszerű életvitelre és a természetre, mint legtisztább, soha el nem apadó örömforrásra. — Az elsők között számon- tartott magyar szimbólum fiait repülni tanító sas, amely egy 1776-ban Pozsonyban és Kassán megjelent könyv előzéklapján található. A könyvnek egy kissé körülményes címe van: „Petrovszky Sándor úrhoz Molnár Jánosnak tizenöt levelei, midőn őtet a jó nevelésről való írásra ösztönözné”. A szimbólum aláírása Mózes V. könyvére utal: „Mint a sas röpülésre tanítván fiait, és felették repdesvén, kiterjesztő szárnyait, és felvevő őt, és vál- lain hordozá”. — A reform-kor magyar pedagógusai, Scheidus Lajos. Ney Ferenc és társai 1840- es évek elején kívánták életre hívni a Magyar Nevelési Társulatot. Az alapszabály a társulati pecsét rajzáról is intézkedett: ,.A nagyobb pecsét ábrázol egy őrangyalt, ki bal kezében égő fáklyát tart, jobb kezében pedig egy kisdedet vezet a tudományok szimbólumain keresztül a tökély koszorúja felé”. Zibolen Endre hozzátészi: — A mai napig sem tudjuk. elkészítette-e valaha is vésnök ezt a pecsétet. Mindenesetre: a felvilágosodásnak ez a biedermeierbe szelídített jelképrendszere enél- kül is becses emlékünk. a Deregán Gábor Épült a XII. században A csarodai templomot a XII. században építették. A középkori falusi templomépitészet egyik legszebb emlékét az elmúlt időben helyreállították. A tatarozás során középkori freskókra bukkantak, amelyeket eddig eltakart a szintén rendkívül értékes, a reformáció idejéből származó falfestés Ünnepi hetek Szegeden Bánk bán újra A Dóm tér bejárata délelőtt, amikor még minden csendes A második felvonás egyik megható pillanata: Bánk feleségével és gyermekével „Semmivel sem kisebb a szegedi Dóm tér jelentősége, fnint a velencei Szent Márk téré. A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni.” — Mascagni jövendölése 1935-ből a túlzás ellenére is sok igazságot tartalmaz. A Tisza-parti város nevét elsősorban a nyári szabadtéri játékok tették ismertté — nyugodtan állíthatjuk — az egész világon. Az elmúlt évi statisztika szerint július—augusztusban félmillió vendége volt a városnak, s ennek nyolc százaléka külföldről jött. Az idei adatokat még nem lehet lezárni, hisz Szegeden most ..tetőzik” a fesztivál. Minden szállodai hely foglalt. naponta ezrek és ezrek érkeznek a városba... Látnivaló akad bőven, a múzeumban, a képcsarnokban, s egyéb művelődési intézményekben tizennégy kiállítás várja az érdeklődőket. A legjelentősebb köztük a Horváth Mihály utcai képtárban a XVII. Szegedi Nyári Tárlat, amelyen százhatvan hazai művész, csaknem négyszáz alkotása látható. • Nem panaszkodhatnak a spcit- és a zene barátai sem. A Dómban orgonaművészek, a tanácsháza udvarán kamarazenekarok műsorait hallgathatják meg az érdeklődők. Nem egy nemzetközi, vagy országos sport- versenynek a színhelye Szeged. A Tiszán kerül sor rövidesen az országos kajakkenu, valamint a nemzetközi motorcsónak versenyre. A nyári programból természetesen kiemelkednek a nagy népszerűségnek örvendő szabadtéri játékok előadásai. Az idén öt mű szerepel műsoron, • a szinte minden évben bemutatott „Az ember tragédiája” mellett a Nabucco, a Bánk bán, A cigánybáró, valamint az Ecseri lakodalmas. Nagy nemzeti operánk a Bánk bán — Vámos László rendezésében — néhány éves kihagyás után tavaly került ismét színre a Dóm téren. S hogy az idei műsorban is szerepel, az az óriási közönségsikernek köszönhető. Mondhatni: a nézők visszatapsolták az idei programba. A mostani előadás a tavalyinak egyenes folytatása, hisz, mint Vámos László mondta: — Az égvilágon semmit sem változtattam azonkívül, hogy Radnay György betegsége miatt Melis György alakítja Tiborcot. Ügy érzem, valamennyi elképzelésemet sikerült tavaly megvalósítani, semmi sem indokolja, hogy egy év után bármit korrigáljak, vagy akár csak módosítsak. Ügy tűnik, a siker is változatlanul óriási. Alig hogy befejeződik a zenélő óra figuráinak pontban nyolckor esedékes őrjárata a zsúfolásig megtelt, hatezerkétszáz személyes nézőtéren felzúg a zenekart — karmestere Pál Tamás — s az énekeseket köszöntő taps. Erkel operája eleve siker — hátha még olyan rangos művészgárda mutatja be, mint a Dóm téren.' A címszereplő Simándy József tökéletesen megformált Bánkja, Melis György nem kevésbé átélten megelevenített Tiborca méltán érdemelte ki a közönség tetszésnyilvánítását. Alakításukhoz megfelelő partnert találtak a két női főszereplő: a Melindát játszó Mol- dován Stefánia, valamint a Gertrúdot életre keltő Kom- lóssy Erzsébet személyében. A négy kulcsszereplő magas színvonalú játékát nagyszerűen segíti, egészíti ki a többi művész. Mindenki érti. érzi a szerepét, egy pillanatnyi zavar, fennakadás sem fordul elő a három felvonás alatt. Remekül megírt opera, gondolatgazdag rendezés, csodálatos művészi teljesítmények .. . Aligha'nem az idei Bánk bán bemutatót a jövő nyári, a 19. Szegedi Ünnepi Hetekre is visszaköveteli a komolyzenét kedvelő közönség. T. G. Nemzetközi -pályázat gyermekeknek Az ausztráliai Canberra Forrest egyik kerületének általános iskolája a kulturális kapcsolatok intézetén keresztül meghívást juttatott el - a napokban a magyar általónos iskolásoknak. Canberrában ez év végén különböző országok általános iskolás tanulóinak munkáiból nagyszabású kiállítást rendeznek, az ausztráliai kormány támogatásával. A szervezők mintegy 20 ország — köztük hazánk — általónos iskolás tanulóinak pályamunkáit várják. A tanulók kézimunkáikkal, himzésekékl, horgolásokkal, fa- és más faragásokkal, ke- rámiamurikáklkal, cserépedényekkel, iskolájukról és. mindennapi életükről készült fotókkal, plakátokkal, térképekkel, rajzokkal pályázhatnak. A szervezők külön felhívták a figyelmet a népművészeti munkákra, jó eséllyel szerepelhetnek a kiállításon például a gyerekek által készített, népviseletbe öltöztetett babák. A vakáció jó alkalom arra, hogy a kiállítás iránt érdeklődőik elkészíthessék pályamunkáikat, amelyeket augusztus végéig az Országos Oktatási Tanács titkárságára közvetlenül lehet beküldeni. Az Országos Oktatási Tanács az ősz elején zsűrizés után> juttatja el a legszebb tárgyakat az ausztráliai Canberrába. Művelődési központ a várban Kulturális központtá alakítják a sárvári Nádasdy várat. A nagy tranzitforgalmat lebonyolító Nyugat-ma- gyiarországi kisváros központjában álló 16. századi reneszánsz vár helyreállítása évek óta folyik, s ebben az ötéves tervben befejeződik. A település várossá nyilvánításának tizedik évfordulóján, 1978-ban adják át az erődöt új rendeltetésének. Ódon zömök falai között múzeum, könyvtár, több klub és szakkör, valamint házasságkötő terem létesül. A város üzemei és a lakosság társadalmi munkával se- . .gáti a kulturális centrum alakításét az évfordulóra.
