Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
1976. augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Új évad, új feladatok Társulati ülés a Szigligetiben Szürke vakolatköpenyben áll a ház. Az egyik oldala nyolc méter huszonnyolc centi, a másik hét méter húsz. A bejárattól jobbra esik a kisszoba, mellette a nagyobb. Szemben a konyha és a kamra, baloldalt a fürdőszoba. Nagy ház, jó ház lesz. Lajler Lajosnak és feleségének valóságos palota. Minden elázott Adatfelvételi lap 1975. VII. hó 30-án a Zöldfa utca 11. számú házról: ,,Az épületalapok átáztak, a betonpadozat felpúposodott. Az épületkár műszakilag becsült összege: 10 ezer forint. A helyreállítás, vagy az újjáépítés várható költsége 130 ezer forint. A ház gazdaságosan nem állítható helyre. Újjáépítése indokolt.” 1975. júniusában hatalmas eső verte Szolnokot. A kisebbfajta patak előbb az ajtón szemtelenkedett be. A lapát, a söprű sem bírt vele. A víz aztán alattomosan a földből tört fel. Mosta az alapot, mosta a falat. Minden elázott. Harmadnapra tetőkalapját félrebiccentette a ház. Átkecmergünk a kavics-, a cement- és a homokbuckákon. Lajler Lajos kopott talpú papucsa kavarja a homokot. Viharvert nadrágján bogozott bőrcsík az öv. A ma- dárcsontú férfi álmos, a szemét dörzsöli. Éjjel a telepen őrködött, s azóta csak néhány órányi alvásra futotta. A telek végében pucérfalú kalyiba komyadozik. A ház felépüléséig átmeneti szállásnak, néhány órai munkával, szilikát-téglából épült. Lajler Lajos félrehúzza a rongys2őnyeg-ajtót. A hálószoba a fürdőszoba is, lavórba akad a láb. A két ágy mellett a konyha is megfér. Só. liszt, paprika az asztalon. A lángon csirkeaprólék rotyog. Az éjjeliőr az ágyra ül és ujjúval a tetőre bök. A bugy- gyant nylonlepelre, amelyen át az égre látni. A sebhelyes habarcson beszüremlik a nappali fény. A földpad- ló sem fogja a meleget. — Mostanában éjszakánként már csíp a hideg, fázunk az asszonnyal — sóhajt Lajler Lajos. — Az melegít csak minket, hogy szeptemberre elkészül a ház. az új ház. . . Lajler Lajos tizenhét évi munkáját adta az ÉPSZER Ifjú műfordítók, általános iskolások — dolgoznak több mint két hónapja Jászárok- szálláson a gyermekkönyvtárban. Az olvasóteremben, a folyosókon és mindenhol, ahol egy csendes zugra akadnak, munkához látnak, fáradhatatlanul lapozgatják az orosz nyelvű mesekönyvet, a magyar—orosz szótárt. A gyerekek az úttörők megyei műfordító irodája által meghirdetett műfordítói pályázat résztvevői. Huszonötén neveztek be a pályázatra, vállalva, hogy a fordításra kijelölt művekből — kiVállalatnak. Segédmunkásként a lakatosoknál kezdte. Aztán 1974-ben a gyomrával kórházba vitték, rákról susogtak. Kórterem és beteg- állomány váltogatta egymást. A műtétek után legyöngült és kissé megroppant embernek a vállalat az éjjeliőrséget ajánlotta. Mostanában havonta 230 órát dolgozik. Keresete 2 ezer 300 forint. A felesége ugyancsak beteges. Nem dolgozik:1 Kiss Sándornak, az ÉPSZER igazgatójának irodájába 1975 őszén állított be Lajler Lajos. — Lajler szaktárs azt kérte. hogy a 140 ezer forint kölcsönből építse fel a vállalat a házát. Feleltem neki, hogy azt már mi nem tehetjük. De ingyen, igen. A szocialista brigádok segíthetnek. Nyugtattam, ne féljen, ezek az emberek még senkit sem hagytak cserben. Azóta ha hallom a rádióban, hogy hidegebbre fordul az idő Lajlerék jutnak eszembe. Hogy ma még fáznak a kis házban. Furcsa, mi minden kapcsolódhat az emberben az időjárásjelentéshez. . . Azok a papírok... . A társadalmi munkára a felhívás az ÉPSZER híradóban jelent meg. Egymás után jelentkeztek a brigádok. Összesen kilenc. Bene- dekék kubikoltak. a Kun £$éla, a Braun Éva és az Ybl Miklós brigád pedig egy nap alatt húzta fel a falat. Jöttek az ácsok és a burkolok. A Benedek brigád egyik kubikosának azóta már szállóigévé vált mondása: ..Ha 300 forintért hívnak szabad szombatra, én el nem szegődnék sehová. Lajos bácsihoz ingyen is elmegyek.. Két irattartónyi felmérést, hitelkérelmet, igazolást, árjegyzéket lapozok. Az ingyenes építéshez egy felhívás is megtette. De másutt mintha nem vették volna észre az éjjeliőr szorultságát. A városi tanács műszaki osztályának szakembere jegyzőkönyvet vett fel: ..Az 1976. július 6-i helyszíni szemlén megállapítottam, hogy a Zöldfa út 11. előtti közterületet engedély nélkül használja. . . Felszólítom, hogy haladéktalanul szabadítsa fel. Ha nem, ötezer forintig terjedő megismételhető bírságra és közhasználati díj megfizetésére kötelezhető". lene orosz meséből — tetszés szerint válogatva, egyet magyarra fordítanak. A könyvtárban eltöltött idő nem veszett kárba. A pályázók közül többen már a második mese fordításánál tartanak. Milyen eredménynyel dolgoztak? A zsűri, a tantestület egy orosz- és egy magyarszakos tanára dönti majd el. honv melyik fordítás kerül 60 ponttal a megyei úttörőelnökséghez jutalmazásra, vagy 40—59 ponttal az úttörő szövetség járási elnökségeihez. Az éjjeliőrnek akkor már elbontották a roggyant házát. Az udvart kupacokban az építőanyagok foglalták. A sóder már csak az utcára fért. Lajler Lajos törvény- tisztelő ember. A közterület használatáért 50 forintos okmánybélyeget vásárolt és 240 forint díjat fizetett. Az udvarról fűrész zaja hallik. Férfihang dúdol hozzá: ..Jár a babám...” Erőskarú, alacsony ember Szabó Béla. Télen fűtő az ÉPSZER- nél. Nyáron mindenes. — Az emésztőgödörnek csinálom a levezetőt. — mondja, s keze egy pillanatra sem áll meg. — Tudja a mi brigádunk is vállalta, hogy hozzáad a házhoz. Nékem ez nem újdonság. Kérdezze csak meg Rékason Polónyiékat. hogy hányszor kerekeztünk ki hozzá a fiammal kubikolni. Ingyen. No de ez még az olajosoknál volt... Ég a keze alatt a munka. Lajler Lajos meséli. hogy néhány hete éjszaka háromnegyed háromkor zörgette rájuk Szabó B3a a kaput. Kubikolni jött. A vízvezetéknek az árkot ásni! Délután egy órára végzett annyi munkával. amit. ha órabérben fizetnek, egy brigád két nap alatt végez. Szabó Béla a palló alá nyúl. Oda nem tűz a nap — literes borospalackot húz elő. Kitekeri a nyakát, örömére hörpint. — Szombaton lesz a lányom esküvője. Szabadságot vettem ki, hogy a nászomék- nak segítsek az előkészületben. De azért szabadságról is eljöttem Lajo6 bácsihoz. — Miért? — Tudja, olyan dolog ez, hogy boldogulni akarok én is, és boldoguljon más is. Ha pedig marad egy kis tehetségem. akkor segítek. Avatjuk, avatjuk! Akadtak néhányan. akik annakidején feltették a kezüket, ám a hevesség csak a vállalásig tartott. Azóta sem fordultak meg a Zöldfa utcában. A lényeg mégis csak az. hogy mások viszont jöttek és szeptemberre avatják az új házat. — Avatják, avatjuk — virul fel Lajler Lajos arca. — Azt írja meg, hogy köszönöm. nagyon köszönöm, hogy segítettek nekem. Óvodai felvételek Jászberényben befejezte munkáját az óvodai felvételekről döntő társadalmi bizottság. Az idén, akárcsak az •elmúlt évben, egyetlen jogos kérelmet sem kellett elutasítani helyhiány miatt. A bizottság a 972 óvodai helyre 1158 gyermeket vett fel, ami azt jelenti, hogy az intézmények kihasználtsága 119 százalékos. A beérkezett 436 új óvodai felvételi kérelemből 41 jogtalan volt, ezeket elutasították. így a 773 „régi” óvodás mellett az idén 395 gyereket helyeznek el. Szinte már hagyomány, hogy “az új évadot rendkívüli állapotok közepette kezdjük — kezdte igazgatói expozéját Székely Gábor, a társulat tegnap délelőtti ünnepélyes évadnyitóján. Va-, lóban a jelenleg is folyó és még hetekig eltartó felújítási munkálatok — a színpadot például gerendák erdeje borítja — a megnyitó résztvevőit — a meghívott vendégeket köztük Andrikó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát. Sípos Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesit és a színház dolgozóit — „felszorították” az emeleti társalgóba, ahol bizony szűkös körülmények között került sor az ünnepi aktusra. Szokás szerint az igazgató vázolta a társulat eszmeipolitikai, esztétikai elveit, megfogalmazva egyértelműen a művészi munka célját és értelmét. Hangsúlyozta, hogy szándékuk nem lehet más, mint kifejezni világunkat és segítséget adni a művészi tettek erejével let'ontosabb társadalmi problémáink megoldásához, erősíteni az egymásért a közösségért felelősséget érző és vállaló szocialista embertípus formálását. Ismertette az új évad feladatait is, amelyek megoldása— mint mondotta—. HALMAGYI SÁNDOR: Néhány éve rövid ideig már tagja voltam a társulatnak, most örömmel jöttem vissza a színházhoz a Tisza-partra. a városba, amelyre alig ismertem rá. Hogy változik! LÁZÁR KATI: • A negyedik évadomat Szolnokon kezdem. Az elsőt a Huszonötödik Színházban, a következő kettőt Miskolcon töltöttem. Az egyikben a közös munka gyönyörűségét ízleltem meg. a másikban a nagy szerepek varázsát. Most itt mi következik? Nem félek, mert nagyon szeretem, amit színháznak neveznek. MIHÓK- ÉVA: Üj szerződés, új élet. Veszprém. Győr, Békéscsaba, Pécs ez a számadás: Szolnok: a várakozás. Remélem, sikerül hamarosan beilleszkedni a társulatba. Izgalmas, érdekes a szolnoki színház törekvése. és én szeretem az izgalmas. színvonalas színházat. még szorosabb együttgondolkodást és erőfeszítést kíván a társulattól. Cselekvő, aktív, eredményes vitákban gazdag eg.vüttmunkálkodás- ra hívta munkatársait. Egységes, magas színvonalú évad után az állami áldandó színház 25. esztendejébe lépő társulat — 1951- ben alakult — az új feladatokhoz új tagokkal is gyarapodott. Az igazgató meleg szavakkal köszöntötte őket. a színház öt dolgozójáról pedig elismeréssel szólott, akik megalakulása óta megszakítás nélkül tagjai a színháznak. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a városi tanács nevében Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a jubileumi évéhez érkezett színházat. Mindenekelőtt elismeréssel szólott a megye művészeti műhelyének eddigi munkájáról, arról az elkötelezett tevékenységről, amellyel a színház immár országos hírnevet vívott ki magának. Jogos büszkeség tölt el bennünket, ha színházunkra gondolunk — húzta alá, majd néhány kérdésről részletesebben is beszélt. Igv például a szocialista kultúrpolitika vissza-vissza- térő problémájáról, hogy a színház és közönsége milyen mértékben távolodhat el ÚJ ARCOK KÖRTVÉLYESSY ZSOLT: Hét éve végeztem Szinetár- növendékként a főiskolán. Azóta sok nagyszerű szerep, köztük film- és tévészerepek. Részese voltam Székely Gábor főiskolai vizsgarendezésének. és a társulat több tagjával már játszottam együtt különböző színházakban. barátság fűz hozzájuk. Mit szeretnék? Hasznos tagja lenni a színháznak. és szeretném, ha szeretne, megszeretne a közönség. BALÁZSI GYULA: A kör négyszögesítése, Bánk bán. ősvigasztalás Uránbányászok — önnek, aki olvassa. talán semmit, sem mond. Nekem évek. hónapok harcát, kínlódását, örömét, hitét és e hit elvesztését, újra meglelését. Szol- nok? Darab... szerep... ahol kevesebb, vagy több hittel. kevesebb vagy több csalódással akarom elmondani. hogy ki vagyok, hogy kik vagyunk. (VM) Foto: Nagy Zsolt egymástól, illetve hogyan közeledhet egymáshoz. A színháznak arra kell törekednie, hogy közönsége ne 'legyen túl távol, meg kell találnia azokat a művészi eszközöket és módszereket, amelyekkel magával viheti közönségét — mondotta Andrikó Miklós majd hangsúlyozta az alkotó viták szükségességét és felelősségét a termékeny eszmecserék fontosságát, továbbá nagyobb közéleti aktivitásra szólította a színház művészeit. Kötődjenek még jobban, mint eddig a megyéhez, szülessék még szélesebb aktív kapcsolat a közgondolkodásban. A művészi munkát illetően a megyei pártbizottság első titkára aláhúzta, hogy az igazi művészet célja: szocialista valóságunk hű ábrázolása, a szocialista emberformálás — a XI párt- kongresszus szellemében. Ehhez eszmei, ideológiai egységre van szükség, amelynek megteremtésében jelentős szerep hárul az intézmény pártszervezetére. Az ünnepélyes társulati ülésen szót kért Hollósi Frigyes és Horváth Jenő. az utóbbi a magasabb művészi színvonalú munka mellett emelt szót. majd a köznapi teendők ismertetésével zárult az ülés. PUSZTAI PÉTER: Huszonöt évvel ezelőtt 1951- ben alapító tagja voltam a színháznak. Szolnok szülővárosom és első színházi munkaadóm. Fiatal gyerekként kerültem el az anyaszínháztól. s most meglett emberként térek meg. Vajon számot tudok-e adni emberi és művészi fejlődésemről? GALKÓ BALÁZS: Voltam Ki-mit tud-gyöztes. Aztán főiskolás. Voltam két évig a Nemzeti tagja. Négy évig meg színész a Huszonötödik Színházban. Voltam Versenyló, 70 ét es öregasz- szony. És leszek . .. majd elválik. ÁRON LÁSZLÓ: Tháliát szolgálni Veszprémben kezdtem. Négy év alatt húsz szerep. Ez a múltam és örömteli. A jövő pedig, gondolom újabb szerepek. Rájuk is szeretnék örömmel visszagondolni majd. Mélykúti Attila MŰFORDÍTÁS JÁTÉKOSAN Harmincötén egyért
