Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

1976. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HÉT HÓNAP ALATT Százharmincegy milliárdos kiskereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Minisz­térium most közzétett gyors- jelentése szerint a kiskeres­kedelem az év első hét hó­napjában 131 milliárd forin­tos áruforgalmat bonyolí­tott le, folyóáron számítva 7,2, változatlan áron pedig körülbelül 2,7—3 százalék­kal nagyobbat, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom összetétele folyó­áron számítva megváltozott, mégpedig az élelmiszerek javára, amelyeknek aránya 44,5-ről 45-4 százalékra növe­kedett. Élelmiszerekből töb­bet, iparcikkekből viszont kevesebbet adtak el, mint amivel a terv számolt, külö­nösen a ruházati cikkek for­galma volt kisebb a számí­tottnál. A fogyasztási-cikk kereske­delem — folyó fogyasztói ára­kon számítva — 45,6 milliárd forint értékű készlettel ren­delkezett július 31-én, vagy­is a készletek — ugyancsak folyó áron számítva — 5,1 milliárd forinttal emelkedtek egy év alatt. A hús és húskészítmények, különösen a marhahús iránti kereslet a fogyasztói árválto­zást követő hetekben csök­kent. A hónap utolsó heté­ben azonban elsősorban az olcsóbb termékekből — meg­élénkült a vásárlás. Baromfiból az igények­nek megfelelő volt az el­látás. Ennek forgalma kezdetben mérsékeltebben, majd a hó­nap második felében folya­matosan nőtt, s végül is 7—10 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Halból körülbelül 18 százalékkal fo­gyott több, mint a múlt év júliusában. Tejből 19, túrófélékből 25 százalékkal adtak el többet. A tojás iránti mintegy 15—20 százalékkal megnövekedett keresletet is ki tudták elégí­teni. Húskonzervekből továbbra is választékos volt a kínálat, a forgalom azonban július­ban — az elővásárlások miatt — a tavalyinak csupán 30— 40 százalékát érte el. A lakosság burgonya, zöldség- és gyümölcsellá­tása júliusban az elmúlt hónapokhoz viszonyítva kis mértékben javult, az elmúlt évinél azonban lé­nyegesen kedvezőtlenebb volt. A vendéglátóipar a hús-ár­változással és a munkahelyi vendéglátásban az adagnor­mák rendezésével kapcsolatos feladatait zökkenőmentesen hajtotta végre. A tanácsok jelzései szerint átmenetileg fokozódott az előfizetéses éte­lek iránti kereslet, a hónap végére azonban az étlap sze­rinti ételforgalom is élénkült. Az italfélék közül sörből nem volt elegendő, forgalma csak 2,6 százalékkal nőtt. A Balatonra azonban körülbe­lül 20 százalékkal több sört szállítottak, mint tavaly jú­liusban. A ruházati termékek iránt mérséklődött a kereslet. Jú­liusában folyó áron 1,8 száza­lékkal kisebb volt a forga­lom, mint egy évvel koráb­ban, a hét hónap együttes forgalma is is csak a tavalyi szinten maradt. A szakma árukínálata összességében megfelelő volt. Nem tudtak minden igényt kielégíteni a nyári öltönyökből, továbbá szintetikus és farmer alap­anyagú pantallókból. A na­gyobb méretű női ruhákból is hiány volt. A vas-műszaki cikkek hiá­nyai tovább csökkentek, de domacélokból,* vízvezeték- csövekből most is kisebb volt a kínálat a keresletnél. Nem tudták teljesen kielé­gíteni a keresletet egyes tő­kés importból származó zsebrádiókból, magnó-rádió kombinációjú készülékekből és az Orion televíziók egyes típusaiból. A bútorvásárlás júliusban is mérsékelt volt. A kereslet csak a hitelakcióban beveze­tett 10 százalékos előleg ha- ' fására a hónap közepétől élénkült. Építőanyagokból a for­galom- kisebb volt, mint tavaly ilyenkor. E termékekből az ellátás ösz- szességében kedvező, de nem mindig volt folyamatos a kí­nálat téglából, vasbeton-ge­rendából és fehér csempéből. Túlzott készletek halmozód- v tak fel viszont mészből, tető­fedő lemezből és hullámle­mezből. ffl Megnőtt 3 becsülete — Kenyeret? Mezőtúron veszünk. A férjem MTZ-vel hordja a tejet, ő szerzi be még a szomszédoknak is. — A bevásárlás nem gond? — Egyáltalán nem. Majd­nem minden tanyában kocsi van, de motor biztos. A mi közvetlen szomszédainknak is van kocsija. — És ha beteg a gyerek? — Ezelőtt oldalkocsis Pan­nóniával vittük orvoshoz, ez­után már a Moszkviccsal. De remélem nem lesz rá szükség. — Színházban voltak-e? — Nem is egyszer, de ez­után az autó még inkább hozzásegít minket a szórako­záshoz. Szeretünk menni, fiatalok vagyunk, én 22, a férjem 29 éves. — A gyerekeknek mi a kedvenc játéka? — Még csak három éves lesz a fiú, de imádja a ko­csit és a motort. Mire észre- vészem, csupa kulimász. — Szeretnének beköltözni a városba? — Szeretünk tanyán élni, de mire a gyerek iskolá­ba megy, beköltözünk. — Például társasházba? — Jelentkeztünk, de visz- szamondtuk. Nem tudunk megbarátkozi a gondolatá­A népesség 1974 óta to­vább csökkent, ma körül­belül 3 ezer embert száfnlál a tányavilág. A fogyatkozás üteme azonban erősen féke­ződik: 1943 és 1960 között a lakosság csökkenésének üte­me csaknem 10, az elmúlt évtizedben már csak ötszá­zalékos; a negyedik ötéves tervben pedig 3,5 százalék. Mindebből arra következte­tünk, hogy a meglevő ta­nyavilág még hosszú ideig megmarad, kivéve az utak- tól, téesz-majoroktól, köz- igazgatási intézményektől tá­vol eső, úgymond isten háta mögötti tanyákat. Ezek ha­vai. A húgomék is vissza­mondták, most vettek telket Mezőtúron. Fodor Antal és felesége szép, gondozott tanyában él. közel a Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz kettes számú köz­pontjához, az oda vezető burkolt út mentén. Tehát jó helyen. A tanya belseje meg­tévesztésig hasonlít egy vá­rosi lakáshoz, talán csak a mennyezeten látszó geren­dák idézik a tanyát. A ke­mence helyén olajkályha, a földes padló fölött beton, rajta linóleum, a falon suba­szőnyeg, szőnyeg a dohány­zó asztal, s a fotelek alatt, tévé, modem bútorok, szek­rénysor. .. A konyha hason­lóan vonzó képet mutat: gáztűzhely, stb. Miért érdekes számunkra Fodor Antalék élete? Hogy erre választ adhassunk, vizsgáljuk meg, mennyien és kik laknak ma Mezőtúron tanyán? A statisztika tanúsá­ga szerint egyre kevesebben élnek odakint, de még épp elegen ahhoz, hogy a város- politika, mint komoly ténye­zővel számoljon. A várospo­litika ugyanis nem csak a város szélső utcájáig érvé­nyes. Tehát a tanyavilágra is gondolni kell. Mekkora ta­nyavilágra ? Iáira vannak ítélve. A jó helyen levő tanyák, (amilyen a Fodoréké) élnek és virágoznak, s a jövőben sem lesz ez másként. Sőt: úgy véljük, megnő a tanya becsülete. Ezt pedig a „kik élnek ma a tanyán”? kérdés megválaszolásával bizonyít­hatjuk. Ismét az 1974-es statiszti­kai adatokat hívjuk segítsé­gül. Feltűnő, hogy az idős generáció (60 éven felüliek) milyen csekély arányt kép­visel a tanyai népességben: nem egészen 12 százalékot. Az is feltűnő viszont, hogy a legmunkabíróbb korosztály (15—35 évig) a tanyai lakos­ságnak csaknem 40 százalé­kát jelenti, s az ő gyermeke­ik képviselik a népesség to­vábbi 27 százalékát. A tanyán tehát ma kevés idős ember él, megszokás­ból, belerögződve egy régi­régi életformába, s többnyi­re csak a temetőbe távoz­nak tanyájukból. A népes­ség zömét a fiatal, életerős generációk adják, akik azért vállalják a tanyai életet, hogy „megtollasodjanak”, s megteremtsék életük anyagi alapjait — a városban. En­nek a csoportnak a jelenlé­te állandó immár, de a sze­mélyek rendszeresen cseré­lődnek. Végül szólni kell a tanya használatának egy tel­jesen új formájáról, mely arányában ma még cse­kély, de gyors erősödése vár­ható, méghozzá egyenes arányban az urbanizálódás- sal. A hobbi-tanyákról van szó. Mezőtúron a Berettyó és a Holt-Körös mentén van­nak ilyenek, ahol elsősorban értelmiségiek hódolnak a pecázás szenvedélyének, a természet szépségeinek, itt töltik el szabad idejüket. Közel a vízhez, közel a bur­kolt utakhoz. Számunkra azonban a leg­népesebb réteg, éppen a Fo­dor Antalékon keresztül jel­lemzett tanyai lakosok a leg­érdekesebbek. Azok az em­berek tehát, akik néha el­fáradnak. mire munkahe­lyükre indulnak. A tanyai élet rengeteg áldozattal és lemondással jár, s egyetlen értelme a pénz. Miből? Pél­dánknál maradva: Fodor An- taléknak két tehén után 4 és félezer forint értékű tejet adnak le havonta; van há­rom anyakoca, a szaporula­tot süldőként értékesítik, évente körülbelül ötvenet; van baromfi... A férfi fi­zetése a Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben 3 ezer né- hányszáz forint. Gyűjtenek, hogy mire a gyerek iskolá­ba megy, beköltözhessenek Mezőtúrra. KÖVETKEZIK: Pénz, de mi­lyen áron? Körmendi Lajos Dátum Tanyasiak száma Az összes népességnek hány százaléka? 1949 7 474 32.0 1960 5 279 22*4 1970 3 721 17,0 1974 3 200 14,4 flz oktatási igazgatóságon Tanévnyitó tanári értekezlet Tegnap délelőtt tartották az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságán a tanévnyitó tanári értekezletet. Dr. Ungor Tibor kandidá­tus, az oktatási igazgatóság vezetője értékelte az elmúlt tanév munkáját, ismertette az 1976/77-es oktatási év főbb tartalmi, nevelési és módszertani feladatait. Töb­bek között kifejtette: 1976 nyarán eredményes évet zárt az igazgatóság, de az új tan­év újabb, még nagyobb kö­vetelményeket állít mind a tanári kar, mind a hallgatók elé. A pártiskolán például bevezetik az úgynevezett párhuzamos oktatást a spe­ciális tagozatokon új tema­tikával, vizsgakötelezettség­gel kezdenek munkához. Változik a hallgatók össze­tétele is. Csupán ötvenen kapnak alapképzést, kétezer- négyszázán közép- és felső szintű politikai képzésben részesülnek. Jubileumi év is lesz a most kezdődő: húszéves az esti egyetemi oktatás, és tíz­éves az oktatási igazgatóság. Az évfordulók jegyében 1977 tavaszán tudományos ülés lesz az intézetben, amelynek témája a politika és a pe­dagógia kölcsönhatása. ÜHETI JEGYZETÜNK Mennyibe kerül, ami drága? Ez mindig attól függ, hogy kinek kell fizetnie. Vegyünk példának egy ping-pong asztalt: 6 ezer fo­rintjába került a vállalatnak. A srácoknak akik egyik este tüzet gyújtottak rajta a szolnoki Jubileumi park-' ban, egy fillérjükbe sem. Nagyokat röhögve nézték a lángokat, — hót nem jó hecc? Más példa ugyanonnét: mennyibe kerül a hőközpont egyetlen ablakszemének beüvegezése? Az IKV-nak kö­rülbelül 250 forintjába. De semmibe azoknak a tizen- és huszonéveseknek, akik — miért ne mutassák, nekik mindent szabad — nem az elkerített pályán rúgják a bőrt, és sorra betörik a focival az ablakokat. Most éppen kilenc ablakszem hiányzik. Mennyibe került a tanácsnak az orvosi rendelő fel­építése a hőközpont szomszédságában? Sok százezer forintba. Mennyit fizetett érte például az a fekete me­legítés apuka, aki nagy élvezettel rugdosta egyik dél­után az épület falához a focit és bíztatta kisfiát: látod így kell? Neki ingyen van. Igaz, a fal nem omlott le, de meddig bírják idegekkel az épületben gyógyító or­vosok ezt a „játékot”? Példák egyetlen lakótelepről, a zagyvaparti épületek környékéről. Nem először tesszük szóvá a pusztítást, amit egyes felelőtlen kamaszok és felnőttek művelnek, írtunk a tönkre tett parkokról, az összetört, drága kerti székekről. Változás? Semmi! Hallottam már arról, hogy valakit — mert tönkre tett kocsijával egy bokrot — több ezer forintra büntettek Szolnokon parkrongálásért. Vajon a zagyvaparti lakótelep vandáljait miért nem büntetik meg ugyanilyen szigorúan? Az ott élő, otthonukat, lakótelepüket szerető és meg­becsülő emberek jogosan követelik: legyen végre rend Szolnok e korszerű lakótelepén. Persze ahhoz az ott élőknek is másképpen kellene viselkedniük, gondolkod­niuk! Rászólni a közrend ellen vétőkre. A szülőknek pedig nyakoncsípni a gyereküket, ha késő este csak a ping-pong asztalon való tűzgyújtást tartják megfelelő szórakozásnak. V. V. Jubilál az Bprítögépgyór A i eltelt negyedszázad alatt jelentősen megváltozott a gyár, s ugyanúgy a ter­mékszerkezete is. A törő és aprító berendezé­sekből ma már jóval kevesebb készül, s egyre előkelőbb helyen szerepelnek a gyártmánylis­tán a nehézvegyipari készülékek. Mindezidáig ötven országba szállítottak gépeket, berende­zéseket. Tavaly saját erőből 80 millió forintos költ­séggel épült, évenként 1500 tonna kapacitású korszerű öntödét avattak, amelyhez hasonló kevés van az országban. Az Aprítógépgyárban most ezerötvenen dolgoznak. A gyár termelési értéke egy esztendő alatt 426 millió forint. Az öntödében gyártható legna- A gépek az NSZK-ba kerülő törölapátokat forgácsolják gyobb öntvény súlya: ezer kilo­gramm Foto: Nagy Zsolt Az első termékek: a jármüves kötörők ■my a MBAJ N ................ ni i—ii

Next

/
Thumbnails
Contents