Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

1976. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szükséges információk, tapasztalatok birtokában Dönteni felelősséggel fl vezetéstudomány egyszeregyéhez tartozik, hogy lehetőleg mindenről mindig ott döntsenek, ahol az összes szükséges információ, a leg­több ismeret és tapasztalat rendelkezésre áll. A döntés ugyanis ott lesz a leggyor­sabb. és tartalmában is a legmegfelelőbb. A túlzottan centralizált irányítású gaz­dasági, vagy akár közigaz­gatási egységeknél többnyi­re éppen abból adódik a leg­több veszteség, a vezetés- a munka vagy az ügyintézés gyengébb hatásfoka vagy ru­galmatlansága, hogy a mun­kahelyektől — a kereskede­lemben az eladó pultjától, a közigazgatásban az előadó asztalától — messzire esik az irányító szervezet csúcsa, ahol a döntéseket hozzák. A végrehajtás és a döntés kö­zé túl sok adminisztrációs, irányítási láncszem épül be, s amíg ezeken az informá­ció oda-vissza végigfut ren­geteg idő telik el. Az ilyen sok lépcsős, nagyon közpon­tosított szervezetben az alap- információ eredeti jelentése, lényege is gyakran eltorzul: a különböző érdekek, a le­hetséges félreértések miatt. Több, e veszélyekre pon­tosan felfigyelő párthatáro­zat éppen ezért tartja első­rendűen fontosnak a bürok­rácia csökkentését- a veze­tési és irányítási módszerek és szervezetek korszerűsíté­sét. Ezért szerepel változat­lanul, sok fórumon, fontos feladatként a helyi vezetés önállóságának további fenn­tartása. a helyi hatáskörök, jogkörök minél szélesebb ki­bontakoztatása. Kétségkívül, az utóbbi másfél évben, mióta az ál­lami, ágazati fegyelem meg­szilárdításának feladata fo­kozottabban előtérbe került, erről: a helyi önállóságról mintha kevesebb szó esne. Mintha a nagyobb fegyelem és a hatékony önállóság egymásnak ellentmondaná- nak. Pedig rugalmatlan, ér­téktelen és vulgarizált fé­kül ki valamelyik vállalat­nál- mert az egységek, te­lephelyek mozgási lehetősé­ge korlátozott. Igaz, a fe­gyelmezés szempontjából ez egyszerűsíti a dolgot. Vala­hogy úgy, hogy ha tilos a folyópartra menni. akkor senki sem fullad a vízbe. Nehezebb, több türelmet és hozzáértést kíván minden­kit megtanítani úszni... Az önállóság és az ebből eredő felelősség teszi igazán érdekeltté az embéreket a jó, s az egyre jobb teljesít­mények elérésében. (Egysze­rűsítő szemlélet az. amely az érdekeltséget csupán a forintokra vezeti vissza). De­mokratikus fegyelemre van szükség ahhoz, hogy a kö­vetkező évek gazdasági és társadalmi fejlesztési cél­jait mindenütt elérhessék. Ez szül kezdeményező ked­vet, s egyszersmind teret is a kezdeményezéshez, a mun­kapadoktól az irányítás leg­felsőbb szintjéig- bármelyik vállalatnál, ágazatnál. A vak fegyelem a bürokráciának kedvez, ez pedig csírájában öli meg a vállalkozási am­bíciót. Hz MSZMP XI. kongresszu- ------------------ sa e feladato­kat egyenrangúnak jelölte meg: a fegyelem és a de­mokratizmus fejlesztése a fejlett szocializmust építő társadalomban csak egyszer­re. együtt képzelhető el. A közös, testületi döntés, bármiben és bámelyik fó­rumon tulajdonképpen az a forma, amely sokban kielé­gítheti ezt a követelményt. A testületi döntés ugyanis lényegében képes megterem­teni azt a feltételt, hogy a megfelelő határozatokhoz szükséges legtöbb ismeret és tapasztalat jelen legyen ott. annál az asztalnál, ahol döntenek. Ehhez az kell, hogy mindig jól és pontosan válogassák meg a meghívot­takat: elsősorban a téma ha­tározza meg- kit hívnak meg — ne a protokoll. Sajnos gyakran megesik — pont kerül előtérbe, hogy egy-egy jóhírű szakembert, vagy tekintélyes vezetőt, sok helyre, mindenhova meghív­nak. Nem is képesek jelen lenni mindenütt: helyettest küldenek. Az igazgató a fő­osztályvezetőt, ő az osztály- vezetőt, az osztályvezető a helyettesét, vagy valakit, aki ráér az osztályról. A helyettes nem ritkán fel sem tud készülni az ilyen tárgyalásra. Az előzetes anyagokat esetleg meg sem kapja, vagy későn kapja. Aki sok tárgyalásra hivata­los, különbenis egyre nehe­zebben készül fel- hiszen egyre több „előzetes” anya­got kap. s ezek mély. ala­pos értékelésére végülis nem marad idő és erő. Nem ma­rad idő utánanézni az eset­leg kevésbé érthető, vagy éppen kérdőjeles adatnak, javaslatnak. Tehát a testü­leti döntés végülis — formá­lissá válhat: nem a testület' dönt (az csak ott ül az asz­talnál). hanem csupán egy­két ember. Azok akik fel­készültek, vagyis többnyire azok, akik a javaslatot ösz- szeállították. Oponensük nem lévén- az előterjesztő 2—3 szakember véleménye lesz a döntő. Ez önmagában még nem baj, ha • • • ha jó a döntés. A hiba abban van, hogy bár l—2 ember döntése lesz a mérvadó, a felelősség — testületi. A döntés, úgy tet­szik demokratikusan szüle­tett, hiszen tízen-húszan is hozzászólhattak volna. Ez adja a döntés rangját, hí­rét ... Nem lenne íó beienyugod­-------------------- ni ebbe. hogy b árhol, bármilyen alacso­nyabb, vagy magasabb irá­nyítási szinten a testületi döntés eképp váljék formá­lissá. Hiszen ezek hatásfo­kának jó szinten tartása az egyik biztosítéka lehet an­nak, hogy fegyelem- szak- szerűség és demokratizmus mindenütt sérthetetlenül és együtt élhessen. gyelem az, amely azért ala- épp mert a protokoll szem­G. F. Óránként 2 eier 600 üveg sört palackozik a félautomata gépsor a Kőbányai Sörgyár kisújszállási kirendeltségén. A gyár terveiben 1978-as határidővel újabb gépsor üzembe helyezése szerepel, amelyről óránként 6 ezer 500 üveg kerül ládákba. Képünkön a félautomata palackozógépnél Borók Margit Szovjet újdonságok az Agromasexpón Tegnap a szovjet traktorex­port külkereskedelmi egye­sülésnek az Agromasexpo ’76 nemzetközi kiállításon látha­tó termékeiről, új export­cikkeiről tájékoztatta az új­ságírókat Dmitrij J. Lev- csenko, a Szovjetunió ma­gyarországi kereskedelmi képviselője. Elmondta, hogy első alka­lommal láthatja a magyar közönség a 300 lóerős K—701 típusú traktort, valamint egy új vontatott szkrépert, ame­lyet három köbméteres mar­kolóval szereltek fel. Kiállít­ják ezeken kívül a már is­mert MTZ traktorokat, rizs- kombájndkat és más mező- gazdasági gépeket, valamint egy csatornatisztító berende­zést és egy mobil műhelyko­csit. A Traktoroexport gépei jól ismertek Magyarországon. Hazánkban jelenleg több mint 40 000 szovjet traktor üzemel, ez az ország trak­torparkjának mintegy 40 százaléka. Csak az utóbbi öt évben 25 000 traktort szállí­tott Magyarországra a szov­jet vállalat. A Traktoroexport ez évben ünnepli 15 éves fennállását. Ez idő alatt az egyesülés áru­csereforgalma több mint öt­szörösére növekedett, s már a múlt évben meghaladta az egymilliárd rubelt. Az elmúlt öt. év alatt a szocialista orszá­gokba irányuló export, illet­ve import megkétszereződött. A rekonstrukció utolsó szakaszához érkezett a karcagi téglagyár. Hamaro­san megkezdi üze­melését az 5 ezer köbméteres agyag- tároló is, amely az agyag „pihenteté­sére” szolgál. A tá­rolót gépesítik - az agyag ki- és be­szállítása emberi kéz nélkül történik. Mit hoznak az automaták és mit tesz az üzemszervezés? Lefaragni a másodpercekből Kunszentmártonban minden hónapban egyszer megjele­nik egy kamion. A nyugatnémet Brüll cég járműve, hóna­ponként hozza a különböző szöveteket és viszi a már kész nadrágokat, amelyek a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet helyi üzemében készültek. így megy ez már jó né­hány éve, mindenki nagy megelégedésére. A Brüll cég például azért elégedett, mert „otthon” igen drágán jut „munkaerőhöz”, a szövetke­zetiek pedig azért, mert 37 százalékos nyereséggel tud­nak eladni minden itt gyár­tott nadrágot. Az üzlet 1973- ban született meg. Akkor mintegy 10 millió forintos beruházással új üzemcsarno­kot építettek, s új automata és félautomata gépeket vásá­roltak Kunszentmártonban. Az említett cég azóta szállít­ja a „nyersanyagot”, a sza­básmintákat, a szükséges kellékeket és a gyártási te­chnológiát, Az utóbbi azt je­lenti, megszabják azt is, mit milyen sorrendben kell gyár­tani és hogyan történjék a darabok összeállítása. Ezzel a módszerrel sikerült elérni azt. hogy 55 perc alatt készül el egy nadrág a szalagon. A Brüll cég nem a napok­ban alakult, tehát a férfiruha készítésben — beleértve a zakót, a nadrágot — kiforrott tapasztalatai vannak. Ezek­ből a tapasztalatokból jócs­kán meríthettek, s merítenek is a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet szakemberei. Szolnoki üzemükben 1976. ja­nuár elsejétől például azt vizsgálták a Textilkutató In­tézet munkatársai, hogy a meglévő termelési feltételek mellett, hogyan lehet a ter­melékenységet növelni. Egy hónapon keresztül álltak a gépek mellett, mérték a meg­munkálási időket, vizsgálták a dolgozók begyakorlottságát. Megváltoztatták a gépek te­lepítési sorrendjét, és igye­keztek olyan megoldást ta­lálni, hogy még jobban csök­kenjenek az úgynevezett gyártási közidők. Hosszadal­mas volt az egyes ruhadara­bok géptől gépig való szállí­tása. Persze itt a percek tö­redékeiről van szó, az új módszerről — görgős kocsi szállítja az anyagot — sok másodpercet le tudtak farag­ai. Az eredrpény: a termelé­kenység 15 százalékos növe­kedése. A szolnoki üzemben egyéb­ként férfiöltönyöket készíte­nek, többségüket Líbiába és Kuwaitba szállítják. Az ex­portált termékek száma a kö­zeljövőben tovább nő majd Szolnokon, hisz nemsokára 3 millió forint értékű automata és félautomata — ilyen az ujjvarrógép. vagy a vasaló­sor — gépeket vásárol a szö­vetkezet. Szolnokon csak za­kó készül majd, a nadrágo­kat Kunszentmártonban és Tiszaiföldváron gyártják. (A tiszaföldvári üzemben áttér­nek a kétműszakos termelés­re.) Helyzeti előnye van itt a szövetkezetnek a Tisza Cipő­gyárral szemben, hiszen a műhelycsarnok szinte a köz­ség közepén található, nem kell autóbuszozni az itt dol­gozó lányoknak, asszonyok­nak. A szövetkezet termelési terve az idén 69 millió forin­tot irányoz elő. Ebből az el­ső félév folyamán 30.7 millió forint valósult meg, ami nem elegendő. A nyugati cég jú­nius végéig nem szállított el 11 ezer nadrágot — ez a le­maradás oka. Várhatóan te­hát az év végén a terv telje­sítésével nem lesz baj a szö­vetkezetben. H. J. Nem tanulóén nőit Fél esztendő után a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben Jó fél éve egyesült a kar­cagi Lenin, Dimitrov és Bé­ke Tsz. A 19 ezer hektáron gazdálkodó közös gazdaság neve azóta Magyar—Bolgár Termelőszövetkezet. Az ara­táskor elért szép sikerről (Karcagon fejezték be először a betakarítást a megyében) lapunk is hírt adott. Az egyesülés jó előkészíté­sét bizonyítja, hogy az első hónapokban a vártnál keve­sebb gonddal kellett meg­küzdenie a vezetőségnek. Igaz, minden lehetőséget megragadtak a tagság tájé­koztatására, s minden fóru­mot a szövetkezeti demokrá­cia gyakorlására. Sok mun­kahelyi gyűlést tartottak a tavaszi és nyári nagy kam­pánymunkák előtt. A tago­kat minden fontos dologról tájékoztatták a szövetkezeti híradóban, de jó fórumokat biztosítottak a különféle tár­sadalmi szervezetek is. Időben elkészítették a belső szabályzatokat, eze­ket megismerte és elfo­gadta a tagság. Legnehezebben a bérszabály­zatot sikerült mindenki szá­mára elfogadhatóan kidolgoz­ni: a három jogelőd szövet­kezet középárányosát válasz­tották, s ezt az aszály miatti veszteségek ellenére is ga­rantálják a tagságnak. Egyesüléskor minden veze­tővel ismertették az új fel­adatokat, teendőket, s akik ezeknek nem feleltek meg, nem dolgoztak megfelelően az egyesülés után, azokat fe­lelősségre vonták. Ma már a fiatal szakemberek lendüle­tét, jó irányító munkáját jel­zi néhány tény. Például 600 hektár cukorrépát öt nap alatt elvetettek április ele­ijén: április végére földbe ke­rült 3 ezer hektáron a kukorica, 3 ezer 800 hek­táron a rizs. Folytathatnánk a sort a re­mekül szervezett aratással. Az eredmények titka tehát a jó szervező munka, az anya­gi és szellemi koncentráció. Időben tudtak védekezni pél­dául az aszály ellen: ugyan­ebben az időszakiban tavaly a jogelőd tsz-ekben 395 hek­tárt öntözték meg, az idén viszont több mint 2 ezer 200 hektárt, a rizsen kívül. In­tézkedési tervet dolgoztak ki a melléktermékek, főleg a szalma^ hasznosítására, a másodvetésekre, a takarékos­ságra. Újjászervezték a szocialista brigádokat: 27 brigád (közü­lük hét ifjúsági) verseng egymással, összesen 393 dol­gozó. Az általánosan ismert és gyakorolt brigádvállalá­soknál itt többet kémek: pél­dául véleményeket, hogyan értékelik a szövetkezeti de­mokráciát, a szervezettséget. Minden brigádtól várnák egy újítási javaslatot, végül pe­dig szakmai, politikai és munkavédelmi vetélkedő zár­ja a folyamatos versenyt. Nyilván ennek hatására még a reméltnél is nagyobb fe­gyelemmel végezte az aratást a szövetkezet 300 dolgozója. Az egyesülésbe vetett hitet, előzetes várakozást igazolja a gyakorlat, s a Magyar— Bolgár Barátság Tsz az aszályt is könnyebben átvé­szeli, mint a jogelődök tehet­ték volna. Bebizonyosodott, •hogy az egyesülést követő el­ső esztenlő, az idei, nem ta­nulóév, hanem az előrelépés éve. Bizonyítja ezt az állat- tenyésztés, amely félévi ter­vét alaposan túlteljesítette. Tavaly fél esztendő alatt pél­dául egy tehén 1265 liter te­jet adott, az idén már más­félezer liternél is többet: ha ezt egész évre átszámítjuk, a megyei átlag fölötti ered­ményt kapunk. A megye egyik legna­gyobb juhtenyésztő gaz­dasága lett a karcagi tsz: 6 ezer 200 anyajuh után je­lentős a juhtej értékesítése. Túlteljesítették az előirány­zatokat a sertéstenyésztés­ben-: de ezt a fejlődést mu­tatja a rizs főágazat is. A helyes utat jelezték a párttagok is az elbeszélgeté­sek alkalmával: a szövetke­zet gazdálkodása stabil, a tagság és a népgazdaság vá­rakozását teljesíteni tudják. — Körmendi —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents