Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
1976. augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A megyei tanács közművelődési díjasai fl kitüntetés újabb tettekre kötelez PAPP LÁSZLÓ P app László, a jászbe- ■ rényi zeneiskola igazgatója 1948 óta dolgozik vezetőbeosztásban. Azóta rendszeres a kapcsolata a közművelődéssel. Az ő ötlete volt például az országos gordonkaverseny rendezése (amelynek aztán a 900. jubileumra való tekintettel Szolnok lett a házigazdája), s fő „részvényese” a jászberényi Székely Mihály zenei heteiknek. Az országos gordonkaverseny után a jászberényi tanács vezetői megkérdezték tőle: — Mit kapott az ötletért és a szervezésben való közreműködéséit? — Visszakérdeztem, hogy mit kellett volna kapnom? Nem válaszoltak, de harmincezer forintért rendbehozatták hangversenytermünket. Gondolom, egy kicsit azért is, hogy kedvemben járjanak. A kamarazenekari fesztiválok rendezését más város is kérte már. A felsőbb szervek állásfoglalása: azok igazi helye Jászberény. S Laci bácsinak ebben is érdemei vannak. ötletekben kifogyhatatlan. — A Székely Mihály zenei heteken túl országos énekversenyt szeretnék rendezni Jászberényben. Bizonyos fokig tehetségkutató jellege is lesz a több napig tartó rendezvénynek. A zsűri elnöke valószínűleg az Operaház elnöke lesz. Kodály Zoltán mellett a nemzetközi zenei élet több kiválósága részt vett már a Papp László által szervezett hangversenyeken a korábbi években Békéstarhoson, Karcagon, s újabban Jászberényben is. Szervező munkája sokirányú. Jelentős része volt például a gordonkatanárok országos továbbképzésének megszervezésében Karcagon. — Mi volt a legfőbb vágya? — Mindig kiváló tanár szerettem volna lenni. A megyei tanács közművelődési díja azt bizonyítja, hogy tulajdonképpen az is lett, hiszen a jó tanár munkája nem ér véget a tanórával. SMUTA KÁLMÁNNÉ A mikor 1953-bam gyakorlóéves tanárként Kun- szentmártonba került, nem gondolta, hogy a következő évtizedekben a közművelődéshez pártol, s járási népművelési felügyelőként dolgozik majd. Igaz, hogy erre szakképzettsége — ének- és történelemszakos tanár — is ösztönözte. Már tanítás közben is szervezett énekkart, úttörőzenekart s több tánccsoportot. így már pályakezdésekor szerves egységet jelentett számára a közoktatás és a közművelődés. Azóta is ebben a szellemben dolgozik. Az úttörőszövetség járási elnökségében a kulturális szákbizottságot vezeti például. Az iskolákkal így rendszeresebb a kapcsolata. Jobban tud munkálkodni azért, hogy mind a pedagógusok. mind a nevelők felismerjék: nélkülözhetetlen partnerek egymás számára. A pártoktatásban a kulturális kérdésekkel foglalkozó tanfolyamok járási vezető propagandistája. — Ez azért fontos számomra, mert egy-egy évadban több száz ember vesz részt ezeken a tanfolyamokon. Korábban miniszteri és megyei tanácselnöki dicséretet, Szocialista kultúráért kitüntetést és Üttörő Érdemérmet kapott. — A megyei tanács köz- művelődési díja mire ösztönzi? — Az intézmények korszerűsítése, felújítása mellett a járás közművelődésében a tartalmi munkát igyekszem erősíteni, rendszeressé tenni jól bevált rendezvényeinket, s szeretném megérni, hogy múzeum legyen a kunszentmártoni helytörténeti gyűjtemény. SÁROSI BÉLA W alaki egyszer félig tré- ’ fásán azt mondta: a szolnoki ÁFÉSZ hazai jó hírét gazdasági eredményeinek, nemzetközi tekintélyét viszont a Kodály kórusnak köszönheti. Igaz, ami igaz, a szolnoki ÁFÉSZ Kodály kórusa az utóbbi néhány évben bejárta Európát, az együttes neve ma már a külföldi hangversenytermekben is ismerősen cseng... — A nemzetközi sikereknél én többre becsülöm köz- művelődési munkánk hazai, sőt „házi” eredményeit — mondja Sárosi Béla, a szolnoki ÁFÉSZ elnöke. ;— Azt, hogy szövetkezetünknek nemigen van olyan dolgozója, aki ne hallotta volna már Buday Péter tanítványait, s hogy a meghívásunkra Szolnokon vendégszereplő kórusoknak mindig akad közönsége. — A közművelődés más területein is ilyen szépek az eredmények? — Ha a zenei ismeretterjesztő munkához hasonlítjuk, akikor azt kell mondanom, hogy nem . .. Pontosabban fogalmazva: még nem. Az utóbbi néhány évben ugyanis rendkívül sokat változott, fejlődött a szövetkezet kulturális élete, ennek bizonyítására elég csak a szocialista brigádok ilyen jellegű vállalásait végiglapozni. — Gondolja, hogy ez a tendencia tovább erősödik majd? — Így kell, hogy legyen, s nemcsak nálunk, de valamennyi üzemben, szövetkezetben. Meggyőződésem, hogy a munkahelyi kulturális élet meghatározó erejű. Igazi igényfelkeltésre csak itt van lehetőség, ezért nem szabad visszariadni .még az anyagi áldozatoktól sem.. Megtérül a befektetés? — Meg, méghozzá sokszorosan. Mert ki vitatja, hogy kulturáltabb, képzettebb dolgozókkal jobban, eredményesebben lehet dolgozni. SB — HD A hazánkban vendégszereplő lett „Dzintars” kórus augusztus 19-én Szolnokra is ellátogatott. A nyolcvan énekesből álló női kar a városi tanács dísztermében adott hangversenyt. Nagysikerű műsorukon lett és szovjet szerzők művei, valamint népdalok szerepeltek. A kórust Imans Cepitis, érdemes művész, valamint Ausma Derkevica karnagy dirigálta Amoda a Kadarcs mellett Hidi vásár a Hortobágyon Fele cukor, fele méz! Ha nem veszi, ne babrálja Kettőt fizet, hármat kap Majális hangulat a három napig tartó hortobágyi hidi vásáron. A kilenclyukú híd környékén autócsordák. A hepehupás alkalmi parkírozóhelyek zsúfolásig megteltek kocsikkal. Naponta több tízezer ember fordul meg a híres vásáron. Vásár? A régi értelmezésnek már nem felel meg. Valamikor. amikor eladta a földművelő ember az „életet” vagyis a búzát, az új kenyérnek valót, elkocsizott a vásárba, megvenni télire a csizmát, a bekecset, meg ha kellett, az új lószerszámot. Egy Bugac-széli bőrös most is fényes lószerszámot kínálgat. — Veszik? Ritka madár már a ló. — Kel azért. Főleg a városiak viszik. — Már falun sincs ló, nemhogy a vámosokban? — Áh, nem lóra megy ez. .. A lakásokba. — dísznek. A falra.. . Emitt egy régi faeke kelt el. Vitték Pestre... Nem tudom... Miből van több az illetőknek, pénzből, vagy. . . ? Az állami ipar, a kereskedelem, biztos tudta, jó előre, hogy a mai vásár már inkább csak augusztusi majális, szórakozás, — nem vásár. .. Nem is nagyon erőltették meg magukat az áru- felhozatallal. Bezzeg a ba- zárosok, a giccs-sátrasok si- serahada ellepte a csárda környékét. A puszta jószágai ijedten menekültek volna a sok gipsz, ökörtől, nyűitől, hupikékre pingált madaraktól. Nagykalapos, csizmás öreg úr pipázgat a pásztormúzeum előtt. Híres számadó — mutatóba. — Mit szól ehhez a sok emberhez, Imre bácsi. — Rontják a pusztát. Többet egy szót se. Hát, ami igaz, az igaz. A vásár harmadik napján olyan a környék, hogy rossz ránézni. Dinnyehéj, sörösüveg, papír, — szóval szemét szemét hátán. De az idill, úgy látszik, mindenhol megél. Füligpiros német legényke tükrös mézeskalács szívet vásárol egy szöszke lánynak. A mézeska- lácsos mester — kihaló szakma kései művelője — negédesen suttogja a lánynak: — Holdtöltekor három éjjel egymás után nézzen bele lelkem ebbe a tükörbe, olyan szép lesz, mint egy királykisasszony. Könnyű ennek a tükörnek, mert nem tudjuk ugyan, hogy a királykisasszonyok mind szépek lennének, de a német fiú arája máris meseszép. . . Homokfutón érkezik egy család. — Vesznek valamit. — Áh, nemigen. Bent szoktunk vásárolni Debrecenben. Innen a tógazdaságból vagyunk. Jobbára azért jöttünk, mert a sógor itt főzi az egyik sátorban a birkatestet. aztán meghívott: ilyet még nem ettetek. — A gyerek nem kap vásárfiát? — Nemigen. Mit? Mindene megvan. Legfeljebb majd kólázik, amennyit akar. Később egy miniatűr karikásostorral a vállán láttam a fiút. A tógazda csak nevetett: — Hiába, no. . . Vér vízzé nem válik. A nagyapja csikós volt. — Hát ő mi akar lenni? — Építették itt Debrecen alatt azt a nagy betonsilót. Hát, azóta beleszelesedett az építkezésekbe. Hogy ő olyan mérnök lesz. .. A körhinta a „juhszélre” került. Üvölt a megafon. szállnak a farmerszoknyák. A hullámvasút mellett a mutatványos bódék. Nyolc céllövölde egy kupacban. Hat forintért puskát kap a szerencsevadász. Az egyik pult előtt hamisítatlan pusztai „kacskaringó”. . . — A honvédségnél kiváló lövő voltam még a tavasszal, ezzel a nyavalyával meg három lépésről egy ökröt se lehetne eltalálni, hogy az a. .. A híres csárdakertben, amelynek porát Petőfi csizmája is felverte, ember ember hátán. — Hozzon két adag húsos palacsintát.. . — Egy tokajit kértem... — Nem sütnének meg egészben egy bárányt... Alkotmány napján még ökröt is sütöttek. Estefelé gazdag esőfelhők zavarták haza a vásározó népet. Állítólag Debrecennél volt a kocsisor eleje, a vége meg a csárdánál. Tömve volt a füredi és a szo- boszlói út is. Vidám ünnep volt. gyerek, felnőtt, mindenki jót játszott, — és ez nagyon fontos. Pihenten jobban megy a munka. — ti — A Budapesti Művészeti Hetek programján Zenei világnap díszhangversennyel A szeptember 27-én kezdődő, immár hagyományos őszi Budapesti Művészeti Hetek ünnepi megnyitójának színhelye az Erkel Színház lesz, ahol az Állami Hangversenyzenekar és a Budapest kórus ad díszhangversenyt Ferencsik János vezényletével. Műsora: a Cantata Profana és a Concerto. Jobban igazodik az igényekhez Új tanterv és rendtartás a dolgozók általánns iskoláiban A művészeti hetek idején 37 hangversenyt rendeznek Budapesten, hazai és külföldi művészeik közreműködésével. Köztük koncertet ad Igor Ojsztrah, a világhírű hegedű- művész és Lamberto Gardel- li, alki a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát, valamint az Állami Hangversenyzenekart vezényli majd. Jelentős esemény lesz október elsején, az UNESCO ugyanis ezt a napot Zenei Világnappá nyilvánította. Ebből az alkalomból Budapest Főváros Tanácsa, valamint a Magyar Zeneművészek Szövetsége védnöksége alatt ünnepi hangversenyt rendeznek a Fővárosi Tanács dísztermében a Jeuneses Musicales Fúvósötös, a Budapest vonóstrió, valamint az idei Liszt—Bartók zongorahangverseny győzteseinek felléptével: a Magyar Tudományos Akadémia Roosewelt téri kongresz- szusi termében pedig az idei nemzetközi versenyeken és feszíti válókon díjat nyert együttesek kórus-koncertje lesz. Számos kiállítás gazdagítja a programot: a Nemzeti Galériában a „Mai magyar grafika és kisplasztika” című tárlat, a Magyar Nemzeti Múzeumban a XIX. század ötvösművészeti remekei. Végül az ünnepi filmbemutatók: Fábry Zoltán „Az ötödik pecsét”, Mészáros Márta „Kilenc hónap” V. országos akvarellbiennálé Egerben, a Gárdonyi Géza Színház üvegcsarnokában pénteken megnyitották a város immár hagyományos rendezvényét, az ötödik országos akvarellbiennálét. A biennálét minden eddiginél szélesebb körben hirdették meg, úgyszólván valamennyi hazai művészt bevontak. Ennek eredményeként 210 alkotó több mint 1200 műve került a zsűri elé, amelynek alapján végül is 83 művész 140 képe kapott helyet a kiállításon, amelynek idei, nagy vívmánya, hogy igen nagy számban szerepelnek fiatal művészek. Ugyanakkor egy állandó kiállítógárda is kezd kibontakozni. A képek szeptember 20-ig tekinthetők meg Egerben. Szeptembertől új taraterv lép életbe a dolgozók általános iskoláiban, s azt fokozatosain, legkésőbb három éven belül minden osztályban és oktatási formában bevezetik. Elsőként a munkástovábbképzést segítő tanfolyamokon, amelyekhez a „mindenki iskolája” rádió és tv-adás is kapcsolódik. Az új alapdokumentum az 1966-ban kiadott tantervet váltja fel, és a tanított tantárgyakban egyenértékű a nappali tagozatok megfelelő tanterveivel. Tartalmában igazodik a felnőttek igényeihez, illetve azokhoz az igényekhez, amelyeket velük szemben a munkahely, a társadalom támaszt. Tartalmában gazdagodik az esti tagozatokon már korábban bevezetett úgynevezett közművelődési program is: szeptembertől lehetővé válik, hogy ezekkel a 48 órás fakultatív művelődési alkalmakkal a más oktatási formákban tanulók is éljenek. A dolgozók általános iskolájának új rendtartása is 1976. szeptember 1-től lép hatályba.
