Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

Emberi Jogaink M ennyi zaj, mennyi fecsegés hangzik el Nyugaton az emberi jogok körül. És mily szép is lenne, ha e va­lóban magasztos fogalmak a valóságban is úgy nyil­vánulnának meg. úgy élnének, mint a törvénytárak ünnepé­lyes szövegeiben, a politikusok szónoklataiban, a kérkedő sajtó­formulákban. a burzsoá sajtó cikkeiben. A ..minden ember szabadnak és egyenlőnek született" gyönyörű gondolatát már megszületése pillanata után hatályon kívül helyezte a való­ság, hiszen például a sokat idézett amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (amely először fogalmazta meg 1776-ban ezeket az elveket és amelyet Marx maga is .,az emberi jogok első nyilatkozataiként üdvözölt, még a rabszolgaságot se helyezte hatályon kívül a maga idejében. Annak az eszmének pedig, mely szerint e célokkal ellentétbe kerülő kormányzási for­mát „a népnek jogában áll megváltoztatni vagy-teljesen meg­semmisíteni", tehát a népek jogának a felkelésre és a forra­dalomra, éppen ott kellett hosszú üldöztetést kiállnia, ahol ezeket a jogokat valakimkor megfogalmazták. A kérdés, mármint az, hogy ki veszi komolyan és ki jut­tatja következetesen érvényre minden jogát a szabadsághoz, méltósághoz és állampolgári egyenlőséghez, változatlan ér­vényű. És változatlan az is, hogy a választ nem a nyilatko­zatok. az ünnepélyes deklarációk adják meg. hanem azok a társadalmi és emberi körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a meghirdetett alapvető jogok érvényesüljenek. Mi szépnek, ünnepélyesnek tartjuk a Magyar Népköztár­saság Alkotmányát, amely megszabja minden polgárának alapvető jogait, szélesebb értelemben természetes emberi jo­gait is. Lehet, hogy vannak más alkotmányok, amelyek még szebb, vagy fennköltebb kifejezéseket találtak az illető or­szág állampolgárai jogainak meghatározására. A kérdés azon­ban mégis az: mennyi valósul meg azokból? Az 1972. évi Országgyűlés, amely módosította a korábbi szövegezést, egyebek között beiktatta paragrafusai közé, hogy ..Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvet­lenül is részt vesznek a közügyek intézésében”. Ugyancsak törvénybe iktatta azt is, hogy „a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona”, minthogy csakis ez utóbbi rend nyithatja meg az ember, minden állampolgár le­hetőségét ahhoz, hogy valóban érdemben, közvetlenül is részt- vegyen mind munkahelyén, mind lakóhelyén a közügyek in­tézésében. Résztvenni, beleszólni, egyenlő állampolgárként befolyást gyakorolni a közügyekre csak olyan társadalomban lehetséges, ahol a tulajdon nem szolgálhatja mások kizsák­mányolásának és elnyomásának céljait. Csak ilyen állam ké­pes garantálni, amit az Alkotmány törvénycikkelyei sorrá ki­mondanak, például azt. hogy ,.A Magyar Népköztársaság vé­di az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és be­tegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket”. Vagy azt, hogy „szervezi és támogatja a társadalom fejlődé­sét előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok, képzettségének és műveltségének állandó növelését”. Az emberi jogok, ugyanis ott kezdődnek, hogy egy társa­dalom túl a nyilatkozatokon, valóban tud-e polgárainak le­hetőséget biztosítani képességei kifejlesztéséhez, hasznosításá­hoz, egyéni céljainak éléréséséhez oly módon, hogy azok ne mások érdekeinek rovására, mások kizsákmányolásával való­suljanak meg. Igen, mi azt mondjuk: minden embernek joga van a szabadsághoz, de olyan szabadsághoz, amely nem fe­nyegeti vagy sérti mások szabadságát. Minden embernek jo­ga van a boldogsághoz, de csak úgy, hogy annak nem má­sok boldogtalansága az ára. Minden embernek élveznie kell az emberi megbecsülés és méltóság érzéseit, de úgy. hogy nem alázhat meg másbkat és nem sérthet méltóságukban másokat. Ezért a szocialista felfogás szerint az emberi sza­badság. méltóság és jog ott kezdődik, hogy az embereknek módjuk legyen és joguk legyen dolgozni: ne váljanak feles­legessé. Módjuk legyen tanulni és művelődni, hogy megért­sék koruk követelményeit, képzettséget szerezzenek, élhesse­nek demokratikus jogaikkal, ne pedig csupán alanyai legye­nek egy fogyasztásra és.politikai manipulációkra berendezett rendszernek. Mindezek valóraváltásához pedig szocialista rendszerben, demokratikus társadalomban nyílik valóban lehetőség. Jászberényben, a Kossuth Tsz szocialista brigádjának vezetője új búzából sütött kenyeret átadta a Hűtőgépgyár egyik brigád­vezetőjének Jó hangulatban, méltó külsőségek között a jól végzett munka örömével köszöntötte hazánk népe szocialista alkot­mányunk születésnapját és mindennapi kenyerünk hagyo­mányos ünnepét. Százezrek vettek részt országszerte a nagy­gyűléseken, szórakoztak vidámvásárokon és népünnepélye­ken, gyönyörködtek a budapesti Duna-parton az esti tűzi­játék ezerszinü villogásában és tízezrek táncoltak az utca­bálokon. Augusztus 20-án Budapes­ten az Országház előtt — sok ezer érdeklődő jelenlétében — megtartották a hagyomá­nyos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola. a Zalka Máté Műszaki Katonai Főiskola a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatói és a Szovjetunió katonai főiskoláin idén vég­zett mérnökok tettek tiszti esküt. Az állami zászló előtt díszőrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadse­regünk új tisztjei, az emelvé­nyen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottjai. Meg­jelent Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Ma­róthy László, a Politikai Bi­zottság tagja, a'KISZ Köz­ponti Bizottság első titkára. Részt vett a tisztavató ün­nepségen a néphadsereg és a társfegyveres testületek több vezetője is. Az ifjú tisztek esküje után Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter mondott beszédet. Az ünnepség az újonnan felava­tott tisztek díszmenetével zá­rult. Ünnepeltek Ajkán, Mátészalkán, Zalaegerszegen Ajkán pénteken tartották meg Veszprém megye köz­ponti alkotmánynapi ünnep­ségét, amelynek szónoka Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára volt. Beszédé­ben többek között hangsú­lyozta: ..Alkotmányunk ün­nepe nem véletlenül esik egybe az államalapító István király ünnepével. Kifejezi, hogy haladó hagyományaink jogos örökösei és egyben leg­hűségesebb ápolói a'dolgozó osztályok. Mátészalkán a korszerű tejporgyár avatásával kezdő­dött az ünnepség, majd. a sporttelepen nagygyűlést ren­deztek. ahol mintegy tízezer dolgozó előtt Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: ered­ményeink forrása a fegyel­mezett. a felelősségteljes, a jól végzett munka. Zalaegerszegen többezres tömeg előtt Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias -Népfront főtitkára mondott beszédet. Szólt arról, hogy: a szocialista hatalom megteremti a fejlődést, a gyors előrehaladás feltétele­it. De ahhoz, hogy ezek a feltételek hasznos tartalom­mal telítődjenek, szükséges. hogy a nép általában egyet­értsen a szocializmussal. Budapesten a mar hagyo­mányos budapesti alkotmány­napi látványosságnak a vízi es légi párádénak több száz­ezer nézője volt. Túrkeve 25 éves szövetkezeti város Az ország első termelőszö­vetkezeti városa 2ö évvel ez­előtt Túrkeve lett. Az évfor­dulóra emlékező, az alkot­mány megalkotásának 27. év­fordulóját köszöntő városi ünnepséget augusztus 20-án délelőtt 10 órakor rendezték a Petőfi téren, amelyet ez al­kalomra fellobogóztak. Az ünnepség 10 órakor zászló- felvonással kezdődött, majd Gyenes Gyula, a Hazafias Népfropt városi bizottságá­nak titkára köszöntötte a megjelenteket: a szövetkeze­tek. az üzemek, az intézmé­nyek. a párt-, állami, társa­dalmi es törne gszevve ze t e k képviselőit, veteránokat, fia­talokat. Köszöntötte az el­(Folytatás a .1. oldalon) Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évf. 198. sí. 1976. aug. 23., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Alkotmányát ünnepelte az ország Tisztavatás, vízi és légi parádé a fővárosban — Nagygyűlések vidéken Színes programok a megyében H a az emberi jogokat nemcsak deklaratív értékük szempontjából, hanem társadalmi konkrétságukban vizsgáljuk, büszkék lehetünk arra, amit eddig is el­értünk és megvalósítottunk, hiszen e jogok kiterjedt létbiz-. tonság, szilárd törvényesség, demokratikus részvétel és hu­mánus társadalmi célok emberhez méltó politikai eszközei út­ján valósulnak meg. Alkotmányunk valóságot tükröz: az em­beri jogok tiszteletére és érvényesítésére alapozott társa­dalom valóságát. R. L. Egy hónap múlva nyílik az őszi BNV Az eddig beérkezett jelent­kezések alapján 29 ország több mint száz kiállítója vesz részt az egy hónap múlva nyíló őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron. Irak ép Mexikó először mutatja be fogyasz­tási cikkeit az őszi BNV-n, s több évi szünet után ismét kiállít Görögország, Hollan­dia, India és Kuba. Az 'őszi vásár legnagyobb külföldi ki­állítója a Szovjetunió. A ma­gyar fogyasztásiciklk ipar új­donságait 400 vállalat mutat­ja be, közülük is a legtöbb könnyűipari vállalat. A vásár szeptember 22—,'i0 között tart nyitva, naponta 10-től 19 óráig. Az őszi BNV első három napján délelőt­tönként szakmai napokat tar­tanak. v­A kőbányai vásárváros őszi kiállításprogramjához tarto­zik még, hogy októberben harmadszor rendezik meg a IIUNGAROKORR nemzetkö­zi korrózió-védelmi kiállítást, negyedszer a BUDATRANS- PACK nemzetközi csomago­lástechnikai • bemutatót és második alkalommal a MI- PEL nemzetközi ipari, elek­tronikai és műszenkiállítást. LEVONTÁK AZ ÁLLAMI ZÁSZLÓT Pénteken délben zenés őr­ségváltás volt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren az Alkotmány ünnepe tiszte­letére felvont Állami Zászló­nál. A váltásról távozó, illetve az arra érkező őrség kölcsö­nös tisztelgés után elhangzóit az őrparancsnokok jelentése, majd az új őrség elfoglalta helyét az Állami Zászló ta­lapzatán. Szombaton délelőtt, ünne­pélyesen. katonai tisztelet- adásai levonták az Állami Zászlót. arrtelv augusztus 20-n. az Alkotmány ünnepe tiszteletére két napon át len­gett az országház előtti Kos­suth Lajos téren. Ugyancsak katonai tiszteletadás köze­pette vonták le a gellérthe­gyi Felszabadulás emlékmű­nél a magyar nemzeti lobo gól és a munkásmozgalom vörös zászlaját. ÉSZT VENDÉG A NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGÉBEN öi napi<i a Néplap vendé­ge volt KonszUinlyin Vladi mirovics Malisén, a „Szov- jetszkaja Esztonia" főszer­kesztőhelyettese. Az észt új­ságíró a megye iparával és mezőgazdaságúival ismerke­dett. Meglátogatta a Tisza- menti Vegyiműveket, a kis­körei vízlépcsőt, a jászberé­nyi Hűtőgépgyárat, azabád- szalóki Lenin Termelőszö­vetkezet. majd augusztus 20-án megtekintette a biida pesti vízi parádét Vendé giink tegnapelőtt visszauta­zott Tallivnba. ahol majd cikkben számol be élményei­ről test vérla púnk olvasóinak. MEGNYÍLT A PANNÓNIA ’76 A siklósi vár kongresszusi termében vasárnap ünne­pélyesen megnyílt a szövet kezeli szakemberek' VII. ta lálkozoja, amelyen a szövet kezeli mozgalom mindhárom ágazatának — a mezőgazda sági. az ipari és a fogyás/, tusi .igazat — képviselői részt vesznek. A „Pannónia '76" elnevezésű szövetkezet- politikai tanácskozást a Tu­dományos Ismerd terjesztő Társulat szervezte és az Or­szágos Szövetkezeti Tanács nyújtott támogatást hozzá. Hazánkban ez a legjelentő­sebb. évröl-évre megismétlő­dő szövetkezeti fórum, ame­lyen a szakemberek a ma­gyar . szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről folytat­nak eszmecserét egymással és a mozgalom vezető képvi­selőivel. A kéthetes tanácskozás alaptémája: az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megvalósítása a szövetkezeti mozgalomban. KÖZMUVELÖDESI KONFERENCIA KECSKEMÉTEN .1 Népinú vetési Intézet Kecskeméten rendezte mega tanító es tanárképző főis­kolák népművelési oktatói­nak 22. nyári konfrondáját. Vasárnap a megyei művelő­dési központban kezdődött meg az egyhetes tanácsko­zás. Plenáris üléseken és csoportos megbeszéléseken vitatják meg a népművelési szakemberképzés és a köz- művelődés időszerű kérdé­séit. EGY MONDATBAN — Sertéshizlaló és feldol­gozd társulást alakított va­sárnap négy Fejér megyei mezőgazdasági termelőszö­vetkezet. és egip fogyasztási szövet kezet. — Hetven középiskolás diák — leendő agrárszak­ember — veil reszt azon az oklato laboron. amelyet augusztus S. és 22-e között a I )cl> iccén i Ágra rtudomá n yi Egyetem felvételi előkészítő bizottsága szervezett Debre­cenben. a fizikai dolgozok szülök tehetséges gyermekei száma ra.

Next

/
Thumbnails
Contents