Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-17 / 194. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. év«. 194. sz. 1976. aug. 17., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kedvetlen túlórázás V- olt egy időszak, amikor az új munkahelyet keresők a feltételekről érdeklődve szinte kivétel nélkül meg­kérdezték: és mi lesz a túlórákkal? A munkaügyisek, a jövendő főnökök fölkészülten várták, mikor bújik ki a szög a zsákból, buzgón és megnyugtatóan bólogattak, hogy nincs mitől tartani, lesz túlóra is bőven. Ez az érv többnyire dön­tőnek bizonyult, a kérdező osztott, szorzott, sebtében kiszá­mította mennyire kerekedik majd a fizetése az ily módon hi­vatalosan is „garantált” túlórákkal, és létrejött az egyezség. Ugyanezek a munkaügyisek és főnökök akkor élték át az újabb nehéz perceket, amikor más alkalommal saját felette­seiknek éppen az ellenkezőjét kellett bizonyítaniuk, mint amivel a belépőket biztatták. Be kellett számolniuk, mit tet­tek a túlórák csökkentése érdekében, kimutatásokkal kellett igazolniuk, hogy az engedélyezett kereteken belül maradtak. Az iparágankénti és népgazdasági összesítés még így is riasztóan festett. A túlórák tömege nem egy vállalatnál már önmagában veszélyeztette a termelés gazdaságosságát. Nép- gazdasági viszonylatban pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy alapvető bajok lehetnek a belső szervezettségben, a munkaidő kihasználásában, ha az eredetileg tervezett idő helyett rendszeresen ilyen nagy mennyiségű „ráadásra” van szükség. A jobb munkaszervezésre, a hatékonyabb gazdálko­dásra ösztönző határozatokat, rendeleteket természetesen nem csupán a túlórák váltották ki. De ezek is szerepet ját­szottak benne, mint irányjelző táblák az útelágazásoknál mutatták, merre lehet továbbmenni, hol kerülünk le a főút­vonalról, a zsákutcáról nem is beszélve. A -Szolnok megyei minisztériumi vállalatoknál 842 ezer, tanácsiaknál 118 ezer, a szövetkezetekben pedig 166 ezer túlórát számoltak el, s fizettek ki a fizikai dolgozóknak az elmúlt év első felében. A szigorú szabályok azóta megtették a maguk hatását, legalábbis túlórák tekintetében. Ez kifeje­ződik abban például, hogy 48 ezerrel csökkent az idén, az év első hat hónapjában a túlórák száma megyei vállalatainknál. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy a csökkentésükre hozott intézkedések hatását egyéb tényezők is fokozzák. A rendele­tek a közepébe találtak egy törvényszerű folyamatnak, ak­kor születtek meg, amikor az embereknek maguknak sem tetszett már a mértéktelen túlmunka. Megengedhették ma­guknak, hogy beleunjanak... Az iparban korábban sem volt titok, hogy az állami vállalatok túlóra-túltengését nem utol­sósorban az állami ipar bérszínvonalának viszonylagos el- maradottsága okozza. A nagyüzemi munkások központi bér­emelése azonban gyökeres fordulatot hozott. Kiegyenlítődtek a különbségek, több lett a fizetés, a korábbi lelkes túlórázók is gondolkozni kezdtek, megéri-e tovább tartani a tempót. Miért legyenek önmaguk ellenségei, miért ne pihenjenek, szórakozzanak szabad idejükben, mint mások? Valóban: miért ne tehetnék? A munkaügyisek ma már akkor sem igen mernek előhozakodni a túlóra-igényekkel, ha tudva-tudják, hogy egyes helyeken mennyire szükség van rájuk. Amilyen szívesen, magától értetődően végeznek társa­dalmi munkát az emberek, olyan kedvetlenül túlóráznak. Persze, ha társadalmi üggyé lesz egy-egy vállalkozás, a helytállásra, a munkásbecsületre hivatkozva, mégiscsak meg­szervezik a nyújtott, vagy külön műszakokat. Idősebbek és fiatalabbak között ez gyakran ellentétet is okoz. A fiatalok nyíltan kimondják, hogy szükségük van a szabad idejükre, nincs az a pénz, amiért túlórázná­nak, az idősebbek pedig, akik ha fáradtan és kedv- telenüi is, de mégis bent maradnak. Ilyenkor joggal úgy érzik, egyedül az ő váilukra nehezedik a tervek teljesítésé­nek felelőssége. Ezek a kedvtelen túlórák kétségkívül kedve­zőbb jelek, mint a korábbiak. De ugyanolyan figyelmeztetőek, és ugyanarra figyelmeztetnek: a szervezettség hiányosságaira, a pontatlanságokra, lazaságokra. Csak éppen a másik oldalról. K. S. Ismerkednek az olvasás „művészetével” Szocialista brigádok olvasótábora Zebegényben Zebegényben, a Szőnyi István emlékmúzeum árnyas fái alatt meg­nyílt a szocialista brigá­dok első olvasótábora, melyen közel száz Szol­nok és Békés megyei vendég - szinte vala­mennyien szocialista brigádok tagjai - is­merkedik egy hétig az olvasás „művészetével”. A vasárnapi ünnepélyes megnyitón Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az olvasótábor résztvevőit. Szólt a művelő­dés fontosságáról. társdBel- mi jelentőségéről, arról, hogy a társadalom gyors ütemű fejlődéséhez minden­kinek rendelkeznie kell a szükséges szakmai és általá­nos műveltséggel, s hogy en­nek megszerzéséhez megfele­lő lehetőségeket kell biztosí­tani. Mint mondotta ilyen lehetőség ez az olvasótábor is, melynek hatása remélhe­tőleg túlterjed majd a részt­vevők szűk körén. A megyei pártbizottság titkára befeje­zésül sok sikert kívánt min­den táborlakónak a zebegé- nyi munkához, s az ennél sokkal nehezebb otthoni fel­adatok megoldásához. A megnyitót vasárnap es­te irodalmi est követte — melyen fellépett Baranyi Fe­renc költő, Czigány György, a Magyar Rádió zenei szer­kesztője és Gyarmati Vera előadóművész is — tegnap reggel pedig a tábor elkezdte „hétköznapi” munkáját. A résztvevők négy olvasó­csoportba osztva író-olvasó találkozókon, vitaesteken vesznek részt, A máris országos érdeklődést kiváltó tábor augusztus 21-én zárja kapuit. Újjáépítették a Tiszomenti Vegyiművek DA-3 nyersfoszfát raktárának födémszerkezetét. Szeptember 15-ig a még hát­ralévő fedési munkálatokkal is elkészülnek. Befejeződött az Intermetall értekezlete Tegnap véget ért az Inter- metall 46. vaskohászati és ipari rendeltetésű másodter- mék-cserével foglalkozó hat­napos budapesti értekezlete. Az értekezleten közzétették az 1976. I. félévi vaskohá­szati szállítások eredményét, amely összesen 1,6 millió tonnát tett ki, míg az ipari rendeltetésű másodtermékek szállításának összterméke több mint három millió ru­bel volt. A delegációk meg­egyeztek a negyedik negyed­évi szállításokban és ponto­sították az 1976. évi termék­csere mennyiségét, továbbá előterjesztették javaslataikat a_z 1977. évre is. Az újabb ja­vaslatokat figyelembe véve az 1976. évi vaskohászati ter­mékcsere összességében eléri a 3,8 millió tonnát, az ipari rendeltetésű másodtermék­csere pedg a 10,5 millió ru­bel értéket. Az értekezlet a barátság és a kölcsönös egyetértés lég­körében zajlott le. Nem csupán a látványosság érdekes Észt komszomolisták és Szolnok negyei klszesek kapcsolatai Kezdetben — évekkel eze­lőtt — Barátság-vonaton ér­keztek a fiatalok Észtország­ba, a több mint fél évtizedes kapcsolat a KISZ és a Kom- szomol között azonban a ba­rátság, az egymás munkájára figyelés újabb és újabb for­máit alakította ki. Természetesen a két if- sági szervezet kapcsolata része a pártok közötti együttműködési szerző­désnek. A mi ifjúsági mozgalmunk rengeteg hasznos tapasztala­tot szerzett eddig is a Lenini Komszomoltól. A Szovjet­unióban például az egyéni feladatvállalások, megbízatá­sok rendszere jóval korábbi, mint nálunk, úgyhogy a KISZ KITÜNTETÉS Ruzicskay György, Mun- kácsy-díjas festőművésznek 80.1 születésnapja alkalmá­ból, több évtizedes művészi munkássága elismeréséül — a Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Érdemes Mű­vésze kitüntető címet ado­mányozta. A kitüntetést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja miniszterelnök-helyettes teg­nap adta át. Jelen volt dr. Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkár, dr. Tóth Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­nek főtitkára. ÉLELMISZER-ÁRUHÁZ NYÍLT VÁCOTT Vác bevásárló központjá­ban, a Széchenyi utcában tegnap élelmiszer ABC-áru- házat nyitottak. Pest megye egyik legnagyobb és legkor­szerűbb kereskedelmi létesít­ménye 33 millió forintos költséggel épült. A kivitele­zők munkáját dicséri, hogy az áruházat a kitűzött határ­időnél két hónappal koráb­ban adták át rendeltetésének. Az 1800 négyzetméter alap- területű üzletben 5 millió fo­rint értékű élelmiszer és ház­tartási vegyicikk árukészlet várja a vásárlókat. ELHUNYT MÓCSY JÁNOS A magyar és a nemzetközi tudományos életet súlyos veszteség érte: Mócsy Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Ál'latorvostudományi Egye­tem Kossuth- és Állami dí­jas nyugalmazott tanszékve­zető tanára, több más ma­gas kitüntetés tulajdonosa, az Állatorvostudományi és a Humboldt Egyetem tiszte­letbeli doktora hétfőn 81 éves korában váratlanul el­hunyt. ELUTAZOTT A SZOVJET ERDÉSZETI KÜLDÖTTSÉG Augusztus 9—16. között szovjet erdészeti küldöttség tartózkodott hazánkban. A küldöttséget B. N. Lukja­nov, az Ukrán SZSZK erdé­szeti minisztere vezette, akit fogadott dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. A szovjet küldöttség elsősorban a fa­fajok és termőhely egymásra hatását s a termőhelytípusok értékelését tanulmányozta. Megismerkedtek az Erdé­szeti Tudományos Intézet munkájával, többek közt el­látogattak a Nyugat-magyar- onszági Fagazdasági Kombi­nátba és a Pilisi Parkerdő Gazdaságba. A látogatás be- fejeztekor aláírt jegyző­könyvben ajánlották g kí­sérleti gépek és eszközök köl­csönös rendelkezésre bocsá­tását a saját viszonyok kö­zötti kipróbálását. A kül­döttség hétfőn elutazott Bu­dapestről. GEODÉZIAI VÁNDORGYŰLÉS A Geodéziai és Kartográ­fiai Egyesület rendezésében háromnapos nemzetközi geo­déziai vándorgyűlés kezdő­dött hétfőn Szombathelyen. A vándorgyűlésen nyolc or­szágból — Ausztriáiból, Bul­gáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelor­szágból, az NDK-ból, Svájc­ból és a Szovjetunióból — és hazánk minden részéből ér­kezett szakemberek összege­zik az eddigi közműfelmérés és térképezés tapasztalatait, tájékoztatják egymást mun­kaijukról, feladataikról és ku­tatási eredményeikről. A tanácskozást dr. Homo- ródi Lajos, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnö­ke nyitotta meg, méltatta a vándorgyűlés jelentőségét. A tanácskozást ma folytatják. EGY MONDATBAN — Wigner Jenő Nobel-dí- jas fizikus, aki a Magyar Tudományos Akadémia meg­hívására egy hetet töltött Magyarországon, vasárnap elutazott hazánkból. — Indonézia nemzeti ün­nepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke táviratban üdvözölte Su­harto tábornokot, az Indo­néz Köztársaság elnökét. 1974. áprilisi határozata előtt már építhetett a Komszomol hagyományaira. A mi körül­ményeinkre „átszabott”, adaptált módszerek, mozgal­mi eredmények eddig jól be­váltak. A Komszomol példá­ja ösztönözte a KlSZ-véd- nökségektől a KlSZ-építke- zésekire való áttérést, vállal­va ezzel még a munkaerő mozgósításét is. Az ösztönző példák között volt egyebek között a Bajkál—Amur va­sút vagy a legfrissebb, az Uszty—Ilimszkben építendő fafeldolgozó kombinát. A két ifjúsági szervezetnek tehát van egymástól tanulni- valója, természetesen a Szol­nok megyeieknek éppúgy, mint az Észtországiaknak. Ez az igény jellemzi a KISZ és a Komszomol delegációinak cseréjét, s az érdeklődésre számot tartó témakör hatá­rozza meg a delegációk össze­tételét. Tavaly például a me­gyénkben járt észtországi if­júsági küldöttség főleg a mi politikai képzési rendszerünk után érdeklődött és tagjai so­kat foglalkoztak ifjúsági tör­vényünkkel. Egyik esztendőben a Komszomol tallinni, a másikban pedig a KISZ Szolnok megyei bizottsá­ga küld néhány tagú de­legációt. Az egy hét alatt megismer­kednek a vendéglátók gazda­sági, kulturális életével, a mozgalmi munkával, a váro­sokkal. Mi például bemutat­tuk a jászberényi Hűtőgép­gyárat, a karcagi Május 1 Tsz-t, a komszomolisták részt vettek az éppen kezdő­dő karcagi ifjúsági köztársa­ság sodró eseményeivel, de megismerkedhettek Buda- p>asttel is. A kapcsolatok másik for­máját jelenti az úttörő- és pi- onircsapatok cseréje: 20—20 tanuló táborozhat a testvér­szervezet vendégeként. A két hét alatt gazdag programot biztosítanak: kulturális és sportműsorok, üzemlátogatás, múzeumok, kiskörei vízlépcső megtekintése, lubickolás a Balatonban, találkozó magyar úttörőkkel. Szolnok megye és Észt­ország között évente van egy csoportcsere. Nálunk az Expressz szervezi, de a járási, városi KISZ- szervezetek segítik. A csoport turista jellegű, de politikai vezető Irányítja, s az utóbbi években egyre inkább sike­rült a programnak politikai tartalmat adni. Tavaly pél­dául az Észországból érkezett csoport találkozott a KISZ- iskolában a megye és Szol­nok ifjúsági mozgalmának vezetőivel, meglátogatták megyénk néhány nagy üze­mét, egyszóval a Balaton, a Hortobágy és Budapest lát­ványosságai mellett kóstolót kaptak Szolnok megye életé­ből is. A kapcsolatok továbbfej­lesztésére több lehetőség is .van. Az egyik: a csereüdül­tetés, mégpedig családok cse­reüdültetése. A másik: Észt­országban. csakúgy, mint Szolnok megyében erős az építőtábor-mozgalom. A KISZ szeretné, ha nyaranta körülbelül 15 középiskolást, szakmunkástanulót küldhet­nének dolgozni egymás tá­boraiba. Októberben amikor a KISZ Szolnok megyei bi­zottságának küldöttsége Tal­lin hba utazik, ezt a két ötle­tet, javaslatot viszi magával. K. L. Ellenfél kerestetik (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents