Szolnok Megyei Néplap, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-17 / 194. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. év«. 194. sz. 1976. aug. 17., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kedvetlen túlórázás V- olt egy időszak, amikor az új munkahelyet keresők a feltételekről érdeklődve szinte kivétel nélkül megkérdezték: és mi lesz a túlórákkal? A munkaügyisek, a jövendő főnökök fölkészülten várták, mikor bújik ki a szög a zsákból, buzgón és megnyugtatóan bólogattak, hogy nincs mitől tartani, lesz túlóra is bőven. Ez az érv többnyire döntőnek bizonyult, a kérdező osztott, szorzott, sebtében kiszámította mennyire kerekedik majd a fizetése az ily módon hivatalosan is „garantált” túlórákkal, és létrejött az egyezség. Ugyanezek a munkaügyisek és főnökök akkor élték át az újabb nehéz perceket, amikor más alkalommal saját feletteseiknek éppen az ellenkezőjét kellett bizonyítaniuk, mint amivel a belépőket biztatták. Be kellett számolniuk, mit tettek a túlórák csökkentése érdekében, kimutatásokkal kellett igazolniuk, hogy az engedélyezett kereteken belül maradtak. Az iparágankénti és népgazdasági összesítés még így is riasztóan festett. A túlórák tömege nem egy vállalatnál már önmagában veszélyeztette a termelés gazdaságosságát. Nép- gazdasági viszonylatban pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy alapvető bajok lehetnek a belső szervezettségben, a munkaidő kihasználásában, ha az eredetileg tervezett idő helyett rendszeresen ilyen nagy mennyiségű „ráadásra” van szükség. A jobb munkaszervezésre, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönző határozatokat, rendeleteket természetesen nem csupán a túlórák váltották ki. De ezek is szerepet játszottak benne, mint irányjelző táblák az útelágazásoknál mutatták, merre lehet továbbmenni, hol kerülünk le a főútvonalról, a zsákutcáról nem is beszélve. A -Szolnok megyei minisztériumi vállalatoknál 842 ezer, tanácsiaknál 118 ezer, a szövetkezetekben pedig 166 ezer túlórát számoltak el, s fizettek ki a fizikai dolgozóknak az elmúlt év első felében. A szigorú szabályok azóta megtették a maguk hatását, legalábbis túlórák tekintetében. Ez kifejeződik abban például, hogy 48 ezerrel csökkent az idén, az év első hat hónapjában a túlórák száma megyei vállalatainknál. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy a csökkentésükre hozott intézkedések hatását egyéb tényezők is fokozzák. A rendeletek a közepébe találtak egy törvényszerű folyamatnak, akkor születtek meg, amikor az embereknek maguknak sem tetszett már a mértéktelen túlmunka. Megengedhették maguknak, hogy beleunjanak... Az iparban korábban sem volt titok, hogy az állami vállalatok túlóra-túltengését nem utolsósorban az állami ipar bérszínvonalának viszonylagos el- maradottsága okozza. A nagyüzemi munkások központi béremelése azonban gyökeres fordulatot hozott. Kiegyenlítődtek a különbségek, több lett a fizetés, a korábbi lelkes túlórázók is gondolkozni kezdtek, megéri-e tovább tartani a tempót. Miért legyenek önmaguk ellenségei, miért ne pihenjenek, szórakozzanak szabad idejükben, mint mások? Valóban: miért ne tehetnék? A munkaügyisek ma már akkor sem igen mernek előhozakodni a túlóra-igényekkel, ha tudva-tudják, hogy egyes helyeken mennyire szükség van rájuk. Amilyen szívesen, magától értetődően végeznek társadalmi munkát az emberek, olyan kedvetlenül túlóráznak. Persze, ha társadalmi üggyé lesz egy-egy vállalkozás, a helytállásra, a munkásbecsületre hivatkozva, mégiscsak megszervezik a nyújtott, vagy külön műszakokat. Idősebbek és fiatalabbak között ez gyakran ellentétet is okoz. A fiatalok nyíltan kimondják, hogy szükségük van a szabad idejükre, nincs az a pénz, amiért túlóráznának, az idősebbek pedig, akik ha fáradtan és kedv- telenüi is, de mégis bent maradnak. Ilyenkor joggal úgy érzik, egyedül az ő váilukra nehezedik a tervek teljesítésének felelőssége. Ezek a kedvtelen túlórák kétségkívül kedvezőbb jelek, mint a korábbiak. De ugyanolyan figyelmeztetőek, és ugyanarra figyelmeztetnek: a szervezettség hiányosságaira, a pontatlanságokra, lazaságokra. Csak éppen a másik oldalról. K. S. Ismerkednek az olvasás „művészetével” Szocialista brigádok olvasótábora Zebegényben Zebegényben, a Szőnyi István emlékmúzeum árnyas fái alatt megnyílt a szocialista brigádok első olvasótábora, melyen közel száz Szolnok és Békés megyei vendég - szinte valamennyien szocialista brigádok tagjai - ismerkedik egy hétig az olvasás „művészetével”. A vasárnapi ünnepélyes megnyitón Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az olvasótábor résztvevőit. Szólt a művelődés fontosságáról. társdBel- mi jelentőségéről, arról, hogy a társadalom gyors ütemű fejlődéséhez mindenkinek rendelkeznie kell a szükséges szakmai és általános műveltséggel, s hogy ennek megszerzéséhez megfelelő lehetőségeket kell biztosítani. Mint mondotta ilyen lehetőség ez az olvasótábor is, melynek hatása remélhetőleg túlterjed majd a résztvevők szűk körén. A megyei pártbizottság titkára befejezésül sok sikert kívánt minden táborlakónak a zebegé- nyi munkához, s az ennél sokkal nehezebb otthoni feladatok megoldásához. A megnyitót vasárnap este irodalmi est követte — melyen fellépett Baranyi Ferenc költő, Czigány György, a Magyar Rádió zenei szerkesztője és Gyarmati Vera előadóművész is — tegnap reggel pedig a tábor elkezdte „hétköznapi” munkáját. A résztvevők négy olvasócsoportba osztva író-olvasó találkozókon, vitaesteken vesznek részt, A máris országos érdeklődést kiváltó tábor augusztus 21-én zárja kapuit. Újjáépítették a Tiszomenti Vegyiművek DA-3 nyersfoszfát raktárának födémszerkezetét. Szeptember 15-ig a még hátralévő fedési munkálatokkal is elkészülnek. Befejeződött az Intermetall értekezlete Tegnap véget ért az Inter- metall 46. vaskohászati és ipari rendeltetésű másodter- mék-cserével foglalkozó hatnapos budapesti értekezlete. Az értekezleten közzétették az 1976. I. félévi vaskohászati szállítások eredményét, amely összesen 1,6 millió tonnát tett ki, míg az ipari rendeltetésű másodtermékek szállításának összterméke több mint három millió rubel volt. A delegációk megegyeztek a negyedik negyedévi szállításokban és pontosították az 1976. évi termékcsere mennyiségét, továbbá előterjesztették javaslataikat a_z 1977. évre is. Az újabb javaslatokat figyelembe véve az 1976. évi vaskohászati termékcsere összességében eléri a 3,8 millió tonnát, az ipari rendeltetésű másodtermékcsere pedg a 10,5 millió rubel értéket. Az értekezlet a barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében zajlott le. Nem csupán a látványosság érdekes Észt komszomolisták és Szolnok negyei klszesek kapcsolatai Kezdetben — évekkel ezelőtt — Barátság-vonaton érkeztek a fiatalok Észtországba, a több mint fél évtizedes kapcsolat a KISZ és a Kom- szomol között azonban a barátság, az egymás munkájára figyelés újabb és újabb formáit alakította ki. Természetesen a két if- sági szervezet kapcsolata része a pártok közötti együttműködési szerződésnek. A mi ifjúsági mozgalmunk rengeteg hasznos tapasztalatot szerzett eddig is a Lenini Komszomoltól. A Szovjetunióban például az egyéni feladatvállalások, megbízatások rendszere jóval korábbi, mint nálunk, úgyhogy a KISZ KITÜNTETÉS Ruzicskay György, Mun- kácsy-díjas festőművésznek 80.1 születésnapja alkalmából, több évtizedes művészi munkássága elismeréséül — a Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet adományozta. A kitüntetést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja miniszterelnök-helyettes tegnap adta át. Jelen volt dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár, dr. Tóth Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára. ÉLELMISZER-ÁRUHÁZ NYÍLT VÁCOTT Vác bevásárló központjában, a Széchenyi utcában tegnap élelmiszer ABC-áru- házat nyitottak. Pest megye egyik legnagyobb és legkorszerűbb kereskedelmi létesítménye 33 millió forintos költséggel épült. A kivitelezők munkáját dicséri, hogy az áruházat a kitűzött határidőnél két hónappal korábban adták át rendeltetésének. Az 1800 négyzetméter alap- területű üzletben 5 millió forint értékű élelmiszer és háztartási vegyicikk árukészlet várja a vásárlókat. ELHUNYT MÓCSY JÁNOS A magyar és a nemzetközi tudományos életet súlyos veszteség érte: Mócsy János, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Ál'latorvostudományi Egyetem Kossuth- és Állami díjas nyugalmazott tanszékvezető tanára, több más magas kitüntetés tulajdonosa, az Állatorvostudományi és a Humboldt Egyetem tiszteletbeli doktora hétfőn 81 éves korában váratlanul elhunyt. ELUTAZOTT A SZOVJET ERDÉSZETI KÜLDÖTTSÉG Augusztus 9—16. között szovjet erdészeti küldöttség tartózkodott hazánkban. A küldöttséget B. N. Lukjanov, az Ukrán SZSZK erdészeti minisztere vezette, akit fogadott dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. A szovjet küldöttség elsősorban a fafajok és termőhely egymásra hatását s a termőhelytípusok értékelését tanulmányozta. Megismerkedtek az Erdészeti Tudományos Intézet munkájával, többek közt ellátogattak a Nyugat-magyar- onszági Fagazdasági Kombinátba és a Pilisi Parkerdő Gazdaságba. A látogatás be- fejeztekor aláírt jegyzőkönyvben ajánlották g kísérleti gépek és eszközök kölcsönös rendelkezésre bocsátását a saját viszonyok közötti kipróbálását. A küldöttség hétfőn elutazott Budapestről. GEODÉZIAI VÁNDORGYŰLÉS A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület rendezésében háromnapos nemzetközi geodéziai vándorgyűlés kezdődött hétfőn Szombathelyen. A vándorgyűlésen nyolc országból — Ausztriáiból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-ból, Svájcból és a Szovjetunióból — és hazánk minden részéből érkezett szakemberek összegezik az eddigi közműfelmérés és térképezés tapasztalatait, tájékoztatják egymást munkaijukról, feladataikról és kutatási eredményeikről. A tanácskozást dr. Homo- ródi Lajos, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnöke nyitotta meg, méltatta a vándorgyűlés jelentőségét. A tanácskozást ma folytatják. EGY MONDATBAN — Wigner Jenő Nobel-dí- jas fizikus, aki a Magyar Tudományos Akadémia meghívására egy hetet töltött Magyarországon, vasárnap elutazott hazánkból. — Indonézia nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Suharto tábornokot, az Indonéz Köztársaság elnökét. 1974. áprilisi határozata előtt már építhetett a Komszomol hagyományaira. A mi körülményeinkre „átszabott”, adaptált módszerek, mozgalmi eredmények eddig jól beváltak. A Komszomol példája ösztönözte a KlSZ-véd- nökségektől a KlSZ-építke- zésekire való áttérést, vállalva ezzel még a munkaerő mozgósításét is. Az ösztönző példák között volt egyebek között a Bajkál—Amur vasút vagy a legfrissebb, az Uszty—Ilimszkben építendő fafeldolgozó kombinát. A két ifjúsági szervezetnek tehát van egymástól tanulni- valója, természetesen a Szolnok megyeieknek éppúgy, mint az Észtországiaknak. Ez az igény jellemzi a KISZ és a Komszomol delegációinak cseréjét, s az érdeklődésre számot tartó témakör határozza meg a delegációk összetételét. Tavaly például a megyénkben járt észtországi ifjúsági küldöttség főleg a mi politikai képzési rendszerünk után érdeklődött és tagjai sokat foglalkoztak ifjúsági törvényünkkel. Egyik esztendőben a Komszomol tallinni, a másikban pedig a KISZ Szolnok megyei bizottsága küld néhány tagú delegációt. Az egy hét alatt megismerkednek a vendéglátók gazdasági, kulturális életével, a mozgalmi munkával, a városokkal. Mi például bemutattuk a jászberényi Hűtőgépgyárat, a karcagi Május 1 Tsz-t, a komszomolisták részt vettek az éppen kezdődő karcagi ifjúsági köztársaság sodró eseményeivel, de megismerkedhettek Buda- p>asttel is. A kapcsolatok másik formáját jelenti az úttörő- és pi- onircsapatok cseréje: 20—20 tanuló táborozhat a testvérszervezet vendégeként. A két hét alatt gazdag programot biztosítanak: kulturális és sportműsorok, üzemlátogatás, múzeumok, kiskörei vízlépcső megtekintése, lubickolás a Balatonban, találkozó magyar úttörőkkel. Szolnok megye és Észtország között évente van egy csoportcsere. Nálunk az Expressz szervezi, de a járási, városi KISZ- szervezetek segítik. A csoport turista jellegű, de politikai vezető Irányítja, s az utóbbi években egyre inkább sikerült a programnak politikai tartalmat adni. Tavaly például az Észországból érkezett csoport találkozott a KISZ- iskolában a megye és Szolnok ifjúsági mozgalmának vezetőivel, meglátogatták megyénk néhány nagy üzemét, egyszóval a Balaton, a Hortobágy és Budapest látványosságai mellett kóstolót kaptak Szolnok megye életéből is. A kapcsolatok továbbfejlesztésére több lehetőség is .van. Az egyik: a csereüdültetés, mégpedig családok csereüdültetése. A másik: Észtországban. csakúgy, mint Szolnok megyében erős az építőtábor-mozgalom. A KISZ szeretné, ha nyaranta körülbelül 15 középiskolást, szakmunkástanulót küldhetnének dolgozni egymás táboraiba. Októberben amikor a KISZ Szolnok megyei bizottságának küldöttsége Tallin hba utazik, ezt a két ötletet, javaslatot viszi magával. K. L. Ellenfél kerestetik (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)
