Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

1976. július 15. SZOLNOK MEGYEI ^NÉPLAP 3 Nem élnek a Hűségekkel Szakmunkásképzés az ipari szövetkezetekben Az ipari szövetkezetek be­rendezéseinek korszerűsítése, a szakemberek utánpótlása egyaránt megköveteli, hogy nagy gondot fordítsanak a szövetkezetek a szakmunkás- tanulói képzésre. A megyei szövetséghez tartozó 45 szö­vetkezet közül 41 foglalkozik vele, tavaly nyolcszázhetven- kilenc tanulót képeztek. A tapasztalat szerint az in­tézetek elsősorban azoknak a szövetkezeteknek biztosíta­nak tanulókat, amelyek a tanterveknek megfelelő szak­mai képzésben részesítik őket. A most zárult tanévben bizonyos fokig növekedett a tanműhelyi, illetve csoportos oktatást megvalósító szövet­kezetek száma. Tanműhelyi oktatás 9, csoportos pedig 3 építőipari szövetkezetben van. Elgondolkoztató, hogy évente a végzett szakmun­kástanulók 32—39 százaiéira hagyja ott a szövetkezeteket, — pedig szükség volna rá­juk. Kézenfekvő, hqgy már a tanulmányi idő alatt töb­bet kellene velük foglalkozni a gazdasági vezetőknek, ha meg akarják nyerni őket szö­vetkezetük számára. Erre két lehetőség is adódik, nevezete­sen az ösztöndíjrendszer ki­szélesítése és a teljesítmény­bér szélesebb körű alkalma­zása. Az ipari szövetkezetek szakmunkástanulóinak 32 százaléka kap ösztöndíjat, mégpedig egységesen havi 250 forintot. Kivételt képez­nek a „nehezen beiskolázha­tó',’ szakmák, melyekben az ösztöndíj 250 forinttól ötszá­zig terjed. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a képzési idő utolsó félévében a tanuló­kat teljesítménybérben fog­lalkoztassák. A gyakorlati ta­pasztalatok is azt igazolják, hogy teljesítményük a kép­zési idő utolsó szakaszában megközelíti, nagyon sok eset­ben el is éri a szakmunká­sok szintjét. Lehetséges és a j tanulók számára kedvező r volna tehát, hogy már a vég­bizonyítvány megszerzése előtt a szakmunkásokkal azo­nos körülmények között fog­lalkoztassák legjobbjaikat. Mindennek ellenére csupán harminckilenc tanulót foglal­koztatnak a szövetkezetek a munkaviszonyban állókkal azonos módon. Tény, hogy az ipari szövet­kezetek többsége nem hasz­nál ki minden lehetőséget a szakmunkástanulók létszá­mának növelésére. A közép­iskolákkal például alig-alig tartanak rendszeres kaipcso- latot. Az általános iskolákkal; már jobb a kapcsolat. A'most' ' zárult tanévben például 531 üzemlátogatást szerveztek is-j kolásoknak. A szakmunkástanuló kép-; zéssel a KISZÖV elnöksége f is foglalkozott. Célszerűnek/ tartotta többek között, hogvj a végzősökkel úgy törődjenek/ a szocialista brigádok, hogy azok a szakmunkásvizsgái után se hagyják ott\a szövet-’ kezeteket. Ugyanezt’,kérték at szövetkezeti bizottságoktól ésí a KISZ-szervezetektől. Persze, hiábavaló a baráti,/ marasztaló szó, ha a fiatalo/íj már a képzés időszakában elé-; gedeílenkednek. a körűimé-;; nyekkel. Ezért helyeselhető, j hogy a megyei szakmusnkás-; képzési alapból történő jattá-; tás felhasználásával kétripa-f ri szövetkezet a szakmunkás-1 képző intézettel közösen-építi tanműhelyt. A tanulók lét- I számának növelése melletti egyébként csak a korszerűi gyakorlati képzés enyhíthet! az ipari szövetkezetek szak-| ember gondjain. » ÚvodaStitaftés ^ társadalmi / összefogással A gyermbkekt óvodai elhe­lyezése iránti igény az iparo-. sodó Jászátrokszálláson is- gyors ütemben , nő, gyonsab-í ban, mint %/az$óvodai / helyek j száma. A nagyközségi tanács évek/ óta törekszik/ a gortdok meg- / szüntetésére, f Azt tette azt idén is, amikor elhatározta;/ • bővíti a Kosruth úti (közpon- jti) óvodát. Ä bővítésre ázom--1 ban mindössze 200 ezer /‘fo­rintja volt. ^Ezért a legfőbb munkáskezet igénylő Hűtő­gépgyár segítségét kérte az építkezéshez, ugyanakkor felhívással fordult a í szoci­alista brigádokhoz is. A Hűtőgépgyár félmillió ( forinttal járplt hozzá* az óvo-j da bővítéséhez. Válaszoltak a szocialista! brigádok is: a' felhívásra a nagyközségben/ dolgozó 83 brigád, mintegy/ 300 ezer forint/ értékű társa-, dalmi munkátfajánlottífel. , Az eddig' ötven személyes óvoda új épületszárnj?at'kap. Ezzel újabb ötvpn gyerek •számára teremtiki meg a ké­nyelmes óvodai% elhelyezés feltételeit KEB-vizsgálat a tiszafüredi járásban A tiszafüredi Járásban, az utóbbi években végbement gazdasági fejlődés következ­tében, növekedett a lakosság foglalkoztatottsága. Ez a nö­vekedés megköveteli, hogy az óvodás — és az iskoláskorú gyermekek számára a község - ben napközi otthonok mű­ködjenek. Napközi otthonos óvoda a járás minden tele­pülésén van, általános isko­lai napközi csak Tiszagyen- dán, Tomajmonostorán és Tiszaigaron nincs. Milyen kö­rülmények közt, milyen szín­vonalon dolgoznak ezek az Intézmények? Erre a kérdés­re keresett választ a tanév utolsó hónapjaiban lezajlott N EB-vizsgálat, amelynek ta­pasztalatait a közelmúltban összegezték a tiszafüredi já­rási NEB munkatársai, akti­vál.--­- .. .. !**»•*-~ A vizsgálat az Intézmények személyi feltételeit illetően megállapította, hogy magas, 30 százalékos a képesítés nél­küli óvónők és 25 százalékos az általános iskolai napközis nevelők arányszáma Tiszafüreden és Abádszaló­kon az igényekhez képest ki­csi az óvodák befogadó ké­pessége. A legtöbb helyen az iskolai napközik is zsúfoltak. Négy településen: Tiszafü­reden, Abádszalokon, Tisza- örsön és Tiszaszőlősön kü­lön. alaposan megnézték a népi ellehőrök a gyermekin­tézmények állapotát, fölsze­reltségét. Vegyes eredménye­ket rögzítettek a vizsgálati jegyzetekben: a foglalkoztató termek berendezését, fölsze­relését mindenhol otthonos­nak ítélték, de ugyanakkor egészségügyi, vagy a zsúfolt­ságból fakadó hibákra is akadtak mindenütt. Néhány helyen — elsősorban a nagy­községekben — nem kielégítő a konyhák kapacitása, fölsze­reltsége, gépesítettsége. A tapasztalt hiányosságok mielőbbi megszüntetésére — ahol mód van rá, a szeptem­beri tanévkezdésig — a járá­si NEB nyomatékosan felhív- ta a községi tanácsok figyel­mét. pákától a vonat,rö­“■ piti a 20 eszten­dős Császár Józsefet Szobiakra ... G-nesche Berthold szól a feleségé­nek : pihenjünk meg, fá­radt vagyok. Hazafelé tartanak Bulgáriából, a tenger, a hegyeik emlé­kével ... — Altkor hát Szolnok! — egyezett meg An és Will Dämmers. A DAF röpül, az idő jó, a ma­gyarok vidám emberek, tarará, tarará... Miért ne dúdolnánk? Igen, igen, itt jobbra, erre lesz a kempingtábor. Tiszaligst; paradicsom Boros Balázsné ágyneműt cipel, Keresztúri Miklósné gondnok intézkedik, ideges­kedik, hiszen az újabb tur­nust hozó autóbusz valahol karambolozott, nem tudja mi van a katowicei bányászok­kal, s közben kiadni sátor­helyt, faházat, mosolyogni, nyugtatni a moßt hazakészü­lő lengyel bányászokat... — Szeretnék sátrat bérel­ni. — Csak sátorhelyünk van. — Akkor szedjük a sátor­fánkat? — Dehogy! Akad faház is. Ketten vannak? Egy éjszká- ra 65 forint. ( Szétnézünk a tiszaligeti kempingtáborban, kezünkben röpke statisztika: jelenleg van 34 nyugati vendég, 7 jugoszláv, 144 szocialista or­szágból érkezett, valamint 6 magyar. Griesche Berthold és fele­sége pihen. Elégedettek a kempinggel. Keks, a csinoska kis len­gyel kutya barátságosan vak­kan tot t, megrázta szürke fe­jét: ő nem válaszol, majd a gazda. A gazdája, Henryk Lewicki szívesen mesélt út- j ükről. Szabadságuk husza­dik napját tpltik Szolnokon, nagy körút van mögöttük: Románia, Bulgária, Törökor­szág, Görögország. Bulgária, Jugoszlávia. A klímaberen­dezésekkel foglalkozó varsói mérnök és felesége, no meg Marzeva nevű leányuk ösz- szecsomagolták holmijukat, előkerítették a taplószáraz avarban bogarászó Keleset, s irány Debrecen, Miskolc ... Boros Balázsné jön, „intéz­kedne a tisztaság ügyében”, azaz kitakarítja a faházakat, s ha ilyesmit kell csinálni, elég sok az a 48 faház, főleg neki, hiszen mint nyugdíjas dolgozik a kempingtáborban, de jól végezheti áprilisban elkezdett munkáját, hiszen már májusban jutalmat ka­pott. Jön-megy, sürgölődik, s hozzánk is mindig van né­hány kedves szava. Kempingezők — középdunántúli Szénbá- d' záteszi még, hogy csak ő ta­nyák ajkai bányája. Császár Jpzsef, villanyszerelő — így mutatkozik be a hosszűhajú fiatalember. — Egyedül? — Egyelőre. Tegnap este Jöttem, de annyit már lát­tam, hogy sok szép lány van itt. — Csak a. lányok miatt jött? — Nem. Ezen a vidéken rqég sohasgpi. voltam, ezért tojtok itt öt: napot. „Jó itt, s a •Balcsihoz képest olcsó is. Még a Hajdúságot kell -fel­fedeznem. hogy valamennyi­re ismerjem az országot. A Tiszaligetben jól érzem ma­gam: este klassz discó volt itt az Expressz táborban, most pedig készülök a strandra. — Nem eléggé nyugodt ez a hely — vélekedett An és Will Dämmers, a holland há­zaspár. — Igaz, fáradtaié vol­tunk, de túl hangosnak tűnt itt a szomszédban rendezett discó. Szerintünk ez nem első kategóriájú kemping. Sátor, kempingbútorok, gáz­főző, DAF. Will ott techni­kus, ahol autóját gyártották: Doome’ s Automobiel Fab- riek. An, a felesége, admi­nisztrátor a Híd, Vízműépí­tési és Közlekedési Miniszté­rium panaszirodáján. Ein- thowenben laknak ... — Persze, a futballcsapat! — csap a homlokára az új­ságíró a városnév hallatán. Willnek felcsillan a szeme, megérti, megered a nyelve: egy hónapot töltenek hazánk­ban, bebarangolják, szeret­nék alaposan megismerni, mint tavaly Csehszlovákiát. A főközlekedési utak jók, a kisebbek rosszak — magya­rázza. Szolnokról Mezőtúrra mennek a fazekasokhoz, on­nan Karcagra, az ottani vi­lághírű mesterekhez És szó esik Budapestről, az Operá­ról, ahol két előadást láttak, a magyarok kedvességéről, s arról, hogy elégedetten men­nek haza. Szolnoknak híre van Kukások jöAnek, egyik tartály szemét a másik után tűnik el a hatalmas kocsi gyomrában. Tiszta a tábor. Tegnao jött, s három hétig lesz itt Barloyits József, ide­genbe szakadt hazánkfia. Még a háború előtt ment ki Linzbe tanulni, s kint ragadt. A felesége német, fia nem tud magyarul.,ö maga Stutt­gartban gépkezelő egy építő vállalatnál. Most éppen ro­konlátogatáson van hazánk­ban. Barátjával Fritz Wer­ner autószerelő mesterrel fürdeni mennek. Frits hoz­,‘kik a kempingben, parlovits a rokonoknál alszik. I — Erős a paprika — pa­li naszkodnak a katowicei ven­dégek. Két hétig nyaraltak C nálunk, hatvanötén vannak. Mi olyan „igazi" bányászo­kat kerestünk, de azok mind a strandon voltak. Valente Bujala azonban készségesen elmeséli, hogy az IBUSZ-szal szerződése van a katowicei bányának, úgyhogy. Szolnok­nak híre van náluk. 'Szolnok tetszik, az idő remek. A szomszédvárban „Üdvözletemet küldöm, a tábor klassz, csak éjjel elég hideg van. Csók: Gyöngyi.” Csat Gyöngyi ügyeletes az Expressz táborban, de né­hány percet szakított arra, hogy egy képeslapra néhány sort kanyarítson, s föladja szülei címére. Addig a másik ügyeletes dunaújvárosi lány, Huszár Gizella takarít, ge­reblyézi a tábort. Három fiú érkezik, a lányok földijei, ők is az acélszerkezeti szak­középiskolába járnak. Itt pedig az Aranylakatban ebé­déinek. — Diétásoknak jó. — így Czeha József. — Kevés. Nekünk. — teszi hozzá Grénus Géza. — Ehhez tudni kell, hogy mi „bélpoklosak” vagyunk. — nevet Bíró Zsolt. Pingobngcsata Tarjányi Erzsébettel, közben „nyilat­kozik”. — Szerva ott. Szóval admi­nisztrátor vagyok a kultúros irodában, no meg vöröske­resztes nővérke, orvoslom a bibis ujiakat. elvágott lába­kat. . . öt n*’ll ide. szerva itt. . . Egyébként, civilben, a közgáz szakközépbe járok Szolnokon. Ebben a táborban R0 sátor van, 300 gverek, klassz a hangulat... Nyolc három ide ... Fél hétkor éb­resztő, reggeli torna, kaja, utána uszoda, vagy városné­zés, ilyenkor vetélkedő a 900 éves Szolnokról, sportfoglal­kozások, a tábor rendelkezé­sére áll az MTE oólya ... Ti­zenöt hat ide ... Hetente két­szer van discó. ma délután a Vígszínház művészei adnak műsort, szabadtéri mozi is van. most az Ostromállariot című filmet vetítik majd .. Tizenkilenc tizenegy ide, szervacsere . . . Hogyan ? Ja. itt a táborban is szokott ostromállaoot lenni, néhány szolnoki fiú szíveskedik, be­másznak a táborba, úgy Imii őket „visszaverni".. . Hu­szonegy. tizenöt, nyertem. Hű, de meleg van! Igazi kemping-idő! Körmendi Lajos Kevesebb papírt! PnHóf bontott a terület I «idilli vezető pártfunk- cionáriusa, amikor beléptem hozzá, s láttam, elkomoruló arccal válogat a súlyra i:; te-' kintélyes borítékok halma­zában. Ez a MESZÖV-től .jött, emez a MTESZ-tőJ, a \ sokpecsétes a tanácstól, sz­itán az egyetem rektori hi­vatalától, néhány pedig or­szágos főhatóságtól. Hogy mit tartalmaznak? Mint ren­desen: tájékoztatókat, össze­foglalókat, jelentéseket, ter­vezeteket. Számoszlo-pokkal, ■kimutatásokkal, vita-jegyző­könyvekkel. S ki győzné fel­sorolni, mennyi érkezik egy­két hét alatt! Hát még elol­vasni, érdemben tanulmá­nyozni ókét, véleményt for­málni róluk, megjegyezni, esetleg megvitatni, ami szük­séges. Áradatként hömpölyög felfelé is, lefelé is az iratfo­lyam, s egy valamire való tájékoztató anyag ném is ad­ja 20—30 oldalnál alább. Tudom magam is. Nevem véletlenül felkerült és rajta is maradt egy megyei taná­csi elosztólistán, s azóta is kapom a vaskos csomago­kat. A legutóbbiban negy­venkét oldal volt csupán a napirendi előterjesztések anyaga, s még mellékelve1 hozzá egy 14 oldalas jelen­tés, a megyei Földhivatal munkájáról, annak nyilván­tartási tapasztalatairól. S ez még csak nem is a rekord, mert a legnagyobbak a fél­száz oldalt is meghaladják. Néhány hónapja egv kis faluban jártam, a tanácsel­nökkel volt dolgom, aki be­szélgetés közben egyre sű­rűbben nillangatott órájára. Aztán kifakadt. Most éppen egy tűzrendészeti bizottsági ülésre várták, ahol ott lesz a tsz-elnök, az iskolaigazga­tó és még jónéhány vezető. Aztán egy állategészségügyi értekezlet lesz, ahol nagyjá­ból ugyanazok lesznek jelen. Az előterjesztések pedig ott lapulnak degeszre tömött ak­tatáskájában, de őszintén megmondja: még belepillan­tani se volt ideje. Jó, ha el­olvassa azokat, amelyeket alá kell írnia és felfelé kül­denie. Azon a héten egyéb­ként a kilencedik bizottsági ülés lesz, amelyen részt vesz. íny állunk valahogy *9J a közigazgatás­ban. s így a vállalati gazdál­kodás területén. így szinte mindenütt, ahol őrölnek a hivatalok malmai, és végter­mékük, a papír folyamban áramlik felfelé és lefelé. Időnként vannak nagyobb csapolások, mint például a tanácstörvény megszületése, és a közigazgatási munka át­szervezése után. Elzárnak jónéhány eret. de aztán el­telik néhány hónap, néhány év, és ismét szinte ott va­gyunk a papíráradattal, ahol azelőtt. TV-ben látjuk, és rá­dióban is hallgatjuk, hogy olykor legegyszerűbbnek lát­szó ügyekben, mint például néhányszáz forintos szociális segély kiutalásában, milyen bonyolult előírások vannak, s kérdőívek számtalan rova­tát kell kitöltenie az amúgy - is nehezen eligazodó idős em­bernek, amíg érdemi intéz­kedésre sor kerülhet. Mindezeket a bürokrácia megátalkodott konoksága és vasfejűsége teremtené? Ré­gen tudjuk, hogy igen is meg nem is. Van konokság is és vasfejűség — pontosab­ban szólva egy rossz hivatali magatartásra hangoltság, többnyire az egyéntől füg­gően — ez sem lebecsülendő dolog. Ám valóban vannak más, komoly, objektív okok, amelyek szívós felderítése, kiküszöbölése, megváltoztatá­sa sokkal-sokkal nehezebb, mint a körülményesedő tiszti- viselőt gyorsaságra, egysze­rűségre és ’ó belátásra bírni. Egész adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszerünk korszerűsítésre szorul, mind technikai értelembefi, mind pedig a követelményrendszer tekintetében. A velük össze­függő jogszabályok, előírások is egyszerűsítést kívánnak. Méltatlan és igazságtalan dolog tehát lebürokratázni olyan derék közhivatali vagy gazdasági adminisztrációban dolgozó embert, akit érvé­nyes utasítások és előírások köteleznek ilyen és ilyen adatszolgáltatásra. A bürok­rata ott kezdődik, ahol az ember érzéketlenné lesz mindenféle emberi viszony­lattal szemben, s ha lehet, még avörülményeskedő módon csavar is egyet az ügymene­ten : mert irtózik az egysze­rűtől. fisai npfiin oz adatszo1­H3H1 gJGIUy gáltatás csök­kentését illeti, arra ugyan bő lehetőség nyílik számos helyen, viszont a modern gazdasági és igazgatási appa­rátusok is természetszerűen egyre töob és pontosabb adatot követelnek, hogy meg­alapozott döntést hozhassa­nak. Technikai értelemben ezt csak a számítógéprend­szerek, központi elektronikus adattárolók, adatbankok old­ják meg kívánatos módon, ügyviteli értelemben pedig az ilyen eljárásoknak megfe­lelő egyszerűsített, gyors ügy- intézkedések. Ha viszont azokra a lehe­tőségekre és tartalékokra gondolunk. amelyek min­denütt, a saját területünkön mutatkoznak, akkor feltétel nélkül állíthatjuk: kevesebb papírralis lehet! Rövidebben és egyszerűbben, léúyegretö- rőbben is lehet. Az együtt­működés, a kölcsönös tájé­koztatás, a testületi munka pedig egyáltalán nem azt je­lenti, hogy mindenkinek, mindenről, azonos részletes­séggel kell informálódnia. A jogi nehézségeket sem kell feltétlenül tetézni házon be­lüli felesleges papírgyártás­sal és körülményes eljárá­sokkal. az adminisztratív »létszámzárlat, min­den nehézségével és problé­májával nagyon is felszínre hozta és éles megvilágításba helyezte az igazgatás, az adminisztráció, a nyilván­tartás, és adatszolgáltatás el- járásbeli és technikai-techno­lógiai gyengéit. Oktalanság lenne, ha nem vonnánk le mindenütt a szükséges ta­nulságokat. ha nem ismer­nénk fel, hogy merő fecse­gés magas termelékenységű munkáról beszélni, ott, ahol meddő, idófecsérlő, lassú és körülményes az az admi­nisztrációs-igazgatási szektor, amely egymással összeköti, informálja, utasítja és sza­bályozza a termelőfolyamato­kat, vagy az állampolgárt, mint egyént is ekként szol­gálja. r. l. A vasipari vállalatnál Kedvező az első hat hónap mérlege Két hete zárult az V. öt­éves tervidőszak első féléve, s a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatánál már elkészült az elmúlt hat hó­nap munkájának mérlege. A vállalat az év első felé­re elő irányzott 93,3 millió fo­rint értékű termelési tervét több mint 106 millió foi-intra túlteljesítette. A nagyszerű eredmény elérésében elsősor­ban. a vasszerkezetet gyártó részlegek, így a törökszent­miklósi. a mezőtúri és a szol­noki központi üzem jeleske­dett, A vállalat egyik fontos feladata a lakossági szolgál­tatások minél jobb kielégi Il­se. s ebben a tervezett 10 szá­zalékkal szemben 14 százalé­kos a növekedés. A szocialista brigádok is kiemelkedően dolgoztak, va­lamennyi vállalásukat túl­teljesítették. A kimutatások szerint — az eredeti 1,8 ro’!- lió forint helyett — 2,2 mil­lió forint értékű megtakarí­tást jelentett, hogy a kollek­tívák munkájukat az eddigi­eknél még magasabb tsrme­tóketv-ségg-’ végezték.

Next

/
Thumbnails
Contents