Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
GYEI TANÁCS LA P J A ==§3psS£Ss XXVII. évi. 165. sz. 1976. július 14., szerda VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I Ara: 80 füléi Föu ca I la 1 előnyben B ár a gazdasági folyamatok új szabályai a legritkább esetben születnek viták nélkül — és ez így helyes —, a legújabbat, a fővállalkozói rendszer bevezetéséről kiadott PM—ÉVM rendeletét az átlagosnál is szenvedélyesebb párbeszéd előzte meg. Nem alaptalanul, hiszen nálunk elég feszült a beruházói piac, a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot. Márpedig a fővállalkozói rendszer csak a gazdasági verseny légkörében alakulhat, bontakozhat ki, előnyeit így lehet kiaknázni. Ám az is igaz. — s végül ez döntött a fővállalkozói rendszer bevezetése mellett —, hogy a í eszült beruházási helyzetben éppen segítségével lehetséges tudatosan beavatkozni. A fővállalkozó a teljes beruházás, vagy annak önállóan is gazdaságosan üzembe helyezhető részének megvalósítására vállalkozik. Vállalkozik arra, hogy e létesítményt a szerződés szerinti költség-előirányzatból létrehozza, a fővállalkozási szerződésben rögzített műszaki-gazdasági előírásoknak megfelelően átadja, az előírt határidőre. Ha a beruházás határidőre nem készül el, akkor a késés időtartamával arányos árengedményt kell adni. Aligha vitatható, hogy a fővállalkozásnak — nevében is benne van — leglényegesebb eleme a teljes körű, felelős vállalkozás. Minden más formával ellentétben e módszerben a beruházás szigorúan meghatározott (költség, határidő, műszaki paraméterek) feltételekkel való megvalósíása a tét. Nem a terv, az építkezés, a területbiztosítás, a gépvásárlás stb., hanem a végeredmény, úgy ahogy azt előre kikötötték. Nem történhet meg. hogy a teljesítés helyett magyarázattal szolgáljon a fővállalkozó, mégha olyan valós indokokat is hoz fel mentségére, mint a króxükus munkaerőhiány, az elmaradó szállítás. Hogy ez mekkora előny a beruházást megrendelőnek — nem is szükséges hangsúlyozni. A nemzétközi tapasztalatok egyértelműen igazolják — a fővállalkozási rendszer, szigorú kötelmei miatt, rendkívüli mértékben meggyorsítja az építkezéseket, beruházásokat. Pontosabbá és tervszerűbbé téve is őket. Az iparilag legfejlettebb országokban ma már csaknem kizárólag így bonyolítják le a legszélesebb értelemben vett beruh ázás okát Persze a fővállalkozás — egyáltalán ez a beruházási módszer — nem olcsó. Ne feledjük el tehát a másik oldalt sem: a fővállalkozási rendszer által garantált biztonságot meg kell fizetni. Ezért a fővállalkozó minden bizonnyal eleve 'magasabb árakról indul, mint az egyszerű beruházásban az építő, a szerelő stb. Ez azt jelenti, hogy tovább drágulnak beruházásaink, építkezéseink? Bizonyos értelemben Igen. De ez csupán a szerződésben vállalt fővállalkozói díjra, s nem a végeredmény költségeire vonatkozik. Hogyan lehetséges ez, nincs valami ellentmondás itt? Nincs! Gondoljuk meg: a fővállalkozót szerződés kötelezi az eredetileg kikötött végösszeg betartására, a kifogástalan teljesítményre. (Ez alól csak egyetlen kivétel van, ha időközben átfogó hatósági árváltozás következik be). E gyáltalán nem irreális elvárni például, hogy a 355 millió forintos költségre tervezett új üzem valóban ennyibe fog kerülni s nem — mondjuk 455 millióba, mint ahogy ez manapság nálunk általános, megszokott. És ehhez még vegyük hozzá: a fővállalkozási rendszer garanciája arra is kiterjed, hogy a megrendelő hibátlan, tervezett teljesítményű létesítményt vegyen át, amelyen nem kell évekig, hónapokig „hibajavítást”, „garanciális cseréket” s egyebeket folytatni, míg végre úgy ahogy működik. Ha mégis akad hiba — a megrendelő benyújthatja a számlát a fővállalkozónak. Nem túlzás: így, mindent összevetve olcsóbb lehet a fővállalkozással épült gyár, mint a nélküle készült — mégha a megrendelőnek nagyobb árat is kell fizetnie! M. J. Várják az áj izét a maliik A ferencvárosi a legnagyobb — Kevesebb kenyeret eszünk Az új búza érkezése kedves ünnep a majmokban, várják is szerte az országban. Persze, addig sem szünetel a munka, hiszen őrlés egész esztendőben tart.' A felszabaduláskor kis híján 2300 malom működött az országban, többségük azonban elavult volt, berendezésük elöregedett. Pedig már a múlt század végén is Magyarországot „malarrinagyha- talomnak” tartották; Budapesten dolgozták ki — a később világszerte alkalmazott — magiasőrlési technológiát, itj; állították össze az első hengerszékeket, a síkszitákat, a daratisztító gépeket. Ezeket a berendezéseket azonban hiába kerestük volna a kismalmokban. Az államosítás után elkezdődött a korszerűsítés, s ennek útja nem az új malmok létesítése, hanem a fölösleges egységek megszüntetése volt Ma 149 malom őrli a gabonát az országban, közülük 10 Szolnok megyében. A budapesti ferencvárosi a legnagyobb, naponta 270 tonna lisztnek valót dolgoz fel. A többség azonban ennél jóval kisebb, az átlagos teljesítmény nem haladja meg az 55 tonnát A Szolnok megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat a „középmezőnyben” foglal helyet búzaőrlésben. Az idén 133 ezer tonna liszt őrlését tervezik, az V. ötéves terv végére ezer tormával növelik éves őrlési tervüket. A hatvanas évek közepétől nem okoz gondot gabonából az ellátás, színűltig állnak a tárolók, és búzából mind gyakrabban jut exportra is. A Szolnok megyei váli ——— lalat például — csak kenyérgabonából — 1930-ig évente mintegy 27 ezer vagont exportál. Néha a vidéki malmoknak kell kisegíteniök a fővárosiakat, s az is előfordul, hogy a győriek meg a debreceniek kémek máshanipan segítséget. A korábbi aránytalanságok azonban megszűnőben vannak. Már nem csupán a nagy gabonatermelő vidékek — Szolnok, Békés és Csong- rád — rendelkeznek elegendő korszerű malommal. Ma már csaknem minden megye maga elégíti, ki a lakossága igényeit. A fejlődés az óriási malmok építését követeli; hamarosan új, nagyobb egység áll majd az 1972-ben porrá égett miskolci malom helyén, de építkeznek Cegléden, Mohácson, később pedig Debrecenben is. Ahogy munkához látnak az újban, a környező, kedvezőtlen adottságúakban leállnak a gépek. A cél változatlan: növelni a teljesítményt, s ez egyáltalán nem nehéz az európai színvonalú technológiával dolgozó magyar „lisztgyárakban”, ahol rövidesen áttérnek a három műszakra. Naponta sok ember „ellenőrzi” a malmok munkájának minőségét. Évente 1,7 milliárd tonna kenyérgabonát — túlnyomó többségben búzát — őrölnek, négy-ötféle fi- nomlisztet és kétféle búzakenyéri isztet adnak át a sütőiparnál1:, illetve a kereskedelemnek. A liszt iránt az igény évről évre csökken. Ügy látszik, nem volt hiábavaló annyit beszélni a korszerű táplálkozásról: ma már észrevehetően kevesebb kenyeret eszünk odahaza és a vendéglőkben. Évente 800 ezer Heves harcok Libanonban Andreotti kapott kormányalakítási megbízatást (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) tonna gabona lisztjét használják fel a sütödékben, 250 ezer tonna pedig a boltok polcaira jut, s ez kevesebb, mint a korábbi esztendőkben volt. Jól lehet sem a mennyiséggel, sem a minőséggel nem támadtak bajok, a malmok munkáját megkülönböztetett figyelem kíséri. A termény egy részét harminc hatalmas gabonasiló őrzi, a tárolók tisztítják, szárítják, esetleg osztályozzák is a gabonát. Az ország legnagyobb tárolója a tavaly átadott, harmincezer tonnás karcagi, de Enyingen, Orosházán, Székesfehérváron, Csornán, Dombóváron, s több más helységben is tízezer tonnásnál nagyobb vasbeton silókat emeltek. A kisebb befogadó képességű fémsilóból több mint ötven van az országban. Az előrelépés azt kívánta, hogy a tároló és a malom közel legyen, mert a technológia is egymáshoz kapcsolja őket. A lisztet ma még túlnyomó részt kézi erővel zsákolják, csomagolják, a jövő azonban a tartálykocsis szállításé, az automata csomagolása. Ä: Túl a műszereken A minőségellenőrzés új módszerei Minden szál takarmányra szükség van Interjú a takarmánybegyüjtes helyzetéről és a jövő évi kilátásokról 3. oldal A szerkesztőség postájából A jogszabály szerint 4. oldal Kunsági krónika Képes összeállítás a Nagykunságból 5. oldal Látogatások, folklórműsor AIV. magyar—finn barátsági napok eseményei itthon és Finnországban A IV. magyar—finn barátsági héten hazánkban tartózkodó finn küldöttség vezetője, Kalevi Kivistö közoktatá- • ei miniszter és kísérete tegnap látogatást tett dr. Po- linszky Károly közoktatási miniszternél, Szépvölgyi Zoltánnál, a Fővárosi Tanács elnökénél, Púja Frigyes külügyminiszternél. A IV. magyar—fiim barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó firm küldöttség tagjai — akik az elmúlt napokban a magyarországi testvérvárosok életével ismerkedtek — tegnap visszaérkeztek Budapestre, majd városnézésen vettels: részt. Délután a küldöttség meg! tekintette a Parlamentet, majd a kongresszusi teremben dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke tájékoztatót adott a Magyar Népköztársaság helyzetéről. Este a vendégek folklórműsort néztek meg a Fővárosi Művelődési Házban. A IV. magyar—firm barátsági hét alkalmából Fiimor(Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál é$ Lázár György távirata az iraki vezetőkhöz Losoczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Irak nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Ahmed Hasszán Al-Bakr-t. az Iraki Köztársaság elnökét, Lázár György, a Minisztertanács elnöke Szaddam Husszeinnek, a Forradalmi Parancsnoki Tanács v elnökének fejezte ki ez alkalomból jókívánságait Chilei szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre A SZOT meghívására hétfőn Luis Menesesnek, a Chi- , lei Dolgozók Egységes Központja (CUT) főtitkárának vezetésével, chilei szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba- A küldöttség a SZOT székházában megbeszélést folytatott Timmer Józseffel, a SZOT titkárával! Fegyverkiállítás Fegyverkiállítás nyílt a győri Xantus Janos Múzeumban, A gazdag anyag bemutatja a győri fegyvermű- vesség emlékeit. A fegyver- kovács mesterség a XVI. század elejétől virágzott a városban. A múzeum tulajdonában lépő legrégibb fegyverműves emlékek a XVII. századból valók. Közülük állították ki a legértékesebbeket, a céhekhez tartozás jelképes darabjait: a díszes céhládákat, céhzászlókat és mesterleveleket. A kiállítás legrégibb darabjai a XIII. századi bronz buzogányfejek. A paraszti késeket viszont védőfegyvernek tartották a huszita háborúk zavaros évtizedeiben. A kiállítás különleges darabja az a kard, amellyel Kmetty György honvédezredes harcolt a szabadságharc idején a csornai csatában. Mongol fotókiálíitás A mongol nép életéről, munkájáról, eredményeiből ad ízelítőt az a fotódokumentációs kiállítás, amely tegnap nyílt meg a Kulturális Kapcsolatok Intézete Dorottya utcai kiállítótermében a mongol népi forradalom 55. évfordulója tiszteletére. A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a kiállítási intézmények által közösen rendezett bemutatón Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnöke méltatta a baráti szocialista ország fejlődését, építő munkájának sikereit. B. Dügerszüren, Mongólia magyarországi nagykövete köszönetét mondott azért a lehetőségért, hogy most a magyarországi érdeklődők átfogó képet kaphatnak országáról. A tárlat, amely két héten át fogadja az érdeklődőket, csaknem 100 fotó segítségével szemlélteti a testvéri szocialista ország iparának, mezőgazdaságának, kultúrájának fejlődését, eredményeit. Egy mondatban — Az Olga tájfun áldozatainak megsegítésére a Magyar Vöröskereszt 500 ezer forint értékű gyógyszerszál- lílmányt továbbított a Fülöp- szigeteki Vöröskeresztnek. — A Magyar Televízió székházéban tegnap Ivan Szlavkov, a Bolgár Népköz- társaság és rádió és televízió bizottságának első elnökhelyettese és Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke aláírta a bolgár és a magyar televízió közötti együttműködésre vonatkozó kétéves munkatervet. — A Mátravidéki Fémművek Ságvári Endre szocialista brigádja a békemozgalomban végzett eredményes munkájáért megkapta az Országos Béketanács emléklapját. — Az V. ötéves terv időszakában összességében több mint 70 milliárd forint szolgálja a budapesti lakás-, közmű- és közlekedésfejlesztési tervek megvalósítását. A kisújszállási Vas-. Fa- és Építőipari Szövetkezetben évenként mintegy 400 HB—75 típusú villanymotoros betonkeverő- gépet gyártanak. A kisebb építkezéseken, tatarozásoknál használt kisgép egy ik nagy előnye, hogy akár a konyhai konnektor segítségével is működtethető. / Fotó: Nagy Zsolt
