Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
\ 1978. ffifH» ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakmunkásavatás a Járműjavítóban A finn vendégek programja Kalászok kalákában i A 28. vasutasnap előestéjén a legfiatalabb vasutas nemzedék — nyolcvanhat fiatal kapta meg szakmunkás bizonyítványát a szolnoki MÁV Járműjavító művelődési központjában. A Járműjavítóban. 55 éves múltra tekint vissza a szakmunkásképzés. Az elmúlt évtizedek alatt új vasutas generáció nőtt fel, amely megismerte és tiszteli az elődök nemes hagyományait, de tudásban, szakmai ismeretekben — az élet követelményeinek megfelelően már messze túlszárnyalja azokat. Ambrus János- igazgató arra kérte az if jú szakmunkásokat, hogy munkaszeretetben, hűségben és ragaszkodásban kövessék a vasutas hagyományokat. A fiatalok hároméves tanulmányi, gyakorlati és szakmai munkájának eredményeiről beszél a Csak ígéretektől? Meddig lehet felelőtlenül Ígérni, büntetlenül ,Jelrúgni“ a törvényes úton létrejött megállapodást? Meddig kell és mikor nem szabad már hinni az adott szónak? Alattyánban kérdezik ezt az emberek, elkeseredve és felháborodva. Korábban hirt adtunk arról, hogy Alattyánban új egészségházat építenek. _ A létesítményre sürgősen szüksége van a községnek. A régi egészségház felnöttvátójá- ban és a gyermekváróban a fal „torkot kaparó’’ bűzt és I port árasztva omladozik. A orvosi rendelőt egy ugyancsak omladozó, tenyérnyi szobába zsúfoltak. Az építkezés kivitelezésére • községi tanács szerződést kötött a jászalsószentgyőrgyi Petőfi Tsz építőrészlegével. Az vállalta, hogy az 1 millió t ezer forint költségű munkát (akkor még annyiba került) 1975. augusztus 15-én elkezdi és 1976. áprilisig befejezi. Tudomásul vették, hogy a határidő betartása azért U fontos, mert a belső szerelék munkákat egy másik részleg, a jászfény szarui költségvetési üzem dolgozói folytatják. Tudomásul vették azt is, hogy a vállalt határidő-túllépést kötbérezik. Az épület alapozását augusztusban elkezdték, de... csak elkezdték. Néhány hét múlva abbahagyták a munkát, először anyagellátási gondokra, majd munkaerőhiányra hivatkoztak. Egyik indokot sem lehetett elfogadni. Hiszen a községi tanács maga szerezte be a hiányzó építőanyagot, a részleg dolgozói pedig más építkezéseknél vállaltak munkát. A kivitelező ■ községi tanács vezetőinek levélben történő felszólítására, vagy személyes kérésére félévenként „visszatér” az építkezés színhelyére, de csak néhány napig marad. Legutóbb júniusban főttek újból. Ott tartózkodásuk ezúttal a szokottnál rövidebb volt. Másnap már Jászberényben és Zagyvarékason „vették fel” a munkát az OTP-tár- sasház, illetve egy ABC- áruház építésénél. Ez így megy közel két éve. Elég idő ahhoz, hogy az elkezdett építkezés színhelyén a gyom magasra nőjjön a csonkán meredező falaknál. Ahhoz is, hogy az alattyá- niák joggal megkérdezzék, meddig lehet felelőtlenül ígérni, büntetlenül semmibe venni a törvényes úton létrejött megállapodást? — illés — szakmunkás oklevelük. A nyolcvanhat végzős minősítési átlaga 3,8. Tizenhatan végeztek kitűnő és jeles eredménnyel. a „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyen egy asztalos és egy szerkezeti lakatos bizonyult kiválónak és kapott szakmunkás bizonyítványt. Munkahelyük a Járműjavító gondoskodással. szeretettel és segítőkészséggel várja őket. Erről tanúskodik, hogy a felszabadult ifjú szakmunkások 90 százaléka visz- szatér az üzembe és 10—11,50 forint órabérben részesül. A megbecsülés jelét a fiatalok már az ünnepségen tapasztalták, közülük ötvenet anyagi és tárgyi jutalomban részesített a vállalat eddigi tanulmányi és gyakorlati munkájuk elismeréséül. A magyar—finn barátsági hét alkalmából Riihimäki 20 tagú küldöttsége a pénteki szolnoki ismerkedés után, tegnap látogatást tett a megye legnagyobb állami mező- gazdasági üzemében, a Középtiszai Állami u Gazdaságban. Az északi ország küldötteit Pólyák István igazgató fogadta és tájékoztatta a gazdaság munkájáról, majd bemutatta az egyes gazdálkodó egységeket. Ebéd után a kiskörei vízlépcsőhöz vitt a vendégek útja, ahol Nagy Illés a Középtiszavidéki • Vízügyi Igazgatóság vezetője mutatta be a komplex vízgazdálkodási létesítményt. Kisköréről Tiszabőig hajókirándulást tettek a finn vendégeink, majd a késő délutáni órákban értek vissza Szolnokra — tamási — Félévi gyorsjelentés a kohó- és gépiparról A Kohó- és Gépipari Minisztériumban összeállították a félévi termelési és értékesítési gyorsmérleget A két ágazat összességében teljesítette az éves terv időarányos részét, a távlati célkitűzéseknek megfelelően folytatódott a gazdaságos termékszerkezet kialakítása a vállalatoknál. A kohászat 4 százalékkal termelt több terméket mint a múlt év hasonló időszakában, ezt az eredményt a termelékenység emelésével érték el. A létszám mintegy 500 fővel csökkent. Acélból például 1,8 millió tonnányit állítottak elő, 50 ezer tonnával többet a tervezettnél. Hengerelt készáruból a tervezettnél többet, 1,4 millió tonnát gyártottak. A gépipari termelés a tervezettnek megfelelően. 6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Átlagon felüli eredményeket értek el a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok. Kiemelkedik a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint az Ikarus gyár termelése. Jelentősen bővítette termelését a Műszeripar és a Híradástechnikai Ipar is. Idegsebészek találkozója A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tegnap véget ért az európai idegsebészek egyhetes találkozója, amelyen kontinensünk csaknem valamennyi országa képviseltette magát. A pécsi Studium témája az agyi érbetegségek műtéti ütőn való gyógyítása volt. A modem mikrosebé- szeti eljárásokkal újra meg tudják Indítani a vérellátást az elzáródott agyterületen és ezáltal megszüntetik az agyközpont bénultságát. A kurzus során a pécsi idegsebész-kollektíva bonyolult agysebészeti műtétet végzett, amelynek folyamatát televízión figyelhették a vendégelt. Uj ABC-ároházak, vendéglők, presszók épülnek Bővül a szövetkezeti beltiiálózat A megye ÁFÉSZ-einek választmányi ülése megvitatta az ötödik ötéves terv hálózatfejlesztési programját, és döntött arról, hogy hol építenek újabb, nagyobb létesítményeket. Ezt megelőzően egyeztették elképzeléseiket a helyi párt- és tanácsi vezetőkkel is. Figyelembe vették a fontossági sorrendet, a rendelkezésre álló összeget, s arra törekedtek, hogy felszámolják a még meglevő fehér foltokat. A tervet jóváhagyta a MÉSZÖV elnöksége is, s ezek szerint az ötödik ötéves tervben megyénkben harminchét ABC- áruház, vegyesbolt, vendéglő, iparcikk-üzlet épül. A fejlesztések közül kiemelkedik a kunszentmártoni 600 négyzetméter alapterületű, 8,5 millió forint költséggel épülő modern étterem. Fegyvemeken 4 millió forint beruházással 440 négyzetméter alapterületű meleg- konyhai vendéglő épül. Karcag szépen bontakozó központjába illik majd a 13 millió forint költséggel készülő 1060 négyzetméter alapterületű iparcikk áruház. A Tisza II. vízlépcső körül kialakuló üdülőkörzet ellátására Tiszafüreden 7 millió forint ráfordítással 600 négvzetméter alapterületű ABC-áruház épül, Abádszalókon pedig már elkészült egy szép üzletház. Szolnokon, a Bajtárs utcában. a MÉSZÖV lakásokhoz ÁBC-áruházat terveztek. A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ vasútállomás mellett épülő vendéglátókombinátja és ABC-áruháza jövőre készül el. Mindkettő 1200 négyzetméter alapterületen helyezkedik él. Törökszent- miklóson 8,5 millió foriht költséggel 600, Kunhegyesen 9 millió forintért 750, Jászberényben 7 milliós költséggel 550 négyzetméter alapterületű ABC-áruház épül, valamennyi presszóval. Kis ABC-áruház nyílik Cibakházán, Tiszaörsön, Tisza- szientimrén, Kengyelen, Ti- szasason. Rákóczifalvám, Abádszalókon, Jószágon, Kunmadarason, Jánoshidán és Jászjákóbalmán. Jászt- árokszálláson műszaki boltot, Jászalsószentgyörgyön éttermet és presszót. Jászladány- ban presszót, cukrászdát a zöldség-gyümölcs felvásárlására pedig egy új telepet terveznek. J.ászladányban és Öcsödön rövidesen, Tisza- földváron pedig még az idén átadják az ABC-áruházat. S épül még Szajolban, Tisza- várkonyban és Kunszent- mártonban, a Kilián lakótelepen is. Valamennyi áruház az ABC-profilnak megfelelően önkiszolgáló lesz, ellátva mélyhűtött nultokkal berendezkedve tőkehús, zöldség-gyümölcs és egyéb friss áruk eladására. (pataki) Fehér Károly 71 éves téesz nyugdíjas markába fogja a kalászt és morzsolgatja. — Szép, kövér szemek. Ritka már a kaszapengés. De aki egyszer is hallotta, odafülel. A kunhegyesi határban ez állított meg. — Korán kezdte. — Felkelt a nap. Most jó a szár. — A sajátja? — Áh, dehogy. Egy öreg komámé. Kint maradt a kalákából. De hát kenyér ez is, meg a barátság is barátság. Segítek neki. Két és fél köblös holdja van, levágom. Adott hozzá markost is. — Marokszedőt, úgy érti. Mert nemigen ismerik ma már ezt a szót. — Igen, aki felszedi utánam a rendet. — Mikorra végez? — Fiatalkoromban még elbírtam egy holddal. Napkeltétől napnyugtáig. Tételezzük föl, hogy Fehér Károly bácsi levág naponta egy fél hektárat. Ha csak az ő kaszájára számítanánk, akkor 310 ezer nap alatt aratnánk le a Jászságban és a Kunságban levő gabonát. Szolnok megyében ugyanis 155 ezer hektár élet vár betakarításra. Károly bácsinak tehát — akármilyen éles is a kaszája — csaknem ezer évig kellene suhintani, hogy levágja a kenyérnek valónkat. De számoljunk reálisabban. Szorozzuk meg tízezerrel a kunhegyesi öreg kaszás erejét. Tízezer kaszás már végezne egy hónap alatt. Ehhez persze tízezer marokszedő is kellene — de a csép- lés még ezután következne. Persze mindenképpen „sántít” ez a hajnali „matematika”. Hol találnak egyáltalán tízezer kaszást?! Nem is beszélve arról, kik fognák meg a nyelét? — Jó egészséget. Károly bácsi. — Szép komótosan... Még valahogy. Nem hajt a botos ispán, mint valamikor. Újabb hajnali számvetés A tiszaörsi autóbusz-megállóban asszonyok várják a hajnali járatot. A kosarakból arra következtetek, hogy a füredi piacra mennek. Kiderült, jól gondoltam. Téesz- tagok, a háztájiból visznek be „ezt-azt”. — Az aratással hogy állnak? — Ahogy az uram mondta az este, az őszi árpa már bent van. Mennyi is volt? Olyan kétszáz hektárnyi. A szomszédja közbeszól: — Nem volt épp annyi. Csak 170 hektár. A búza meg kétezer körüL De azt még csak csipegetik. Ügy 100 hektár után vannak... A harmadik megtoljda. — Tizennégy gépnek, mi az? Nohogy amúgy sok. Két falu kenyere, a miénk meg a nagyivániaké. Mert közös a téesz. — Jól néznénk ki, ha mind megennénk. — Nem úgy értettem, tudja azt maga nagyon jól. A téeszirodán később megtudtam, hogy a számok — néhány hektáros eltéréssel — pontosak. Ügy látszik, igaza van a Tokmány, fenkő, aratópálinka, cibere, sárga szalonna, nyolcad, kilenced, tized — csupa ismeretlen fogalmak már. De a földek emlékeztetnek. Beszédesek a dűlőutak. Az árokparton sok mindenről szó esik. Akik sokat szenvedtek. nehezen felejtenek. Ösztönösen érzik, hogy a múlt ismerete nélkül nehezebb a jövőbe látni. Egy pótkocsis teherautó dudál rám a tarló közepén. — Elaludt, szaki? Lassan már delel a nap. A 100 hektáros tábla túlsó oldalán két E—512-es kombájn duruzsol. Hatalmas acélbogarak. A teherkocsi mellé gurul, ömlik a búza. A „pilóták” közben nevetgélnek. A kombájnos rájuk kiabál: — Mit vihogtak, mint valami szűzgulya?! — Megmondanánk egy hidegért ! Csavarhúzóval bontják a narancslevet. Az ingükre folyik a habja. Ezen is jót nevetnek. Huszonévesek. Ki emlékszik közülük a sárga, avasszalonnán és cibere levesen görnyedt inaszakad- takra?! n vesztőhely mellett Tiszaszőlős és Tlszaigar között ugrottam fel Kiss Zsigmond 512-es gépére. Pontosabban a szőlős! Pet- tőfi Tsz NDK gyártmányú kombájnjára. A vezető két- rét görnyedve áll a volán mögött. — Nem lehet leülni? — Éppen lehetne, de akkor nem látom az asztalt. Az „asztal” a forgókaszák és a búza találkozása, — Hogy fizet? — Tegnap délben álltam be ebbe a táblába, estig 16 tartály telt meg. Egyszerre 15 mázsát „locsoltam át” a teherautóba. Nem rossz. Csak hát kutya meleg van. — A légkondicionáló berendezés? — Van.., A ventillátor sustonognl kezd. — Ezt még nem igazából találták ki! Felkavarja a port, szemem-szám teli. Mit is kérdezett? Hogy fizet? Negyven mázsa körül, — talán. Olyan rossz föld volt ez valamikor, hogy még a madár is sírva repült el fölötte. Most is inkább kamillafüvet adna, ha hagynánk. Sípos István, a szövetkezet főmezőgazdásza is inkább a dűlőn túli tábláról beszél. — Azok jobb földek. Ott igencsak meglesz az 50 mázsa. A fasor felé rót. Ahol az akácos a másik falu irányába hajlik, ott lőtték le 1919. nyarán Dögéi Benedek, Fehér Imre, Péntek Ferenc és Szarvas Sándor vörösagitátoraikat. Hűség, oúa-vissza Az aratás ma is nagy erőpróba. A kombájn vezetők kulcsemberek, de igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy csupán rajtuk múlik minden. Ugyanúgy vizsgáznak a gépműhelyek tés, — sőt azok is, akik az üzemanyag-ellátást biztosit- ják. Tavaly júliusban az ÁFOR több mint 16 ezer tonna gázolajat forgalmazott. Óriási, felelősségteljes munka a rendeltetési helyére juttatni azt irdatlan mennyiségű üzemanyagot. Az alattyán—jászteleki Tolbuchnin Tsz másfélszáz hektáros búzatábláján az alkatrészkérdésben főijük a vita. Az egyik kombájn kuplungja csúszik. Nem volna szabad, hogy előforduljon, mondják. Sándor József nem panaszkodik a gépére, pedig „öregjószágnak” titulálja. — A nyolcadik aratásom vele. Nagyon jó masina. — A társa megjegyzi: — Az én SZK-4-esem már 1966- ban is aratott. Megy ez, az ártatlan, mint a parancsolat. Nem mondom, javításkor megadtuk neki, ami járt... Kisebb fajta kombájn „jámboré” alakult ki ezen a táblán, öt acélbogár, tíz vom tató. — Megvárjuk, amíg felszárad a harmat, és úgy 9 óra tájt nekiindulunk. Este 9-ig meg sem állunk. A dűlőn csak lépésben le- he hajtani, pedig asztfaltsi- ma az út. De vigyázni kell a sok őzre, nyálra, fácánra, fogolyra és más apró madarakra, mert a gépek megriasztották őket, és rémülten szaladgálnak, röpködnek át a dülő- soron. — Emberek, fasírozott lesz ebédre, petrezselymes burgonyával, tejfölös uborkasalátával. Akkorra itt lesz az ÁFÉSZ kocsija is a hideg itallal. Nemcsak a veríték folyt A Szandaszőlős és Rákóczi- falva között Diófás — allé nem a diófáiról híres. A Geiger uradalom ispánja tette hírhedtté, az 1930-as évek végén itt verette szét csendőreivel az aratósztrájkot. A bandagazdák — mai nyelven brigádvezetők lennének — egy dűlősori öreg diófa alatt közölték az intézővel, hogy leteszik a kaszát, mert a kommemciós sárga szalonna ehetetlenül avas, kukacos. Egy óra sem múlt, jöttek a lovas csendőrök a kengyeli laktan yából. A Rákóczi Tsz szép búzatáblája helyén kardlapozták véresre néhai idős Nádas József, néhai idős Szakali József, Kovács Imre bandagazdákat és embereiket, közöttük asszonyokat, lányokat, gyerekeket — a marokszedőket. A kengyeli Dózsa Tsz központja előtt — báró Harkányi Anna kastélya volt — nemrégen még ott volt a véres kolomp. Néhány hónapja nem látom, levették talán. De nem is kell már ko- lompórói senkinek, mindenki tudja a dolgát és teszi. A napokban a Dózsa gépszínjéből 14 kombájn gurult ki a búzatáblákra. Dél tájt már örvendeztek az aratók. — Nagyon jó a búzánk! Nyolcvanhárom hektorliter súlyú... Napnyugta után még jó Ideig duruzsolnak a kombájnok motorjai. Vüágus van, messzire látni. közmondásnak: „Szénégetőnek tőkén a szeme.” szerelői is, az egész szakvezeTíszai Lajos Dővül a Magyar ° Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregysége. Eddig az öttonnás portál-daruk alkatrészeit készítették, az összeszerelést azonban a budapesti gyár végezte. Nemrég a fürediek elkezdték a 16 tonnás szerelődaru pályájának építését. A hatalmas daruk segítségével jövő év nyarától Füreden vérzik az öt- tonnások összeszerelését is. Kénünkön a. szerelődaru pályáját alapozzák.
