Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
f t 1976. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP *5 S zolnok megye gazdasága, társadalma az elmúlt öt év alatt tervszerűen fejlődött. Fejlődésének irányát, lehetőségeit a megye területfejlesztési terve foglalta össze, amely meghatározta a legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseket, és biztosította a megye kiegyensúlyozott előrehaladását, a lakosság életkörülményeinek további javítását. A tervidőszak lezárult, s az eredményekről, változásokról ezúton tájékoztatjuk megyénk lakosságát. Tízezerrel teils munkás 1970—19T5 ÖT ÉV SZOLNOK MEGYE ÉLETÉBEN Ezen belül a lakosság bér- és élveszületések száma 1974— 75-ben volt a legmagasabb: 18,3—18,4 fő, (a tervidőszak átlaga 16,4.) A népesség kor- összetételében növekedett a munkaképes koron aluliak, és lényegében változatlan maradt a munkaképes korúak (255 ezer fő) száma és aránya. A gazdaság valamennyi ágazatának dinamikus fejlődésével párhuzamosan javult a lakosság életszínvonala. Jövedelmük évente 9.9 százalékkal, öt év alatt összesen 60 százalékkal nőtt. (Az országos áltag 56 százalék) nők száma. Emelkedő jövedelmek, nagyoii érufereafsm A jövedelmek alakulásának megfelelően nőtt a lakosság vásárlóereje és a kiskereskedelmi forgalom. Az elmúlt fél évtizedben 60,3 százalékkal — a tervet meghaladóan — emelkedett az áruforgalom. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem egyenletesen, évenként változott, erős hullámzást mutatott. (1972-ben például csupán 6 százalékkal, 1975-ben már több mint 12 százalékkal volt nagyobb a forgalom az előző évinél.) Tavaly átlagban egy Szolnok megyei lakos 12 ezer 800 forintot költött fogyasztási cikkekre és építőanyagokra (6 ezer 500 forinttal többet, mint 1970-ben.) Természetes, hogy a növekvő forgalom mind több üzletet mind nagyobb eladóhelyet igényelt. Fél évtized alatt 40 ezer 620 négyzetméterrel bővült a megye üzlethálózata. Emellett megannyi elavult üzletet (összesen négyzetmétert) Új A lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális igényeinek kielégítésére közel 4 milliárd forint értékű beruházás valósult meg (az önerőből épített lakások nélkül.) Az öt esztendő alatt a tervezett 15 ezerrel szemben 18 ezer 865 lakás épült a megyében. A magánerőből épült lakások adják a terven felüli többletet. A tervezett állami lakásoknak ugyanis 90 százaléka épült meg, mert a korszerű lakások költsége az öt esztendő alatt számottevően emelkedett. Mindent egybevetve a megye lakásállománya 12 ezer 500-zal nőtt 1970. óta, így ma száz lakásra átlagosan százkét család jut, hat családdal kevesebb, mint 1971. elején. Az új lakások 85 százaléka kettő, illetve több szobával és zömében közművesített területen épült. A lakásépítés üteme azon22 ezer szüntettek Úi lakások, javuló vízellátás Kórházi ágyak, szeclális ettheeak bérjellegű bevétele 47 százalékkal, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek 53 százalékkal emelkedtek. Legnagyobb mértékben — 128 százalékkal — a társadalombiztosítási juttatások gyarapodtak. A személyi jövedelmek emelkedéséhez nagymértékben hozzájárult a megye foglalkoztatottsági szintjének növekedése, öt év alatt ösz- szesen 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak tábora, ebből 10 ezer volt a munkavállaló meg, alakítottak át korszerű bolttá, .vagy építettek újat helyette. Az új létesítmények 70 százaléka 400 négyzetméternél nagyobb alapterülettel, gyors, modem kiszolgálási formával létesült. Néhány jellemző adat a megye idegenforgalmáról. A vendégforgalom közel más- félszeresére emelkedett az elmúlt öt esztendőben. 1975- ben már 93 ezer vendég szállt meg a megyében. Az idelátogató idegent ma már jóval főbb kulturált hely várja, mint öt évvel ezelőtt. (A cser- keszőlői és szolnoki kemping faházai 163 szálláshellyel bővültek, három új szálloda épült: a szolnoki Tiszaliget- ben a 102 ágyas Turing Hotel, a városközpontban a 152 á°yas Pelikán Szálló, Tiszafüreden pedig egy 25 személyes szálloda.) Mindezek ellenére a megye adottságaihoz kéDest még mindig alacsony a külföldi vendégforgalom, amely a propaganda hiányosságával is magyarázható. ban nem tudott lépést tartani az igényekkel, különösen a megyeszékhelyen, ahol öt év alatt 7300-zal emelkedett a népesség száma. A közművesítés fejlesztésén belül az ivóvízellátás bővítése volt számottevő. A napi ivóvíztermelés öt év alatt megduplázódott, a vízvezetékhálózat 600 kilométerrel bővült, és 32 ezer lakást tudtak a hálózatra kapcsolni. 1975 végén már a belterületeken lakó emberek 78 százaléka részesült közműves vízellátásban. Korántsem volt ilyen kedvező az előrehaladás a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésében, öt év alatt 29 kilométer vezeték épült, s a bekapcsolt lakások aránya mindössze 7,4 százalék. A múlt évvégén a megye 76 települése közül hat város és két nagyközség rendelkezett csatornahálózattal. A megye termelő ágazatai — ipái', építőipar, mezőgazdaság, közlekedés — dinamikusan, némely területen a tervezettnél is gyorsabb ütemben fejlődtek. A jó eredmények nemcsak a gazdasági fellendülés alapját teremtették meg, nagy mértékben hozzájárultak a lakosság életkörülményeinek javulásához, az életszínvonal emelkedéséhez is. Az iparban 38 százalékkal emelkedett a termelés és közel 10 ezer 200-zal nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Kiemelkedő eredményeiket hozott a megye iparosítása: a vállalatok, szövetkezetek 5,6 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, amelyeknek zöme a tervben maghatározott 11 településre összpontosult. Magvalósításukhoz kedvezményes hitelek formájában — jelentős segítséget kaptak az államtól is. Az új Ipari létesítményeket az eddig iparszegény településeken, Karcagon, Mezőtúrion, Kunszentmárton- ban és Tiszafüreden hozták létre. Csupán éhben a négy helységben hét, 500 dolgozónál többet foglalkoztató gyáregység kezdte meg a termelést. Az Iparilag fejlettebb városokban, Szolnokon és Jászberényben létesített üzemek, a porfestékgyár, akén- savgyár, a kenyérgyár, illetve a Hűtőgépgyár bővítése már intenzív jellegű beruházások voltak. A szövetkezeti ipar bővítése — főleg a községekben —, a háztartásban dolgozó nők számára biztosított munkalehetőséget A jó eredmények mellett azonban gondok is jelentkeztek. A magyébe települt iparvállalatok. szövetkezetek egy része viszonylag korszerűtlen üzemeket hozott létre, ahol a termelékenység igen alacsony színvonalon van. Mindent egybevetve azonban tény, hogy a megye gazdaságában pozitív változást hozott az iparosodás. Elősegítette a falusi lakosság kereseti lehetőségeinek megteremtését, jövedelmének növekedését, gyorsította a városok, községek fejlődését, különösen a gyermekintézmények és a lakásépítés területén. Szolnok megye felzárkózott az iparilag közepesen fejlett megyékhez. (1976. elején már minden harmadik dolgozó ipari munkás volt.) A .gazdaság fellendülésének, az életszínvonal javulásának fő részese az építőipar volt, amely az öt év alatt végzett közel 20 milliárd forint értékű építési-szerelési munkával tervét túlteljesítette Az elmúlt fél évtizedben 14 ezer lakást, 600 'kilométer vízvezetéket, számos középületet, oktatási intézményt, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi létesítményt építettek, amelyek közül a legnagyobb beruházás a Tisza II. vízlépcső és a szolnoki személypályaudvar építése volt. Az építőipari szervezetek azonban kapacitásuk bővítésével sem tudták teljesen kielégíteni a fokozatosan, emelkedő építési igényeket. A döntő ok, hogy a befejező szakipari munkákhoz mindig kevés volt az emberük, öt év alatt mindössze 250- nel nőtt a munkásainak száma. Az egészségügyi és szociális ellátás öt évre szóló fejlesztési elképzelései megvalósultak, sőt a tervezettnél több kórházi ágy és bölcsödé létesült. Karcagon 156 ágyas elmeosztály, Szolnokon 268 ágyas új kórházi épületet adtak át, a szülészeti ágyak száma pedig 25-el emelkedett. Mezőtúron, Jászberényben és Törökszentmiklósim felépített rendelőintézet és a szolnoki szakorvosi decent- rum működésével jelentősen javultak a járó betegek ellátásának feltételei is. Az orvosi körzetek száma 14-gyel, a gyermekorvosi pedig 13- mal növekedett. A szociális ellátás körében az elmúlt öt Eredményes volt az elmúlt ötéves terv az oktatás, a közművelődés ágazatában. Magától értetődő, hogy a nők munkavállalásával nőtt az óvodák iránti igény, ami jóval meghaladta a tanácsok anyagi lehetőségeit. A vállalatok, szövetkezetek azonban jelentős anyagi támogatással, a lakosság pedig társadalmi munkával segítette a tanácsokat, így épülhetett a tervezett 1800 helyett 3511 óvodai hely a megyében. Az elmúlt fái évtizedben 88 általános iskolai tanterem (huszonnéggyel több, mint a tervezett) épült a megyében. A gyermeklétszám koncentrálódása azonban, különösen Szolnokon, nem csökkentette, sőt növelte a tanteremgondokat. Egy tanteremre ma még a megyében 1,35 tanulócsoport jut. A túlzsúfoltság megszüntetése az ötödik ötéves tervidőszak kiemelt feladata. A konyhai kapacitások és a napközis termek hiánya miatt feszültségek vannak a napközi otthonos ellátásban is. Lényegesen jobb a helyzet a megye középfokú oktatási intézményhálózatban. Az elmúlt öt esztendőben négy új középiskola épült (Túrkevén, Űjszászon és Szolnokon.) Kivitelezési problémák miatt húzódott el a kereskedelmi szakmurjeásképző iskolával együtt épülő kereskedelmi szakközépiskola átadása, ahol az idén szeptemberben kezdődhet meg a tanítás. A gyakorlati oktatás színvonalát húsz műhelyterem, a vidéki tanulók elhelyezését eddig 658 kollégiumi hely építésével biztosították a helyi tanácsok. A szakmunkásképző iskolák száma Szolnokon, Mezőtúron és Kunszentmár- tonban nőtt, Jászapátiban pedig diákotthon épült. A tanácsolt és a vállalatok összefogásának eredményeként egy művelődési központ, hét művelődési otthon, négy könyvtár és nyolc klubkönyvtár létesült vagy vált korszerűbbé. 1971-ben adták át a Szolnoki Galériát, 1975- ben pedig a Vosztok úti 300 személyes filmszínházat. Javultak a testnevelés és sportolás tárgyi felételei is. Számos iskolánál korszerű sportudvart, játékteret építettek, túlnyomórészt társadalmi munkával. A megyeszékhelyen, Mezőtúron és Jászberényben sportkombinát és fedett sportcsarnok épült. Elév kiemelkedő feladata volt az öregekről való gondoskodás további javítása és kiszélesítése. (180 szociális otthoni hely és 16 öregek napközi otthona létesült az elmúlt fái évtizedben a megyében, emellett megkezdődött a házi szociális gondozás. 1975. végén már 35 hívatásos és 38 társadalmi gondozónő közel négyszáz időskorú embert gondozott.) készült a Szolnoki MÁV SE edzőcsamoka, az automata tekepályája, és megkezdődött Szolnokon, a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas kajak-kenu pálya kialakítása. Az utóbbi esztendőkben rohamosan növekedett a lakosság ipari szolgáltatási igénye. A megyei tanács külön alapból támogatta a szolgáltató egységek építését. A tervidőszakban hét szolgáltató házzal gazdagodott a megye, évi 170 ezer üzemórával bővült az autószerviz-szolgáltatás. GELKA-szerviz létesült Karcagon, Kisújszálláson, Túrkevén és Kunszent- mártonban. Két vegytisztító szalont alakítottak ki Szolnokon. bővült a bérfehénnemű szolgáltatás és megyei felve- vőháltózat. Három mosó- és vegytisztító szalon építésének befejezése azonban áthúzódott erre az esztendőre. • * * Az eredmények összegzése és számbavétele nem azt jelenti, hogy nem voltak gondok, problémák. hiányosságok is. Az első ízben készült ötéves komplex terület- fejlesztési tervben meghatározott alapvető követelmény volt, hogy a célkitűzéseket a megyei adottságok maximális kihasználásával, a legésszerűbb szervezeti haté- konysággal területileg is optimálisan kell megvalósítani. A tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy a megye szocialista iparának növekedési üteme elmaradt a tervezettől. A lemaradás alapvető oka. hogy a munka hatékonyságának növekedése nem tartott lépést a követelményekkel. Lassan hódított teret a piaci igényekhez igazodó. korszerű termékszerkezet és gyártmánycsszetétel. A természeti adottságok kihasználása is mérsékeltebb volt a tervezettnél. A mező- gazdaságban a terméseredmények és a műszaki színvonal alakulása kielégítő volt, az állattenyésztés eredményei azonban Indokolatlan hullámzást mutattak. A mezőgazdasági termelés növekedésével nem tartott lépést a feldolgozó ipar sem. Ezért az ötödik ötéves terv idején súlyponti feladat lesz az ösz- hang megteremtése és az arányos fejlődés biztosítása. Az üzlethálózat fejlesztésében a hat város és a megyeszékhely maradt el a célkitűzésektől, és igen lassan fejlődött a vendéglátóipari közétkeztetés. A lakoság életkörülményeit alapvetően befolyásoló területeken á feszültségek mérséklődtek: növekedett a nők gazdasági aktivitása, javult a lakásellátás, bővült a gyermekintézményhálózat, fejlődött az ivóvíz- és gázellátás, javullak az oktatás és a köz- művelődés valamint a sportolási feltételek, tovább fejlődtek, szépültek városaink és községeink. összességében megállapítható, hogy a megye társadalmi & gazdasági előrehaladásában a negyedik ötéves tervidőszakban elért eredmények kiemelkedő jelentőségűek, és megteremtették az ötödik ötéves tervciklusban a további fejlődés szilárd alapjait. A megyei tanács vb tervosztálya ló átlagok a növénytermesztésben Az ipari ágazatokhoz hasonlóan jónak értékelhetők a mezőgazdasági üzemeli ötéves ciklusban elért eredményei is. 1971—75. között a tervezettnél is gyorsabban fejlődött termelésük, amely meghaladta az országos növekedési ütemet, A növénytermesztésben az átlagtermések évről évre emélkedtek. A megye művelhető területe 1 százalékkal, a foglalkoztatottak száma pedig 8 ezerrel lett kevesebb. A terület és mező- gazdasági dolgozók táborának csökkentését azonban a termelés műszaki-technológiai színvonalának gyom emelkedése, a termelési rendszerek térhódítása ellensúlyozta. A zöldségtermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés eredményeivel azonban nem lehetünk elégedettek, elmaradtak a célkitűzésektől. Régi utak áj köiilöslien A közlekedési, hírközlési ágazatokban a vasúti közlekedés fejlődése volt kiemelkedő. Érzékeltetésül két jellemző adatot említünk: öt év alatt 52,4 százalékkal növekedett az áruszállítás, és a helyi autóbuszokon utazók napi átlagos száma 65 ezerről 94 ezerre emelkedett. A forgalom növekedését a közlekedési feltételek jelentős javításával, a járműállomány bővítésével érték el a közlekedési vállalatok. A vasút villamosításával felgyorsult a közlekedés a Szolnok—Békéscsaba közötti és a Szolnok—hatvani vonalakon. A gyér forgalmú vasutak megszüntetésével egyidejűleg biztosították a közúti személy- és áruszállítást . Mezőtúr—Túrkeve, Kisújszállás—Dévaványa és más települések között Összezsugorodott a háztáji állatállomány, a zöldságter- mő terület 1975-ben 38 százalékkal, a szarvasmarha- állomány pedig 5 százalékkal kevesebb volt, mint öt évvel korábban. Az állattenyésztési ágak mérsékeltebbb fejlődését nem ellensúlyozták a növénytermelés kiugróan magas termésátlagai. Mindez az exportfeladatok teljesítésében és a megye lakosságának ellátásában is átmeneti gondokat okozott, és a szabadpiaci árak indokolatlan hullámzásához vezetett. A kenyérgabona, a rizs, az ipari növények termesztésében a mezőgazdasági nagyüzemek jó eredményeket érték el, teljesítették a terveket. Bővült a gazdaságok 'élelmiszerieldől '»ózó tevékenysége és bolthálózata, nagyobb és választékosabb lett — elsősorban a városokban — az árukészlet. A közúthálózat fejlesztése, korezei^ísitése viszonylag szerényebb mértékű volt. A 4-es számú -fő közlekedési út megyei átkelő szakaszának korszerűsítésén kívül csak néhány alsóbbrendű útvonal vált jobb minőségűvé. Az úthálózat folyamatos kiépítése során Szolnokon két közúti felüljáró, Kun- szentmártonban új Körös- híd épült. Mezőtúron és Túrkevén már elkészült, Szolnokon pedig az idén fejezőbe a buszpályaudvar építése. A közúti járműállorhány karbantartási igényeivel összhangban fejlődött a megye autó-szervizhálózata is, amely további bővítést igényel. i Az elmúlt fél évtizedben esztendőről esztendőre emelkedett Szolnok megye népessége. Az ezer lakosra jutó Egy éve, a vasutasnapon adták át Szolnokon az új személypályaudvart / Új óvodák, iskolák, riiákonkmk
