Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

1976. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Magyarország története tíz kötetben A könyvhét Sr4v*i •könyvesboltokba egy vaskos kötet, címoldalán a felírás­sal : Magyarország története 1918—1945. Aki fellapozta a belső címlapot is, láthatta, hogy a terjedelmes, sárga borítóval ellátott kötet egy sorozat első köteteként lá­tott napvilágot, hiszen a címoldal mellett ott állt: Magyarország története tíz kötetben. Ilyen terjedelmes, részletező, s mégis az or­szág történetét egységbe fo­gó összefoglalás hosszú idő óta nem jelent meg Ma­gyarországon. Ha valaki gazdagon illúsztrált kézi­könyvet keresett, amelyben pz őt érdeklő kérdésre vá­laszt - találhatott, csak régi, szemléletében és anyagában elavult munkák között vá­logathatott. A felszabadulás után jó- néhány rövidebb összefogla­ló feldolgozás látott napvi­lágot, de a nagy, reprezen­tatív összefoglalás mégis há­rom évtizedig váratott ma­gára. S ez nem véletlen, hi­szen a feladat nem az volt, hogy egyszerűen eltérő ér­tékelési szempontok alapján „újraírják” a történelmet, (mint sokan hiszik), hanem az, hogy gazdagítsák, elmé­lyítsék a múltról alkotott is­mereteinket. A felszabadulás után földesúri és egyházi le­véltárak egész sora vált hoz- záférhe'ővé. gazdagodtak a források megközelítésének a módszerei, t ennek nyomán újabb és újabb eredmények születtek. Csak mostanra éreti meg annak a lehetősé­ge, hogy az elért eredmé­nyeket új szintézisbe, együt­tes feldolgozásba egyesítsék. Mit fog tartalmazni az új Magyarország története? Már címében is eltér elődei­től. A múlt századi Magyar nemzet története az állítólag járói kíván beszámolni. (Ma már tudjuk, hogy a nemzet történeti képződmény, csak az újkorban alakult ki ná­lunk is, másutt is.) A Ma­gyar Történet a változó vi­lágban mindig változatlanul maradó „magyarság” tótját követte volna nyomon. De a történelemben ilyen válto­zatlanul maradó sajátságokat sem lehet felfedezni. Még maga a változatlannak gon­dolt nyelv is alakul, fejlő­dik. A Magyarország törté-. nete. mint címével is kifeje­zi. az ország, vagyis az ál­lammá szerveződött társada­lom életét kíséri nyomon. (Első kötetében bemutatja • persze a honfoglalás előtti magyarság történetét, de be­számol a Kárpát-medence honfoglalás , előtti történeté­ről is.) A történeti elemzé­sek tehát nemcsak a ma­gyarságra, hanem a velünk együttélő nemzetiségekre is kiterjednek. Magától értető­dik, hogy a feldolgozás a nemzetközi összefüggésekre, az egyetemes történet ese­ményeire is kiterjed. A most megjelent kötet, a történeti valóságnak megfelelően, a mai országterülettel egyező Horthy-kori Magyarország történetét mutatja be. A tízkötetes sorozat egyes kötetei az elkészülés sorrend­jében látnak majd napvilá­got. Már beszerezhető, mint említettük, az 1918—1945 kö-“ zötti történelemről szóló, ta­lán a legnagyobb érdeklő­désre számot tartó, gazdagon illusztrált kötet. Jövőre je­lenik meg az 1848—1918 kö­zötti korszakot tárgyaló két újabb kötet, majd feltehető­leg az évtized végére „ az 1790—1848 közötti, más sió­val a reformkori kötet. A tervezett korszakbeosztás szerint a kezdetektől 1526- ig két, 1526itól 1790-ig újabb két kötet mutatja be az ese­ményeket. összesen tehát nyolc kötet jelenik meg majd, amely a felszabadu­lásig egységes ívben vázol­ja fel történelmünket. Az 1945 utáni korszakkal a ki­lencedik kötet foglalkozik. Végezetül a befejező, tize­dik kötet a történetírás tör­ténetét és a tárgy- és név­mutatókat tartalmazza majd. i/i {nnia majd ezt a tíz III luyjű kötetet egyvég- tében elolvasni? Teszik fel nem azzal a céllal készül, hogy minden művelődni kí­vánó ember végigolvassa. Kézikönyv lesz, amely azt a célt szolgálja, hogy mind­azok, akik valamely ese­mény, adat, vagy történeti korszak iránt érdeklődnek, könnyen találjanak pontos, megbízható, tudományos színvonalú adatbázisra és ábrázolásra. Gergely András Munkásszállóból óvoda A városi tanács és a KÉV Metró vezetői között megál­lapodás történt a szolnoki Fürst Sándor úton levő 1,2 millió forint értékű munkás- szálló átadásáról, illetve át­vételéről. A tanács vezetői­nek döntése értelmében a munkásszállóban ötven gyer­mek elhelyezésére, óvodát alakítanak ki. Az átalakítást az Építő- Javító és Szolgáltató Válla­lat végzi úgy, hogy szep­temberre elkészüljenek _ a munkával. A Tiszamenti Re­gionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalat Vásárhe­lyi Pál szocialista brigádja társadalmi munkában elké­szíti a tgj-vet és menet köz­ben vezeti, irányítja a mun­kát. Ezzel lehetővé válik, hogy az óvoda szeptemberre már a gyerekek rendelkezé­sére álljon. Az Árvácska Karlovy Varyban Ranódy László poétikus hangulatú Móricz-adaptáció- ja, az Árvácska képviseli a magyar filmművészetet a ma kezdődő Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon. A hazánkban már nagy kriti­kai és közönségsikert ’aratott mű vetítése július 15-én lesz, amelyen a rendezőn kívüi részt vesz Sára Sándor, az alkotás operatőrje, Czinkó- czi Zsuzsa, a most felfede­zett gyermekszínész. vala­mint a film néhány más szereplője. Díszletszobrok a Dóm téren A Szegedi Szabadtéri Já­tékok díszletkészítő műhe­lyében az emeletnyi magas kulisszaelemek, lépcsősorok mellett érdekes szobrok is sorakoznak. Készítőjük Far­kas Pál szobrászművész. Ezek az alkotások Verdi Nabucco című operájának színpadképét díszítik majd. A művész mintegy ötven domborművet készít asszír— babilon életképek, csatajele­netek alapján. Megformázott egy sakálfejű, sólyomszár­nyú, oroszlántestű három és fél méter „ magas istenszob­rot is, amely szintén dísz­letként szerepel az operában. Többször kerestem te- ■ lefonon, hogy meg­beszéljük, mikor . volna szabad órája. Betegnél van — rendszerint ez volt a válasz. Ezután /szemé­lyesen kerestem. A zsúfolt várószobán keresztül óva­kodtam be a rendelőjébe. Alacsony, _ meghatározha­tatlan korú, akire igencsak rátapad a tekintet és ha nem mondják is ki, így gondol­ják: mokány férfi. Sajnos, ma Semmiképpen sem tudok időt szakítani, annyi a betegem, így fogad, kicsit talán röstellkedve is. Én is mentegetőzöm, semmi baj, ez a napja biztos na­gyon zsúfolt. Mikor jöjjek? Kiderül, semmivel sem több az aznapi elfoglaltsága, mint máskor. Végül is maradt a vasárnap. Csendes, régies ház egy mellékutcában, státusz­szimbólum vaskerítés és réz­tábla nélkül. A lakás tágas, nagyvilági, de nem hivalko­dó. A fotel arról árulkodik, hogy gazdája — amikor le tud ülni — a teljes kényel­met szereti. A bútorok fö­lött a festmények és a köny­vek levegője tölti be a ha­talmas nappali szobát. A szólásmondásnak igaza le­het: mutasdmeg a könyvtá­rad, megmondom ki vagy? Azt hiszem, a festménvek ugyanígy „súgnak” a tulaj­donos érdeklődéséről, ízlés­világáról. Az elhallgatott gondola­tokra szerény mosoly volt a válasz és 3. környezetbe illő fejtegetés: — Nem hiszem, hogy ma­napság már szükségszerű lenne a különbség a városi és a falusi értelmiség élet­módja között. A tömegkom­munikáció, a művészet, ugyanazt, a gondolatot viszi bárhová. Csak fogadják. A közlekedés gyorsulása is je­lentős: két óra alatt Pesten lehetek. — Három szakvizsgája van, talán ott is élhetne. Sokan a kezdéssel is ott próbálkoznak. A beszélgetés itt félbesza­kadt. Egy beteg öregem jer sokszor a kérdést — helyte- örökké létező nemzet múlt- lenül. A többezer oldalas összefoglalás nyilvánvalóan Azért vagyok. V s b a Beszélgetés dr. Lakos Béla ■ ■ ■■ I ■ I ■■ ,« ' # ff 1 1 ocsodi körzeti főorvossal ' Újsághír: Dr. Lakos Béla öcsödi körzeti főorvost Kiváló orvos címmel tüntették ki. kopogtatott be a rendelőjé­be. Elnézést kér, amikor visz- szaül a foteljébe. — Hogy Pesten élhetnék-e nem tudom. Tíz évig Mes­terszálláson voltam, az ötö­dik esztendeje pedig itt, Öcsödön. Azelőtt városban praktizáltam ... Nem aka­rom-ismételni a témát: nem érzek lényeges különbséget. Az orvost mindenhol meg­becsülik, ahol szükség van rá és megfelel a hivatásá­nak. Üjabb beteg a rendelőben. Ez egy „csendes” vasárnap délelőtt. — A napi programja? Hánykor kezdi, mikor fe­jezi be? Megint egy sima Symfó- nia, félóra alatt a negyedik. — Szinte sosem fejezem be a napot, tehát kezdenem sem kell. Reggel 5-kor, 6- kor kelek, attól függően mennyit aludhattam éjsza­ka. Délig rendelek utána a fekvőbetegeimet látogatom, iskolaorvosi teendők, terhes­tanácsadás, különböző elő­adások, véradás ... mindig van valami. Közben sürgős hívások. — Hány betege van na­ponta? Átlagosan. — Száz-százhúsz. Két és félezer ember orvosa vagyok. — A körzeti orvos való­ban csak receptíró tud len­ni? Ne haragudjék, hogy ezt szóbahozom. — Én cáfolni igyekszem, hogy a körzeti orvos csupán egészségügyi dészpécser, aki szakorvoshoz irányítja a beteget. A rendelőnk elég jól felszerelt, tudunk gyó­gyító munkát végezni. Aki­nek persze komolyabb, mű­szeres vizsgálatra van szük­sége, azokat oda irányítjuk. — Az öcsödiek viszont panaszkodnak, hogy a kór­házi ápolásra szorulók ho­vá is tartoznak tulajdon­képpen: Szolnokhoz, Szen­teshez, Mezőtúrhoz? — Az egészségügyi hálózat vertikális megszervezése so­kat segít majd. Kétségtelen, hogy a kunszentmártoni rendelőintézet mindenkép­pen kiegészítésre szorul. A sok utazás káros a betegnek és külön anyagi tehertétel a népgazdaságnak, — Az öcsödiek és a táp­pénz? — Értem mire gondol. Ez nálunk másképp van, mint ahol személytelen az orvos és a beteg kapcsolata. Min­den betegemet ismerem, a kölcsönös bizalom határozza meg viszonyunkat. Nálunk nincs „táppénz-kérdés”. — Érdekes, amit az el­idegenedésről mondott. — A beteg és az orvos kapcsolatában ez nagyon ve­szélyes. Mert nézzük csak, kik jönnek a rendelőbe: akiknek szervi bajuk van, az apróbb balesetek és olyanok akik, — így mondják — „ki vannak borűlva”. Nos, az idegrendszeri panaszok oka mindig elvezet valahová. Családi, munkahelyi és egyéb gondokig. Itt nincs pszicho­lógus, az orvosnak őt is pó­tolnia kell, amennyire tudja. — Ha megengedi meg­kérdezem: önnek sosincs szüksége „pszichológus­ra”, ön sosem „borul ki”. Hogyan bírja ezt az „eről­tetett menetet”. Új csomag Symfónia, na­rancsital, mosoly. — Azt hiszem, nem va­gyok panaszkodó típus. Még csak hajszának sem monda­nám, amiben élek. Megvan mindenem, amire a kultúr- embernek szüksége van, har­monikusan élek, nem „bo­rulok ki”. Talán-talán néha egy kicsit fáradt vagyok, de ez csak addig tart, amíg nem kopogtatnak: doktor úr tessék jönni Akár valami társadalmi drámában, a végszóra ko­pogtatnak : — Doktor úr, rosszul va­gyok. A főorvos felesége inkább csak megállapítja, minden neheztelés nélkül: — Látja ez mindig ígv megy. Dr. Lakos alig észreve­hető mozdulatot tesz a ke­zével, mintha azt mondaná: természetes, azért vagyok ... Tiszai Lajos Uj komolyzenei lemezek Érdekes, színvonalas ko­molyzenei felvételekkel gaz­dagodott a hanglemezpiac. Beethoven VII. (A-dúr) szim­fóniáját — amely 1813-ban Beethoven szerzői estjén, az ő 'dirigálásával csendült fel először — ezúttal a Ma­gyar Állami Hangversenyze­nekar szólaltatja meg Fe- rencsik János vezényletével. Fischer Ádám karmester el­ső hanglemezfelvételén két Haydn-szimfónia és Brahms- kompozíció is lemezre ke­rült. Antonio Vivaldi négy miséjét a Szekeres Ferenc vezényelte budapesti Madri­gálkórus interpretálja. A zeneszerzők nemzetközi tribünjének elmúlt évi ver­senyét nyerte meg Durkó Zsolt Halotti beszéd című oratóriuma. A most megjelent felvé­telen — amelyen Fülöp At­tila és Ütő Endre énekel — Lehel György vezényli a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát. Az egyre kedveltebbekké váló prózalemezek újdonsága a Latinovits Zoltán Ady-tol- mácsolásait tartalmazó fel­vétel, amely 40 verset, illet­ve írásrészletet tartalmaz. Melyikből legyen szo­bor? — kutat a wdzyd- /.ei művésztelep két al­kotójának szeme a kő­bányában Tíz szobrász birkózott június 15-e és július 31-e között a ke­mény gránittal a lengyelországi Wdzydze művésztelepén. A Gdansk közelében levő alkotó­tábor egyetlen külföldi résztve­vője a kisújszállási Papi Lajos szobrászművész, aki tavaly nyá­ri nagysikerű lengyelországi al­kotó munkájának köszönheti az idei meghívást. Papi Lajos farag. Tucatnyi véső bánta, de két nap alatt remek portré született a kemény gránitból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents