Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 7. A szerkesztőséi postájából Jaj, úgy „élvezem" én a strandot Június utolsó napjaiban a kánikulát két és féléves unokámmal a Damjanich uszodában vészeltem át — nem a legkellemesebben. Késő délután mindkettőnk részére elvettem egy-egy kerti - széket, s oda tettem, ahol a nap még sütött. Nem sokáig pihenhettünk így, mert egy férfi leparancsolt bennünket, mondván: a székeket csak a betonra szabad tenni, mert rongálja a füvet. A füvön hemperegnek, esznek, szemetelnek, járkálnak az emberek, csak éppen a széket nem szabad rátenni? Nos, végül is az „illetékesek” kijelölték a széli helyét a füvön, előzőleg azonban végig kellett hallgatnom informátorom durvaságait. Az alkalmazottait udvarias magatartásán kívül ügyelhetne az uszodát üzemeltető vállalat a maguk szabta rendre is. „Az uszoda egész területén labdázni tilos!” — olvastam egy feliraton a pénztárnál. Szemtanúja voltam, amikor egy kislányt gyomorszájon rúgtak a labdával. A fájdalomtól összecsuklott. Június 27-én 11 órakor magam voltam szenvedő alanya a hanyagságnak. Megcsúsztam, elestem és az akna T alakú — ott felejtett — kulcsára estem. Állkapcsom, vállam, nyakam ütöttem így meg. Lengyel Istvánná Szolnok * * * Időzzünk még egy kis ideig a strand-témánál. A múlt héten is ..dühöngött” a kánikula. Aki tehette, a strandra menekült. Többek között a szolnoki tiszaiigetibe. Több mint kétezren. Megdöbbenésükre a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat önkiszolgáló éttermében délelőtt 10 órakor kezdtek leltározni. Ott mőtiídtak a fürdőzök étel, hűsítő nélkül. Rossz „húzás” volti ez már eddig is sok pénzébe került... Kozma László, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Közúti Főosztály osztály- vezetője a következőket írta. A Petőfi Vadásztársaság a 4. sz. főút Kenderes és Kisújszállás helységek szakaszára kérte, hogy „Állatok” veszélyt jelző táblát helyezhessen el. Ez ügyben több levélváltás történt a KPM szolnoki Közúti Igazgatósággal, mely azt célozta, hogy a táblával védendő útszakasz hossza a legszükségesebbre csökkenjen. A Közúti Igazgatóság több alkalommal kérte a vadásztársaságot; adja meg az ún. „vadváltó helyeicet”. hogy ezeket táblával jelölni tudja. A helyi fővadász bevonásával a megállapított rendszeres vadváltó helyekre a Közúti Igazgatóság a táblákat rövid. időn belül kihelyezteti — hangzik a tájékoztatás. Akkor ezzel rendben is volnánk. Felvetődhet azonban a kérdés, miért a huzavona? A KPM Közúti Főosztály vezetőjének levelében erre a magyarázat. A vadász- társaságok az utóbbi időben gyakran 5—6 km-es útszakaszokon kérik a veszélyt jelző táblák elhelyezését az elszaporodott vadállomány védelmére, illetve esetleges kártérítési kötelezettségeik csökkentése céljából. Az elKörfutópálya — társadalmi munkában Jászárokszálláson a Soly- mosi Ignác Gimnáziumban az SZMK vezetésével lelkes szülők és önként jelentkező KISZ-es fiatalok július 3-án, szombaton 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az iskolai körfutópálya építésén. Az iskola az 1976'77-es tanévben Szolnok megyében elsőként indítja be a testnevelési és sportszervezési ismeretek fakultatív oktatását. Az e tantárgyat választó tanulók az érettségivel együtt olyan bizonyítványt kapnak, amelynek segítségével a sport és testnevelés tanításában el tudnak helyezkedni. A most épülő pálya az iskolai sportteleppel együtt biztosítja e tantárgyhoz a tárgyi feltételeket. Thiel Miklós igazgató Jászárokszállás Munkában a szülők és a diákok szaporodott vadállomány a legkülönbözőbb helyeken átjár az utakon is, de ez nem indokolja, hogy a megyében több kilométer hosszú útszakaszokat táblázzanak be. A rendszeres „vadváltó helyekre” a vadásztársaságok kérésének megfelelően veszélyt jelző táblákat helyez el a Közúti Igazgatóság. Senki sem hibáztatható Két kisújszállási olvasónk levelét közöltük június 30- án „Sárga falevél...” címmel. Úgy vélték, esetleg a növényvédelem következménye, hogy a városban sárgulnak az akácfák levelei. Bindics István, a Szolnok megyei Növényvédő Állomás igazgatóhelyettese a következőket írta: „... A Növényvédő Állomás által június 9—10-én Kisújszálláson végrehajtott állami védekezés során alkalmazott növényvédő szerek (Ditrifon 50 WP és Uni- fos 50 EC) egyike sem fito- toxikus, még többszörös dózisban sem, gyümölcstermő- és haszonfáinkra. A fenti időpontban Szolnokon, Tö- rökszentmiklóson, Mezőtúron is elvégeztük e készítményekkel a területek szövőlepke mentesítését, és hasonló jelzés sehonnan sem érkezett... Az olvasók által jelzett sárga falevelek, esetenként az akácfák pusztulása ugyanúgy tény, de a legtöbb esetben túlzott ...” — olvashatjuk a válaszlevélben. A Növényvédő Állomás szakemberei Kisújszálláson vizsgálatot tartottak. Nem kizárt, hogy a június elején végzett rizs gyomirtáskor „besodródott” a városba a permetlé, a felszálló, meleg légáramlat következtében. Erről sem a gyomirtószert alkalmazó üzem, sem a repülőgép vezetője nem tehet — tehát senki nem hibáztatható az ügyben. Csak éppen — sárgulnak a falevelek... <i ssehímt A honvédelmi hozzájárulásról és a gépkocsiátalányról Bizonytalanságban A nyári időszakiban — különösen Ilyen kánikulában —■ országszerte vízkorlátozás van. A mi községünkben ez különös módon nyilvánul meg. Sehol egy hirdetőtábla, amelyről megtudhatnánk; a nap melyik órájában lesz víz. Tehát nem merek elmenni hazulról, mert nem tudom, melyik pillanatban kezd csöpögni a csap. Kicsi, „pelenkás” gyermekem van. Az utóbbi két hétben az jelent legnagyobb örömet, ha hajnali 3 órától reggel 6-ig össze tudok gyűjteni annyi vizet, hogy a gyerekre kimossak. Tudom, sokan — a tilalom ellenére — ebben a szárazságban küocsolnák az összes rendelkezésre álló vizet. A környező falvakban érzésem szerint okosabban vészelik át a szűkös napokat. Csökkentik a víznyomást, s egész nap van víz. Tolnai Lajosné f Öcsöd Eltűnt az „akadály" Hegedűs Nándomé szolnoki olvasónk panaszát június 30-án közöltük „Építési törmelék a kapuban” címmel. Egyértelmű volt. hogy az építési törmelék a Tempó Ksz „terméke” (így elszállításáról is nekik kell gondoskodniuk). A Városi Tanács V. B. Városgazdálkodás közterületi ellenőre mégis szinte azonnal a helyszínen termett — értesültünk Csényi László intézményvezető leveléből. Mikor, ki szállította el az építési törmeléket, nem tudjuk. Tény, hogy ma már akadálytalanul járhatnak ki- és be a lakók a bérházba. Lesz veszélyt jelző tábla Kiss Márton kisújszállási olvasónk levele június 9-én jelent meg „Veszélyes útszakasz” címmel. A panasz lényege az volt: a veszélyt jelző „Állatok” tábla nehezen kerül ki a 4. sz. főútra. A vadásztársaságnak viszont K. B. jászberényi olvasónk arról kért felvilágosítást, hogy az új szabályozás szerint kinek kell és mennyi időre honvédelmi hozzájárulást fizetni. Indokolt esetben lehet-e felmentést kérni? Honvédelmi hozzájárulást az a férfi köteles fizetni, aki bármilyen oknál fogva nem teljesített sorkatonai szolgálatot, vagy akit a szolgálatból 11 hónap letöltése előtt leszerelték. A fizetési kötelezettség kezdete az év december elseje, amelyben a hadköteles a 23. életévét betölti. A hozzájárulási fizetési kötelezettség az új szabályozás szerint 24 hónapra terjed ki. Annál, aki 11 hónapnál rövidebb ideig, de legalább 2 hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített, a hozzájárulást csák 16 hónapig kell fizetni. Ugyancsak 10 hónapig köteles a hozzájárulást fizetni az a hadköteles, akinek a 2 hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá a hivatásos vagy továbbszolgálati ideje együttesen meghaladja a 11. de nem éri el a 24 hónapot A hozzájárulás mértéire: Munkaviszonyban állónál és szövetkezeti tagnál a nyugdíjjárulék alapján a munkabér, prémium, jutalom stb. 12 százaléka. Általános jövedelemadó fizetésére kötelezettnél az adó alapjául szolgáló összeg 15 százaléka, de legalább évi 1800 forint. Egyes esetekben mentességet biztosít a jogszabály a fizetési kötelezettség alól. Így például mentes a fizetési kötelezettség alól az, aki testi vagy szellemi fogyatékossága következtében kereső- képtelen, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. A hozájárulás részbeni, vagy teljes megfizetése alól rendkívül indokolt esetben, a hadköteles állandó lakhelye szerinti adóügyi szerv adhat felmentést. » » * Levélírónk férje ellen, aki tsz tag, fegyelem! eljárás indult. A fegyelmi tárgyalás következményeként kitiltották a szövetkezetből és a háztáji föld felét is el akarják venni tőle. Kérdése, hogy van-c lehetőség a háztáji föld csökkentésére. A termelőszövetkezeti törvény szerint a fegyelmi büntetések a következők: Írásbeli megrovás, egyes kedvezmények megvonása, a kiegészítő részesedés csökkentése, alacsonyabb munkakörbe, vagy más munkahelyre való beosztás, s a legsúlyosabb fegyelmi büntetés; a kizárás. A fegyelmi büntetések közül azt kell alkalmazni, amely leginkább arányban áll az elkövetett cselekmény súlyával, de a tag addigi magatartását és egyéb személyi körülményeit is figyelembe kell venni. Fegyelmi büntetésként azonban csak olyan kedvezményt lehet megvonni, amelyet a termelőszövetkezet saját elhatározása, tehát nem jogszabályban meghatározott kötelezettsége alapján nyújt tagjainak. A háztáji földet a termelőszövetkezet a jogszabály rendelkezése alapján adja a tagjainak, ezért a háztáji földet fegyelmi büntetésként megvonni vagy annak mértékét csökkenteni nem lehet. Szabály az is, hogy azt a tagot, akit súlyos fegyelmi vétség gyanúja terhel, a vezetőség a fegyelmi eljárás során, munkaköréneit ellátásától legfeljebb kéthavi időtartamra felfüggesztheti. Ha a kiszabott fegyelmi büntetést férje túlzottan sú lyosmak tartja, panaszával forduljon a szövetkezet döntőbizottságához. • » • S. S. olvasónk arra kért felvilágosítást. hogy a saját gépkocsi használatáért fizetett átalány csökkenthető-e, és ha igen, melyen esetben. A 4/1974. MŰM. sz. rendelet szerint az átalány összegét — ha munkaviszonyra vonatkozó szabály másként nem rendelkezik — arányosan csökkenteni kell, ha a dolgozót betegség, katonai szolgálat, stb. vagy a gépkocsi üzemképtelensége egyfolytában 30 napot meghaladóan gátolja a kiküldetések teljesitésében. E rendelkezés elgondolása az, hogy aki 30 napnál rövidebb ideig nem tudja elvégezni a munkáját, még a hónap további részében, vagy a következő hónapban behozhatja lemaradását. Ezért ilyen esetben nem indokolt az átalány csökkentése. Természetesen a jogszabály nem tudja a vállalaton belül jelentkező sajátos körülményeket figyelembe venni, ezért rendelkezik akként, hogy munkaviszonyra vonatkozó jogszabály, az említett rendelettől eltérő rendelkezést is adhat. Munkaviszonyra vonatkozó vállalati szabály, a kollektív szerződés is, ezért a kollektív szerződés rendelkezhet akként, hogy 30 napnál rövidebb ideig tartó távoliét pl. 2 hét szabadság esetén is a saját gépkocsi használatáért adott átalányt időarányosan csökkenteni kell. Dr. Cs. L Az ország egyik icglátagalot rtbb tája Aggtelek és környéke. A festői vidéket turisták ezrei keresik fel. „Gyógyító” idegenforgalom Lengyel bányászok Sióinkén 1972 óta minden nyáron lengyel bányászok nyaralnak Szolnokon, a tiszaligeti kempingben. Valamennyien a katowicei Egyesített Szénbányák dolgozói, kéthetes váltásban június közepétől augusztus végéig több mint 5000 „vendégnapot” töltenek itt. — Lengyel vendégeink az úgynevezett szociálturizmus keretében pihennek Szolnokon, a jelenlegi csoportban nyolcvanketten vannak — mondja Kurucz Tibor, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője. aki beszél lengyelül, s ő a tolmács beszélgetésünkön. A csoportvezető, Brigida Petlicz, a bányavállalat szakszervezett munkatársa. — Milyen meggondolások alapján választották éppen Szolnokot? — A mi legfőbb törekvésünk: „levegőre” küldeni a ' bányászokat. Szolnok nagy előnye ezenkívül a gyógyvíz — reumatikus betegségekben szenvedő dolgozóink felfrissülve, jó egészségi állapotban távoznak innen. — Én fizikai munkás, vájár vagyok — kapcsolódik a beszélgetésbe Leonard Ot- remba — sajnos, reumás. Ebben az évben már harmadszor nyaralok itt Szolnokon, ez a gyógyvíz — arany. Űgyszólván orvosi rendelvényre jövök, és minden évben szeretnék visszatérni. Sziléziában — veszi át a szót a csoportvezető — minden csupa korom. Az itteni levegő, kényelem már önmagában is gyógyító, frissítő erejű. Ezenkívül valamennyiünknek nagyon tetszenek az üzletek, a figyelmes kiszolgálás. Egyetlen probléma van — nevet — a paprika bizony túlságosan erős. — Nem, nem, én így szeretem — „tiltakozik” a jól megtermett bányász. — Még jó, hogy itt van,a feleségem, legalább otthon is így tud majd főzni. — Mennyire ismerik Szolnokot, milyen programjuk van? — Mi elsősorban pihenni, gyógyulni jottürjk ide. Furcsán hangzik, de épp ezért jó. hogy kevés programunk van. Sajnos, Szolnokról is csak nagyon keveset tudunk, , ennyit — mutatja csoport-, vezető a német nyelvű propagandafüzetet. — Hogy jól érezzük-e magunkat? Erre csak egyet tudok mondani: visszajövünk, ha lehet, mindéin nváron. F. O. L. „Minilázis” a pórtelki rádiósoknak Űj — a munkájukhoz kedvezőbb feltételeket biztosító otthont kapott a pórtelki HA 7 KMT rádiós klub. Az általános iskola és az MHSZ fenntartásában működő klub a községi tűzoltóparancsnokság és a Kossuth Tsz segítségével jutott önálló székhelyhez. A tűzoltóktól adó-vevő szobát és szépen berendezett oktatótermet kaptak az ifjú rádiósok. A téesz a szükséges antennák készítésével és felszerelésével segít. A klubban a. törzsgárdatagok mellett minden évben tizenöt általános iskolás ismerkedik a rádiós sporttal, készül a rádiós versenyekre. A klubban biztosítják részükre általános iskolai szinten a honvédelmi előképzést. A klub helyi, megyei és országos találkozókon elért eredményeivel sokszor bizonyította, hogy megérdemli a segítséget. Tagjai évek óta részt vesznek, és rangos helyezéseket érnek el a megyei és az országos távírászverse- nyeken, valamint a RÍM (rókavadász) találkozókon. Sorban állás vagy csapvíz Méreteihez képest hatalmas forgalmat bonyolított le a szombat, vasárnapi kánikulában a tiszafüredi strandfürdő: a két nap alatt csaknem ötezren váltottak belépőjegyet. Medencék, tusolók, hús árnyék, jókora tér a focizáshoz, tollaslabdázáshoz. Mindenki remekül érezte magát. Csak az nem, aki éhségét, vagy szomjúságát a strand három, zsebkend.őnyi méretű büféjében akarta enyhíteni. Következmény: a sört, hűsítőt, cigarettát árusító büfé pultja előtt kora délelőttöt, késő délutánig reménytelenül hosszú, 60—80 emberből álló sor álldogált. Aki beállt a sor végére, annak legkevesebb egy órát kellett ücsörögni, amíg kiszolgálták. A hosszú sor láttán többen legyintettek, mondván: „inkább langyos csapvizet iszom.” . A füredi strand büféinek gazdája a tiszafüredi áfész. A föntebb részletezett bosz- szantó és érthetetlen állapot évről évre megismétlődik. Az éfész illetékes vezetőjétől, érdeklődésemre a következő választ kaptam: „egy, az év elején megrendelt, elemekből összeállítható, nagy befogadóképességű vendéglő csak az idény végére készül el. A mostani állapoton a következő hét végén alkalmi büfék felállításával próbálunk enyhíteni. Erről ennyit. Valamit mégsem értek: miért kellett ennyi idő az alkalmi büfék ötletéhez? Sz. V 1 I
