Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-04 / 157. szám
19 Í6. július 4. SZOLNOK MEGYEI VÉPLAB 5 Értelmiségi életmód falun all AZ IDÉN IS KAZINCBARCIKA ad helyet a Ili. ifj. Horváth István nemzetközi színjátszó fesztiválnak. Hat külföldi és huszonhárom hazai amatőr színjátszó csoport és irodalmi színpad kapott meghívást a holnap kezdődő egyhetes rendezvénysorozatra. Szolnokról három együttes indul útnak, és kedden a 605-ös számú Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada lép pódiumra Állati dolgok című műsorával. szerdán pedig a HÍD együttes mutatja 'be a fesztivál közönségének Én, Targonca Lajos című szatirikus játékát. Az ismert olajbányász együttes — a Kőtövis, Szállj el fecske madár címmel adja elő a Jászkunság népdalaiból. nép bal ládáiból "szerkesztett összeállítását. Ezenkívül mindhárom szolnoki együttes bemutatkozik Borsod megye több városában, községében. Képünk a szolnoki Mini klubban készült a HÍD együttes próbáján. 6500 éve Hagy jelentőségű régészeti leletek Szajol határában Ebben a rövidre szabott írásban a falusi értelmiség életmódját — és általában az életmódot — meghatározó összetevők végtelen sokaságából csak néhányat emelek ki. Azokat, amelyek különösen jelentős szerepet töltenek be az életmód alakulásában. Ilyenek mindenekelőtt a települési- és lakásviszonyok, ideértve bizonyos ellátottsági viszonyokat; az életmód „tar. tálmát”, „típusát” jelentős mértékben kifejező fogyasztási struktúra; végül a ssza- badidő- tevékenységek. Ismert tény, hogy a hazai településszerkezeten belül az egyes településformák közötti aránytalanságok számottevőek. Ez a történelmileg kialakult differenciálódás napjainkban is erősen, érződik .a városi és falusi népesség munkajelleg-csoportok szerinti összetételében és életmódjában. Ezt bizonyítják az 1970-es népszámlálást adatok, m iszerint az összes aktív kereső között Budapesten 10,0; a vidéki városokban 6,9; a falvakban pedig 2,5 százalék volt az értelmiségiek aránya. A LAKÁSVISZONYOK Amennviben a falusi településeknek az életet megkönnyítő civilizációs vívmányokkal való ellátottságát vizsgáljuk, megállapítható, hogy — az elmúlt évek viszonylag gyorsabb ütemű fejlődése ellenére — még mindig jelentős hátránnyal kell számolni. A lakás a mindennapi életvitel közvetlen környezeti feltételed között elsőrendű szerepet játszik. A lakás ad teret, lehetőséget és feltételeket az alapvető élettevékenységekhez. Az emberi élet újratermelésének és fenntartásának — evés, pihenés, alvás — adja a közvetlen keretét, az egyén fejlődését segítheti, nehezítheti, vagy lehetetlenné teheti. Vizsgálati adatainkból megállapítható, hogy az. értelmiségi dolgozók lakásviszonyai falum kedvezőbbek mint a többi társadalmi rétegé. Amennyiben például a lakásnagyságot nézzük, azt találjuk, hogy a falusi értelmiség 16.6 százaléka egyszobás, 56,1 százaléka kétszobás és 24,3 százaléka három vagy többszobás lakásban él. A lakás- helyzet azonban nem ilyen kedvező, ha a komfortosságot ás vizsgáljuk. Bár számottevő, eltéréseket találunk a különböző települések között, mégis megállapíthatjuk, hogy a falusi értelmiség lakáshelyzete lényegesen kedvezőbb más helyi társadalmi rétegekkel szemben,. Ugyanakkor az adatok azt is bizonyítják, hogy a lakások komfortosságát tekintve hátrányosabb helyzetben vannak, mint a városban élő pályatársaik; hiszen komfortos lakásban csupán 28,6 százalék él. Feltételezhetően ez az arány javult az utóbbi időben. A kedvezőbb helyzet ellenére, azt találjuk, hogy a felvétel időszakában a falusi értelmiségi lakások több mint 30 százalékában nem volt fürdőszoba és több mint 50 százalékukban WC. A HÁZTARTÁSOK GÉPESÍTÉSE Az életmódról sokmindent elárul a háztartások gépesítése is. E kérdés figyelembevétele meglehetősen nagy jelentőségű, miután az összné- pesség házimunkára csaknem annyi időt fordít, mint kereső tevékenységére. A rendkívül időigényes és fárasztó házimunka mellett nagyon nehéz a „szellemiek” bővített újratermelése, ami , pedig minden értelmiségi szakterületen egyre növekvő követelmény. A falusi értelmiség háztartásának gépesítettség! színvonala magasabb az országos átlagnál, viszont alacsonyabb mint a városi értelmiségé. A magasabb iskolai végzettség, egyéb más tényezőkkel együtt úgynevezett ur- bánusabb (városrab b) életforma kialakulását eredményezi: a hagyományosan falusi háztartások átalakulnak. Abban az esetben azonban, amikor az adott feltételek nem teszik lehetővé a hagyományos falusi életforma meghaladását, úgy az iskolai végzettség önmagában nem gyakorol döntő hatást a háztartásokra. Ezt a feltételezést erősíti a termelőszövetkezeti elnökök helyzetével foglalkozó szociológiai vizsgálat is. A termelőszövetkezeti ehlökök 12,1 százalékának volt a háztartásában hűtőszekrény, ami messze az országos átlag alatt marad; pedig az elnökök iskolázottsági szintben jelentősen meghaladják az országos átlagot. Feltehető, hogy ebben a kérdésben legnagyobb hatása a hagyományos falusi életformának van. A falusi háztartások húsellátását a baromfiudvar és a házi ser- tésvágás biztosítja, mivel a falvakban kereskedelmi forgalomba csak kevés hús kerül. Friss zöldséggel, gyümölccsel, ajlati termékkel többnyire a háztáji gazdaságok látják el a falusi háztartásokat A fogyasztási szerkezet alakulása sokat elárul az adott társadalom fejlettségi színvonaláról, a rétegek és csoportok életmódjáról és a közöttük lévő eltérésekről. E kérdés vizsgálatánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy a társadalom különböző rétegeiben történelmileg kialakult fogyasztási szokások élnek. Ezeknek a változása mi'ndig lassú; másrészt, a változás ütemét mindenkor az adott társadalmi feltételek határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos falusi fogyasztási szokások — amelyek persze a falu különböző rétegeiben mást és mást jelentettek. — a hagyományos falusi struktúrából következtek, és az átalakulás is olyan ütembe megy végbe, amilyen mértékben megteremtődnek egy fejlettebb, igényesebb fogyasztás föltételei. A FOGYASZTÁSI SZERKEZET A fogyasztási szokásokról figyelemre méltó információt kapunk, ha megvizsgáljuk a kiadás szerkezetét. A falusi értelmiség személyes célokra fordított kiadása a, következő; élelmiszerre 34, élvezeti cikkekre 7, fogyasztási iparcikkekre 35, szolgáltatásokra 13, ,azaz személyes fogyasztásra összesen 88 százalékot fordít, építkezésre, ingatlanra és egyéb célokra pedig 12 százalékot. Amint azt láthatjuk, a kiadások között még mindig túlságosan magas arányt foglal el az élelmezés, annak ellenére, hogy a vizsgált réteg kevesebbet költött élelemre mint az országos átlag, viszont többet, mint a szellemi foglalkozásúak átlagban. Jelen tős eltérés található az építkezési kiadásokban. hiszen többet költ átlagban építkezésre a falusi értelmiség, mint a szellemi foglalkozásúak átlaga. Ma nálunk az élettani szükségletnek ellátása után fennmaradó mintegy 12 órából 8—10 órát leköt a kötelező pénzkereső munka. Végeredményben az élettani, illetve a társadalmi kötelezettségnek nem alávetett idő, azaz az úgynevezett szabad idő napi 2—3 órára korlátozódik. Már most a kérdés az, hogy a falusi értelmiség mire használja a rendelkezésre álló szabad időt A SZABID IDŐ Az értelmiségi férfiak falun körülbelül l órával többet töltenek kereső és termelő tevékenységgel mint a budapestiek, utazásra viszont majdnem ugyan annyival kevesebbet, így a fennmaradó idő nagyjából kiegyenlítődik. A nőknél fordított tendencia érvényesül, a kereső és termelő tevékenységre fordított időarányok másfél órával csökkennek Budapesttől a falu felé haladva. A megmaradó másfél órát azonban a falusi értelmiségi nők házimunkája emészti föl, bizonyítva, hogy falun egyrészt a szolgáltatások hiánya, másrészt aáragyományos étkezési szokások, valamint az urbanizációs elmaradottság megnöveli a második műszakot. Ennek hatása a művelődési tevékenységben is mérhető, hiszen a falusi értelmiség; férfiak több időt fordítanak olvasásra, tanulásra mint a budapestiek, a nőknél viszont fordított a helyzet, ugyanis átlagban napi félórával kevesebb időt töltenek olvasással, tanulással mint a budapesti értelmiségi nők. Külön megvizsgáltuk azt, hogy a falusi értelmiség közül milven arányban végeznek paraszti munkát. A következő eredményeket kaptuk: a férfiak közül több mint 50 százalék hétköznap és 30 százalék körül a hét végén rendszeresen végez paraszti munkát, a nőknél pedig hétközben 40 százalék és hétvégén 5 százalék. Időfelhasiználás szempontjából az azt jelenti, hogy az értelmiségi férfiak falun minden nap — vasárnap is —, átlag másfél, a nők körülbelül egy órát töltenek kisüzemi gazdaságukban, tehát szabad idejüknek mintegy felét. Ezek az adatok azt mutatják, hogy úgy a férfiaknak, mint a nőknek rendkívül kevés a tényleges szabad ideje és azt a kevés szabad időt is olyan elfoglaltságok kötik le — amelyről nehéz megállapítani, hogy mennyi a kedvtelés, hobby tevékenység, és mennyi a jövedelemkiegészítést és falusi ellátottság hiányainak pótlását szolgáló munka. Éppen azért sokkal óvatosabban kell bánni az olyan ki jelentésekkel, ami gyakran elhangzik az igénytelen életmódot folytató úgynevezett sertéshizlaló falusi tanítóról, a baromfit nevelő falusi orvosról, stb. Hiszen gyakori az az eset, hogy tulajdonképpen a falusi körülmények között a választás lehetősége szűkös^ ÉLETFORMÁT alakító TÉNYEZŐK Ha friss húst akar enni, jószágot kell nevelnie, ha friss zöldséget, gyümölcsöt akar, akkor kénytelen kertészkedni, függetlenül attól, hogy tetszik az neki vagy sem. Mindezeknek és ezen kívül még számtalan tényezőnek az együttese alakítja a falusi értelmiség életmódiét, amelyről persze meg lehet állapítani, hogy még távol, áll a kívánatostól, sőt sok esetben a városi pályatársakétól is. de ehhez mindjárt hozzá kell tenni, hogy a körülmények is, amelyek határt szabnak és keretet biztosítanak az életmód ilyen vagy olyan irányú fejlődésének. A körülmények folyamatos és ösz- Rzehango.lt változása és változtatása pedig politikánk állandó feladata. Módra László MSZBIP KB Társadalomtudományi Intézet Lyukkártyán a pedagógusok adatai Hazánkban először készül teljeskörű felmérés az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokról. Mintegy százezer tanító és tanár személyenként 32 adatát tartalmazó felmérést a napokban összegezik. az egyetemi számítóközpontban. Az országos, a megyénkénti. valamint az iskolatípusonkénti összesítések az ez évi január 15-i állapotot tükrözik, alkalmasak azonban arra, hogy egy állandó dinamikusan változó adatbank létrehozásához tapasztalatokat nyújtsanak. Az oktatási miniszter rendeletére e nagyszabású munka egy évvel ezelőtt indult nreg. Decemberben megyénként eligazító értekezleten beszélték meg a pedagógusok a felmérés célját és lebonyolításának módját. A személyi adatlapok kódszámait március közepén kezdték az egyetemi számítóközpontban lyukkártyára rögzíteni. ' A munka befejezése után az oktatásügy Irányítói pontos képet kapnak nemek, életkor és képesítés szerinti bontásban arról, hogy iskoláinkban hány pedagógus működik, hányán és milyen szakon tanulnak tovább, hányán és mikor vettek részt szervezett vezetői továbbképzésben, marxista képzésben, illetve továbbképzésben. Kiderül az is, hogy a pedagógusok milyen beosztásbanr dolgoznak és a beosztásuk mellett milyen megbízatásokat látnak el. Figyelemre méltó, hogy egy- egy, iskolában tanító pedagógus a személyi adatlap tanúsága szerint '27 féle pontosan definiálható beosztást tölthet be. egyebek között lehet igazgató, -helyettes, tagiskolái vezető, önálló napközi otthon vezető, vezető szakfelügyelő, gyakorló iskolai tanító, osztálytanító, napközis csoportvezető, gyakorlati oktatás vezetője, könyvtáros, otthon vezető, hivatásos , pártfogó. stb. munkakör melletti megbízatása az Ilyenkor szokásos „egyéb” kategórián, kívül 14 féle — esetleg ezekből többféle is egyszerre — lehet tevékenykedhet például mint úttörő csapatvezető, kisdobosvezető. osztályfőnök, szakkörvezető, tanulószoba vezető, menzavezeto. esti, levelező tagozat vezető, továbbképző iskolavezető, klubvezető. -. Következtetések levonására adnak lehetőséget az egy munkahelyen megszakítás nélkül eltöltött szolgálati évekre, a tartós távoliéira, a szakképesítésnek megfelelő és annak meg nem felelő heti munkaidőre vonatkozó válaszok is. A szolnoki Damjanich János Múzeum — kutatási programjának megfelelően — Szajol mellett az egykori Tisza ártér partján feltárást folytatott, melynek során mintegy 6500 éves leletek kerültek napvilágra. Ez az emlékanyag az első letelepült, földművelő, állattenyésztő életmódot folytató nép hagyatéka. Az említett helyen a felszíni nyomok alapján egy 600X250 m-es kiterjedésű, őskori település volt sejthető. Az ásatások során egy nagyobb méretű, tűzvész által elpusztult, téglalap alakú ház .maradványait sikerült megtalálni. E ház szerkezetére az átégett tapasztások- ban megfigyelhető lenyomatok alapján teljes bizonyossággal következtethetünk: a felépítmény fából és nádból készült, amit kí- vül-belül sártapasztás borított. Az omladékréteg alatt rengeteg edény, használati eszköz, ékszer került elő, amelyekből egy ilyen korai élelemtermelő ' (eolitikus) életmódot folytató nép teljes „háztartása” rekonstruálhatóA ház sarkában, szintén az egykori felépítmény omladékái alól, egy jobb oldalon zsugorított nőt csontváz került elő. Elképzelhetően a ház lakói éppen a halott miatt hagyták el a házat, miután az akkori temetkezési rítus szerint az elhelyezett tetemre az épületet rágyújtották. A ház omladékrétegének eltávolítása és a különböző tárgyak felszedése után előtűnt a döngölt, agyag padló, amelyen jól kirajzolódtak a 8—10 cm átmérőjű cölöplyukak. A Szajol határában előkerült lakóház ezzel az alaprajzzal és a leletanyag Szerdán reggel isztambuli vendégjátékra utazik a Thá- lia Színház társulata. A turné érdekessége: a Thália lesz az első magyar színtársulat, amely Törökországba látogat. Az isztambuli fesztiválon eddig többnyire csak énekes és zenei együtteseink fordultak meg. köztük a Budapesti Filharmonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A népszerű magyar együttes Kazimir Károlynak, a színház igazgatójának, művészeti vezetőjének irányításával július 9-én és 10-én, ezen a nemzetközi müvészebőségével az első ebből a korból Magyarországon, ennek megfelelően számos rajz, fényképfelvétel örökíti meg. Előkerült az épület melletti szemétdomb, ahonnan sok anyag hálónehezék származik, bizonyítva azt, hogy már akkor (időszámításunk előtt 4500 körül) is ismert volt a hálós halászat. Az ásatás igazi szenzációja egy kis női szobrocslca (idol), amely a primitív vallási elképzelések egyik bizonyítéka. Hasonló szobor töredéke már több lelőhelyről ismert, de ez a szajoli példány anatómiai megmintázásával, teljességével minden eddi- gin túltesz. Természetesen az a nép, amelynek emlékanyaga Sza- jolban előkerült számunkra ismeretlen, nyelvét homály fedi. Az eddig előkerült emlékek, azok területi elhelyez- kérdése alapján a régészet a Körös kultúra névvel jelöli őket. Az általuk 6500 évvel ezelőtt lakott terület az Alföld déli és középső része volt Szoros összefüggésben álltak a a délkelet-európai egykorú kultúrákkal, s ez a kapcsolat többek közt éppen a Szajolban is előkerült kis termékenységi szobor, azaz idol párhuzamainak távol; előfordulásaival bizonyítható: így Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában, Görögországban kerültek elő hasonlók. E szélesebb kulturális körbe illik bele tehát a szajoli lelőhely is, jelentőségét szintén ez határozza meg. Szólni kell a régészeti munkában segítséget nyújtó Egyesült Rákóczi Tsz és személy szerint Kozma Imre messzemenő támogatásáról, amely lehetővé tette, hogy rövid idő alatt Szolnok megye őstörténetéhez annyira fontos leleteket sikerült megmenteni. ti seregszemlén adja elő a Karagőz című darabot. Érdemes megemlíteni, hogy a Karagőzt a török nézőik eddig még sohasem láthatták színpadon, hiszen történetét a mondákon kívül legfeljebb kávéházi ámyjátékokon elevenítették fel. A produkción lényegesen nem változtattak, csupán Szabó Gyula és Rá- ♦ tonyi Róbert tanult meg néhány mondatot törökül, a hatás fokozására. A Thália együttese hazatérve Törökországból a Kör- színházban tovább folytatja előadásait, majd újabb turnéra készülnek: ősszel Moszkvában játszanak majd. Isztambulba utazik a Thália i
