Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

1976. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fába, szaruba faragott virágok Nyersszínű diófa székeik, lóca, asztal. Mindegyiket kacskaringás faragásé virág­füzér ékesíti. Olyan szabály­talanul szép és vidám ez a faragás, mint egy — rigó­fütty. Egy ökörszarvböl faragott tülök ívén margaréták, leve­lek sora fut, bekeretezve a kemény szaruba faragott pásztorjelenetet. Szobor dió­fából: nagykendős, pletykázó asszonyokat ábrázol. A Tisza- darzsen élő Péntek Lajos, né­pi iparművész avatott meste­re a bicskának, a vésőnek, a ráspolynak. — Csigacsináló bordák vol­tak az első faragásaim — mondja az cszhajú népmű­vész. — Díszítettem őket vi­rágokkal, levelekkel. Tetszett az embereknek, bíztattak, kértek, csináljak többet, más- formát. Csináltam. Lassacs­kán egyre jobban kitapasz­taltam a bicskaforgatas for­télyait. — Legszívesebben diófából faragok, de mostanában meg­szerettem a kesernyés szagú fekediót is — széket, lócát szépet lehet belőle csinálni. A tavalyinál mintegy hat­százzal több, 13 969 hallgató fejezte be tanulmányait az idén a felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán. Az utóbbi években mind több fiatal köt a különböző mun­kahelyekkel társadalmi ösz­töndíj-szerződést. Az idén 2700, a tavalyinál mintegy hatszázötvennel több társa­dalmi ösztöndíjas és 450 kül­földi ösztöndíjas végzett. A társadalmi ösztöndíjasok szá­mának növekedése azért is örvendetes, mert többségüket vidéki, kisebb településen le­vő vállalat, gazdasági intéz­mény támogatta négy-ötéven át. Óda mennek dolgozni, ne­kik tehát nincs gondjuk az elhelyezkedéssel. Nem gond a munkavál­lalás a többi, pontosan 10.809 pályakezdőnek sem, számukra ugyanis az üzemek, vállalatok, szö­vetkezetek intézmények összesen 22.190 állásra írtak ki pályázatot. Az elhelyezkedési lehetőség tehát több, mint 205 százalé­kos. A pedagógusok nélkül szá­molt 7500 friss diplomásnak több, mint 15 000 állást hir­dettek meg. Különösen feltűnő, hogy vidéki nagyüzemekhez, vál­lalatokhoz, gazdaságokhoz alig pályázott olyan fiatal, aki a kutatómunkában már bi­zonyos jártasságot szerzett, arra megfelelően képzett, ör­vendetes viszont, hogy évről évre mind több vi­déki munkahely tüntet fel pályázati kiírásában lakáslehetőséget, és más kedvezményt. Néhány, különösen keresett szakmában azonban a vidé­ki, helyenként a fővárosinál is jobb lehetőségek sem vonz­zák a pályakezdőket. A tudo­mányegyetemeken az idén például megközelítőleg 300 matematikus, fizikus, ve­gyész, geológus, geofizikus és biológus végzett. Nekik hir­dették meg a legkevesebb — 177 — munkahelyet. A je­lekből egyértelműen követ­keztetve azonban egyiküknek eem lehetett, nem volt el­helyezkedési gondja, az állá­soknál ugyanis mindössze a felér® pályáztaik» A szaru rettenetesen szívás, kemény. Megizzasztja azt, aki hozzányúl, de éppen ezért nagyon lehet örülni, ha sike­rül szépre, díszesre faragni. A legnagyobb érdektelen­ség műszaki területen nyil­vánult meg. A műszaki egyetemek 1338 pályázatra jogosult friss diplomását 2.600 munkahely várja. Július elejéig a hallgatók tíz százaléka mutatott csu- • pán némi érdeklődést irántuk, és 5 százalékuk helyezkedett el. Az építész, gépész és köz­lekedési, valamint a miskolci bánya- és kohómérnöki ka­ron egy hallgató sem pályá­zott a felmérés időpontjáig. Nem sokkal különbözik a helyzet a műszaki főiskolá­kon és főiskolai karokon sem. Nagy az igény közgazdá­szok iránt: a 421 hallgató több, mint 1900 állás közül választhat. 'A tavalyinál százzal több, összesen 3.703 pedagógus végzett az idén a felsőok­tatási intézmények nap­pali tagozatán, ebből 400 társadalmi ösztöndíjas­ként A pályázatra jogosult 3311 kezdő pedagógusnak több mint 7100 állást hirdettek meg. (A fővárosban a tava­lyinál kevesebbet.) Pályázati jogával mintegy 64 százalé­kuk élt, zömmel iskolai mun­kát vállalt. Ennél az arány­nál lényegesen jobb — 81,6 százalékos — az arány a ta­nítóknál, és valamivel jobb — 67,7 százalékos — a tanár­képző főiskolákon végzettek­nél. A bölcsészet- és termé­szettudományi karokon vég­zők állásvállalási gondjai a múlthoz képest nem csökken­tek, többségük az idén is a főváros és néhány nagyobb város középiskoláiban sze­retne dolgozni. Az idén is fellelhető ellent­mondások igazolják, hogy na­gyon időszerű volt a kormány közelmúltban hozott határo­zata a pályakezdők elhelye­zésének tervszerűbb irányí­tásáról. A kormányhatározat január 1-től lép érvénybe, és jövőre a friss diplomások el­helyezkedése a népgazdasági és az egyéni érdekeknek job­ban megfelelő lesz. Miközben beszél, dolgozik. Halad a véső, metszi egy ökörszarvba a virágokat, a leveleket R Fehér Létéi a Pelikánig Az elmúlt évben ünnepel­tük Szolnok fennállásának 900. évfordulóját. A jubileum tiszteletére számos pályáza­tot hirdettek meg, s e pályá­zatok egyikén nyert dijat Gémes László, nemrég könyv­alakban is megjelent munká­ja: Szolnok város kereskedel­mének és vendéglátásának története. A csaknem százötven ol­dalas kiadvány előtt nem született olyan alkotás, amely összefüggően feldolgozta vol­na a megyeszékhely kereske­delmének, vendéglátásának történetét. Az ismeretterjesz­tés igényével megírt munká­jában a szerző bátran tá­maszkodik ismert és kevésbé ismert forrásokra, sőt szóbe­li közlést, tájékoztatást is felhasznál. Gémes László az alapítás előtti évektől kezdve, napja­inkig elemzi a város keres­kedelmét, vendéglátását. Kü­lönös gonddal foglalkozik a múlt században végbement fejlődéssel, hiszen éppen ek­kor teremtődtek meg a mai érteleimben vett kereskede­lem és vendéglátás alapjai. A könyvet olvasva megtud­hatjuk, hogy a város legré­gebbi szállodája a Fehér Ló, a mai Kossuth .téren állt, s olyan vendégigei is büszkél­kedhetett, minit Széchenyi István, de helyet adott az el­ső szolnoki színtársulatnak is. Ugyancsak a múlt század első felében élték fénykoru­kat az apró csárdák, a Gó­lya, a Vörösökör, a Medve, valamint a Zöldfa. 1860 jelentős állomás a vá­ros vendéglátásának történe­tében. Ekkor építette fel Obermayer Lajos ácsmester a „Magyar Király Szálló”-t amelyben jelenleg a Damja­nich múzeum található. Ezt követően gombamódra szapo­rodtak az új szállodák: a Nemzeti, a Páris, a Korona, a Kossuth, a vendéglők, kávé­házak: a Jó Kakas, az Arany Kacsa, a Zenélő óra, hogy csak néhányat .említsünk. Mindez persze a kereskede­lem fejlődése révén vált le­hetővé, amelyre viszont a Pest—Szolnok közötti vasút­vonal építése hatott kedvező­en. A kötet további fejezetei a századunkban végbement változásokat eleveníti fel. Gémes László, könyvével végig érdekes, szemléletes képet rajzolt a megyeszék­hely kereskedelméről és ven­déglátásáról. ! 1. G. Hüszsikétezer állás közül választatnak a friss diplomásak Nagy az igény a közgazdászok iránt Országos honismereti tábor Karcagon VÁSZNASOK, NÉPHITESEK, SZOCIOLÓGUSOK Tizenkét napon át, július 19—30-ig Karcagon és a vá­ros környékén dolgoztak a X. országos honismereti tá­bor résztvevői. Közép- és fő­iskolásakat, ifjúmunkásokat hívtak meg a tábor szerve­zői, elsősorban olyanokat, akik már értek el valamilyen A tanyasi kollégium reg­gel 8 órakor kiürül, a tábor­lakók — tollal, füzettel, magnóval, fényképezőgéppel felszerelve — gyűjteni men­nek. Tizenkét csoportban fo­lyik a munka: délelőtt a „te­repen” varrnak, idős karcagi emberektől kérdezik milyen volt a juhászok ruházata, mivel gyógyították a szájfá­jós marhát, mit ettek régen karácsonykor, hallott-e gye­rekkorában történetet bo­szorkányokról, lidércekröl... délután a gyűjtött anyagot cédulázzák, csoportosítják. Esténként, neves tudósokkal, írókkal, találkoznak az ifjú táborlakók. A lényeg természetesen a gyűjtés, illetve á gyűjtés alapján készülő hosszabb- rövidebb dolgozatok. A „vá­szon és viselet” csoportban egyheti gyűjtés után már a dolgozatok írásához fogtak a diákok. A szépnevű Bakirdzi Kalliopi — görög származású diáklány — az elsők között összegezte gyűjtését. Dolgo­zata címe: „Milyen volt a századfordulón a férfi pa- rasztviselet Karcagon?” Hogy milyen volt? Részlet Kalliopi munkájából: „Szűk gatyák fölé vették az úgynevezett bű gatyákat. Ezekben meg­különböztetünk ünnepit és hétköznapit. A hétköznapi anyaga vászon. A szára bo­káig ért...” — és tovább öt oldalon át a többi ruhadarab részletes, alapos leírásával. Ugyancsak a „vásznas” csoportban dolgozik Baráth Tálas Julianna, a tisza- földvári gimnázium tanulója, Szüle Bonbála jászkiséri, Jan- tyik Katalin gyomai, Krémer László pécsi, Hetyésy Sándor győri középiskolások — mindnyájan a néphit téma­körében kutatnak. A Krémer —Hetyésy duó például nagy­szerű históriákat gyűjtött a táltosokról. íme egy mutató­ba: „A táltosok foggal szület­nek, emberfölötti erejük van. A táltosok száma nagyon kevés, mert aki foggal szüle­tik az sem bírja ki mind a eredményt honismereti, hely- történeti, néprajzi pályáza­tokon. A honismereti mozga­lom fiataljainak színe-java gyűlt tehát össze, hogy kitű­nő szakemberek irányításá­val kutassák, gyűjtsék a vá­rosra vonatkozó néprajzi ada­tokat, részleteket. Kati, aki még csak félig kö­zépiskolás — most végezte a 8. általánost. — Az iskolában, ahová jártam, volt honismereti szakkör. Ott kaptam kedvet a néprajzhoz — mondja és céduláit rendezgeti, amelyek a kisgyerekek pólyájára vo­natkozó információkat tar­talmazzák. A cédulához tar­tozik egy 1905-ös pólyakötő és egy századeleji megsárgult fotó, amely két, hagyomá­nyosan öltöztetett kisgyere­ket ábrázol. A „vászon és viselet” cso­port a kollégium egyik eme­leti termében dolgozik. Amíg a szigethalmi fodrásztanuló Jakab Vilma, a Vásárosna. ményból jött gimnazista Ve­ress Ildikó és a többiek jegy­zetelnek, írnak, rendezget­nek, van idő szót váltani a csoport vezetőjével, G. Vá­mos Mária dombóvári mú- zeológussal. Ez a harmadik honismereti tábor, amely­ben részt vesz. Az itt fo­lyó munka lényegét így fo­galmazza meg: — A csoportom 400 cédu­lát készített — mind érdekes, használható információt tar­talmaz. — A karcagi mú­zeum — remélem — jól fel tudja majd használni vala­mennyit. A munkában részt vevő gyerekek megtanultak módszeresen, mondhatnám tudományos pontossággal gyűjteni és a munka közben megtudták, milyen fontos az emberekkel való kapcsolat- teremtés. tál'tosságot. Az egyik asszony kislánya is foggal született. Kétnapos korában nézték meg. Már akkor úgy járt a szája, mintha beszélne. Szól­tak is egyszer az anyjá­nak. Az meg mondta, hogy észrevették már ők is. na­gyon félnek, hogy valami ba­ja lesz a gyereknek. Nem állta ki a táltosságot a kis­lány, egy hét múlva meghalt. Nem felelt meg táltosnak.” — Hány foga volt — kér­dezi Jantyik Kati, mert ez sem mellékes, az igazi tál­tosnak hét fogának skell len-: ni. — Ebben az az érdekes, — magyarázza Hetyésy Sanyi — hogy a táltos meghal. Ilyennel még nem találkoz­tam. Mintha valami nagyra- hivatott ember korai tragé­diáját magyarázná ez a ba­bonás történet. A „néphitesek” szomszéd­ságában dr. Virág Mária és Tosics István fiatal szocioló­gusok irányításával a mun­kások életmódját vizsgáló csoport dolgozik. A korábbi táborok egyikében sem dol­goztak még föl ilyen, vagy hasonló témát. Tosics István így összegzi a csoport eddigi tevékenysé­gét: — A SZIM 53 fizikai mun­kására terjedt ki a vizsgálat, amelynek célja annak meg­állapítása volt, hogy az üzem szak-, segéd- és betaní­tott munkásai mennyiben kapcsolódnak a korábbi me­zőgazdasági jellegű életfor­mához. Szélesíteni a mozgalmat A csoport hat tagjával együtt készítettük el a kér­dőíveket — a gyerekeknek rengeteg javaslatuk volt. Most már az összegzés fo­lyik. Meglepően gyorsan és helytállóan vonnak le követ­keztetéseket az adatok alap­ján. Véleményem szerint na­gyon jó1 gondolat volt a szo­ciológiával foglalkozó csopor­tot létrehozni: a munka, amit itt végeznek, logikus gondol­kodásra, a társadalmi kérdé­sek iránti fogékonyságra ne­vel. A „táborvezetőség” felirat­tal ellátott szobában i Gönczi Zsuzsanna, a KISZ KB mun­katársa az eredmények mel­lett a gondokról is szól: — Nagyszerű dolog, hogy a tavalyi tábor után, most ismét vannak ifjúmunkások és első alkalommal kapcso­lódtak a munkába főiskolá­sok és egyetemisták. Szélese­dik tehát az ifjúsági hon­ismereti mozgalom, ám még mindig meglehetősen elszi­getelten működnek az egyes szakkörök, gyűjtőcsoportok. Röviden: tovább szélesíte­ni, tpmegesíteni kellene a te­vékenységet. * Rendeződnek a cédulák, ké­szülnek a dolgozatok, a gyűjtött tárgyak megtöltenek egy szobát. Dolgozni jöttek ide az ország minden részé­ből a fiatalok, hogy a munka során tanuljanak. Szabó János Reggeltől estig Hány foga van a táltosnak? Uj külföldi füleket vásároltunk Gazdag „zsákmánnyal” tér­tek meg a magyar filmátve- vők a cannes-i, illetve a tas- kenti nemzetközi filmfeszti­válról. A Földközi-tenger-parti se­regszemléről tíz filmet vet­tünk át hazai forgalmazásra. Várhatóan nagy sikere lesz a Hollywood, Hollywood című összeállításnak, amely a har­mincas évek legjobb ameri­kai zenés filmjeinek részle­teit sorakoztatja egymás mel­lé. Többek között Greta Gar­bo, Judy Gar-land, Bing Cros­by, Frank Sinatra és mások énekelnek, táncolnak benne. Megvásárolták Ingmar Bergman Szemtől szembe ci- mű legújabb filmjét is, amely egy pszichiáternő magánéle­tének és hivatásának össze­egyeztetéséért folytatott küz­delmét tárja fel. 1942-ben Pá­rizsban játszódik az angol Joseph Losey .munkája, a Klein úr. A főszereplő Alain Delon. Carlos Saura alkotása a Nevelj hollót, a nagyváros házai közé beékelt öreg villa két lakójáról, a kisányról és nagyanyjáról szól. A fasiszta Spanyolországot ábrázolja a tehetséges filmrendező leg­frissebb művében realista eszközökkel, kritikai hangvé­tellel. Róma peremén, a Va­tikán mellett elterülő nyo­mornegyedben játszódik Et- tore Scola Csúfak, koszosak, gonoszak című alkotása. A XIX. század nagypolgári vi­lágának felbomlását követi nyomon Luchino Visconti Az ártatlan című utolsó munkája. A feudális korszák eltűné­séről, az új kor, a szocializ­mus ígéretéről szól Bernardo Bertolucci Novocemto (1900) című filmje. Nagy sikert ara­tott Kar-lovy Varyban is Ca- setti „A vörös plakát” című filmje, az idei Jean Vigo-díj kitüntetettje. A film, amely az ellenállás korszakát idézi, emléket állít azoknak a ma­gyaroknak is, akik részt vet­tek Párizsban a fasiszta ter­ror elleni küzdelemben. A taskenti filmfesztiválon járt magyar szakemberek az itt vetített filmek legjobbjait már korábban átvették hazai bemutatásra. így többek kö­zött a Fehér hajó, a Parázsló évek krónikája $tb. mellett most egy mai témájú török vígjátékot hoztak magukkal, „A mi családunk” címüt. Hz építőtársról! Járja a Rajfcé-zetsekar E KISZ téűvészsgyiifles nyíri őszi prograenia A KISZ Művészegyüttesé­nek nyári—őszi programjáról tájékoztatta az MTI munka­társát Szigeti Pál, a művész- együ ttes igazgatója: A tánckar, a Rajkó-zene­kar és az irodalmi színpad EXPRESS- és az építőtáboro­kat járja, összesen 68 elő­adást tartanak a pihenő-dol­gozó fiataloknak. Elkészült a pontos statisz­tika az együttes tavalyi fel­lépéseiről. összesen 936 mű­sort adtak, ebből 598-ot Bu­dapesten, 144-et vidéken, 196-ot pedig külföldön. Az idei esztendő első fele is ese­ményekben gazdag volt. A KISZ kongresszusának elő­készítésekor 90 brigádműso'-t adtak, s a kongresszus idei én három és fél nap alatt 13-szor léptek fel. Az őszi események kö'""ll kiemelkedő program a m ”- vészegyüttes franciaországi vendégszereplése a Le Havre-i magyar napokon.

Next

/
Thumbnails
Contents