Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-31 / 180. szám
1976. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fába, szaruba faragott virágok Nyersszínű diófa székeik, lóca, asztal. Mindegyiket kacskaringás faragásé virágfüzér ékesíti. Olyan szabálytalanul szép és vidám ez a faragás, mint egy — rigófütty. Egy ökörszarvböl faragott tülök ívén margaréták, levelek sora fut, bekeretezve a kemény szaruba faragott pásztorjelenetet. Szobor diófából: nagykendős, pletykázó asszonyokat ábrázol. A Tisza- darzsen élő Péntek Lajos, népi iparművész avatott mestere a bicskának, a vésőnek, a ráspolynak. — Csigacsináló bordák voltak az első faragásaim — mondja az cszhajú népművész. — Díszítettem őket virágokkal, levelekkel. Tetszett az embereknek, bíztattak, kértek, csináljak többet, más- formát. Csináltam. Lassacskán egyre jobban kitapasztaltam a bicskaforgatas fortélyait. — Legszívesebben diófából faragok, de mostanában megszerettem a kesernyés szagú fekediót is — széket, lócát szépet lehet belőle csinálni. A tavalyinál mintegy hatszázzal több, 13 969 hallgató fejezte be tanulmányait az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az utóbbi években mind több fiatal köt a különböző munkahelyekkel társadalmi ösztöndíj-szerződést. Az idén 2700, a tavalyinál mintegy hatszázötvennel több társadalmi ösztöndíjas és 450 külföldi ösztöndíjas végzett. A társadalmi ösztöndíjasok számának növekedése azért is örvendetes, mert többségüket vidéki, kisebb településen levő vállalat, gazdasági intézmény támogatta négy-ötéven át. Óda mennek dolgozni, nekik tehát nincs gondjuk az elhelyezkedéssel. Nem gond a munkavállalás a többi, pontosan 10.809 pályakezdőnek sem, számukra ugyanis az üzemek, vállalatok, szövetkezetek intézmények összesen 22.190 állásra írtak ki pályázatot. Az elhelyezkedési lehetőség tehát több, mint 205 százalékos. A pedagógusok nélkül számolt 7500 friss diplomásnak több, mint 15 000 állást hirdettek meg. Különösen feltűnő, hogy vidéki nagyüzemekhez, vállalatokhoz, gazdaságokhoz alig pályázott olyan fiatal, aki a kutatómunkában már bizonyos jártasságot szerzett, arra megfelelően képzett, örvendetes viszont, hogy évről évre mind több vidéki munkahely tüntet fel pályázati kiírásában lakáslehetőséget, és más kedvezményt. Néhány, különösen keresett szakmában azonban a vidéki, helyenként a fővárosinál is jobb lehetőségek sem vonzzák a pályakezdőket. A tudományegyetemeken az idén például megközelítőleg 300 matematikus, fizikus, vegyész, geológus, geofizikus és biológus végzett. Nekik hirdették meg a legkevesebb — 177 — munkahelyet. A jelekből egyértelműen következtetve azonban egyiküknek eem lehetett, nem volt elhelyezkedési gondja, az állásoknál ugyanis mindössze a felér® pályáztaik» A szaru rettenetesen szívás, kemény. Megizzasztja azt, aki hozzányúl, de éppen ezért nagyon lehet örülni, ha sikerül szépre, díszesre faragni. A legnagyobb érdektelenség műszaki területen nyilvánult meg. A műszaki egyetemek 1338 pályázatra jogosult friss diplomását 2.600 munkahely várja. Július elejéig a hallgatók tíz százaléka mutatott csu- • pán némi érdeklődést irántuk, és 5 százalékuk helyezkedett el. Az építész, gépész és közlekedési, valamint a miskolci bánya- és kohómérnöki karon egy hallgató sem pályázott a felmérés időpontjáig. Nem sokkal különbözik a helyzet a műszaki főiskolákon és főiskolai karokon sem. Nagy az igény közgazdászok iránt: a 421 hallgató több, mint 1900 állás közül választhat. 'A tavalyinál százzal több, összesen 3.703 pedagógus végzett az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán, ebből 400 társadalmi ösztöndíjasként A pályázatra jogosult 3311 kezdő pedagógusnak több mint 7100 állást hirdettek meg. (A fővárosban a tavalyinál kevesebbet.) Pályázati jogával mintegy 64 százalékuk élt, zömmel iskolai munkát vállalt. Ennél az aránynál lényegesen jobb — 81,6 százalékos — az arány a tanítóknál, és valamivel jobb — 67,7 százalékos — a tanárképző főiskolákon végzetteknél. A bölcsészet- és természettudományi karokon végzők állásvállalási gondjai a múlthoz képest nem csökkentek, többségük az idén is a főváros és néhány nagyobb város középiskoláiban szeretne dolgozni. Az idén is fellelhető ellentmondások igazolják, hogy nagyon időszerű volt a kormány közelmúltban hozott határozata a pályakezdők elhelyezésének tervszerűbb irányításáról. A kormányhatározat január 1-től lép érvénybe, és jövőre a friss diplomások elhelyezkedése a népgazdasági és az egyéni érdekeknek jobban megfelelő lesz. Miközben beszél, dolgozik. Halad a véső, metszi egy ökörszarvba a virágokat, a leveleket R Fehér Létéi a Pelikánig Az elmúlt évben ünnepeltük Szolnok fennállásának 900. évfordulóját. A jubileum tiszteletére számos pályázatot hirdettek meg, s e pályázatok egyikén nyert dijat Gémes László, nemrég könyvalakban is megjelent munkája: Szolnok város kereskedelmének és vendéglátásának története. A csaknem százötven oldalas kiadvány előtt nem született olyan alkotás, amely összefüggően feldolgozta volna a megyeszékhely kereskedelmének, vendéglátásának történetét. Az ismeretterjesztés igényével megírt munkájában a szerző bátran támaszkodik ismert és kevésbé ismert forrásokra, sőt szóbeli közlést, tájékoztatást is felhasznál. Gémes László az alapítás előtti évektől kezdve, napjainkig elemzi a város kereskedelmét, vendéglátását. Különös gonddal foglalkozik a múlt században végbement fejlődéssel, hiszen éppen ekkor teremtődtek meg a mai érteleimben vett kereskedelem és vendéglátás alapjai. A könyvet olvasva megtudhatjuk, hogy a város legrégebbi szállodája a Fehér Ló, a mai Kossuth .téren állt, s olyan vendégigei is büszkélkedhetett, minit Széchenyi István, de helyet adott az első szolnoki színtársulatnak is. Ugyancsak a múlt század első felében élték fénykorukat az apró csárdák, a Gólya, a Vörösökör, a Medve, valamint a Zöldfa. 1860 jelentős állomás a város vendéglátásának történetében. Ekkor építette fel Obermayer Lajos ácsmester a „Magyar Király Szálló”-t amelyben jelenleg a Damjanich múzeum található. Ezt követően gombamódra szaporodtak az új szállodák: a Nemzeti, a Páris, a Korona, a Kossuth, a vendéglők, kávéházak: a Jó Kakas, az Arany Kacsa, a Zenélő óra, hogy csak néhányat .említsünk. Mindez persze a kereskedelem fejlődése révén vált lehetővé, amelyre viszont a Pest—Szolnok közötti vasútvonal építése hatott kedvezően. A kötet további fejezetei a századunkban végbement változásokat eleveníti fel. Gémes László, könyvével végig érdekes, szemléletes képet rajzolt a megyeszékhely kereskedelméről és vendéglátásáról. ! 1. G. Hüszsikétezer állás közül választatnak a friss diplomásak Nagy az igény a közgazdászok iránt Országos honismereti tábor Karcagon VÁSZNASOK, NÉPHITESEK, SZOCIOLÓGUSOK Tizenkét napon át, július 19—30-ig Karcagon és a város környékén dolgoztak a X. országos honismereti tábor résztvevői. Közép- és főiskolásakat, ifjúmunkásokat hívtak meg a tábor szervezői, elsősorban olyanokat, akik már értek el valamilyen A tanyasi kollégium reggel 8 órakor kiürül, a táborlakók — tollal, füzettel, magnóval, fényképezőgéppel felszerelve — gyűjteni mennek. Tizenkét csoportban folyik a munka: délelőtt a „terepen” varrnak, idős karcagi emberektől kérdezik milyen volt a juhászok ruházata, mivel gyógyították a szájfájós marhát, mit ettek régen karácsonykor, hallott-e gyerekkorában történetet boszorkányokról, lidércekröl... délután a gyűjtött anyagot cédulázzák, csoportosítják. Esténként, neves tudósokkal, írókkal, találkoznak az ifjú táborlakók. A lényeg természetesen a gyűjtés, illetve á gyűjtés alapján készülő hosszabb- rövidebb dolgozatok. A „vászon és viselet” csoportban egyheti gyűjtés után már a dolgozatok írásához fogtak a diákok. A szépnevű Bakirdzi Kalliopi — görög származású diáklány — az elsők között összegezte gyűjtését. Dolgozata címe: „Milyen volt a századfordulón a férfi pa- rasztviselet Karcagon?” Hogy milyen volt? Részlet Kalliopi munkájából: „Szűk gatyák fölé vették az úgynevezett bű gatyákat. Ezekben megkülönböztetünk ünnepit és hétköznapit. A hétköznapi anyaga vászon. A szára bokáig ért...” — és tovább öt oldalon át a többi ruhadarab részletes, alapos leírásával. Ugyancsak a „vásznas” csoportban dolgozik Baráth Tálas Julianna, a tisza- földvári gimnázium tanulója, Szüle Bonbála jászkiséri, Jan- tyik Katalin gyomai, Krémer László pécsi, Hetyésy Sándor győri középiskolások — mindnyájan a néphit témakörében kutatnak. A Krémer —Hetyésy duó például nagyszerű históriákat gyűjtött a táltosokról. íme egy mutatóba: „A táltosok foggal születnek, emberfölötti erejük van. A táltosok száma nagyon kevés, mert aki foggal születik az sem bírja ki mind a eredményt honismereti, hely- történeti, néprajzi pályázatokon. A honismereti mozgalom fiataljainak színe-java gyűlt tehát össze, hogy kitűnő szakemberek irányításával kutassák, gyűjtsék a városra vonatkozó néprajzi adatokat, részleteket. Kati, aki még csak félig középiskolás — most végezte a 8. általánost. — Az iskolában, ahová jártam, volt honismereti szakkör. Ott kaptam kedvet a néprajzhoz — mondja és céduláit rendezgeti, amelyek a kisgyerekek pólyájára vonatkozó információkat tartalmazzák. A cédulához tartozik egy 1905-ös pólyakötő és egy századeleji megsárgult fotó, amely két, hagyományosan öltöztetett kisgyereket ábrázol. A „vászon és viselet” csoport a kollégium egyik emeleti termében dolgozik. Amíg a szigethalmi fodrásztanuló Jakab Vilma, a Vásárosna. ményból jött gimnazista Veress Ildikó és a többiek jegyzetelnek, írnak, rendezgetnek, van idő szót váltani a csoport vezetőjével, G. Vámos Mária dombóvári mú- zeológussal. Ez a harmadik honismereti tábor, amelyben részt vesz. Az itt folyó munka lényegét így fogalmazza meg: — A csoportom 400 cédulát készített — mind érdekes, használható információt tartalmaz. — A karcagi múzeum — remélem — jól fel tudja majd használni valamennyit. A munkában részt vevő gyerekek megtanultak módszeresen, mondhatnám tudományos pontossággal gyűjteni és a munka közben megtudták, milyen fontos az emberekkel való kapcsolat- teremtés. tál'tosságot. Az egyik asszony kislánya is foggal született. Kétnapos korában nézték meg. Már akkor úgy járt a szája, mintha beszélne. Szóltak is egyszer az anyjának. Az meg mondta, hogy észrevették már ők is. nagyon félnek, hogy valami baja lesz a gyereknek. Nem állta ki a táltosságot a kislány, egy hét múlva meghalt. Nem felelt meg táltosnak.” — Hány foga volt — kérdezi Jantyik Kati, mert ez sem mellékes, az igazi táltosnak hét fogának skell len-: ni. — Ebben az az érdekes, — magyarázza Hetyésy Sanyi — hogy a táltos meghal. Ilyennel még nem találkoztam. Mintha valami nagyra- hivatott ember korai tragédiáját magyarázná ez a babonás történet. A „néphitesek” szomszédságában dr. Virág Mária és Tosics István fiatal szociológusok irányításával a munkások életmódját vizsgáló csoport dolgozik. A korábbi táborok egyikében sem dolgoztak még föl ilyen, vagy hasonló témát. Tosics István így összegzi a csoport eddigi tevékenységét: — A SZIM 53 fizikai munkására terjedt ki a vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy az üzem szak-, segéd- és betanított munkásai mennyiben kapcsolódnak a korábbi mezőgazdasági jellegű életformához. Szélesíteni a mozgalmat A csoport hat tagjával együtt készítettük el a kérdőíveket — a gyerekeknek rengeteg javaslatuk volt. Most már az összegzés folyik. Meglepően gyorsan és helytállóan vonnak le következtetéseket az adatok alapján. Véleményem szerint nagyon jó1 gondolat volt a szociológiával foglalkozó csoportot létrehozni: a munka, amit itt végeznek, logikus gondolkodásra, a társadalmi kérdések iránti fogékonyságra nevel. A „táborvezetőség” felirattal ellátott szobában i Gönczi Zsuzsanna, a KISZ KB munkatársa az eredmények mellett a gondokról is szól: — Nagyszerű dolog, hogy a tavalyi tábor után, most ismét vannak ifjúmunkások és első alkalommal kapcsolódtak a munkába főiskolások és egyetemisták. Szélesedik tehát az ifjúsági honismereti mozgalom, ám még mindig meglehetősen elszigetelten működnek az egyes szakkörök, gyűjtőcsoportok. Röviden: tovább szélesíteni, tpmegesíteni kellene a tevékenységet. * Rendeződnek a cédulák, készülnek a dolgozatok, a gyűjtött tárgyak megtöltenek egy szobát. Dolgozni jöttek ide az ország minden részéből a fiatalok, hogy a munka során tanuljanak. Szabó János Reggeltől estig Hány foga van a táltosnak? Uj külföldi füleket vásároltunk Gazdag „zsákmánnyal” tértek meg a magyar filmátve- vők a cannes-i, illetve a tas- kenti nemzetközi filmfesztiválról. A Földközi-tenger-parti seregszemléről tíz filmet vettünk át hazai forgalmazásra. Várhatóan nagy sikere lesz a Hollywood, Hollywood című összeállításnak, amely a harmincas évek legjobb amerikai zenés filmjeinek részleteit sorakoztatja egymás mellé. Többek között Greta Garbo, Judy Gar-land, Bing Crosby, Frank Sinatra és mások énekelnek, táncolnak benne. Megvásárolták Ingmar Bergman Szemtől szembe ci- mű legújabb filmjét is, amely egy pszichiáternő magánéletének és hivatásának összeegyeztetéséért folytatott küzdelmét tárja fel. 1942-ben Párizsban játszódik az angol Joseph Losey .munkája, a Klein úr. A főszereplő Alain Delon. Carlos Saura alkotása a Nevelj hollót, a nagyváros házai közé beékelt öreg villa két lakójáról, a kisányról és nagyanyjáról szól. A fasiszta Spanyolországot ábrázolja a tehetséges filmrendező legfrissebb művében realista eszközökkel, kritikai hangvétellel. Róma peremén, a Vatikán mellett elterülő nyomornegyedben játszódik Et- tore Scola Csúfak, koszosak, gonoszak című alkotása. A XIX. század nagypolgári világának felbomlását követi nyomon Luchino Visconti Az ártatlan című utolsó munkája. A feudális korszák eltűnéséről, az új kor, a szocializmus ígéretéről szól Bernardo Bertolucci Novocemto (1900) című filmje. Nagy sikert aratott Kar-lovy Varyban is Ca- setti „A vörös plakát” című filmje, az idei Jean Vigo-díj kitüntetettje. A film, amely az ellenállás korszakát idézi, emléket állít azoknak a magyaroknak is, akik részt vettek Párizsban a fasiszta terror elleni küzdelemben. A taskenti filmfesztiválon járt magyar szakemberek az itt vetített filmek legjobbjait már korábban átvették hazai bemutatásra. így többek között a Fehér hajó, a Parázsló évek krónikája $tb. mellett most egy mai témájú török vígjátékot hoztak magukkal, „A mi családunk” címüt. Hz építőtársról! Járja a Rajfcé-zetsekar E KISZ téűvészsgyiifles nyíri őszi prograenia A KISZ Művészegyüttesének nyári—őszi programjáról tájékoztatta az MTI munkatársát Szigeti Pál, a művész- együ ttes igazgatója: A tánckar, a Rajkó-zenekar és az irodalmi színpad EXPRESS- és az építőtáborokat járja, összesen 68 előadást tartanak a pihenő-dolgozó fiataloknak. Elkészült a pontos statisztika az együttes tavalyi fellépéseiről. összesen 936 műsort adtak, ebből 598-ot Budapesten, 144-et vidéken, 196-ot pedig külföldön. Az idei esztendő első fele is eseményekben gazdag volt. A KISZ kongresszusának előkészítésekor 90 brigádműso'-t adtak, s a kongresszus idei én három és fél nap alatt 13-szor léptek fel. Az őszi események kö'""ll kiemelkedő program a m ”- vészegyüttes franciaországi vendégszereplése a Le Havre-i magyar napokon.
