Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-30 / 179. szám
Határozat az építőipari szolgáltatások fejlesztéséről A földgázfelhasználás fejlesztési programja Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentett nagy-britanniai hivatalos látogatásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari miniszter előterjesztését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjáról, az ötödik ötéves tervidőszakra vonatkozó feladatokról, valamint az 1980 utáni tennivalókról. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentése alapján a kormány határozott lakáskarbantartási és egyéb, a lakosság használatában levő épületeken végzett építőipari jellegű javítókarbantartó szolgáltatások fejlesztéséről. A Fővárosi Tanács elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács jóváhagyta a budapesti szemétégetőmű létesítésének tervét. Győr-Sopron megye Tanácsának elnöke beszámolt a megyei végrehajtó bizottság tevékenységéről. A kormány a megyei tanácsszervek munkáját eredményesnek ítélte, megállapította, hogy a megye a központi célkitűzések megvalósításában jelentős fejlődést ért el társadalmi, gazdasági és kulturális téren. A Minisztertanács határozata segítséget nyújt az ötödik ötéves terv időszakára jóváhagyott célok eredményes megvalósításához. A munkaügyi és az igazságügyminiszter javaslatára — a munkaerő-közvetítés szabályainak következetesebb betartása, a munkaerőcsábítás megakadályozása érdekében — a> kormány módosította a munkaügyi szabály- sértésekre vonatkozó rendelkezéseit. . * A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztésére az Országos Munkavédelmi Bizottság, illetve az Országos Társadalombiztosítási Tanács szervezetének korszerűsítéséről határozott a Minisztertanács. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. fll lf. őtéwes te rabéi Bővül a szakrendszerű oktatás Nagyobb iskolaegységek A kulturális ágazaton belül kiemelt feladat az általános iskolai hálózat erőteljes fejlesztése. Az Oktatási Minisztériumban a napokban összesítették a megyék oktatási hálózatfejlesztési terveit. Az V. ötéves tervben 5,4 milliárd forintot fordítanak — a lakótelepi iskolák nélkül — általános iskolai fejlesztésre. (Ez az összeg a negyedik ötéves tervben 1,8 milliárd forint volt.) A prognózisok szerint az általános iskolások száma 1980-ig 110 000-rel nő. Ennek ellenére a szakrendszerű oktatásban részesülő felsőtagozatosok aránya tovább emelkedik és meghaladja majd a 99 százalékot. Békés, Fejér, Heves, Nógrád, Szolnok. Tolna, Vas és Zala megyében a szakrendszerű oktatás teljes kiépítését tervezik. Az V. ötéves terv időszakában a megyék terveiben mintegy 3600 általános iskolai diákotthoni hely létesítése szerepel. Ezzel a fejlesztéssel a diákotthoni helyek száma 1980-ig mintegy 14 000-re emelkedik. Jelenleg az általános iskolás korúak 30,5 százalékát tudják az iskolák napközi otthoni ellátásban részesíteni. Az V. ötéves terv végére ez az arány 38 százalékra emelkedik, azaz 1980-ban 442 000 tanuló részére biztosítanak majd napközi ellátást. A tanácsok tervei szerint 1976—1980 között 4750 tanterem létesül, ebből több mint 1800 az új lakótelepeken, a lakásokhoz kapcsolódó beruházásként. A tantermek zöme — 3700 osztályterem — új iskolában épül, az építési szabványban előírt kiegészítő helyiségekkel. A bővítések során épülő tantermek jelentős része is a nagyobb iskolaegységek kialakítását szolgálja. Az V. ötéves tervben 390 tornaterem létesül. A tervek megvalósítása után a két váltásban használt tantermek aránya az 1975-ös 27 százalékról 1980- ig 21 százalékra csökken. E vonatkozásban is mérséklődnek az egyes területek között fennálló különbségek. Az osztálytermek váltásának aránya 1975-ben megyei szinten 52 százalék (Hajdú megyében), illetve 7 százalék (Vas megyében) között mozgott. 1980-ra a két szélső érték 39, illetve 5 százalékra mérséklődik. Sarlós István látogatása Veszprém megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tegnap Veszprém megyébe látogatott. Pap Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei bizottsága első titkárának kíséretében felkereste a bala- tonedericsi KISZ építőtábort, ahol budapesti és Pest környéki szakközépiskolások és szakmunkástanulók dolgoznak. Kéthetes turnusokban a vasúti rekonstrukció utáni pálya- és pályakömyéki rendező munkában vesznek részt. Ezt követően Sarlós István a Középdunántúli Kőbánya Vállalat uszai központját és bányáját kereste fel. A bányában, nagyszabású műszaki fejlesztésseV-már teljes egészében kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. A látogatás következő állomása a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat tapolcai gyára volt. Sarlós István megtekintette a perlit- üzemet és az épülő új bazaltgyapot gyárat. A népfront főtitkára végül a tapolcai „Szentgyörgyhegy” Termelőszövetkezetet kereste fel. Elutazott Budapestről Jerzy Lukaszewicz A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására július 26— 29 között baráti látogatást tett hazánkban Jerzy Lukaszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szívélyes, baráti légkörű találkozón fogadta Jerzy Lukaszewiczet. Jerzy Lukaszewicz megbeszélést folytatott Győri Imrével, a Központi Bizottság titkárával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaiknak a szocializmus építésében szerzett tapasztalatairól, és véleménycserét folytattak a két párt agitációs és propaganda tevékenységéről. Az agitációs és propaganda munka területén való együttműködés további elmélyítésére két évre szóló munkatervet fogadtak el. Jerzy Lukaszewicz magyarországi látogatása hozzájárult a két párt kapcsolatainak további erősítéséhez és fejlesztéséhez. Jerzy Lukaszewicz tegnap elutazott Budapestről. Dr. Trautmann Rezső fogadta az UNESCO főigazgatóját Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke tegnap az Országház Munkácsy-termében fogadta Amadou-Mahtar M’Bow-t. az UNESCO főigazgatóját. Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója tegnap látogatást tett a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte a főigazgatót, majd Király András főtitkár és Fábián Ferenc főtitkár-helyettes tájékoztatta a szövetség tevékenységéről, valamint a Nemzetközi Újságíró Szervezet és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által köA textilipar részére készítenek alkatrészeket — csévét, vetélőt — a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat mezőtúri gyáregységében. Képünkön a faipari részleg látható, amelyben hatvan- kilenc munkás dolgozik modern gépeken. A gyáregység éves terve huszonöt millió forint. Sikeres kezdet Mezőtúron Tavaly ilyenkor még lényegesen több gonddal küzdöttek Mezőtúron az ipari munkahelyeken és a mező- gazdasági üzemekben. A tegnap tartott városi pártbizottsági ülésen — az ötödik ötéves terv és az 1976. évi terv első félévi teljesítésének tapasztalatairól tárgyaltak — viszont már azt állapíthatták meg, hogy: „az 1976. évet minden területen jól előkészítve, viszonylag nagyobb zökkenők nélkül kezdték meg a termelő üzemek”. Holott nem kis feladatokat tűztek maguk elé annakidején. Az idei gazdásági tervek középpontjában mindenütt a műszaki, technológiai színvonal emelése, a termék- szerkezet korszerűsítése, az export fokozása az import mérséklése mellett, a termelési költségek csökkentése (szigorú, de ésszerű takarékosság anyaggal, energiával), a munkaerőgazdálkódás. a munkafegyelem, a beruházási tevékenység javítása áll. Milyen eredményeket takar tehát az előbbi megállapítás? Egyenletes termelés Az ipari üzemek összességében 1,1 százalék híján teljesítették első félévi termelési tervüket. Az erre az időre jutó 308 milliós előirányzatukból 301,5 millió forint értéket megtermeltek. Ez az elmaradás — hangsúlyozta az előterjesztett jelentés szózösen fenntartott Nemzetközi Újságíró Iskola munkájáról. Dr. Jóboru Magda, a magyar UNESCO bizottság elnöke tegnap ebédet adott Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója tiszteletére a Margitszigeti Nagyszállóban. Negyedszázados jubileum Tegnap ünnepi termelési tanácskozáson emlékeztek meg a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat dolgozói üzemük alapításának 25. évfordulójáról. Az első ötéves terv kiemelt beruházásaként 55 millió forintos költséggel építették meg az európai viszonylatban is az enyik legkorszerűbb dohányfermentáló üzemet, amely nemcsak Szabolcs-Szatmár, de a környező megyék termését is előkészíti mesterséges és gépi fermentálással a feldolgozásra. Azóta rekonstrukciót is végrehajtottak. Egy mondatban — Szegeden, a Technika Házában tegnap megkezdődött a VIII. ipari-tudományos konferencia. beli megajánlásában Molnár Sándor, a pártbizottság titkára és több felszólaló is — nem olyan nagy, hogy a harmadik negyedévben ne lehetne behozni. A nagyobb gondot inkább az okozza, hogy az egyes ipari üzemek, szövetkezetek teljesítménye között elég nagy a különbség. Amíg például a DATE tanüzeme 70 százalékkal teljesítette túl a tervét (szó sincs „alultervezésről”), addig az építőipari szövetkezetben a korábbi lemaradás tovább nőtt. A többi termelő üzemben azonban különböző intézkedések nyomán viszonylag egyenletes lett a termelés. A ruhaipari szövetkezetben ész_ szerűsítették a technológiai sorrendet, a gépeket az egymáshoz kapcsolódó műveletek szerint csoportosította»!. A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységében — mint felszólalásában Orosz Attila műszaki vezető is elmondta — ma fejeződik be a technikai rekonstrukció, ezzel folyamatosan áttérnek a két- műszakos termelésre. Varion futószalagokat állítottak munkába, ezáltal jobb lett a munkaidő kihasználása és így naponta 150—200 párral több cipőt gyártanak. Ha pedig teljes lesz a kétműsza- kos termelés, a gyáregység 30 százalékkal több terméket állít elő. Jelentős változások történtek a KAEV 8. számú gyárában is: úgynevezett ütemmktárakat hoztak létre, csökkentették a kooperáló partnerek számát, a vezetők részére munkaszervezési tanfolyamot tartottak. Az asztalosipari szövetkezetben megszüntették a gazdaságtalan termékek gyártását, új termékstruktúrát alakítottak ki, korszerűsítették munka- és üzemszervezetüket, bevezették a szalagszerű termelést. A kezdeti sikerek máris éreztetik jó hatásukat: rendezni tudták a béreket, az alacsony keresetű nők munkabérét 10—12 százalékkal emelték, ezzel megszüntették a béraránytalanságokat. Megjegyzendő, hogy az ipari munkahelyeken általában helyesebb bérpolitika érvényesült, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Költségcsökkentés takarékossággal Általános tapasztalat az is, hogy az ipari munkahelyeken folyamatosan figyelemmel kísérik a költségek alakulását és csökkentésük érdekében különböző intézkedéseket hoznak. A cipőgyár gyáregységében például 500 ezer forint megtakarítást értek el hulladékanyagok fel- használásával. a fémfeldolgozó szövetkezetben hulladékból készítik az öntvényeket — ezzel tonnánként 20 ezer forinttal kevesebb a kiadásuk — új módszert vezettek be az exporttermékek csomagolásánál, ami évi 400 ezer forint többletbevételt jelent a szövetkezetnek. Ez év január 1-től a város addigi hat termelőszövetkezetének tagsága két nagy gazdasággá egyesült, és ez érezteti kedvező hatását, bár a mezőgazdaságban az elért eredményeket nem lehet naptári félévhez arányosan viszonyítani. A növénytermelési bevételek jelentős része ugyanis júliusban és augusztusban realizálódik. A nyári nagy munkában mind a két termelőszövetkezetben becsülettel helytálltak az emberek és a gépek. Teljesítették a termelési tervet, vagyis őszi árpából több mint 1400 hektáron 39,7, búzából 8 ezer 600 hektárnál nagyobb területről 35,3 mázsás hektáronkénti átlagtermést takarítottak be. Van elegendő takarmányuk a jószágok tartásához — másod- (Folytatás a 2. oldalon) Korszerűsödő özeinek — Jé terméseredmények
