Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK S Are: 80 fillér XXVII. évf. 177. sz. 1976. július 28., szerda N Ja gazda módjára agyol fordult a világ az utóbbi évtizedekben. Kü­lönösen falun szembetűnő a változás. Mások a pa­raszti munka eszközei, módszerei és eredményed is. Gondoljunk csak az idei aratásra! Jórészén már túlvagyunk, — a megyében már befejeztük — s napa-ól napra jobban be­teljesül reménységünk; mindazokon a területeken, ahol az emberileg lehetséges, úrrá lehetünk az időjárás vak sze­szélyén. Nem lehet vitatni eredményeinket, de tagadhatatlan, többre is tellett volna. Sokszor nagyvonalúak vagyunk. Gon­doljunk csak arra, hogy helyenként istállóépítés ürügyén vasbetoncsodákat alkotunk, pedig esetleg megfelelne az egy­szerűbb megoldás is. Az igaz, hogy jó a gyári táp, az állat viszont szívesen eszi a répafejet és egyebet is. Csakhát éppen oda kéne adni neki! Nem elég korszerű és nem eléggé ele­gáns? Az igazi korszerűség sosem pazarlás! Pedig mennyit eltékozolunk vagy mi másnak nevezhetnénk azt. amikor na­ponta 10 ezer liter számra ömlik a csatornákba a tejüzemek hulladéka, a savó, a kiváló fehórjedús takarmány. Közben drága pénzen külföldről vesszük a fehérjét. Az idén 20 ezer hektáron a füvet is levágják, a csatorna- partokról. útszélékrőL Ez is enyhít gondjainkon. De miért csak most, mikor az aszály kényszerít rá? Solt kicsi sokra megy. jól jönne ez máskor is. Főleg, mert ez a „kicsi'’ évente Legalább 160 ezer tonna zöldtakarmányt eredményezne. Állatállományunk az utóbbi időszakban szépen gyarapod­ni kezdett, nem engedhetjük, hogy a biztató eredmények után visszaessen. Gondoskodni kell a takarmányról Nem lehet kifogás, hogy a mi gazdaságunknak elég a készlete, az orszá­gos szükségletet kell előteremteni. Ahol lehet, ott takarmányt kell termelni! Nem árt arra is emlékeztetni, hogy a szabna sem elégetni való hulladék! Nem is csak alomnak való. Apróra szecskázva más zölddel silózva sok jó takarmányt pótolhat A tarlót is érdemes aratás után birkákkal meg járatni. Természetesen amint lehet végezzük el a másodvetések talaj- előkészítését. Sok növénnyel mostohán bántunk, kimentek a divatbői akárcsak a másod vetés is. Ilyen többek közt a ta­karmánykáposzta. Másod vetésként eredményesen termeszt­hetjük. Egészen január végéig etethető, kiváló étrendi hatású takarmány. A takarmányborsó vetésével is csak jól járha­tunk. A káposztához hasonlóan speciális fehérjéket is tartal­maz, fokozza a tejtermelést. A gabonák után eredményesen termeszthetünk fehérmustárt és napraforgót is. Természete­sen az öntözési lehetőségeket továbbra is ki kell használni, elsősorban ott érdemes másodvetésként takarmányt termelni, ahol azt öntözni is lehet, vagy pedig egyébként a talajadott­ságai rtk kedvezőek. Célszerű, hä az árpa és borsószalmát külön tároljuk és már most felkészülnek a gazdaságok a kukoricaszár szakszerű összegyűjtésére és silózására. Mindig, de most még fontosabb volna a szűkös takar- mámykészlet hatékonyabb felhasználása. A „vakonvalő ete­tés” még sajnos nagyüzemi gyakorlat. Nem vizsgáljuk köz­vetlenül etetés előtt a takarmány tényleges, béltartalmát. Az ésszerű takarmányfelhasználásban most kell előre lépnünk, ez nem a holnap, hanem a ma feladata. Addig takarékoskod­junk. ameddig van miből! Nincs olyan rossz föld, amit semmire sem lehetne hasz­nálni. Ahol a kukorica se megy. rossz homokon is 30 mázsa köiáil fizet a szemescirok. Igénytelen, szárazságtűrő és főleg értékes takarmány a magja, de a zöild szára is. Egyetlen a sok lehetőség közül. A hasznosítás módját a körülményeknek meg­felelően kell megválasztani. De semmi esetre sem engedhet­jük meg magunknak azt a luxust, hogy évente több tízezer hektárt parlagon hagyjunk akkor, amikor hazánkban egy főre alig fél hektár szántó jut. A korszerű termelést nemcsak a gépek száma, vagy a gazdaságok területi nagysága jelzi, hanem a lehe­tőségek teljes hasznosítása. Már ma nem vagyunk védtelenek a természeti erőkkel szemben, már nem képes az aszály éhínséget hozni ránk, de fejlődésünket még vissza­vetheti. Ennek elkerüléséért kötelességünk minden tehetsé­geset megtenni! K. J. MA: Nemzeti érdek és szocializmus Nacionalizmus és szocialista haza fiság ellentéte 3. oldal A szerkesztőség postájából A jogszabály szerint 4. oldal A szolnoki Nyári Tárlat Bacs-Kiskun és Szolnok megye képzőművészeinek együttes bemutatkozása a Szolnoki Galériában 5. oldal II megye gazdaságaiban befejezték az aratást Tizenöt nap aSatt 148 ezer 170 hektárról vágták le a kenyérgabonát Tegnap délután, még az esti harmat leszállta előtt a megye utolsó búzatábláján is befejezték az aratást, vé­get ért az idei kenyérgabona betakarítása. Sok ezer em­ber és mintegy 1200 kom­bájn vett részt az 148 ezer 170 hektárnyi kenyérgabona aratásában. A betakarítás egy. jelentős szakasza zárult ezzel. Jócskán akad még teendő, hiszen a kicsépelt szemek — idei és jövő évi kenyerünk — egy részét még biztos fedél alá kell juttat­ni, a járulékos munkákat el­végezni, a tarlókat fel kell szántani, a másodvetések és az őszi búza magágyát már most elő kell készíteni. Az aratás, a joggal legnehe­zebbnek tartott nyári mező- gazdasági munka azonban sikeresen véget ért. A száraz, csapadéknélküli hetek kedveztek az aratók­nak: tizenöt nap alatt, meg! szállítás nélkül, nyújtott mű­szakban dolgoztait. Az időjá­rás fontos, de csak másod­rendű .tényező volt. A siker záloga a minden eddiginél gyorsabb felkészülés, az ara­tási kettős tervek reális, rész­letekig kidolgozott pontjai­nak betartása. Gondoskodtak az emberről, a gépről. Keve­sebb panaszt hallhattunk az idén az alkatrészhiány­ról. az aratógépek kényszer- állásáról, jól felkészültek az ellátó vállalatok. hasznos volt a szervizszolgálat. Jó. folyamatos a búza fel­vásárlásának üteme is. Teg­nap estig 27 ezer vagon ke­nyérgabona volt már a mag­tárakban. a szárítókban, ez a mennyiség az összes ter­mény 87 százaléka. A felvá­sárló-telepek munkásai fo­lyamatos műszakban, éjjel­nappal fogadják a szállí­tókat Az idei kenyérgabona ter­mésátlaga a vártnál jobb. Béltartalom, sütőipari értéke nagyon jó, 80 és 84 között van a hektoliter-súlya. A szakemberek véleménye sze­rint jó lisztet őrölhetnek a molnárok, jó kenyeret süt­hetnek a pékek az idei új bú­sából. Az aratás tehát befejező- dött. A kombájnokat, a szal- mabetakarítókat a traktorok, az ekék, a boronák váltják fel. de hamarosan kivonul­nak a vetőgépek is, hogy má- sodvetéssel még gyorsan érő növények magját juttassák a földbe. A békemozgalom időszerű feladatai Néhány nap múlva Világ­szerte megemlékeznek a helsinki biztonsági és együtt­működési konferencia egyéves évfordulójáról. Ebből az al­kalomból sajtótájékoztatót tartottak tegnap az Orszá­gos Béketanács székházában a magyar és a nemzetközi békemozgalom időszrű fel­adatairól. A tájékoztatón részt vett az Országos Béke­tanács meghívására hazánk­ban tartózkodó Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára, valamint Igor Bel- jajev, a Béke-világtanács szovjet titkára. Sebestyén Nándornénak. az Országos Béketanács főtitkárának meg­nyitója után dr. Réczei László akadémikus, az Or­szágos Béketanács alelnöke számolt be az új stockholmi felhívás magyarországi vissz­hangjáról, majd Romesh Chandra tartott tájékoztatót. — A helsinki szellem él és biztosíték arra, hogy az eny­hülés a jövőben sem áll meg, hanem töretlenül foly­tatódik tovább — hangsú­lyozta — mindenki számára megnyugtató tény, hogy a felhívás az elmúlt egy év során jelentős eredmények­hez vezetett, rendkívül po­zitív hatással volt a béke, a nemzetek szabadságának ügyére, a szociális haladásra. Romesh Chandra utalt a Béke-világtanács közelmúlt­ban megjelent felhívására, amelynek alapján 1977. má­jus 27.—június 1. között Var­sóban összeül a béke építői­nek kongresszusa. Mintegy a varsói tanácskozást készíti elő ez év szeptemberében a helsinki tanácskozás a lesze­relésről, a fegyverkezési ver­seny megszüntetéséről. Ugyancsak ez év októberé­ben Budapest lesz a színhe­lye a fejlődési világkonfe-. renciának, decemberben pe­dig Moszkvában összeül a 'békeerők fóruma. A sajtókonferencián végül Igor Beljajev a közel-keleti helyzetről adott áttekintést. Szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására kedden szovjet pártmunkás- küldöttség érkezett hazánk­ba N. A. Petrovicsevnek, az SZKP KB póttagjának, a Központi Bizottság pártszer­vezési osztálya vezetője első helyettesének vezetésével. Púja Frigyes fogadta az UNESCO főigazgatóját Púja Frigyes külügyminisz­ter és Amadöu-Mahtar M'Bow, az UNESCO főigaz­gatója tegnap tárgyalást foly­tatott a Külügyminisztérium­ban. A tárgyaláson áttekin­tették a Magyarország és az UNESCO közötti kapcsolato­kat. azok további fejlesztésé­nek lehetőségeit, és eszme­cserét folytattak az UNESCO az ez évben sorra kerülő köz­gyűlésének feladatairól. Törik a dohányt Hazánk legnagyobb do­hánytermelő vidékén, a nyír­A nap híreiből egyházi dohányfermentáló körzetében, megkezdték az idei termés betakarítását. Egyelőre csak az alj leveleket szedik mind a Virginia, mind a nagy levelű fajtáknál. A nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat körzetében egyébként az idei tavaszon a szerződöttnél 2,5 százalékkal nagyobb területet, 10 300 hektárt ültettek be a fontos ipari növénnyel. Gyújtógyertyák Veszprémből Megkezdték a próbaüze­meltetést a Bakony Művek új kerámia égető kemencé­jében, s ezzel valamennyi feltételét megteremtették a korszerű gyújtógyertya-gyár­tásnak. A személy- és teher­autókhoz, valamint a motor- kerékpárokhoz elengedhetet­lenül szükséges kellékek gyártását Budapestről telepí­tették Veszprémbe, A régi technológiát korszerűsítették, új gépekkel egészítették ki, s az égető kemence üzemelé­sével már megkezdhetik a sorozatgyártást. Első lépés­ként a legkeresettebb autó és motorkerékpár gyújtó- gyertyákat gyártják, de fo­kozatosan felkészülnek a vá­laszték bővítésére is. Sikeres a szegedi vásár A szegedi ünnepi hetekre érkező vendégek többsége megtekinti a centenáriumi ipari váisárt is: tegnap délig, mintegy harmincötezer láto­gatót vonzott a több mint há­romszázhúsz hazai és kül­földi vállalat seregszemléje. Felhőszakadás Pakson Elemi erejű — másfél óra alatt 70—80 milliméteresre becsült — felhőszakadás zú­dult hétfőn éjjel Paksra. A környező dombokról a nagy vízgyűjtő terület két árok- rendszerében rengeteg hor­dalékot sodort magával a Du­nába kivédhetetlenül lezú­duló vízáradat. Többek kö­zött elöntötte a gimnázium alagsorát, kazánházát, föld­szintjét, tornatermét, a köz­ségben pincéket, utakat és átereszeket, öt rozoga ház összedőlt a cigánytelepen, 12 lakásból 42 személyt kedden az épülő atomerőmű lakóte­lepének új bérházába köl­töztettek. A mentési és kár­felmérés! munkák megkez­dődtek. Egy mondatban — Befejeződött az UNES­CO felkérésére Magyarorszá­gon rendezett VII. nemzet­közi hidrológiai továbbképző tanfolyam, amelynek záró ünnepélyét tegnap tartották az Országos Vízügyi Hivatal szék házában. — A Pécs—Mohács közti dunai távvezeték belvájdgyu- lai szakasza mentén korsze­rű vízátemelő és gyorsító épí­tését kezdték meg. Erdőtelepítés 620 hektáron Sikeres az „akácprogram” Félév után a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban Rakodólap-elemek, mező- gazdasági ládák, faragott ge­rendák, létrák, parketta és bútorelemek: a Nagykun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemeiben készülő termékek az idén is kelendő cikkely. A hazai mellett —• három év óta — Nyugat- Európában is biztos piacuk van, főleg a szállításnál hasz­nált rakodólap-elemek iránt érdeklődnek számos ország­ból. A gazdaság nyolc fafeldol­gozó üzeme közül három Szolnok megyében van. A szajoli, az abádszalóki és a tiszafüredi üzemekben —ép­púgy, minit másutt —, ered­ményesen zárták az első fél­évet. A nyolc üzem éves ter­melési terve 60 millió fo­rint. Az első hat hónapra jutó előirányzatukat teljesí­tették. Jól halad a gazdaság „akácproaramjának” végre­hajtása: 1 a néhány évvel ezelőtt megkezdett akácne- mesítési, gőzölési eljárás ikí- sérletei sikerülték. Ennek alapján Tiszafüreden szá­mottevő mennyiségben készí­tenék parketta alapanyagot akácfábód, amelyet a pusz- tavacsi üzemben pácolnak. A fafeldolgozás mellett jó eredményeket értek el me­zőgazdasági jellegű tevé­kenységükben is. Az erdő­művelés, az erdőfelújítás és a fakitermelés jelentős ré­sze munkájuknak. Jó ütem­ben és időben befejezték a facsemetéik ültetését, mint­egy 620 hektáron telepítettek az idén erdőt, vagy pótolták a hiányzó fákat A jövő év végén befejező­dik a tiszafüredi erdészet több éve tartó nagy munká­ja: a Tisza II. vízlépcső -c- Tiszafüred térségében épülő — tározótava medrének fel­színi kialakítása. A térség egy részét még erdő bortja, a fakitermelőknek 1977 vé­géig még 900 hektárról, mint­egy 100 ezer köbméter fát kell kivágniuk. Az erdészet fakitermeléssel foglalkozó dolgozói a munka befejezése után a gazdaság fafeldolgo­zó üzemeiben és egyéb terü­letén kapnak megfelelő mun­káit Száz vagon csávázott vetőmag A tiszaföldvári búzater­mesztési rendszer gazdaságai már a jövő évi kenyémek- való termelésének előkészí­tésén dolgoznak. A vezető, Lenin Tsz, a Vetőmag Válla­lat közép-magyarországi al­központjával együttműködve, az őszi vetés idejére termelő gazdaságok munkáját meg­könnyítő új szolgáltatást ve­zet be: csávázott minőségi fémzárolt búzavetőmagot hoz forgalomba. A gazdaság kor­szerű vetőmagüzemében egyelőre száz vagon, négy­ezer hektárra elegendő bú­zavetőmagot csáváznak a kórokozókat elpusztító leg­jobb szerekkel é$ harminc lutegpammos asakodaba cső» magolva szállítják a rend­szeren belül az igénylő gaz­daságoknak. A kezdeményezés bizonyá­ra meggyorsítja az őszi ve­tést, hisz a búzaszemek idő­igényes, szakszerű fertőtlení. tésetől mentesíti a gazdasá­gokat. A kész vetőmaggal lé­nyegében október közepéig befejezhetik az őszi kalászo­sok földbetéteiét. A szolgál- tatás igénybevétele gazdasá­gilag is kifizetődő,- mert í téeszeknek csupán a csává- zás költségét kell megtéríte­ni. Amennyiben a kezdemé­nyezés beválik, az újfajta csávázott vetőmagszolgálta- tást az igények szerint bőéi tiki,

Next

/
Thumbnails
Contents