Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

lim július 27 SZOLKOR MEGTEI NÉPLAP 3 Felújítják az újszászi átjárót A Betonútépítő Vállalat dolgozói felújítják lévő átjárót. A kövezet kicserélése titán asz- aa újszászi vasútállomás szomszédságában íalt burkolatot kap az út Diagnosztika a mezőgazdaságban Pénzt költeni mindenki tud A diagnosztika fogalma <— magyarra fordítva — műsze­res vizsgálatok leäetei alap­ján történő, betegségmegál­lapítást jelent. Nem vitás, a miskolci Egyetértés Terme­lőszövetkezet gépszínjében álló IFA teherautó az orvos­tudománytól „kölcsönözte” a nevét Az olvasóban — jo­gosan — két kérdés merülhet feL Mi köze a járműnek az oi-vostudományhoz? Hogyan tud betegséget megállapítani a teherkocsi? Öl „T” Kanizsáról Totyi, Tibi, Tini, Tomi és Tilda fantázia nevekkel meg­született a Kanizsa bútor­gyárban egy új ifjúsági bú­torcsalád. Az 5 komplett szobabútor dominó-rendsze­rű elemekből rakható öszi­sze. tetszés szerint variál­ható, bármelyik tagja jól elhelyezhető kisméretű la­kásban. A hozzátartozó he­Tojón túlzás csupán lűiull egy lépésnek tar­tani azt, ami kedvező, de kezdeti jelként a beruházási tevékenységben tapasztalha­tó, ám legyünk szerények, nehogy, elsietve örvendez­zünk. A korábbinál éssze­rűbb beruházói magatartás­ra. valamivel fegyelmezet­tebb kivitelezésre mutat a befejezetlen beruházások ál­lományának a megelőző években mért lassúbb növe­kedése; az állami nagyberu­házások előirányzatainak tel­jesítése, amire esztendők óta nem volt példa; az üzembe­helyezések gyorsulása, a gé­pészeti és építészeti fejlesz­tésekre kiadott forintok ará­nyának előzőek javára tör­ténő további módosulása. Szó sincs persze varázs­ütésre végbemenő átalaku­lásról. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a köz­ponti irányítás rendelkezései, a szabályozó rendszer közve­títette hatások, s a beruhá­zókra nehezedő társadalmi­erkölcsi. anyagi befolyásolás a korábbinál ésszerűbben ötvöződnek, jobban, körül- határoltabban jelölik meg a célt. A haladás értékéből nem von le semmit, hogy sokféle eleme admi­nisztratív intézkedésekhez — az új beruházások engedé­lyeztetésének szigorítása, a már elhatározott, de még meg nem kezdett fejlesztések pénzügyi fedezetének ' meg­vonása — kötődik hiszen az eredmény a fontos népgaz­dasági összességben. Arra azonban e jellemző vonás se­gítségével okvetlenül fel kell figyelnünk, hogy az állami döntési körben megvalósuló beruházásoknál gyorsabb a javulás, mint azoknál, ahol a vállalatok önállóan szabják meg lépéseiket. Ez azért nem mellékes mozzanat, mert a beruházásokra fordított ösz- szegek nagyobb részét a vál­lalati döntési, körben hasz­nálták fel! Azaz, ha sikerül a vállalatok, szövetkezetek fejlesztésénél is fürgébben haladni, tetemes tartalékok szabadulnak fel. Biztató példákban nem szűkölködünk, ám azt sem állíthatjuk hogy az ilyesfaj­ta esetek alkotják a szabályt. Próbálkozásokról van szó. de ezekből már kibontható a szemléletváltozás néhány összetevője. Így tanúi lehet­tünk annak, hogy régi épü­letek. meglevő közművek felhasználásával 36 millió fo­rintot faragtak le a vállala­ton belüli tervezők — s az, hogy belüliek, nem véletle­nül hangsúlyos — a beruhá­zási költségekből, s ebből a pénzből további gépeket, be­rendezéseket vásároltak. Ahogy az elismerést érdemlő esetek közé soroljuk azt is, amikor többszöri elemzés után — megérte a kemény munkát! — a gyár eltekin­tett az új üzemrész felépí­tésétől. mert a rendelkezésre álló technikai eszközöket át­csoportosítva. másként szer­vezve. s néhány új géooel kiegészítve, azonos termelés- növekedést ér el. E módon zsebben maradt, illetve más célokra vált felhasználhatóvá 23 millió forint. Az ilyen és hasonló ese­tek beszédesen tanúskodnak a körültekintés, a megfon­toltság jelentőségéről, pénz­ben is mérhető értékéről, s arról. hogy nem mindig helytálló az az okoskodás. ami szerint több pénz — jobb fejlesztés. A sokat kárhozta­tott mennyiségi szemlélet, mely az elkölthető forintok­kal mérte egy-egy beruházás fontosságát, ma sem veszett ki. Mégis, egyre több helyen ismeri fel a vállalati irányí­tás hogy a forintok sokféle módon adhatók ki, s ezért hasznuk, eredményük is na­gyon különböző lehet. összesen 370 millárd fo­rint fordítható az ötödik öt­éves tervben a szocialista szektor beruházásaira. A beruházásokból azonban az anyagi ágak részesedése csökken — 79,6 százalék volt. a negyedik, s 78,9 százalék az ötödik ötéves tervidőszak­ban — s ez meghatározza nemcsak a lehetőségeket, ha­nem a felelősség súlyát is. meg a már kitapintható, tettek, s a most formálódó szándékok jelentősége. A tettek azzal biztatnak, hogy a kedvező változásokra jo­gos a remény, a szándékok viszont ellentmondásokra, indokolatlan ráérősségre. ké­nyelmességre is figyelmez­tetnek, nemcsak jó megoldá­sok lehetőségére. Ott járnak el tehát helyesen, ahol nem sajnálják a fáradságot az is­mételt elemzésektől, a több­féle lépésváltozat, úgyneve­zett terv-variáns kidolgozá­sától, s attól, hogy mindehhez a teljes közösség vélemé­nyét. javaslatait, mi több, bí­rálatát kérjék. Pénzt költeni mindenki tud. Jól. értelme­sen kiadni, a hasznot föl­mérni. ha kell. a garast is a fogunkhoz verni — megta­nulható, megtanulandó ten­nivaló. M. O. MAJDNEM EMBERHALÁL Á megyei TESZÖV kezdeményezte A félreértések elkerülése vegett leszögezzük, sehogyan. Bár a műszereik sokasága, méretei, a skáláik, a csatla­kozók, huzalok bonyolultsá­ga az avatatlan szemlél üdé­ben könnyen zavart kelthet­nek. Az országban egyedül­álló szolgáltatás mutatkozott be. amellyel a megyei TE­SZÖV fogja segíteni Borsod mezőgazdasági üzemeit. Rög­tön adódik a harmadik kér­dés: miért van szükség a diagnosztikai kocsira? A vá­laszadás már összetettebb* feladat. Napjainkban az energia­takarékosság népgazdasági kivánalom. A mezőgazdaság az egyetlen olyan ágazat, ahol a fogyasztást nehéz mérsékelni, mert azalapot, az élővilágot béníthatjuk meg vele. A nagyüzemi, szántó­földi növénytermesztés, a zárt rendszerű állattartás csak gépekre támaszkodhat. A szabad munkaerő fogytá­val évrőil évre egyre többre, egyre korszerűbbre. Húsz év alatt közel 40 milliárd fo­rint értékű gépparkkal gya­rapodott a mezőgazdaság. Az energiaigény tehát fokozato­san nő. Taikarékoskodni csak a racionális energiagazdálko­dás bevezetésével lehet. Vi­szont ennek egyik alapfelté­tele a diagnosztikai kocsi. Cél: a hibamegelőzés Mit tud ez az egymillió forintot érő jármű? Mindent, ami a jó műszaki állapothoz, a hibák megelőzéséhez szük­séges. Benzin és Diesel-üze­mű járműveket egyformán kiszolgál. Kifejezett előnye, hogy nemcsak ellenőriz, ha­nem a műszerek kezelői be­szabályozzák az elállítódott fődarabokat Különböző mű­szerek segítségével, köztük az Elkon S—108 oszcillosz­kóp — a villamos jelensége­ket láthatóvá tevő készülék — megoldható a szerelés nél­küli hiba megállapítás. A grafikon apró változása elég a képernyőn ahhoz, hogy a szakképzett szerelő leolvas­hassa: a hiba a primer áram­körben van. De ugyanígy el­lenőrzik és szabályozzák a kormányt és a futóművet, a motort, az adagolót, vagy a porlasztót. Mi a gyakorlati előnye a műszeres hibamegelőzésnek? Már nem a közúti, hanem a drága, nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekre van kialakítva. A rendszeres el­lenőrzés eredményeként 20 százalékos üzmeanyag-meg- takarítás érhető el változat­lan teljesítmény mellett, nö­velve a gépeik élettartamát, önmagában nem oldja meg a műszaki hiányosságokat, de alkalmazása — tanács­adás után — felhívja a tsz- vezetők figyelmét az alkat­részcserére. Segítségével fő­javításokat lehet megtakarí­tani. ami országosan milliár- dokat jelent. Eddig 42 téesz kérte Végül a „mibe kerül” kér­désre válaszolunk. A megyei TESZÖV diagnosztikai szol­gálatnak vezetője. Faiánkai István elmondta, hogy az igényt tartó termelőszövetke­zeteiket csak a teherautó és a műszerek amortizációs költ­sége terheli. A megve 115 kö­zös gazdaságából eddig mind­össze 42 kérte a szolgálta­tást. Érdemes hangsúlyozni azt a nagy segítséget., ame­lyet a megyei TESZÖV a kocsi beállításával nyújtott tsz-einknek. Sok üzemben a drága műszereket — anyagi fedezet híján — képtelenek megvásárolni. Egyszerűbb, olcsóbb, jobb lenne, ha a gépeket évente legalább egy­szer a körzetileg kijelölt gazdaságban — ahol a ko­csit energiával el tudják lát­ni — átvizsgálnák, beszabá­lyoznák. Mert azon csak az üzem nyerne... (kármán) verő például becsukható a szekrénysorba, vagy ülőbú­torként használható. Az 5 „T” kiskereskedelmi árát is a fiatal házasok zsebeihez méretezték. A bútorcsaládot bemutatják az Otthon ”77 ki­állításon, gyártására akkor kerül sor, ha megnyeri a közönség es a szakemberek tetszését Takarmánvsitók műanyagból Műanyag takarmánysilók szállítását kezdte meg a Szovjetunióba a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. Az 5 és 10 köbméteres műanyag silókat az agárdi agrokomp- lex által szállított sertéstele­peken szerelik feL Tízezer volt. Akkora fe­szültség az elektromos veze­tékben, amelyet nemhogy érinteni, megközelíteni sem lehet büntetlenül, mert a ve­zetékben szunnyadó hatal­mas erő villámként üt át. Az emberi test ekkora fe­szültséggel szemben_már nem tud ellenállni — az áram rajta keresztül keresi az utat a föld felé. És az át­ütő elektromos iv roncsol, fájdalmas, mély sebeket éget. Ha útjába életfontosságú szerv kerül — az áram ölni képes. — Csak azt tudom, nyúl­tam a kábelf ej csatlakozó fe­lé, hogy megtisztítsam... az­tán már nem emlékszem semmire. Tóth József, a szolnoki Cu­korgyár harmincnégy éves villanyszerelője két hónap­ja a budapesti Kállai Éva kórház lakója. Ide szállítják az egész országból a súlyos égéses sérülteket, a kompli­kált „eseteket”. 1976. május 31-én, hétfőn délben, a helyszínen, ahol a baleset történt: egy lyukasra égetett sváicisapka, egy haj- tincs, néhány csavarkulcs. A sérültet már elszállították. Előző szombaton Tóth Jó­zsef szintén a transzformá­torházban dolgozott. Akkor a cukorgyári erőműben tel­jes áramszünet volt. Tóth azonban elment — elküld­ték az egyik iskolába az erő­sítőt beszerelni. Amikor új­ra áram alá helyezték a rendszert, már nem volt a gyárban. — Ügy tudtam, nincs áram alatt. Az első cellát még meg is néztem, ahogy szoktuk. Feszültségmentes volt. A negyediket, ahol az áramütés ért, már elmulasztottam megvizsgálni. Dr. Szalay István, a kór­ház adjunktusa. — Az elektromos ív a ko­ponya hátsó részén lépett be a testbe, a jobb karon, a far tájékán és a jobb lábon lé­pett ki. Tóth József az éle­tét köszönheti annak, hogy az áram nem érte sem a szí­vet. sem az agyvelőt, ám esete így is súlyos. Tóth József most áll a harmadik műtét előtt • » « Nagy Lajos, a villanyszere­lők csoportvezetőié a gyár­ban. Azon a hétfőn ő nem volt benn az üzemben, de előző héten mondta társai­nak. hogy áram alatt lesz a rendszer. Bozóki Lajos vil­lanyszerelő úgv emlékszik. Tóth József akkor mellette állt. Haris Károly villamos művezető szerint Tóthnak tudnia kellett, hogy' feszült­ség alatt van a rendszer. A transzformátorházban a mennyezeti világítás is be volt kapcsolva. Sebestyén László műsze­rész. a csoportvezető helyet­tese. — A korábbaikban a kar­bantartást mindig teljes áramtalanítás mellett végez­tük. Szerintem a mennyezeti világításból nem lehet követ­keztetni a kapcsolószekrény feszültségállapotára. Az 1585. számú üzemi sza­bályzat előírja "hogy feszült­ségközeli helyeken „csak írá­sos engedély alapján” lehet dolgozni. Szekeres Attila 21 éves villanyszerelő, ö dolgozott együtt a transzformátorház­ban akkor hétfőn Tóth Jó­zseffel. Délfelé néhány perc­re eltávozott, amikor vissza­tért, Tóthot már eszméletle­nül találta. — Nem tudtam én sem, hogy feszültség van a veze­tékekben. Nekem ez az első munkahelyem, évek óta dol­gozom itt, de még nem lát­tam Írásos utasítást arra, hogy milyen munkát, hol kell elvégezni. A többiek is elmondják, itt az írásos utasítás „nem szo­kás". Előírás van arra is, bogy a nagyfeszültségű rendszeren a végzendő munkát, az erre kiadott utasítást az erőművi üzemi naplóban rögzíteni kell. De ezt a naplót — ha nincs kampány — szintén „nem szokás” vezetni. A gyárban tudják: Tóth Józsefnek szerencséje volt. Egyik munkatársa így fogal­mazott: az az ember, hogy megúszta, szinte másodszor született Tudja ezt Tóth József is. Tudja, hogy súlyos bales téért ő maga is felelős mert nem győződött meg az árain- talanításról. De felelősek kollegái, vezetői is. A lezser, már-már meg­gondolatlan munkastílus, az utólag nehezen rekonstruál­ható, csak szóban való „egyezkedés”, tájékoztatás, az ellenőrzés elmulasztása. Mindez majdnem egy ember életét követelte. Egy súlyos baleset kellett ahhoz, hogy azóta már a szolnoki Cukorgyárban — és e példa tanulságaként az or­szág többi cukorgyárában is — az előírásoknak megfele­lőre szigorítsák a rendet. Pedig korábban is tudták: tízezer volt akkora feszült­ség. amely könnyen embert ölhet... — trön^böczky — Új üzem nagyobb lehetőségek Tavaly még csak részlege­sen üzemelt, az idén viszont már teljes kapacitással se­gítette a gazdaság munkáját a jászdózsai Tarnamenti Tsz terményszárító és feldolgozó üzeme. Az 5 millió forint költséggel épült Bábolna tí­pusú üzemben elsőként a szárító részleg készült el. Az üzemet az idén a 40 vagonos termény befogadá­sára alkalmas előtárolóval bővítették, ahonnét szállító szalagon jut el a gabona először a tisztítóba, onnan a szárítóba, majd „készter­ményként” a tízvagonos tranzit raktárba. Az eddigi nehéz fizikai munkát, a ra­kodást is gépesítették. A terményszárító üzem rövid idő alatt bebizonyítot­ta hasznosságát. Eddig több mint 500 vagon gabonát tisz­tított és szárított meg. Vásárcsarnok épül Kecskeméten Kecskeméten is, korszerű­sítik a piaci árusítást. Meg- szüptették a régi piacteret, helyét vásárcsarnok foglalja majd el. A már korábban kitelepített piactéren meg­kezdődött az építkezés. A mintegy 5000 négyzetméter alapterületűre tervezett léte­sítmény a jövő év végefelé készül majd cL

Next

/
Thumbnails
Contents