Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

Ärot so rniéf XXVII. évf. 176. sz. 1976. július 27., kedd VIIAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Az ember és az ászé 3v H etekig szokatlanul vakító kék ég alatt éltünk, a rezzenéstelen levegőt csak az utóbbi napokban mozgatta meg a kerekedő szél s a szemkápráztató napsütést csak most váltották fel záporokat hozó esőfelhők. Nyugat-Európából drámai hangú jelentések érkeztek a szá­razság dühöngő pusztításairól. Az International Herald Tribun publicistája szerint „Minden fajta ehető vagy iható árukészlet, a marhahústól kezdve a pezsgőig, kiapasztott a ragyogó, felhőtlen napsütés”. A lapok kiszáradt folyómedrek képét közlik, azt latolgatják, hogy hány százezer szarvasmar­hát kell kényszervágással feláldozni a bekövetkező takar­mányhiány miatt. A forróság, az aszály dühöngését — ha talán kisebb mértékben is mint néhány nyugat-európai ország — mi is kóstolgatjuk, s érzékenyek a veszteségeink is. Az emberi munka egyrésze a természet ellenében most nálunk is ve­szendőbe megy, különösen zöldségfélékben, kapásnövények­ben és takarmánynövényekben. De hogy nálunk se kataszt­rófáról, se megoldhatatlan feladatokról nincs szó, és e szavak fel se merültek, annak nem csupán az az oka, hogy később kezdődött az aszályos periódus, mint a legjobban sújtott or­szágokban. A még fontosabb, döntő ok, hogy szocialista ter­melési rendszerünk kiválóan alkalmasnak bizonyult ésszerű keretek közé fogni az emberi munkát és érdekeltté tenni az embert a kollektív erőfeszítésekben. Az aszály lényegében/ ugyanazt mutatta meg, amit a tudomány emberei már jó ideje erősítgetnek: a termelés és a technika mai szintjén, a világfogyasztás jelenlegi és még inkább jövőbeli nívóján, csak a tervszerűen irányított gaz­daságok képesek megoldani azokat a roppant feladatokat, amelyeket a helyzet követel. S még inkább akkor, ha az átlagostól eltérő természeti viszonyok is közbeszólnak. De az ilyen — hogy úgy mondjuk „globális” — tanulságokon túl meg kell jegyeznünk magunknak valami figyelemre méltót. Ez pedig a dolog emberi oldala. Nem azt akarjuk mondani, hogy nálunk az ember nem kutatja aggodalmasan és kémleli nyugtalanul az ég peremét, a bizonytalan és meddő felhőzetet. Bizony nézi azt vizsgá­lódva, és nehéz szívvel tekint a megrepedezett földre, az egyetlen gépkocsi vagy traktor által felvert átláthatatlan és sokáig lebegő porfüggönyre, az apadozó kutakra. Szomjazik az ember is, akár a földeken dolgozik, akár a meleg üze­mekben. a közlekedésben és máshol. Bőven ontja verejtékét úgy is. most is, hogy az aratás és betakarítás immár teljes egészében gépekre hagyatkozik, és ismeretlen már az ember­szikkasztó kéziaratás és kézimunka. Azt se mondjuk, hogy nem beszél nyugtalanságáról, hiszen az aszálynak talán még nincs vége, és még nem lehet számot verni azzal, hogy végső soron mennyi lesz a kár és kit hogy fog érinteni. Mégis, szó sincs olyasféle nyugtalanságról, bénult, vagy reménytelen kétségbeesésről, mint amilyeneket Magyaror­szágon a súlyos aszályok mindig magukkal hordoztak. A mostani szárazság elleni küzdelmet egy másfajta bizako- dású, öntudatú ember vette fel, aki nagyón jól tudja, hogy egy egész ország segítségére, együttműködésére támaszkod­hat. Képesek vagyunk, tudunk gépeket, anyagot, felszerelést csoportosítani oda, ahová kell, és emberi munkaerőt ott, ahol a tennivalók különlegesen összetorlódtak. A szónak, a buzdításnak persze mindig van szerepe és jelentősége. De őszintén meg kell mondani, hogy az emberek anélkül is nagyon jól és lelki- ismeretesen teszik a dolgukat, hogy az újságok, a hírközlő szervek teleírnák vagy teleharsognák őket felhívásokkal. A harminc-harmincöt fokos hőségek, a rendületlenül tűző nap, vagy magas páratartalmú légkör, a munkaigények megsok­szorozódása ellenére, a parasztság szorgalma, lendülete, kö­rültekintő fáradozása az egész ország tiszteletét és elisme­rését kívánja. Így dolgozni, valóban csak azok tudnak, és akarnak, akik értelmét, hasznát látják, akik a felelősséget tettekkel értelmezik. Az aszályban állat és növény lehajtja fejét: az ember nem hajtott fejet előtte. K. S. MA: Tudomány—technika Az orvos-egészségügy érdekességei 4. oldal Három ország — három város (Útirajzunk befejező része 5. oldal XXI, Nyári Olimpia, Montreal Tudósítás az olimpia vasárnapi és hétfői versenynapjáról 7. oldal Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt Fel­hívta a szakszervezeti szer­veket, hogy sajátos eszköze­ikkel segítsék a munkaerő­gazdálkodás javításával kap­csolatos legutóbbi kormány- határozat végrehajtását. Nyújtsanak támogatást ah­hoz, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése, a termékszerkezet változása és a hatékonyabb munkaerő­gazdálkodás nyomán felsza­baduló dolgozókat tervszerű­én és szervezetten irányítsák át új munkaterületekre, kü­lönösen nagy gonddal és körültekintéssel foglalkozza­nak a más területre, más munkakörbe áthelyezett dol­gozók embéri problémáival, s ellenőrizzék a törvényes­ség betartását. Nyújtsanak hathatós segítségét ahhoz, hogy a szervezetten átirá­nyított dolgozók — a lehető­ségekhez mérten — ne ke­rüljenek hátrányosabb hely­zetbe, mint előző munkahe­lyükön voltak. A munka­kör változtatása indokolttá teheti, a szakmai ismeretek kiegészítését, vagy új szak­ma elsajátítását, amihez szántén elengedhetetlen a szakszervezetek támogatása. A nap híreiből Búesúlátogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyű.is elnöke búcsúlátogatáson fo­gadta loan Cotot-ot, a Román Szocialista Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg el­utazott Budapestről. Havasi Ferenc Csepelen Havasi Ferenc, a Miniszter­tanács elnökhelyettese tegnap délelőtt a Csepel Művekbe látogatott. A vendéget a gyár főkapujában Molnár Ferenc, a pártbizottság titkára, és dr. Garai Vilmos, gazdasági ve­zérigazgatóhelyettes fogadta. Ezt követően Havasi Ferenc tájékoztatót hallgatott meg a mgyüzem politikai, gazdasá­gi és társadalmi életéről, najd ellátogatott a fémmű r áyamatos öntödéjébe. a "'6- és rúdhúzó üzemekbe. Megismerkedett a szerszám­gépgyár nagy pontosságú üze­mével, valamint célgépszerel- déjéveL A látógatás befeje­zéseként megtekintette a Szentmiklósi úti lakótelepet, továbbá a Vasimunkás téri óvodát és bölcsődék Országos pénzügyi konferencia Kecskeméten a megyei mű­velődési központban hétfőn megkezdődött a vállalatok második országos pénzügyi konferenciája. A napirenden a hitelpolitika, a hitelezés, a bankokkal való kapcsolat időszerű kérdései szerepelnek különös tekintettel a jövedel­mezőségre és a hatékonyság­ra. A megnyitó előadást Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese tartotta az V. ötéves terv pénzügyi- és hitelpolitikájáról. A kétna­pos konferencia ezután ipari, építőipari és közlekedési, me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri. valamint kereskedelmi szekciókban folytatódott. Ma plenáris üléssel fejeződik be a tanácskozás. Fürst Sándorra emlékeztek Vas megye fiatalsága min­den évben megemlékezik Fürst Sándorról, a magyar munkásmozgalom mártírjáról halála évfordulóján szülőfa­lujában, Rumban. Az idei emlékünnepségre vasárnap került sor a Rába menti köz­ségben. Az ifjú kommunista szülőházában lévő emlékmú­zeum előtt rendezett ünnep­ségen méltatták Fürst hősi életútját, majd a fiatalok képviselői koszorút helyeztek el a ház falán. Űj belgyógyászati pavilon Harmincmillió forintos költ­séggel épített belgyógyászati kórházi pavilont adtak át rendeltetésének Tatabányán. A 114 ágyas új létesítmény­ben berendeztek egy 12 ágyas, úgynevezett őrzörészleget is. Itt az ismert legkorszerűbb műszereket szerelték fel Több mint 20 ezer hektáron A Jászságban befejezték az aratást A Jászságban befejeződött az aratás. A jászberényi já­rás 13 termelőszövetkezeté­ben az idén több mint 20 ezer hektáron búza, 2 ezer 180 hektáron tavaszi és 500 hektáron őszi árpa várt be­takarításra. A gazdaságok, számolva a kedvezőtlen idő­járással, a tartós aszállyal, minden eddiginél nagyobb gonddal készültek fel az ara­tásra. Sietve elvégezték a mag­borsó betakarítását és július elején kifogástalan műszaki állapotú, pótalkatrészekkel jól ellátott, néhány gazda­ságban az idén vásárolt be­takarítógépekkel, összesen 169 kombájnnal elkezdték az aratást Naponta átlagosan 1600 hektárról vágták le a gabo­nát. Különösen az aratás ele­jén jelentett nagy segítséget, hogy néhány tsz saját üze­mében szárította a terményt Az aratást végigkísérte a fel­ismerés : létfontosságú, hogy az idén veszteség nélkül, idejében kerüljön biztos helyre a jövő évi kenyérnek való. Az aratók megfeszített munkával, kora hajnaltól késő estig, szombaton és va­sárnap is dolgoztak. A gaz­daságok a szállítás jó meg­szervezésével, étellel, hűsítő itallal gondoskodtak az ara­tókról. A jól összehangolt munka eredménye, hogy a a jászberényi járásban re­kordidő alatt végeztek a leg­nagyobb nyári munkával, az aratással. A tizenhárom termelőszö­vetkezet az idén a vártnál jobb termést takarított be. Például a jászboldogházi Aranykalászban, a jászjákó- halmi Béke és a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz-ben búzá­ból a hektáronkénti átlagter­més meghaladta a 43 mázsát A jászladányi Egyetértés 42 mázsás átlagtermése is felül­múlta a várakozást. A betakarításban résztve­vők áldozatkész munkájának eredménye, hogy a jászbe­rényi járásban sikeres ara­tást fejeztek be vasárnap. Hektáronként 50 mázsás rekordterméssel fejezték be az aratást Kisújszállás ter­melőszövetkezetei. A több miint 4300 hektár gabonát 35 kombájn két hét alatt vág­ta le. Köicsöranel, hiásegjutcgloraiTicgl Segítség az otthont teremtőknek Népszerű, új fogalom ho­nosodott meg az utóbbi idő­ben nyelvünkben: lakástá­mogatási alap. E kifejezést a vállalatok, az üzemek az egy évre szóló terveikben és a kollektív szerződések mellék­leteiben használták először néhány évvel ezelőtt. Ma már egyre gyakrabban szóbáke- rülő téma ez a gyárak, az üzemek munkásai között. E kifejezés az életkörülmények javítását tartalmazza, — a vállalati tervek fejlesztési (F) és részesedési (R) alap­jainak felosztásánál viszont „csali” egy számjegy. Ezek­ből a forrásokból teremtik elő azt a pénzt, amelyből ka­matmentes. hosszúlejáratú kölcsönt illetve vissza nem térítendő támogatást adnak a lakást vásárló, építő és — legújabban — a lakásukat bővíteni szándékozó dolgozó­iknak. És mint minden se­gítségnyújtásnak, a lakástá­mogatásnak is vannak kö­Vgyancsak most készült el a megyei kórház központi sterilizációja. Egy mondatban — A magyar országgyűlés meghívására tegnap hazánk­ba érkezett a Mexikói Egye­sült Államok képviselőházá­nak négytagú küldöttsége. — A szakmunkástanulók harmadik országos képzőmű­vészeti tábora hétfőn fejező­dött be Hódmezővásárhelyen. — Harmincezemél több tu­rista vett részt vasárnap Haj­dúszoboszlón az idegenforgal­mi hét megnyitóján, — A Midi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Ibrahim Nasir elnö­köt — Ritka hevességű jégve­réssel párosult felhőszakadás zúdult tegnap Fejér megyére a késő délutáni órákban, s halai más égzengéssel, vil­lámlással eső árasztotta el Székesfehérvárt és környé­két töttségei. A vállalatok mérle­gelik kinek, miért, milyen in­dokok alapján, milyen felté­telek mellett adnak segélyt, kölcsönt Az ötödik ötéves terv kez­detével új kollektív szerző­dések készültek a gazdálkodó egységekben, amelyek az el­múlt hetekben léptek életbe és amelyek bőven tartalmaz­nak új elemeket Szolnok megyében a Vasas Szakszervezetekhez tartozó húsz gyárban, üzemben, leányvállalatnál az elmúlt tervidőszakban kilenc helyen létesítettek lakástámogatási alapot, összesen 65 millió fo­rintot osztották ilyen címen szét mintegy 760 család kö­zött. (Tízmilliót vissza nem térítendő, 55 milliót hosszú- lejáratú kamatmentes köl­csönként.) Az ötödik ötéves tervre szóló kollektív szerződések közül a jászberényi Aprító­gépgyár, a Hűtőgépgyár a szolnoki TITÁSZ lakástámo­gatási szabályzatát ismertet­jük. Az Aprítógépgyárbam évről évre fejlődik, bővül a támo­gatás mértéke, formája. 1980- ig például csak egy „formá­ból”, az OTP munkáslakás­ból 110 építését tervezik. A szociálpolitikai kedvezmény levonása után a lakás árából 20 százalékot „átvállal” az üzem. ha munkásállomány­ban levő dolgozójuk a vá­sárló. Alkalmazottalknál a támogatás mértéke 10 száza­lék. Negyvenezer forintig ka­matmentes kölcsönt és húsz­ezer forint hűségjutalmat ad­nak a munkahelyükhöz hű dolgozóiknak. Ha a férj is és a feleség is az Aprítógép­gyár dolgozója, még húszezer forinttal növekszik a támo­gatós összege. Ezentúl családi ház építé­sére is vállalkozhatnak, még a kevesebb pénzűek is. A 39 ezer forintos kamatmentes kölcsön mellett megilleti a több éve ott dolgozót a 20 ezer forint hűségjutalom. Aki pedig meglevő lakását akarja bővíteni, 10 ezer fo­rint kölcsönre és ugyaneny- nyi hűségjutalomra számít­hat A Hűtőgépgyárpan komp­lex intézikedési terv készült 1976-ra, amely a jóléti és a szociális fejlesztést tartal­mazza Szép summa a lakás­építésre, vásárlásra, a vevő- és bérkijelölési jogra szánt összeg: erre a célra 10 mil­lió forintot tettek félre. Az idén 172 „hűtős” csa­lád lakáshoz juttatását ter­vezik. Hatvan állami, ötven családiház építéséhez járul­nak hozzá, ötvenöt lakásnak bérkijelölési jogát váltják meg és hat vállalati bérla­kást építenek. A szociálpoli­tikai igazgatóság mérlegli az összegyűjtött kérelmeket és a párt-, a szakszervezeti-, a KISZ-bizottság vezetőivel együtt dönt a támogatások mértékéről, a vissza nem té­rítendő segély nagyságáról. A szolnoki TITÁSZ tervé­ben először 1971-ben szere­peit a lakástámogatási alap. Az első két évben — nem egy esetben — 110 ezer fo­rintot is adtak egy-egy lakást vásárló, vagy építkezésbe kezdő dolgozónak. A jelentős segítség közvetett hasznát már mérhetik: jó szakembe­rekből álló törzsgárdája van a TITÁSZ-nak. Az ötödik ötéves tervben az első évek­hez hasonlóan támogatják dolgozói kait, lakásgondjaik megoldásában. T. Sz. E. Viharfelhők az Egei-tenger fölött ünnepségsorozat Kubában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents