Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-25 / 175. szám
1976. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 HÁROM ORSZÁG-HÁROM VÁROS Lakos Átadok Átvevők A sokablakos, sokerkélyes Cserna Szálló, alig pár méterre névadójától, a folyótól Herkulesffirdő főtere, csupa-csupa régi, múlt századi épülettel Herkules csodatevő vizei (2.) Herkulesfürdő szerény város. a száguldó autósok többségének talán fel sem tűnik. A híres fürdőhely megbúvik a hegyek között, csak a gyorsan rohanó Cserna patak, s egy útelágazás figyelmezteti áz utazót: álljon meg. Herkulesfürdőt elsőként a rómaiak fedezték fel, tőlük származik a város elnevezése. Abban az időben kétféleképpen emlegették: Ad aquas Herouli saoras (Herkules szent vizeihez) és Thermal Herculi ad M©hadiam (Herkules méhadiai termái). Ez utóbbi elnevezés maradt még a köztudatban a XIX. század második feléig, s ennek következtében a fürdőhelyet sokan összetévesztették a közeli Méhadiá- val, amely az ókorban dák település volt. Herkulesfürdő római kori emlékeiből sajnos jóformán semmi sem maradt fenn, mert a feltárt anyag nagy részét szállító hajó, útban Bécs felé, elsüllyedt a Dunán. A rómaiak kivonulása után évszázadokig csend borult a tájra, mígnem 1736- ban Hamilton osztrák altábornagy egy táborozás alkalmával meglátta a római fürdő romjait. Építkezést építkezés követett aztán, bár az igazi fellendülés akkor következett, amikor a terület katonai közigazgatás alá került (1801). Ettől kezdve pénz is, munkaerő is akadt az építkezéshez, a szomszédos falvak lakosainak évekig kellett dolgoz- niok. míg töltés közé szorították a Cserna patakot, utat építettek a fürdőhelytől a főútig, stb. Herkulesfürdő nagyjából ma is olyan, mint amily- '- né 1801 után, a XIX. században építették; sajátos hangulatát éppen ez adja. Az errejáró turista különösképpen azon sem csodálkozna, ha egyik-másik pár szépanyáink, szépapáink öltözetében andalogna. Téved persze aki ezek- után azt hiszi, hogy Herkulesfürdő a nosztalgia városa, s ugyanígy helytelen arra gondolni, hogy az idelátogató vendégek egytől egyig gyógyulást kereső betegek. A fürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, valamint periférikus Hétfőn a Kossuth rádióban 8 óra 49-kor „A múlandóság cáfolatául” címmel Devecseri Gábor utolsó verseiből hallhatunk, amelyeket a költő özvegye Huszár Klára válogatott. A Petőfi adón 18.00 órakor Mi méri az embereket? címmel beszélgetést hallhatunk arról, hogyan váltak bonyolultabbá az emberi kapcsolatok. milyen zavarok vannak a köz- és magánéletben. Milyen veszélyekkel jár a fizikai munka lebecsülése. A skatulyázást és a hamis mércéket veszi bonckés alá az adás. A televízióban hétfőn is rendkívüli adásnap lesz. 17.00 órától az olimpiai játékokról kapunk friss tájékoztatásokat. Kedden a Kossuth rádióban 17 óra 10 perckor Köztünk maradjon címmel gazdasági műsort hallhatunk Zöldség- és gyümölcstermesztésről. idegrendszeri, légző- és mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmasak. A Cserna-parti városka igazi túfistaparadicsom,. itt mindenki talál valami kedvére valót. A kirándulások kedvelői például számos rövidebb és hosszabb túra közül választhatnak. Megnézhetik többek között a Rabló- és az Izzasztó-barlangot. Utóbbi arról híres, hogy kőpadozata különösen veri vissza az emberi léptek dobogását, s hogy a bejáratnál egy szikla hasa- dékaiból meleg gőzök törnek elő és megtöltik a levegőt. A televízióban 20 óra 50 perckor zenekari estet közvetítenek a IV-es stúdióból. A műsorban: Ravel: Daphnis és Chloé II. szvitje szerepel. Szerdán a Kossuth rádióban 17 óra 35 perckor Vándor Sándor műveiből hallhatunk válogatást születésének 75. évfordulója alkalmával. Csütörtökön a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor Bokor Péter Elloptak egy No- bel-díjat címmel dokumentumjátékát hallhatjuk. Pénteken a televízióban 18 óra 20 perckor Egyszerű szavakkal a békéről címmel láthatunk összeállítást. Szombaton a Kossuth rádióban 18 óra 40 perckor Liszt Ferencre emlékezik a rádió, halálának 90. évfordulóján, úgy, hogy műveiből világhírű előadók szólaltatnak meg néhányat. A bevezetőt dr. Kiss Kálmán, a Magyar Ugyanitt időnként földalatti robajok hallatszanak. S végül: aki itt jár. nem mulaszthatja el megnézni a Herkulesfürdőtől négy és fél kilométerre levő, 1106 méter magasan fekvő Domog- led természetvédelmi területet, melyet sajátos, különleges flórája miatt nyilvánítottak védetté. A virággal borított hegycsúcsról tiszta időben el lehet látni egészen a Vaskapuig, s innen jól kivehető a Bulgária felé kígyózó E 94-es autóút is. (Folytatjuk) Hérész Dezső A rádió és tévé jövő heti műsorából ajánljuk Rádió elnökhelyettese tartja. 18 óra 15 perckor. A forint címmel emlékezést hallhatunk a harminc évvel ezelőtti időkre, amikor a mai forint „született”. 20.00 órakor Sportszerű vetélkedő kezdődik olimpiai zene játékokról, amelyben az opera az operett és a tánczene is téma lesz majd. A több részes vetélkedőben neves énekesekből álló csapatok mérkőznek. Vasárnap a Kossuth rádióban 8 óra 10 perckor ösz- szefoglalót hallhatunk az olimpia híreiből (illetve a befejező ünnepségről 18 óra 30 perctől.) 9 óra 14 perckor a Rákóczi alakja az irodalomban című nyilvános műsor első adását sugározzák, amelynek rendezője Cserés Miklós dr. A televízióban 18 óra 30 perckor Békés életet, Európa! címmel a Horizont szerkesztőség műsora kerül a képernyőre. Kora hajnal — még csak ők vannak ébren. Megérkezik a várva várt teherautó. Először a nagyobb „darabokat” cipelik, aztán jöhetnek az apróságok. Lassan megtelik a plató bútorokkal, virágokkal, papírdobozokkal. Még utoljára szétnéznek: „... Ez a parketta jó lesz így. Igaz, itt-ott felvált, de én is így kaptam... A vízcsap csöpög gy kicsit, de kibírható... A fal még „elmegy”, ámbár...” Üres lett a lakás. A köl- tözködők nyomát a horzsolás az ajtófélfán, egy-két lapátnyi por és néhány papírgombóc őrzi... Nem sokáig marad lakatlan a két szoba. Megérkezik az új lakó. Szétnéz és elkeseredik. „Csúnya a fal, hullámzik a parketta, a vízcsap kibírhatatlan ... Egyáltalán, hogy lehet itt lakni...?” Kisebből, nagyobbá A megyében évente több százan cserélnek lakást. (Indokoltak ezek a cserék, hiszen ha megszaporodik a család, tágasabb, nagyobb lakásra van szükség.) Ilyenkor át kell adni és át kell venni a lakásokat. Sokszor panaszkodnak ismerősök, ismeretlenek, hogy milyen állapotban kapják meg új otthonukat. Elhanyagolt, nemegyszer piszkos, rendetlen lakásokat hagynak maguk után a kiköltözők. Természetesen nem lehet általánosítani... Erről a témáról beszélgettünk az illetékesekkel, akik elmondták, hogy milyen rendszer alapján veszik és adják át a lakásokat. Felkerestünk néhány lakót is, és megkérdeztük — nekik mi a véleményük. Az Ingatlankezelő Vállalatnál a házkezelőségi osztály „tartja kézben” a lakás átadási és átvételi ügyeket. Meggyesi József osztályvezetőtől kérdeztem: — Mi az Önök szerepe az átadásban és az átvételben? — A városi tanács illetékes osztálya kiutalja a lakást. A kiutalással a lakó hozzánk jön és mi intézzük tovább az ügyét, bérleti szerződést kötünk a beköltözővel. A lakást csak abban az esetben adjuk át neki, ha minden berendezés ép, üzemképes. Tisztán, ha kell festés és mázolás után költözhetnek be. — Honnan tudják, hogy a lakást milyen állapotban hagyja ott az elköltöző? — Addig nem vesszük át a kulcsokat, amíg megbízottunk nem látja a lakást. Leltári jegyzőkönyvet készítünk arról, hogy megvan-e a lakás minden tatozéka, működnek-e az elektromos készülékek. Ha valamivel nem vagyunk megelégedve, akkor nem vesszük át. Ha kell a kiköltöző festet, mázoltat, padlót csiszoltat. — Minden esetben a lakót terheli a felújítás? — Abban az esetben, ha meghatározott időre szól a lakáskiutalás, a lakó csak a berendezések karbantartásáért felel. A felújítás ilyenkor a vállalat gondja. Ha viszont meghatározatlan időre utalják ki a lakást, akkor a karbantartást és a felújítást is 50—50 százalékban a vállalat és a bérlő végzi. — Az IKV képviselője mindig jelen van a lakások átvételénél és átadásánál? — Nem. Ha a két bérlő kölcsönöen megegyezik a feltételekben, mi nem avatkozunk bele. Ez nem sérti a jogszabályokat. Kizárólag akkor megyünk a helyszínre, amikor a lakók-kérik. — Milyen tapasztalatokat szereztek a lakások átadásakor és átvételekor? — Általában nincs probléma. A bérlők többsége — 90—95 százaléka — tisztán, rendben tartja a lakását. Nem mondom, hogy nincsenek viták. Az esetek 5—10 Mi méri az embereket? I Békés életet, Európa! | százalékánál van nézeteltérés. Akadnak emberek, akik nem akarják megérteni, hogy úgy kell átadni a lakást, ahogyan átvették: tisztán, kifestve, rendbe téve. Ezt az 1971-es lakástörvény megjelenése óta követeljük meg. — A leggyakrabban milyen munkákat kell elvégeztetni? — A legtöbb bérlő három, négy évig lakik egy lakásban. Ezután természetesen festetni, mázoltatni kell. Nem ritka a parketta felújítása sem. — Évente hány csereügyet intéznek? — Ez az új lakóházak felépülésétől is függ. Általában 400—700 lakás ügyével foglalkozunk. Török Zoltánék Szolnokon, a Zagy va-parti sétányon kap. tak egy garzonlakást. Fiatal házasok, örültek a kis „fészeknek”. De... — De nem volt valami jó állapotban, amikor átvettük. — Nem látta beköltözés előtt? — Megmutatták. Egy hölgy kísért el és mondta, hogy alaposan nézzek körül. Én szétnéztem. A parkettát szálanként szedtem fel, a fal csíkos volt, a gázboyler jócskán kiégett, az ablak alig zárt... Egyszóval legalább háromezer forintomba került mire rendbehozták. — Miért vette át, ha ilyen hibákat fedezett fel? — De, a minőségre mi is kíváncsiak vagyunk és meggyőződünk róla. — Milyenek a tapasztalatok? — Van elég hiba. Ezt mi a tömeges építkezések rovására írjuk. A legjobb munkában is találhatunk hibát. A műszaki átadáskor jegyzék készül és ami ott szerepel azt az építők a hiánypótlási idő alatt helyrehozzák. — Kénytelen voltam. Kellett a lakás ... Három évi használat után ezt a garzont Gájási György adta át. A „maszek” meszelés — Tavaly augusztusban költöztem ki abból a lakásból. Előtte az Ingatlantól kijöttek ellenőrizni. Nem találták megfelelőnek a fal festését, ezért nem vették át. Fogtam magam és kimeszeltem. Elfogadták.. . — ön elfogadta volna? — ... hát... először csináltam életemben. — Milyen volt: a lakás akkor, amikor megkapta? — Elég sok hibát fedeztem fel, de beköltöztünk .. . Nem mindenki költözik tanácsi lakásba. Sokan vásárolnak az OTP-től. Litke Gáborék családja két hónapja él az új, kétszobás, gázfűtéses OTP lakásban. — A szerződés megkötése előtt elvittek bennünket „lakásnézőbe”. Azonnal feltűnt, hogy a beépített szekrényekből hiányzik a polc. Az ablak sem nyerte meg a tetszésünket, de ez nem az építők hibája. Rossz a konstrukció. Kisebb hibák ellenére elfogadható volt a minősége. — Nem reklamáltak a polcok miatt? — De, azonnal szóltunk. Eddig még nem jött senki. Nem vártunk tovább, megcsináltam ... — Meddig garanciális a lakás? — Egy évig. Ügy tudom a rejtett hibákra három évig várnak, vagyis a szavatossági idő addig tart. Az OTP-nél Dobos Menyhért, a lakásépítési és értékesítési osztály vezetője adott felvilágosítást. — Az OTP évente átlagban 500 lakást értékesít. Ezeket a lakóházakat az ÁÉV, az ÉPSZER és a különböző építőszövetkezetek készítik. Mi nem állunk közvetlen kapcsolatban a kivitelezőkkel. A bonyolító útján „tárgyalunk”. Erre a „szerepre” általában a SZÖVBER és a SZÖVTERV vállalkozik. A bonyolító veszi át műszakilag a lakásokat. — Az átadásnál nincs jelen az OTP-től senki? — A tulajdonosok mikor költözhetnek? — A beköltözés csakis a hiánypótlás után történik. De a lakókat elvisszük a költözés előtt „terepszemlére”. Ha a lakás megfelel, megkötjük a szerződést. Ha nincsenek megelégedve, nem kötelező a szerződéskötés. Amikor elfoglalják a lakást és nyolc napon belül valami probléma van a lakó nálunk reklamál. Mi ezt továbbítjuk a' kivitelezőnek. — Mennyi időbe telki a javítás? — Sajnos, a gyakorlat azt mutatja, hogy a hibák kijavítása késik, sokszor heteket, hónapokat is. Különben a lakásokat egy éven belül garanciálisán kötelesek felújítani. A szavatossági idő három év. Ha ezidőn belül például a hangszigeteléssel vagy a tetőszerkezettel bajok vannak — a kivitelező köteles minél gyorsabban, soron kívül megjavítani. Mostanában egyre inkább gyakorlattá kezd válni, hogy ilyenkor kifizetik a tulajdonosnak a kár összegét. Ez van, ezt kell szeretni Néhány véleményt meghallgattunk, amelyekből kiderült, hogy a lakásátadás és átvétel még nem az „igazi”. Sem a tanácsi, sem az OTP lakások esetében. Panaszkodnak sokan, hogy „lelakott” lakásokat kénytelenek átvenni. Kénytelenek, hiszen aki otthonra vár, annak minden perc drága, és nem nagyon nézi, hogy mit kap. örül, hogy egyáltalán költözhet. Mert sok lakástulajdonos — tisztelet a kivételnek — az átadás előtt úgy van vele, hogy, ez van, ezt kell szeretni... Ilyenkor mit lehet tenni? Átveszi a lakást és kifizet érte súlyos ezreket. Ezekben az esetekben a kiköltöző nemcsak a lakásra várót károsítja. „Az utánam a vízözön ...” elmélettel a társadalmi tulajdon ellen is vét. Hiszen a lakás, az épület — legyen az tanácsi, szövetkezeti vagy OTP — nemzeti vagyon. Értékére mindenkinek vigyáznia kell. Szekeres Edit
