Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 3. Rendkívüli állapot Peruban Döntölt az egységes nemzetgyűlés Vietnami Szocialista Köztársaság Az északon fekvő Lang Son-tól a déli Ca Mau-ig az egységes Vietnam elnevezése Vietnami Szocialista Köz­társaság lett, erről tegnap hozott döntést az egységes Vietnam nemzetgyűlésének első ülésszaka. A Vietnami Szocialista Köztársaság el­nökévé egyhangúlag Ton Duc Thangot választották, az or­szág miniszterelnöke Pham Van Dong lett. Az újra egyesített Vietnam a jövőben a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nevet viseli, fővárosa Hanoi. Sai­gon, az ország legnagyobb városa Ho Si Minh város nevet kapta. A VSZK nem­zeti zászlaja a VDK 1945 óta használt nemzeti lobogója magad; vörös alapon ötágú aranycsillag. A VDK korábbi címere is megmarad — ter­mészetesen a megváltoztatott .országnévvel. A 492 képviselő egyhangú­lag Ton Duc Thangot, a VDK volt elnöke, valamint Ngu­yen Huu Tho, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány tanácsadó testületének eddigi elnöke lettek. A nem­zetgyűlés Pham Van Dongot, a VDK miniszterelnökét vá­lasztotta meg az új kormány elnökévé. A VSZK nemzet- gyűlése állandó bizottságá­nak elnöke Truong Chinh lett, aki hasonló tisztséget töltött be a VDK nemzet- gyűlésében. *• A perui Minisztertanács csütörtökön az egész ország­ban rendkívüli állapotot hir­detett ki. Harminc napra fel­függesztették az alkotmányos garanciákat. Az ország ellen­őrzését a katonai körzetek parancsnokaira ruházták át. Az intézkedést azzal össze­függésben hozták, hogy reak­ciós és szélsőjobboldali ele­mek az ország több részén, főleg a fővárosban nyugta­lanságot szítottak és kor­mányellenes felvonulásokat provokáltak. Ezekhez ürügyül azokat a kormányintézkedé­seket használták fel, ame­lyek a gazdasági nehézségek leküzdését célozzák. Indira Gandhi Berlinben tárgyal Tegnap Berlinben megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok India, s az NDK küldött­sége 'között. Az NDK delegá­cióját Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságá­nak főtitkára, az indiai kül­döttséget Indira Gandhi mi­niszterelnök vezeti. Mint már jelentettük, lír­áira Gandhi kormánykül­döttség élén — csütörtökön érkezett hivatalos látogatás­ra Berlinbe. VARSÓ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Pjotr Ja- roszewicz, a Lengyel Mi­nisztertanács elnöke tegnap a katowicei vajdaságba látoga­tott és megtekintették a Len­gyelországban folyó legna­gyobb építkezést, a „Kato­wice” kohómű építési mun­kálatait. KIJEV Üj otthont avattak az Oren­burg! gázvezieték magyar épí­tői Huszton. A szállodákból és az ideiglenes lakhelyeikről Új, 109 lakásos házba költöz­tek. Az épület a festői fek­vésű üdülőváiros központjá­ban helyezkedik el. A gázve­zeték építésén Huszton több mint 400 magyar szakember dolgozik. Lemondott a spanyol kormányfő Madridban hivatalosan be­jelentették, hogy Torcuato Fernandez Miranda, a kato­natanács elnöke összehívta a testületet, hogy megvitassák, kit ajánlanak János Károly királynak a megüresedett kormányfői szék betöltésére. Carlos Arias Navarro mi­niszterelnök csütörtökön be­nyújtotta lemondását és a kormányfői funkció első he­lyettese, Fernando de Santi­ago Y Diaz Mendivil tábor­nok vette át. Az érvényben levő rendelkezések szerint a koronatanácsnak három je­löltet kell javasolni az ural­kodónak a miniszterelnöki hivatal 'betöltésére. JólértesüLt források szerint Arias Navarro az uralkodó kérésére mondott le. Madridi­ban úgy tudják, hogy János Károly király csütörtökön fogadta a kormányfőt és ag­godalmának adott hangot az ország általános helyzete és főleg a gazdasági viszonyok miatt. A miniszterelnök erre nem tehetett mást, mint hogy felmentését kérje az uralko­dótól. A kérést habozás nél­kül elfogadták. A lemondott spanyol minisz­terelnök Carlos Arias Navar­ro Általános vélemény szerint Arias Navarro bukását a gaz­dasági és politikai tényezők összejátszása okozta. Ülésezik az OKP Központi Bizottsága Tegnap Rómában összeült az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy megvitassa a június 20-i választások eredményeként előállott politikai helyzetet és távlatokat. Az ülésen Ge­rardo Chiaromonte, a tit­kárság tagja tartott beszá­molót. Chiaromonte ismét leszö­gezte: az olasz válság egyet­vételt kap az ország kor­mányzásában. Minél előbb vonja le a KDP a szükséges következ­tetést a szavazás eredményé­ből, annál jobb az országnak, a demokratikus rendnek. „Az OKP kész arra. hogy vállalja mindazt a felelőssé­get, amely az ország egyhar- madának képviselete ruház flz SZKP KO Politikai Bizottsága a berlini értekezletről A TASZSZ szovjet hírügynökség tegnap este közleményt hozott nyilvánosságra „Az SZKP KB Politikai Bizottsága az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének eredményeiről” címmel. A közlemény így hangzik: Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága megvitatta a Le- onyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség beszámo­lóját az európai kommunis­ta- és munkáspártok június 29—30-án Berlinben tartott értekezletének munkájáról. A Politikai Bizottság teljes mértékben jóváhagyta a kül­döttség tevékenységét, és úgy véli, hogy a 'konferencia fon­tos hozzájárulás az európai béke, a biztonság, az együtt­működés, és a társadalmi ha­ladás ügyéhez. — Az értekezleten egyhan­gúlag elfogadott dokumen­tum a marxizmus—leniniz- mus elvein alapszik, és a kommunista- és munkáspár­tok közös értékelését és kö­vetkeztetéseit K tartalmazza azokról az időszerű kérdé­sekről, amely rendkívüli jelentőségűek Európa és az egész világ népei szempont­jából. Az európai országok munkásosztálya, a dolgozók széles néptömegei olygn irányelveket kaptak, amelyek elősegítik a fegyverkezési hajsza megfékezését, a nem­zetközi enyhülés megszilárdí­tásáért, létfontosságú érde­keiért folytatott harcuk akti­vizálását. — Az értekezlet által meg­határozott célok eléréséhez Európa kommunista és mun­káspártjainak, összes de­mokratikus erőinek szolidáris akcióra , van szüksége. A Szudánban Meghiúsult Szovjetunió Kommunista Pártja energikus, állhatatos harcot fog folytatni e célok elérése érdekében. — Az értekezlet megrende­zésére olyan nemzetközi helyzetben került sor, ami­kor az államközi kapcsolatok területén a békés egymás mellett élés elve vált ural­kodóvá. Ugyanakkor az ér­tekezlet megállapította, hogv megerősödött az enyhülés különféle ellenségeinek tevé­kenysége, folytatódik, sőt egy sor kapitalista országban fo­kozódik a fegyverkezési haj­sza. — A konferencia rámuta­tott, hogy a fő forradalmi erők: a szocialista országok, a kapitalista országok mun­kásmozgalma és a nemzeti felszabadító mozgalom, a de­mokratikus, békeszerető erők­kel összefogva képesek le­győzni a reakció ellenállá­sát, képesek elhárítani a világháború veszélyét. — Az értekezlet ismétel­ten demonstrálta, hogy eltép- hetetlen kapcsolat van a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért folytatott harc között. Demonstrálta továbbá az értekezleten résztvevő pár­tok közös akaratát arra. hogy a demokrácia, a szocializmus ügyét szolgálják, figyelembe véve áz egyes országok hely­zetét és nemzeti hagyomá­nyait, valamint a társada­lom fejlesztésének közös tör­vényszerűségeit. Óriási a jelentősége a konferencia ál­tal elfogadott dokumentum megállapításainak a kommu- nistaellenesség elszigetelésé­nek és legyőzésének szüksé­gességéről, valamint arról a harcról, amelyet a kommu­nista pártok, a Szovjetunió, a szocialista országok ellen kampányt folytató erőkkel kell vívni. — Európa kommunistái hangsúlyozták, hogy elutasí­tanak minden olyan politi­kát és világnézetet, amely lényegét tekintve a munkás- osztályt a kapitalista rend­szernek alárendeli: hangsú­lyozták továbbá, hogy a kommunista pártok Marx, Engels és Lenin eszméi alap­ján továbbfejlesztik interna­cionalista együttműködésü­ket és szolidaritásukat. Az értekezlet fontos té­nyezője az európai kontinens testvérpártjai együttműködé­se erősítésének, internacio­nalista együttműködésük fej­lesztésének kapcsolataik ál­talánosan elfogadott normái alapján. — Az SZKP KB Politikai Bizottsága kifejezésre jut­tatja meggyőződését, hogy a szovjet nép a kommunista társadalom felépítésiéért vég­zett alkotó munkájával a jövőben is méltó módon já­rul hozzá a kommunista mozgalom közös, internacio­nalista, békeszerető erők tö­rekvéseihez, a békéért, a né­pek biztonságáért, a demok­ráciáért és a szocializmusért folyó harcához. Bejrúti bejelentés Ismét tűzszünet Libanonban Nyugati hírügynökségek legfrissebb jelentései sze­rint a kormányhoz hű erők tegnap meghiúsították a szu- dáni államcsínykísérletet. A MENA egyiptomi hírügynök­ség a szudáni kormány nyi­latkozatára hivatkozva je­lentette Khartoumból, hogy a Nimeri elnököt támogató fegyveres erők leverték az államfő erőszakos elmozdítá­sára indított akciót. Az iraki hírügynökség khartoumi tudósítója is azt jelentette, hogy az állam­csíny-kísérlet kudarcot val­lott. A dél-szudáni Juba váro­A MENA egyiptomi hír- ügynökség szerint Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára Bejrutban bejelentette: az összes érdekelt felek megál­lapodtak abban, hogy pén­teken éjféltől (közép-európai idő szerint 22.00 órától) tűz­szünetet léptettek életbe. Az egyiptomi politikus, aki az Arab Liga megbízásából a tunéziai és a bahreini kül­ügyminiszter társaságában tegnap érkezett Bejrutba, a bejelentés után Damaszkusz­ba utazott. A tűzszünet elfogadásáról szóló bejelentést a jobbolda­li erők által ellenőrzött bej­rúti rádióadó az erről szóló elnöki közlemény ismerteté­sével erősítette meg. A köz­titkárának a jobboldali veze­tőkkel folytatott megbeszél lésein született meg. kilátás­ba helyezi, hogy a tűzszü­nettel egyidőben érvényt sze­reznek a libanoni kormány és az országban állomásozó palesztin erők helyzetét sza­bályozó 1969-es kairói egyez- ménynek. A tűzszünet bejelentésének időpontjában folytatódott Teli Zaatar ostroma. A 130 harckocsi által támogatott jobboldali erők körülzárták a tábort, s egyes jelentések szerint annak belső védelmi vonaláig nyomultak előre. A tízezer menekültnek védel­met adó Teli Zaatar védői — egy 1200—3600 ember be_ BUKAREST Nicolae Ceaus esc imák, a Román Kommunista Párt fő­titkáréinak elnökletével ülést tartott a párt KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület meghallgatta és elfogad­ta a főtitkár beszámolóját az európai kommunista és mun­káspártok berlini konferen­ciájáról, a Romáin KP kül­döttségének a konferencián kifejtett tevékenységéről, majd megvitatta és jóváhagy­ta a Berlinben elfogadott do­kumentumot. BRÜSSZEL NATO-körökben arra szá­mítanak, hogy az elnökvá­lasztás eredményeként Por­tugália szorosabbra fűzi kap­csolatait az Atlanti Szövet­séggel. A lisszaboni 'kormány amerikai és nyugat-német segítséggel máris megkezdte egy 2500 főnyi különleges alakulat felállítását, ame­lyet az Atlanti Szövetség ka­tonai parancsnoksága alá rendelnek. SZÓFIA A bolgár Államtanács teg­nap rendeletet tett közzé egyes állami tisztségekben történő ■ személyi''változások­ról. Az Államtanács a mű­vészeti és kulturális bizott­ság mellett működő sajtóbi­zottság elnökével Krum Va- szilevet, a rádió és televízió bizottság elnökévé pedig Ljubomir Pavlovot nevezte ki. len megoldási lehetősége, ha a baloldal teljes jogú rész­n Zászlódíszbe öltözik az amerikai főváros, ha­talmas dísztribünt emelnek a Lincoln-emlékmű lépcsőjén és óriási szabadté­ri színházzá varázsolják a Washington-emlékmű környé­két. Tíz- és százezrek özön­lenek a hatalmas ország min­den részéből Washingtonba. Kiállítások és történelmi élő­képek várják őket. Megte-' kinthetlk a „vörösfcabátosok” — az angol királyi hadsereg — fölött győzedelmeskedő amerikai forradalmi egységek döntő összecsapásainak hite­les (természetesen korabeli kosztümökben előadott) új­rájátszását. Meghallgathatják a tömeggyűlések magasrangú szónokait és gyönyörködhet­nek a csodálatosan gazdag, színpompás tűzijátékokban. Július 4., az angol koroná­tól elszakadt 13 amerikai gyarmat önállóságát, az Amerikai Egyesült Államok rá” — jelentette ki beszá­molójában. megalakulását deklaráló Füg­getlenségi Nyilatkozat aláírá­sának évfordulója — a leg­nagyobb nemzeti ünnep.' Nemcsak a főváros, hanem az egész ország túláradó haza­fias lelkesedéssel ünnepel ezen a napon. Ünnepli Ame­rikát — önmagát. A „hazafias pikniket” — amint cinikus amerikai új­ságírók az előző években fémjelezték a kormányzat na­pi politikai szükségleteivel önkényesen átszőtt július 4-i központi ünnepségeket — minden esztendőben megren­dezik. De az idei bicentenáriumi év — más. Nem csupán azért, mert az amerikai független­ség kikiáltásának 200. évfor­dulója számvetésre, a forra­dalmi múlt humanista, de­mokratikus történelmi ha­gyományainak és a jelen va­lóságának összevetésére kész­teti Amerikát, hanem azért sának rádiója szerint Nimeri elnök ura a helyzetnek. is, mert a két évszázados al­kotmány értelmében — amely szerint az Unió négy évig hivatalban maradó minden­kori elnökét minden szökőév novemberének első hétfőjét követő első kedden kell meg­választani —, ez a bicentená­riumi év történetesen elnök- választási év is az Egyesült Államokban. Méghozzá az amerikai tör­ténelemiben példa nélkül álló elnökválasztási év. Hiszen a függetlenség 198. évfordulója után alig 36 nappal „szégyen­ben és gyalázatban” lemon­dani kényszerült az Egyesült Államok 37. elnöke, Richard Nixon és helyét a magas posztra soha meg nem vá­lasztott Gerald Ford foglalta el 38. elnökként. Így a 200. évforduló ünnepségein — a szinte vallásosan tisztelt Ala­pító Atyák szándékaival el­lentétben — kinevezés útján hatalomra került államfő el­lemény szerint a megállapo­dás, mely az Arab Liga fő­nököl. És küzd azért, hogy a bicentenáriumot követő 4 évben immár a választók többségének akaratából gya­korolhassa a fehérházi fő- hatalmat. Ügy tűnik, hogy ez a kínos- keserves alkotmányjogi-tör­ténelmi precedens, és általá­ban mindaz, ami az utóbbi 10—15 év során Amerikában és Amerikával történt, ki­törölhetetlenül rányomta bé­lyegét a csillagos-sávos lo­bogót lengető minden rendű és rangú amerikai életére és gondolkodására, önmagáról és hazájáról alkotott elkép­zeléseire. Ha csupán a Fehér Ház leg­utóbbi lakóinak névsorát te­kintjük, ez már önmagában is elgondolkoztató: John F. Kennedyt 1963-ban meggyil­kolták, utóda, Lyndon B. Johnson az amerikai társa­dalom mély ímeghasonlásá- vat kísért öldöklő vietnami háborúja miatt meg sem kí­sérelhette, hogy újra jelöl­tesse magát, az ő utódát, Ri­chard Nixont pedig a Wa- tergate-ügy politikai-korrup­ciós szennyáradata kénysze­rítette lemondásra. A politikai gyilkosság so­rozata, a vietnami háború, a Watergate-botrány, a kor­mányzati és üzleti világban mindenre és mindenkiré ki­jelentették, hogy utolsó csepp vérükig harcolnak. I terjedő megvesztegetés és megvesztegethetőség íeltáru- lása, a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA, a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI és az adóhivatal hazai és külföldi „piszkos trükkjeinek” lelep­leződése, a nagyvárosok er­kölcsi és anyagi csődje, ' á fékezhetetlen bűnözési hul­lám — mindez hozzájárult a romantikusan hazafias ame­rikaiak legszebb, legféltet­tebb illúziónak megrendülé­séhez. A legfájdalmasabb ta­lán az, amire éz utóbbi négy évtized legsúlyosabb inflá­ciójával párosuló gazdasági hanyatlás döbbentette rá őket: Amerika többé már nem „a korlátlan lehetősé­gek hazája”. A lelkes, félsőfokú jelzők, amelyekkel a választási had­járatát vívó hivatalos Wa­shington a 200 éve elindított Amerikai Vállalkozást illeti, sok amerikai fülében egyre üresebben kongnak. S a vi­lág számkivetettjeit és sza- badgondolkodóit valaha az Űj Világba vonzó Amerikai Álom mindinkább önmaga li­dérces ellentétébe csap át az Unió harmadik évszázadának küszöbén. (Folytatjuk.) Köves Judit Bicentenárium és elnökválasztás /

Next

/
Thumbnails
Contents