Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

1976. július 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ■» HÉOM ORSZéO—HáiON VáROS Régi és új Nisben (V Nyaralunk. Ki itt, ki ott — nagyon sokan éppen Ju­goszláviában, Romániában, Bulgáriában. „Természete­sen” a tengerparton. De vajon az is természetes, hogy útban a tengerpart felé nem vesszük észre a „szá­razföldi” értékeket? Hogy megállás nélkül keresztül rohanunk a legszebb, a leg­értékesebb városokon, fal­vakon, emlékhelyeken is? A jugoszláviai Nisbe, a romániai Herkulesfürdőre és a bulgáriai Belogradcsikbe kalauzoljuk most az olvasót, azzal a nem titkolt szándék­kal, hogy bebizonyítsuk: ér­demes egy-két napra útköz­ben megállni. Három ország — három sajátos, különleges város ... (Folytatjuk.) Nis-környéki lányok — népviseletben Hérész Dezső A Nisbe látogató külföldi vendég első sétája után alig­ha hisz az idegenvezetőnek. Nem, ez nem lehet kétezer­éves város. Széles utcák, korszerű épületek . .. Az első, és sokáig egyetlen bizonyíték a szelíden ka­nyargó Nisava partjára épült vár. Helyén időszámításunk előtt 74-ben már római ka­tonai tábor állt, melyet az évszázadok során újabb és újabb erődítmények követ­tek. (A város római kori jelentőségét bizonyítja, hogy Claudius császár itt verte meg a Balkánra betörő go­tokat, s hogy itt született Nagy Konstantin.) A jelen­leg látható romok eredetije a XVII—XVIII. század vár­építési elvei szerint, csillag­bástyákkal készült. Belsejét török város töltötte ki, ka­nyargós utcácskákkal fogva át meg át a falak által kö­rülzárt nagy térséget. Az öblös kapubejárat fölött ci- kornyás írás hirdeti III. Ah­med szultán nagyságát, aki e vár megépítésével 1723­A Nisava folyó és a partjára épült vár lem jelképévé vált: a város felszabadulása után 1892- ben emlékkápolnát emeltek a torony köré. A viharos múlt emlékeivel a város közelebbi környékén is találkozunk. A Bubanj mezőségben három hatal­mas, ökölszerű szobor-alak­zat emlékeztet a német fa­siszták által kivégzett haza­fiakra, nem sokkal odébb pe­dig az egykori koncentrációs tábor emlékművét találjuk. Mint említettük, mindezek ellenére Nis nem műemlék­város, legalábbis nem a szo­kásos, a hagyományos érte­lemben az. Akárcsak Szol­nok: ma inkább fejlődő ipa­ráról, élénk kereskedelmi életéről nevezetes — ide­genforgalmi szempontból pe­dig élénk tranzithely. Itt ha­lad át a Bulgárián és Isz­tambulon keresztül a Közel- Keletre vezető vasút és autó­út, s innen délre vált át a félsziget észak-déli tenge­lye, a Morava völgye a Skopje—Szaloniki—Athén fe­lé kígyózó Vardar völgybe. A Közel-Keletre vezető vas­út és autóút nemcsak Nist, de a szomszédos Nis-fürdőt is érinti. Nos, ha Nis Szolnokra, akkor fürdővárosa Lillafü­redre emlékeztet. Az 1808 méter magas Suva Planina tövében megbúvó kedves, hangulatos fürdő területén számos szanatórium, szálló, üdülő várja a légző — vagy belső szervek megbetegedé­sétől szenvedő betegeket és a csak pihenni vágyó üdülő­ket ban a birodalom legerő­sebb védelmező bástyáját emeltette. Nis közel ötszáz évig volt török uralom alatt. 1386-tól 1878-ig a félhold ragyogása itt csak egy ízben, Hunyadi János diadalmas balkáni hadjáratát követően szakadt meg. Az elnyomás éveinek legmegrázóbb emléke a Cele Kula, azaz a Koponya-to­rony. A három méter ma­gas terméskő tornyot, me­lyet minden oldalon tizen­négy sorban 17—18, összesen 952 koponya „díszített”, az 1809 évi cegari csatában el­esett szerb felkelők levágott fejeiből építették a bosszúra szomjas törökök. E szörnyű mementó pár év alatt a sza­badságért folytatott küzde­Törökszentmiklóson a városi könyvtárban dolgozik két vakációzó diáklánya Jakab Júlia és Szombathy Csilla a katalógus rendezésével segíti a könyvtárosok munkáját Új koSféiitsM kap a főiskola Megvédte minősítsél a Tisza Téacepitfes A közelmúltban Szegeden megtartott népi táncegyüt­tesek II. országos minősítő bemutatóján a szolnoki Ti­sza Táncegyüttes nagy si­kerrel szerepelt kétórás mű­sorával. amelyben dunántúli és alföldi táncok szerepeltek. A szakemberekből álló zsű­ri kilenc táncegyüttes műso­rát értékelte, ésf döntése alapján a szegedi népi tánc­együttes kapta a legjobb minősítést. Rögtön utána következik a minőisítés sor­rendjében a szolnoki együt­tes, amely az arany kettes fokozatot nyerte el. A szol­nokiak a szegedi bemutató­val megvédték a már ko­rábban egyszer megszerzett minősítési fokozatukat. Az együttes következő ne­vezetes fellépése Svédor­szágban lesz, a rättviki fesz­tiválon. Magyarországot negyven szolnoki táncos képviseli, a rangos verse­nyen, ahol a skandináv ál­lamok, valamint Anglia, Ír­ország, Izrael, Lengyelor­szág és Spanyolország leg­jobb együttesei lépnek fel. A nyár végére Érdekes program úttörőknek Július 18—23. között a Vas megyei Vépen a mezőgazda- sági szakmunkásképző- és munkásképző intézetben bo­nyolítják le az országos út­törő mezőgazdász versenyt. A tudományos technikai út­törőszemle mezőgazdasági döntőjén 200 leány és fiú tesz tanúbizonyságot elmé­leti és gyakorlati ismeretek­ből. Augusztusban kezdőd­nek meg a Pajtás Kupa dön­tői. A népszerű rendezvény ezúttal is izgalmas, szóra­koztató vetélkedést ígér. Ti- szavasváron a legjobb kézi- labdások, Zalaegerszegen a röplabdázók, Törökszent- miklóson pedig a labdarú­gók mérik össze erejüket. A zánkai úttörőváros augusztus 13. és 27. között ad otthont a jubileumi hon­védelmi „összfegyvernemi” tábornak. Honvédelmi be­mutatók, akadályversenyek és kulturális programok vál­takoznak a programban, amely mintegy 2000 pajtás­nak nyújt kellemes és hasz­nos időtöltést. Ősi kultúránk megismer­tetése, népi hagyományaink ápolása — ez a célja és fel­adata az augusztus 16—27. között sorrakerülő úttörő népművész és népi játék szaktáborának, amelyet Csillebércen rendeznek meg. Mintegy ezer úttörő vesz részt az ország minden tájá­ról. * Az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola 144 szemé­lyes kollégiummal gyarapo­dik, amelynek alapkövét tegnap Egerben, az Alma- gyar-dombon ünnepélyes külsőségek között helyezte el az Oktatási Minisztérium képviseletében dr. Kardos József főosztályvezető. Pécsett tegnap megnyílt a „Népek barátsága” elnevezé­sű nemzetközi nyári egye­tem, amelynek két kurzusán tizenegy országból érkezett több mint négyszáz hallgató vesz részt. Az Orvostudomá­nyi Egyetem központi elő­adótermében rendezett ün­nepélyen jelen voltak a me­gye és a város párt- és álla­mi szerveinek képviselői is. Dr. Vonsik Gyula kandidá­tus, a TIT főtitkára tartott megnyitó előadást „A főbb társadalmi célok és megva­lósulásának néhány jellemző vonása Magyaországon” cím­mel. A TIT nyári egyetemei közül a pécsi az egyetlen politikai jellegű. Nincs meg­A 45 millió forintos költ­séggel felépülő kollégium Eger legszebb dombján emelkedik majd. A négy­szintes épületben négyágyas szobákban helyezik el a diákokat. Orvosi rendelő, társalkodó, klubhelyiségek, olvasótermek is helyet' kap­nak az épületben. határozott szakmai profilja, hanem nevének megfelelően, elsődlegesen a békét és a barátságot, a népek közötti egyetértést szolgálja. E tevé­kenységéért tavaly tüntette ki az Országos Béketanács az 1958-ban alapított pécsi nyári egyetemet. Népszerű­ségére jellemző, hogy az idei hallgatókkal együtt meghaladja a négyezret a pécsi universitás eddigi résztvevőinek száma, akik főleg külföldről, tizenöt or­szágból érkeztek. A pécsi nyári egyetem a politikai ismeretterjesztés mellett változatos kulturális és szórakoztató programot állított össze a TIT-vendé- gek számára. „Népek barátsága" nyári egyetem Tizenöt országból érkeztek hallgatók Pécsre Bodzafa-fu rulya Rab István uműhelyében" Kevés a nyolcadikos A hatvanas évek alacsony születési arányszáma tükrö­ződik az általános iskolát elvégzők számában is. Az általános iskolát, várhatóan 1977-ben hagyják el a leg­kevesebben, mintegy 114 ez­ren. Ezután lassú emelkedés következik, 1980-bán 119 ezer nyolcadikos végez. Az utób­bi évek tendenciájának meg­felelően az ötödik ötéves terv időszakában az általá­nos iskolát befejezők mint­egy 45 százaléka folytatja tanulmányait középiskolá­ban. Ezen belül a tanulók mintegy 55—56 százaléka várhatóan a különböző szak­középiskolákba jelentkezik. A demográfiai előrejelzé­sek figyelembevételével ké­szítették el a megyék kö­zéptávú fejlesztési tervei­ket. Az ötödik- ötéves terv­ben ezek alapján 260 közép­iskolai tantermet, 90 műhely­termet, és 9200 középiskolai kollégiumi helyet létesíte­nek. Lényegesen javulnak majd' a középiskolai oktatás tárgyi feltételei. Az egy tan­teremre jutó tanulók száma a jelenlegi 34,8-ről 33-ra csökkent, a kollégiumokban elhelyezettek aránya pedig 20,8 százalékról 26 százalék­ra emelkedik. A kollégiumi program megvalósítása jelentősen hozzájárul a. hátrányos hely­zetű fiatalok középiskolai tanulthoz. Régi mesterségek munkaeszközei Értékes néprajzi és helytö- téneti anyaggal gyarapodott a kapuvári Rábaközi Múze­um. A város egyik régi há­zának lebontásakor az ősi rábaközi mesterségek mun­kaeszközeire bukkantak. A XIX. században már híre volt a rábaközi kékfes­tők munkáinak. A napjaink­ban is közkedvelt 'kékfestő anyagokat különleges eljá­rással, sajátos eszközökkel készítették. A házban több, múlt század első felében készült kékfestő dúcot is találtak, rajtuk Kossuth ipa­ri védegyletének jelszavával: „Éljen a honi ipar”. A helytörténeti anyag leg­értékesebb darabja az Inter- nacionálénak a 20-as évek­ben illegálisan kiadott pél- dánjra, amely a soproni nyomdában készült. Ha valaki fát vesz a kezé­be, hogy abból kimunkáljon valamit és eredménnyel jár, utána rabja marad a fara­gásnak élete végéig. Égy fehérre meszelt kis parasztház észrevétlenül ékelődik be Tiszaroffon a nagyobbak közé. Gazdáját, a furulyakészítő Rab Istvánt a konyhában találtam. — Egyedül vagyok — mondta. — Az asszony a fiaméknál van, ott segít a háztartást vezetni, így elég dolgom van itthon, kevés idő jut a munkára, pedig száz furulyát kell elkészíte­nem a debreceni virágkarne­válra. Kérés nélkül hozta a kü­lönböző hangú, kisebb-na- gyobb furulyákat. Egyszerű, dísztelen hangszerek. Az idős ember nem kérette ma­gát, kiválasztott egyet a do­bozból. s megszólaltatta. — Kitől tanulta a furulya­készítést? — Nyolcéves koromban megtanultam citerázni. De igen érdekelt a furulya is. A nagykátai tanyán lak­tunk. Volt ott egy öreg, aki­nek a nevét már sajnos nem tudom, ő mondta, hogy csi­nál nekem furulyát csak hozzak egy darab bodzafát. Megfigyeltem hogyan farag, aztán én is megpróbáltam. Az első egyből sikerült. . El­adtam egy pásztornak. Ma már sajnálom. De azóta, ti­zennégy éves koromtól, ha időm engedi, faragok. — Mitől szól olyan szépen a furulya? — Attól, hogy bodzafából van, meg hogy miként van megmunkálva. Nem mindegy, milyen nagyságú lyukat fú­runk rá és az sem. hogy ho­va. Mindezt ki kell kísérle­tezni. Van f, d, c, a, g, furu­lyám, és most akarok készí­teni égy e-hangút. A skálát az alaphanghoz igazítom. Van egy hangsípom. Olyan, amilyet az énekkarvezetők használnak, amikor megad­ják a hangot. Ha c-furulyát készítek c az alaphang. — Említette, hogy citeráz­ni milyen korán megtanult. Látok a falon kettőt. Saját készítésű? — Az asztali citera már 51 éves. Még a szomszéd ácsmestertől vettem. Elnyűtt a deszkája, próbáltam meg- reperálni. Ennek már hát éve és azóta citerát is készí­tek. — A másik citera igen kü­lönleges formájú. Inkább mandolinnak nézné az em­ber. — Már mások is mondták, de az kanálcitera. Halgassa csak meg . .. Megpengette a hangszert. — Brácsaciterának. nevezte a mester, akiéről lemásol­tam. Van nekem is egy ere­deti. csak fel kéne újítani. A formát később én módosí­tottam. Már csak Rab István fa­rag az országban olyan fu­rulyát, amilyet valamikor a pásztorok vittek magukkal a határba, hogy elűzzék unalmukat. Munkája hagyo­mányőrzés is ... , . , ;lii í.i >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents