Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

197B. Janus 2o. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 B szakszervezetek és a munkahelyi művelődés Anyanyelvi kanferencla Ifjú kutatók Karcagon Megkezdődet! a munka a X. országos honismereti táborban A MŰVELŐDÉSI igények jelentkezésének és a kielégí­tésükhöz szükséges lehetősé­gek megteremtésének egyik fontos területe a munkahely. Az együtt dolgozók sokkal szorosabb szálakkal kötőd­nek egymáshoz, mint például az azonos lakóterületen élők. Az előbbieket ugyanis együt­tes gondolkodásra, tervezés­re és cselekvésre készteti a közös munka, az egyes em­berek tevékenysége kiegé­szíti egymást. Az igazi kö­zösségek előnyei nemcsak munkavégzés közben kama­toztathatók, hanem a meg­felelő emberi kapcsolatok, a helyes életmód, a legcélsze­rűbb művelődési szokások és formák kialakításában, illet­ve elterjesztésében is. Maradjunk most a leg­utóbbinál, a művelődésnél. A munkahelyi kulturális neve­lőmunka egészében erős hangsúlyt kap a szervezett továbbtanulás és továbbkép­zés kiterjesztése, valamint a közösségi művelődés célra­vezető formáinak meghono­sítása. Mint ismeretes, köz- művelődési párthatározat, SZOT-állásfoglalás és számos ajánlás segíti a művelődési munkát. A műveltség növe­lését célzó helyi feladatok azonban elvégezhetők jól is és rosszul is. Csak az egyes szőkébb területek helyzeté­nek és lehetőségeinek figye­lembevételével, a helyi igé­nyek és az általános — mondhatjuk nyugodtan úgy, hogy országos — kívánalmak összhangjának megteremté­sével képzelhető el a közmű­velődés fejlődése. S hogy ez valóban így történjék, annak érdekében sokat tehetnek — másokkal együtt — az egyes munkahelyi szakszervezeti bizottságok is. Ez idő szerint már mint tényt említjük, hogy a felnőttoktatás a ko­rábbi visszaesés után ismét felfelé ívelő szakaszában van. Az eredmények jórészt az elmúlt évek határozott in­tézkedéseinek köszönhetők. A szakszervezeti bizottságok feladata a többi között, hogy az illetékes szervekkel együttműködve elkészítsék a vállalatuk iskoláztatási ter­vét. Méghozzá úgy készítsék el, hogy vegyék számba és hozzák egymással összhang­ba az iskolarendszerű fel­nőttoktatás, a szakmai okta­tás és továbbképzés, a poli­tikai oktatás és az egyéb képzési formák termelési és fejlesztési tervekre épülő igé­nyeit és szükségleteit. Az oktatás után, a szűkeb­ben vett művelődésről szól­va, elsőként a szocialista bri­gádokra, mint a legfejlettebb és példájukkal leginkább meghatározó munkahelyi kis közösségekre kall gondol­nunk. Művelődési törekvése­ikre kiemelten kell építeni a kulturális nevelő- és szerve­zőmunkában. A munkahelyi szakszervezetek egyik legfon­tosabb feladata e brigádok művelődési tevékenységének ■ támogatása. A munkahelyeken vagy azokhoz közel számos szak- szervezeti intézmény is a művelődni akarók szolgála­tában áll. Köztük a művelő­dési otthonok. A szakszerve­zeti bizottságoknak az eddi­ginél is erőteljesebben kell igényelniük ezek munkáját, elsősorban a szocialista bri­gádok, a munkásszálláson la­kók, az ifjúmunkások és a nők műveltségének növelése érdekében. A szervezeti rendjükben éppen az utóbbi időszakban megerősödött szakszervezeti könyvtárak munkája ugyancsak nélkülöz­hetetlen. Felbecsülhetetlen szere­pük van az üzemi ifjúsági kluboknak, ha megfelelő esz­mei-politikai tartalmú neve­lőmunka folyik bennük. E klubok — és természetesen a KlSZ-szervézetek — nagy segítséget adhatnak a szak- szervezeti bizottságoknak az üzemi közművelődési felada­tok megvalósításához. BÁR A SZAKSZERVEZETI bizottságok kulturális nevelő tevékenységéhez még sok minden tartozik, példának talán ennyi is elég. Az év­szaknak megfelelő művelő­dési és szórakozási lehetősé­gek megteremtésével pár­huzamosan nyáron kell le­vonni a korábbi hónapokban végzett munka tanulságait és ilyenkor kell. előkészíteni az új évadot, hogy az zökkenő- mentesen kapcsolódjon ősz­szel a korábbihoz. A mun­kahelyi szakszervezeti szer­veknek ebben az előkészítő munkában is részt kell vál­lalniuk. Közművelődést se­gítő munkájuk természetesen nem különálló, hanem ré­sze az országos egésznek, az iránta való megkülönbözte­tett figyelmet azonban in­dokolja a munkásművelődés kiemelkedő fontossága. M. I. A Magyarok Világszövet­sége rendezésében tegnap Debrecenben, a tanítóképző intézetben megnyitották a hagyományos anyanyelvi konferenciát. Ez évben Ang­liából, Ausztriából, Francia- országból, Hollandiából, Ka­nadából, Svédországból és az Egyesült Államokból . tizen­kilencen érkeztek a konfe- renciára. Dr. Szabó Zoltánnak, a Magyarok Világszövetsége főtitkárának megnyitóját kö­vetően az első előadást dr. Lorincze Lajos tartotta nyelvművelésünk időszerű kérdéseiről. Ezután dr. Gaz­dag István, a Hajdú-Bihar megyei levéltár vezetője Debrecen történelmi szere­péről szólt Professzorok emlékirata Az egyetemi felvételi vizs­gák terve nálunk először 1870-ben merült fel. A pesti tudományegyetem orvos- és bölcsészettudományi korának professzorai egy emlékiratot adtak ki, s ebben megálla­pították, hogy a gimnáziu­mokban tartott érettségi vizsgák egyetemi vonatko­zásban inkább károsak mint hasznosak. A gimnáziumban ugyanis nem az általános műveltségi fokot, az általános képzett­séget, a valódi érettséget vizsgálják, hanem azt, hogy a diákok a tananyag egyes részeire elég pontosan tud- nak-e visszaemlékezni, azaz a gondolkodási képesség he­lyett azt, hogy ki mennyi anyagot tudott bemagolni. A legjobb volna — véle­kedtek a professzorok —, ha érettségi helyett az egyete­men vizsgáztatnák a jelent­kezőket. Ez azonban lehetet­len, mert a bölcsészettudo­mányi kar, amelyről a vizs­gabizottság kikerülne, egyéb feladatai mellett nem tud évenkint 500—600 jelöltet el­bírálni. Ezért azt javasolják, hogy a középiskolákban egy­szerű „zárvizsgákat” tartsa­nak és az egyetemi felvétel­re való érettséget belga mintára tankerületenként szervezett bizottságok álla­pítsák meg. Hegnyílt a Nyári Tárlat A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezeté­nek 1976. évi Nyári Tárlata a Szolnoki Galéria földszintjén vasárnap délelőtt nyílt meg szép számú közönség előtt. Szolnok és Bács-Kiskun megye képzőművészeinek anyagát Kaposvári Gyula, a Damjanich János Múzeum igazgatója mutatta be a látogatóknak, akik között Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára és Kukri Béla a városi tanács el­nöke is megjelent. Az esztendő egyik legrangosabb kiállí­tása, művészeink közös szereplése ebben az évben sem okozott csalódást. Bár ahogy megnyitó beszédében Kaposvári Gyula hangsúlyozta: „nem stílusban kapcsolód­nak ezek a művek egymáshoz, hanem el­sősorban emberközpontúságukkal, azzal a szándékukkal, hogy- napjaink valóságát mutassák be, ahogyan az emberi alkotó munkáról, a szépségről beszélnek”. A kiállításon huszonöt művész nyolc­vanhárom alkotása szerepel. Zagyi János köszönti a X. országos honismereti tábor résztvevőit. Tegnap megkezdte mun­káját a X. országos honis­mereti táfcor, amelyet az idén Karcagon rendeznek július 19—30. között. A Dé­ryné Művelőd-ési Központ­ban került sor az ünnepé­lyes megnyitóra, amelyen az ország minden részéből ér­kezett, a honismeret valame­lyik ágával aktívan fogalal- kozó fiatalokon kívül, peda­gógusok, muzeológusok, nép­rajzi kutatóit vettek részt. Zagyi János, az MSZMP karcagi városi bizottságának első titkára köszöntötte a tábor résztvevőit és az ün­nepség vendégeit, köztük Nagy Imre, munkaügyi mi­niszterhelyettest, Majoros Károlyt az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titká­rát, dr. Nagy Sándort, a KISZ Központi Bizottságának tit­kárát, Szívós Antalt, a KISZ Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkárát, dr. Morvái Pétert, a Hazafias Népfront Honismereti Bizottságának elnökét, Kundra Józsefet, a karcagi városi tanács elnö­két, Fábián Mártont, Karcag országgyűlési képviselőjét. A köszöntő szavak után dr. Nagy Sándor tartott meg­nyitó beszédet, amelyben hangsúlyozta a táborlakók vállalkozásának fontosságát. A KISZ IX. kongresszusá­nak programjára utalva ezt mondta: — A jelen formálása, a jövő teremtése, elképzelhe­tetlen a szülőföld múltjának érzékeny ismerete nélkül. A honismereti mozgalom különböző területei nagysze­Franciaországlia uiazoit az Astra Július 20-ától augusztus 1-ig Franciaországban ven­dégszerepel a csili művelő­dési központ Astra báb­együttese. A trevarezi bábos módszertani bemutatókon és a quimperi kelta ünnepsége­ken Don Quijote és a Lok- sziget tündére című színes ámyjátékot, valamint a Gyermekjátékok című ma­rionettjátékot adják elő. rűen szolgálják a hazafiság- ra és a nemzetköziségre ne­velést. — örvendetes, hogy az év­ről évre megszervezett tábo­rok egyre jobban segítik a mozgalom ügyét. Bővül a résztvevők köre: kezdetben csak szakközépiskolások gyűltek a táborokba, tavaly először szakmunkástanulók csatlakoztak, az idén pedig már főiskolások és egyete­misták is érkeztek. Dr. Nagy. Sándor megnyi­tóját követően a tavalyi, Tolna megyei, tábor rende­zői — a hagyományokhoz híven — átadták a tábor­zászlót a karcagi tábor veze­tőinek. A kecskeméti Kodály Zol­tán Zenepedagógiai Intézet­ben hétfőn megkezdődött a IV. nemzektözi Kodály sze­minárium egyhónapos prog­ramja. A rangos zenepeda­gógiai továbbképzésen július végéig külföldiek vesznek részt, akik 12 országból ér­keztek: egy-egy angol, auszt­riai. ausztráliai, belga, fran­A megnyitó ünnepség hi­vatalos aktusai után dr. Bal­lon Tibor a karcagi múzeum igazgatója, a tábor szakmai vezetője ismertette a mun­katervet, amely szerint a fiatalok a legváltozatosabb: történelmi, néprajzi, szocio­lógiai és egyéb területeken folytatnak gyűjtést, összesen tizenkét speciális csoportba osztva, A X. honismereti tábor első napi programját az if­júsági honismereti táborve­zetők tanácskozása zárta, amelynek témája a hazafi- ság és a honismeret össze­függése volt. cia, norvég, olasz, svájci, to­vábbá két japán, négy ka­nadai, három spanyol és két USA-beli hallgató. Augusz­tus elején — száz magyar hallgatóval együtt— a szom­szédos országok magyar nemzetiségi területéről mint­egy harminc -gyakorló zene­oktató érkezik majd a vá­rosba. Kecskemét Kcdály-szeminárium SÁRVÁR FELTÁRÁSA Monostor o láp közepén Az Alföld legjelentősebb ásatását fejezik be most Szatmárban, az Ecsedi-láp közepén. Az ott emelkedő sárvár feltárását dr. Magyar Kálmán régész végzi, aki a már Anonymus által is em­lített területen rendkívüli le­letre bukkant. Denrä a mocsárban Ezt a helyet a Gesta Hun- garórum Tas váraként említi és így jellemzi: Saruuar in loco infra paludes — vagyis sárvár a mocsár közepén. Ez a vár számos hadművelet ki­indulópontja volt. majd ké­sőbb Tas vezér leszármazot- tainak erődje. Az államala­pítás idején azonban az itt élők szembeszegültek István törvényeivel, í:gy megfékezé­sükre, a pogány hagyomá­nyok felszámolására a király a XI. század közepén a Gut- keled családot telepítette ide, birtokkal ajándékozván meg őket. Ezek közé tartozott a Sárvár is. — A mostani ásatás nyo­mán napvilágra került egy 35 méter hosszú és 20 méter széles templom alapja —tá­jékoztat dr. Magyar Kálmán. — Az építmény stílusa, ki­vitelezése azonos azokkal, amilyenek a Dunántúlon ke­rültek elő. Tégla, faragott kő díszítés mutatja: a Gutkele- dek előkelő ága, az úgyne­vezett nádori ág települt ide. A Hohenstaufból ide települt család a király körül testőri szolgálatot teljesített, és rendfenntartó funkciót is be­töltött. így kerülték Ecsedre is. Velük jöttek a leletek sze­rint Pannonhalmáról bencé­sek is, akik ebben a mo­nostorban élnek. -Nagy épí­tési tudományra vall, hogy az ingovány közepén levő egyetlen dombra ilyen mo­numentális templomot tudtak és mertek emelni. A XI. század közepétől származó monostor a jaki apátsági templom méreteivel vetekszik. Stratégiai központ volt, de innen folyt a térítés is. Az egyapsziszos , román­kori templom egyben temet­kezési hely is volt. Téglasí­rokban, egyszerű keresztény szokás szerint hántolták el itt a kegyurat és közvetlen csa­ládtagjait, a falakon kívül a kevésbé fontos személyek csontvázai kerültek napvi­lágra. Az 1040, körüli épít­mény kőanyagát ismeretlen helyről szállították ide, de a kötőanyagként szolgáló mész­kő nagybányai. Így vált le­hetségessé, hogy a tatárjárás nagy pusztításai ellenére az alapok sértelenül megma­radtak. Sírok a temploüi alatt — Az alapok igen. A ta­tárok különben nagy pusz­títást végeztek, ami a sárvár fontosságát jelzi. Más, a kör­nyéken levő várak ugyanis sértetlenek maradtak. A' XIII. század közepén azon­ban gyorsan újjáépítették a monostort, Ezt az ásatások második rétege bizonyítja. A tatárok okozta tűzvész nyomai jól láthatók, majd a romokból épült új monos­tort a régi alapokon — mu­tatja a régész. Ami újdosiság Kétségtelenül bizonyítha­tó, -hogy az ecsedi monostor, a körötte kialakult telepü­lés abból az időből szárma­zik, amikor a Gutkeledek Sopron környékén, Székesfe­hérvár mellett a királyi ke­gyet élvezve megtelepedtek. Az építkezés az Alföldön eddig példa nélküli. Fonto­sak a téglasírok, és egészen újszerű, hogy például az anya sírja fölé építve talál­ták meg a kisgyermeke ma­radványait is. Az ecsedi 'ása­tás bizonyíték arra, hogy miként biztosították a XI. században az ország keleti részében a kereszténység terjedését, hogyan fékezték meg törzsszervezet rebelli­seit. — Adalék az ecsedi lelet ahhoz is, hogy a gyorsan elmagyarosodott Gutkele­dek, akik több mint 200 bir­tok tulajdonosai voltak, már a XI. század közepén az or­szág keleti részén is kulcs­szerepet töltöttek be. Mint a Dunántúlon, itt is Adony és Gut nevű települések iga­zolják, hogy a nádori ág ke­rült Ecsedre. Az ecsedi ása­tásokról bátran el lehat mondani: jelentőségük or­szágos. A Szatmárban napvilágra került régészeti anyag meg­óvása, bemutatása a közel­jövő feladata. a l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents