Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

Kazarins cüs isiräuel G ondolom, emlékeznek még a jó évtizede lábra­kapott és gyorsan terjedd, úgynevezett fluktuá­ciós vizsgálatokra. Néhány szociológus tudomá­nyos módszereikkel végzett elemzése arra indította a válla­latok vezetőit, hogy megpróbálják felderíteni: ki, miért hagyja el a munkahelyét? De mert a vállalatoknak nem voltak ehhez megfelelő felkészültségű szakembereik, az al­kalmazott módszer tökéletlensége eleve kudarccal fenye­gette az efféle vállalkozásokat. Az efféle házi vizsgálatok abba is maradtak, viszont napjainkban újabb — sokkal hasznosabbnak ígérkező — vizsgálódások tanúi lehetünk. A sort a Gazdaságkutató Intézet nyitotta meg két, vagy három évvel ezelőtt; konkrét tények és adatok elemzésé­vel mutatták ki, hogy az évente rendelkezésre álló mun­kaidőalap 20—25 százaléka (körülbelül 2—2,5 milliárd mun­kaóra) veszendőbe megy. Ha ezt az időt az első perctől az utolsóig produktív munkával töltenénk, akkor éppen futná az évente tervezett gazdasági növekedés kétharmadára. A számítások azit is kimutatták, hogy miből adódik ez a rop­pant veszteség. Néhány jelentősebb tétel; az egásznapos hiányzások — a fizetett szabadságok nélkül — „elvisznek” évente 1 milliárd munkaórát. Ez körülbelül 150 ezer em­ber munkaidejével egyenlő. A napi fél, egy órás hiányzások pedig 600 millió órával csökkentik az amúgy is szűkös munkaidőalapot Mert senkitől sem lehet megtagadni például, hogy szükség esetén munkaidőben járjon orvosi kezelésre, vagy különböző hivatalokba, szolgáltató intézményekhez, egyszó­val olyan helyekre, ahol ügyes-bajos dolgait többnyire csak munkaidőben tudja elintézni. Illetve — hogy pontosabban fogalmazzak — tudta elintézni. Mert az utóbbi időben sza­porodnak az olyan intézkedések, amelyek e súlyos gond felismeréséről és megoldási kísérleteiről tanúskodnak. No, azért egyetlen hivatal, hatóság, vagy szolgáltató intézmény sem sieti el a dolgát, de ha gondolkodva és fontolgatva is, azért megpróbálnak alkalmazkodni ügyfeleik munkaidőbe­osztásához. Fel kellene gyorsítani ezt a folyamatot. Még akkor is, ha a klasszikustól eltérő munkaidőben dolgozó tisztviselő­ket, a szolgáltató intézmények személyzetét, a hatósági embereket, az egészségügyieket és társai Icát esetleg az át­lagosnál magasabb összegű bérpótlékkal kellene kárpótolni. Fel kellene gyorsítani ezt a folyámatot még akkor is, ha tudjuk, hogy ennek érdekében — és mindenekelőtt — meg kellene szokni a nagyobb rendszerekben való gondolkodást. Mert ezzel — figyelembe véve at évente kieső több milliárd munkaórát — a termelékenységen és a hatékonyságon na­gyot lehetne lendíteni, különösebb beruházások nélkül is. Igaz: a termelékenység egyik fontos hajtóereje a műszaki fejlesztés, a nagytermelékenységű, hatékonyan dolgozó gé­pek munkábaállitása. Erről nem lehet es nem is szabad le­mondana D e ha ezek a gépek csak napi néhány órát dolgoz­nak (többek között azért, mert a munkaidő egy része az említett kényszerű okok miatt elvész), álékor, tetszik — nem tetszik, meg kell teremteni a munka­idő maximális kihasználásának feltételeit. Már csak azért is, mert be kellene végre látni, hogy az idő legalább olyan fontos termelési tényező, mint a gép, az anyag, vagy az ember. És a jelek szerint éppen az idővel gazdálkodunk megengedhetetlenül nagyvonalúan, pazarlóan. V. Cs. MAz Munka és nem üdülés Műszaki szakemberek külföldi kiküldetésen a jászberényi Aprítógépgyárból Mindenki a helyén van Aratási körkép Tiszaszőlősről 3. oldal Ifjú kutatók Karcagon Megnyílt a X. országos honismereti tábor 5. oldal összeállítás az olimpia eseményeiről 7. oldal Or. Szekér Gyula Nagv-Oritaiiniáisa utazott Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se az angol kormány meghí­vására tegnap reggel hivata­los látogatásra Nagy-Britan- niába utazott Londonhan Edmund Dell kereskedelmi miniszterrel és az angol kor­mány több más tagiával foly­tat majd megbeszélést a ma­gyar—angol kapcsolatokról és a két ország közötti gazdasá­gi együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Kíséreté­ben van Nagy János kül- ügy- és Török István külke- kereskedelmi miniszterhe­lyettes. Dr. Szekér Gyula búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent dr. Simon 1 Pál nehézipari miniszter és Marjai József külügyminisz- tériumi államtitkár. Dr. Szekér Gyula és kí­sérete délben megérkezett Londonba. A brit főváros heathrowi repülőterén a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­sét S. Clinton Davis, válla­lati, légügyi és hajózási ügyekkel foglalkozó parla­menti államtitkár üdvözölte, majd a magyar vendégek megkezdték öt napra terve­zett nagy-britanmiai prog­ramjukat. Dr. Szekér Gyulát tegnap fogadta Callaghan miniszter- elnök. A közlekedés fejlesztéséről tanácskoztak Rödönyi Károly közlekedés és postaügyi miniszter ha­zaérkezett Pozsonyból, ahol a KGST közlekedési állandó bizottság 51. ülésén a magyar küldöttséget vezette. Az ülé­sen a tagországok közleke­désügyi miniszterei megvi­tatták a közlekedési kapcso­latok fejlesztésének Időszerű kérdéseit, különös tekintettel a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatokra. Patikabusz Praktikus megoldást talált a zalaegerszegi megyei gyógy­szertári központ a nyári sza­badságukat: töltő falusi gyógyszerészek helyettesíté­sére. Mozgó gyógyszertárat rendezett be egy autóbusz­ban. A patika-busz orvosi rendelési napokon felkeresi rrokat a községeket, amelyek körzetében szabadságukat töltik a gyógyszereszek. így nem kell nagy távolságra, esetleg városba utazni gyógy­szerért, a receptet helyben be lehel váltani. A patika­busz tegnap reggel indult el­ső útjára. Segítenek a főiskolások A győri Városi Tanács megbízta a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Útépítési Tanszékének hall­gatóit, hogy készítsék el a város úthálózatának nyil­vántartását. Utoljára nyolc évvel ezelőtt készült hely­rajzi számokkal feltüntetett nyilvántartás a város útjai­ról, de ez azóta elavult. A főiskolások nyári ter­melési gyakorlatként mérik Győr útjait, vizsgálják a jár­dák kiéoítetlségét. Az ösz- szegvüjtött anyagot feldol­gozzák. Bazaitgyapot az építőiparnak Megkezdődött a gépek, be­rendezések próbája a köny- nyűbeton és Szigetelőanyag­gyár új tapolcai bazaltgya­pot gyárában. A korszerű új létesítményt 400 millió forin­tos költséggel építették és svéd gépekkel, berendezések­kel szerelték fel. Ugyancsak svéd technológia alapján kezdik meg a bazaltgyapot gyártását is. Ebből a sajátos szerkezetű, rendkívül köny- nyű anyagból szigetelő leme­zeket. szigetelő paplanokat, különböző méretű lapokat készítenek az építőipar ré­szére. A müanyagkölésű ba- zalígyapot kiválóan alkalmas ugyanis a hő- és a hangszi­getelésre egyaránt. Kitüntetések Az Elnöki Tanács nyugál­lományba vonulása alkal­Jó ütemben halad a betakarítás Több gazdaságban befejezték az aratást üiést tartott a megyei mezőgazdasági operativ bizottság Aranyár .. . Jól felkészültek az átvevők, a tárolók dolgozói az új búza fogadására. A gabonaforgalmi vállalat szolnoki üzemének újszászi telepén, gabonával megrakott járművek sorakoznak. Naponként mintegy 100 vagon búzát vesznek át az újszászi. a zagyvarékasi, a jászladányi a szolnoki termelőszövetkezetektől és a Tiszasülyi Állami Gazdaságtól. A szolnoki tárház mintegy 1200 vagon kenyérgabonát „vár” az idén. Képünkön a billenős zetorról a szállítószalagra ömlik a búza, majd a tárolóba kerül­nek az aranyló szemek. Fotó: N. Zs. Az aratás helyzetéről és az öntözés időszerű gondjairól tárgyalt tegnap a mezőgazda- sági operatív bizottság dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyet­tese vezetéséveL A beszámolóban elhangzott, hogy a megye állami gazdasá­gai az őszi árpa, a borsó, a repce, és a fűmag betakarítá­sa után a búzatermés 70 szá­zalékát ás levágták. Elsőként a Héki és a Szolnoki Álla­mi Gazdaság fejezte be ezt a munkát. Földjeikről a környező üzemekbe vonul­tak átsegíteni a kombájnok. Ha az időjárás továbbra is így marad, akkor a hét végére a többi állami gazdaság is befejezi az aratást. A mező- gazdasági üzemekre egyéb­ként is jellemző a segítőkész- ség. Amikor a Középtiszai Állami Gazdaság három napig nem tudta vágni a ned­ves gabonát, akkor betakarí­tógépei a Nagykunsági Álla­mi Gazdaságban dolgoztak. Az eredmények; az üzemek mából az igazságszolgáltatás­ban végzett több évtizedes eredményes munkássága el­ismeréséül Korda Sándornét. a Fővárosi Bíróság tanácsel­nökét a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesítette. * * • Az Elnöki Tanács a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­ta kitüntetésben részesítette Bárkányi Imrét, a Pamut- . nyomóipari Vállalat kereske­delmi igazgatóját, több évti­zedes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából. Egy mondatban — Dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének veze­tésével magyar fogyasztási szövetkezeti küldöttség uta­zott a Szovjetunióba, a Cent- roszojuz elnökének meghívá­sára, hogy a szovjet fogyasz­tási szövetkezetek legújabb eredményeit tanulmányozza­hektáronként legalább 39 mázsás átlagtermésre számí­tanak. Jó ütemben haladnak a szalma begyűjtésével és az aratás utáni talajmunkákkal is. Jól haladnak az aratással • a termelőszövetkezetekben is. A közös gazdaságok köz- zül elsőként a karcagi Május 1. és a fegyvemeki Arany­kalász Tsz-ben fejezték be ezt a,munkát. A karcagiak 3112 hektáron termesztettek az idén gabonát, ebből mint­egy 2800 hektáron búzát. A kenyérgabona betakarítá­sával — amely hektáronként 40,5' q-val fizetett — kilenc nap alatt végezték. Jó termés volt Fegyverneken is. A ter­vezett 42 mázsás átlaggal szemben 45,6 mázsa lett a búza hektáronkénti átlag­termése. (Tegnap déliga me­gyében kilenc termelőszövet­kezet fejezte be a gabona be­takarítását.) Az említett két tsz-ben el­ért termésátlagból azonban nem szabad messzemenő kö­vetkeztetést levonni — mindkét üzem hagyományo­san jó búzatermelő gazdaság. Egy viszont biztos: a megye termelőszövetkezeteiből is több kenyérnek való kerül a magtárakba, mint amennyi a tervekben szerepelt Az át­vételt jól megszervezték az illetékesek. Csépán például közvetlenül a szántóföldről érkező búzából indíthattak irányvonatot exportra. Az aratásban csak a mezőtúri és a szolnoki járás üzemei­ben maradtak el jelentősen az átlagtól, de a várható in­tézkedések nyomán bizonyá­ra itt is gyorsan megváltozik a betakarítás üteme. Nagy gond a takarmány- ellátás. Az aszály miatt a kukorica a búzánál jóval ki­sebb termést ígér. A lucerna­lisztet előállító üzemek egy részét is le kellett állítani, mert a szénára és szenázsra is nagy szükség van. Az utóbbi napokban is csak néhány helyen esett az eső a megyében, de ez még az ott gazdálkodó termelő- szövetkezetek helyzetében sem hözott jelentős változást. Nehezen bírja a szárazságot a napraforgó és a kukorica, és a szálastakarmányok is megsínylették a meleget. Bár a rizs kedveli a napsütést, mégsem olyan szép, in int várná az ember. Ekkora for­róság ugyanig ennek a nö­vénynek sem jó. A gazdaságok egy része már hozzálátott a zöldbab, a zöldborsó, a kukorica és az egyéb növények másodveté-. séhez is. Az operatív bizott­sági ülésen arról is szó esett, hogy a lucerna kivételével mindenféle vetőmag az üze­mek rendelkezésére áll. A másodvetések viszont csak akkor hozhatnak jó termést, ha elegendő vízhez jutnak. Ezért a fő növények mellett itt is nagy jelentősége van az öntözésnek. A megyében újabb adatok szerint mintegy 51 ezer hektáron öntöznek. Sajnos, a mesterséges csa­padék nyújtotta előnyökkel még az aszály ellenére sem élnek mindenütt. A Jászság­ban, Kisújszállás, Karcag és Tiszafüred környékén pedig az öntözővíz-ellátással is nagy gondok vannak.' Beavatkozás Olaszország beiiigyeibe Offenzfvára készül a lobboldal (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Thumbnails
Contents