Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
XXVII. évi. 169. sí. 1376, július IS., vasárnap Ára: 1 Ft VUenrecscaic E gy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy a magyar termclószövetkézetek és állami gazdaságok sokat termelnek. A grafikonokon, a hektáronkénti ter- niés métermázsáit ábrázoló oszlopok esztendőről esztendőre feljebb törnek. Mégis, egy ismerősöm szerint, az eredményéi; kótségbe- vonhatók. Állítja: a magyar mezőgazdaság szemfényvesztő, pénzpazarló. Gyorsan hozzáteszem, hogy az illető nem reakciós. Alig serdülő koráoan került el faluról, ma középkorú, tisztességes munkásember, gyakran fordul meg vállalata vidéki telephelyein. Jóllehet, látja a földeket, ám az is igaz, csak a busz vagy a vonat ablakából. Hosszasan elgondolkoztam vádjain és sikerült megértenem álláspontját. Talán a szakemberek is egyetértenek velem abban, hogy aki 10—15 éven át kizárólag messziről látta a határt, az a mai terméshozamokat szemmel nem tudja felmérni. Nincs ma már hullámzó búzatenger, vagy hatalmas csöveket mutogató kukoricatábla. Az alacsony, keményszárú, tehát alig moccanó, kefeszerű, intenzív búzatáblát, vagy az inkább a tövek számával győzedelmeskedő kukoricatáblát csak az tudja felbecsülni, aki évről évre belülről ismerkedik a fejlődéssel. Ehhez jön a már sokak által ismert jelenség, az, hogy napjainkban általában a határban évszámra nem látni embert. Eltűnteik a cukorrépát egyelő, vagy kukoricát kapáló tarkaruhás asszonycsapatok, az izzadtan hajlongó aratóban- dak. Egy-egy táblán rendszerint csak néhány gép megy végig és évente legfeljebb néhány alkalommal. Persze sok minden van, ami valóban fölháfoorítja az embert. Ott hever a sokszáz szalmabála. esetleg csak a rendre leszórt szalma és nem történik vele semmi. Esetleg egy szombaton füstkígyók szállnak az ég felé: felgyújtották a szalmát. De a tarló még mindig ott van. Felveri a gyom, már azt se látni, hogy tarló-e vagy valami elgazosodott kultúrnövény, amíg végre megjelenik egy óriási masina és egyetlen nap j alatt elsimított barázdák alá takarja a korábban még bosz- szantó látványt. Aztán, az öntözés. A parasztember jól tudja, hogv bármely öntözésre szánt táblába rengeteg pénzt beleölnek. Aztán műtrágyát, nemes magot, vegyszert, gépi munkát De ha elmarad az öntözés, akkor elmarad a várt termés is. És híre terjed, hogy a rengeteg befektetés nem térül meg soha, tehát „a mezőgazdaság pazarolja a nép pénzét”. Ezernyi ok késztet arra vezetőt és beosztottat hogy ne maradjanak csúfoskodó, az időjárás által reménytelenül megviselt, pusztuló táblák a betakarítás végére. Vagyis ne annyi gépet tartsunk, amennyivel éppen ..visítva” be lehet takarítani a határt, hanem valamivel többet. Kiszámították a közgazdászok, hogy 1090 hektár búza termésbetakarítási veszteségeiből meg lehet vásárolni egy kombájnt. Több ezer hektáréból annyi kombájnt, hogy optimális időben végezhessünk a munkával. Tudjuk, hogy a betakarítás nem fejeződik be, amikor magtárba kerül az árpa, a búza. a kukorica. A szalmát, a szárat össze kell gyűjteni és felhasználni. A szalma népgazdasági érték, ami nemcsak a papírgyárakban, de az istállókban is gyakran hiánycikk. Alapvető feladatunk , a tarló megmunkálása is. Az agyon gyomosodott tábla pazarolja a talaj nedvesságkészletét, tápanyagkészletét, sőt esetleg azzal a következménnyel jár, hogy a következő évben a vegyszerezés ellenére is gyomos lesz a vetemóny. Aki pedig kapát venne a kezébe, ma már nincs. Bűnös pazarlás az is, ha az istállótrágyát veszni hagyjuk, de a műtrágyával is gyakran nagyvonalúbban bánunk a kelleténél. A kiadásoknál maradva: az öntözővíz nem felesleges kiadás. Aszályosra fordult az idő, a talaj vízkészlete nem elégséges. Az öntözőberendezéseket tehát az ország területének nagyobbik részén igenis működtetni kell, mert a rengeteg befektetés csak így térül meg. T ermészetes, hogy mindenki arra törekszik: teremjen több a földjeinken. De az sem közömbös, hogy milyen áron termelünk? A válasz magától értetődően nem a véletlenszerűen a határba tévedt vendégektől várjuk, hanem az agrárszakemberektől, lelkiismeretesen és felelősségteljesen dolgozó parasztságunktól. F. B. MA: Mennyivel drágább? Körkép Szolnok éttermeiből A poros ember mosolya Így él és dolgozik Villás Bálint tiszarofíi kombájnos 3. oldal Szülik« házai Sz. Lukács Imre tárcája 4. oldal Egyszer hopp ... Jegyzet Szolnok nyári kulturális életéről Csataszögi képeslap Reggeltől estig Csataszögön Riport egy kis településről, amely csak az autótérképen szerepel 5. oldal Galambok hétezer sportoló fölött Tudósítás a XXI. . olimpiai játékok megnyitásáról Montrealból 7. oldal Gyakorló óvoda épül Tlszaföldváron Űj gyermekintézménnyel gyarapodik Tiszaföldvár. Még ez év októberében elkezdik egy új, száz kisgyermek elhelyezésére alkalmas, hárem szaktan termes óvoda építését. Az intézmény amellett, hogy a nagyközség óvodai gondjait enyhíti, segítséget ad a Hajnóczy József Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskolában folyó képzéshez. A kivitelező munkálatokat a Szolnok megyei ÉPSZER Vállalat és a tiszaföldvári Építő-Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet végzi. Hazaérkezett Berlinből a tanácsi küldöttség Hazaérkezett Berlinből az a tanácsi küldöttség, amely dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa Tanácsi Hivatalának vendégeként tartózkodott az NDK- ban. A delegáció az NDK tanácsi szervezetének tevékenységét tanulmányozta. Államtitkári szemle a Balaton mentén Több mint két hete tart az üdülési főszezon a Balatonnál, ahol ilyenkor naponta már csaknem negyedmillió vendég ellátásáról, szórakoztatásáról kell gondoskodni, s ahol a hétvégeken további 70 000—80 000 hazai és külföldi víkendezővel is számolni lehet. Ezeket figyelembe véve látogatta meg a Balaton menti szálloda, vendéglátó és kereskedelmi hálózatot dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár, ellenőrizve az ellátás, ai idegenforgalmi fejlesztés helyzetét, A szemle Balatonalmádiban, a telt házzal üzemelő Auróra Szállónál s a hétvégeken 30 000—35 000 vendéget is fogadó strandon kezdődött, s Balatonfüred, Hévíz, Balatonföldvár, Balatón- szemes után Siófokon fejeződött be. i Felvételire készültek Szeged és Hódmezővásárhely több oktatási intézményében és kollégiumában az elmúlt két-három hétben egyetemi felvételire előkészítő tanfolyamokat tartottak. A tegnap befejeződött továbbképzésen kilenc megyéből több mint kétszázötven harmadikos középiskolás vett részt, valamennyien fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekei A foglalkozásokat nyolc tantárgyból, a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsész és Természettudományi Karának több mint száz oktatója és hallgatója vezette. Tőkés piacra Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás- és üveggyárát tovább bővítik. A beruházások befejezése után Nagykanizsára összpontosul a magyar fényforrásgyártás. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat egyik kollektívába megkezdte a 750 millió forint összegű beruházás építőipari megvalósítását, az új termelőegységek építését, illetve bővítését. Az új és bővített létesítmények a program szerint 1978-ban termelnek. A bővítésből ere- , dó terméktöbbletet tőkés piacon értékesítik. Ötvenmillió forintos beruházás a BHG kunhegyes! üzemében A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyesi üzeme 1973-ban települt jelenlegi helyére, azzal a céllal, hogy korszerű körülmények között munkát kapjanak a környék lányai, asszonyai. Telefonközpontok: berendezéseinek kábeleit forrasztották az első időszakban, s ez a tevékenység mind a mai napig lényegében nem változott. Változott viszont a létszám. Üjabb és újabb forrasztótermeket alakítottak ki, a hajdani 310-cl szemben ma már mintegy 450-en dolgoznak az üzemben. Aki arra jár, láthatja, bogy a műhelycsarnok a szociális épület mellett valami készül. Az építők — a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói — egy új műhelycsarnok alapozásához fogtak. Ha ez elkészül alapvetően megváltozik a kunhegyes: BHG-ben a munka. Az új csarnokban ugyanis ATSZK-txpusú telefonközpontokat gyártanak majd, méghozzá kimondottan exportra. Itt 'állítják majd ö$z- sze a központ elemeit az első alkatrésztől, az utolsóig. Az elkészült központok minőségének ellenőrzése is itt fog történni. Az új beruházás értéke közel 50 millió forint, — ennek felét az épület, felét a ‘ technológiai berendezések költsége teszi ki. A létszám a jelenlegiről 809-ra növekszik, s ebből 139-an szakmunkások lesznek. Ezért a helyi gimnáziumban és a szakmunkásképző intézetben mechanikai és elektroműszerész szakmunkásokat képeznek majd az üzemi szakemberek segítségével, a BHG anyagi hozzájárulásával. Jelenleg egy diplomás mérnök, három üzemmérnök és három technikus dolgozik az üzemben. Ezek a számok természetesen a beruházás átadásáig változnak, erről a gyár gondoskodik. Szerződéseket kötnek egyetemistákkal, s a fiatal mérnökök letelepedéséhez anyagilag, vagy lakás juttatásával is hozzájárulnak. Az ATSZK telefonközpontok gyártásához a meglévő műhelyekben is megindul a közeljövőben az előkészítés. Fokozatosan állnak át az új termék készítésére. Az első lépcső: a BHG tatabányai gyáregységéből átkerül a kábelformagyártás egy része Kunhegyesre. A beruházással várhatóan no az üzemben a termelékenység — s mivel egy terméket egy helyen készítenek — a gyártási költség csökken. Valószínűleg kevesebb gondjuk lesz az anyagellátással is. Az új műhelycsarnok mellett ebédlő is épül. A beruházás átadási, illetve üzembe helyezési határidejét 1977 őszére tervezik. H. J A „félidőn” túl két gyárban Dohányszárítók exportra — Űj termék a lépcsőkar Július 1-vel lezárult az esztendő első fele. Mint már annyiszor, most is számolgatással kezdődött a megye üzemeiben, vállalatainál a második félév. Grafikonolt, kimutatások, jelentések készültek arról, hogy milyen munkát végeztek a hat hátlap alatt, mi teljesült a tervből. Értékelik ilyenkor azt, hogy mi volt amit jól csináltak és a későbbiekben mire kell majd ügyelni. A szolnoki Mezőgép Vállalatnál kissé eseménydúsan telt a félév, ugyanis az ösz- szevonás „küszöbén” álltak. (Július 1.- óta már a tizennégy gyár egyesült, Szolnok központtal.) Ennek ellenére jó eredményekről-számolhattak be. Az elmúlt félévben annyit termeltek, mint 1970- ben egész esztendőben. A termelési tervüket 275 millió forint helyett 289 millióra teljesítették. Az árbevételüket 280 millió forintra tervezték és 301 millió lett. Termékeik közül 35 dohányszárítót szállítottak Csehszlovákiába. Két terményszárítót készítettek Angliának, egyet pedig Iránnak. Ezenkívül hazai hacra készült 3500 tonna épület acél- szerkezet, felújítottak 3250 Diesel-motort. Elvégezték húsz régi, szerkezetileg elavult dohányszáritó rekonstBefejezték a borsó feldolgozását A hét végén befejezték a borsó feldolgozását a vvőri hűtőházban: a tervezett 150 vagonnal szemben 190 vagonnal mélyhűtöttek. A rendkívüli időjárás miatt a munka üteme feszített volt. A termés egy részét 40 dekagrammos csomagolásban a háztartások részére készítették, a többi a vendéglátás és közétkeztetés céljaira 10 kilogrammos csomagolásban hagyta el a gyárat. A hazai igények kielégítésén kívül külföldre is szállítanak. A mélyhűtött borsó legnagyobb piaca az NSZK, Svédország és Anglia. Egy mondatban — A külföldi íróknak adható legmagasabb bolgár irodalmi elismeréssel, a forradalmár költő halálának 100. évfordulója tiszteletére alapított nemzetközi Botev-díj- jal tüntették ki Nagy Lászlót. — Pécsett tegnap megkezdődött a kisgrafika művelőinek és gyűjtőinek harmadik országos találkozója. rukcióját, valamint a mező- gazdaság részére 15 milli<j forint értékű alkatrészt is gyártottak. Az első félév végén befejeződött a vállalat tószegi üzemében egy 12 millió forintos rekonstrukció. Abban a gyárban készítik ezentúl az É 2—95-ös típusú kukorica betakarító gép adapterét. Ezt a terméket exportálják, a legnagyobb megrendelő az NDK. A második félévben 1540 adaptert gyártanak majd. A hat hónap tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vállalatnál a termelékenység a vártnál kedvezőbben alakult, 7 százalékkal növekedett. Ez időszakban az anyagellátás kiegyensúlyozottabb volt, mint a korábbiakban. A gondot az jelentette, hogy a partnerek között általában romlott a fizetőkészség. • Kiszámították a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában, hogy egy dolgozó mennyit termelt tavaly az első félévben ás mennyit az idén. Tavaly egy munkásra 262 ezer forint érték esett az idén a hat hónap alatt pedig 282 ezer forintot. Ez 107,6 százalékos javulást jelent. A termelékenység tehát növekedett, ezt a munkaidő- alap jobb kihasználásával sikerült elérni. A több munkával több bér is párosult a félévben. Átlagosan 2,8 százalékkal lett több, főleg a fizikai munkások bére. A félévben 127 millió forintos termelési tervet teljesítették, értékesítési tervük pedig 120 millió forint volt. A 127 millió forint termelést jóval kevesebb túlórával érték el, mint tavaly ilyenkor. Egy munkásra a múlt évben 28 túlóra jutott, az idén 24 óra. A harmadik negyedévben ezt 12 órára csökkentik. A balesetek száma is csökkent. A tavalyi nyolccal szemben az idei hat hónap alatt öt baleset történt. A kiesett munkanapok száma 1975-ben 371, most 103 volt. Néhány szót a termelésről. A félévben 43 ezer folyóméter gravitációs betoncsövet gyártottak. Már gyakorlattá vált, hogy az első félévben jóval kevesebb az építkezés, mjnt az esztendő további hónapjaiban. így történt ez most is. Ezért kevesebb PG gerendára volt szükség. Egész évben 100 ezer folyómétert kell gyártaniuk, eddig mindössze 17 ezer készült és kelt, el. Az Alföldi Tüzép Vállalattal kötött megállapodásuk alapján támogatást adnak a lakossági építkezésekhez is. Korszerű födémpaneleket gyártottak erre a célra és 234 ezer négyzetmétert adtak el. Mivel az első félévet 95 százalékos termeléssel zárták — igaz az igényeket így is kielégítették — bőven akad pótolni való a második félévre. Ez tükröződik abból is, hogy a harmadik negyedévben 63 millió forintos termeléssel megelégedhetnének, de 70 millió forintot terveztek. Üj termékeket gyártanak, ilyen a lépcsőkarok és a tömött kerítések készítése. Minden évben vállalnak egyedi termék gyártást is, általában 30—50 millió forint értékben. Az idei egyedi termékek: a 750 kilovoltos távvezeték alaptestjei, a Délpesti Kórház falpaneljei. Lényeges feladat lesz a Span- Deck — feszített födémpanel gyártás — technológiai bevezetése. Az amerikai partner már leszállította az alapgépeket, a BVM kunszentmártoni gyárában pedig jól haladnak a három, egyenként 96 méter hosszú gördülő ágyak készítésével. Az ÁÉV építi az üzemcsarnokot és októberre ígéri a munka befejezését. 4 próbaüzem október vegéé indulhat. Sz. %. Heti viiáiiiiradó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 1- OLDALON.)
