Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-16 / 167. szám
1976. július 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 'A Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységének profilja évről évre bővül. Ebben az évben készített új cikke a gyermek tréningruha, férfi, női alsónadrág, gyérmek és férfi atlétatrikó, jersey női ruha és női farmer öltöny blúzzal szovjet exportra n gazdaságos széntermelésről |f A szén termelő kapacitá- \ sok gazdaságos kihasználásáról rendeztek tegnap tanácskozást a tatabányai szénbányáknál. A hazai bányavállalatoknál és a bányászati kutató és tervező- intézeteknél dolgozó gazda- . 'sági szakemberek azt vitat- ! ták meg, hogy az ötödik ötéves tervben milyen mód- tszerekkel tehetik termelékenyebbé és gazdaságosabbá a szénvagyon kiaknázását. Többek között ismertették, hogy 1980-ban mintegy 24 millió tonna szenet termel a hazai szénbányászat, s az 1980 után felépítésre kerülő széntüzelésű hőerőművek ellátására megkezdik több új bánya építését. Az ötödik ötéves terv nem csupán az új szénbányák létesítését írja elő, hanem utasítást ad a jelenlegi bányák munkájának korszerűsítésére, a meglevő termelőkapacitások ésszerűbb kihasználására. Éppen ezérv a tatabányai országos tanácskozás résztvevői elsősorban a jelenlegi munkahelyi kapacitások gazdaságojabb kihasználásának lehetőségeit vették számba. _ , tó* i Száz búzából egynek sikerűt... Kevesen tudják, hogy hazánkban eddig közel 100 különféle búzafajtát termesztettek a gazdák — közöttük a maga idejében híres és jó nemzetközi nevű Bánkúti 1201-es magyar búzát — de a magyar mező- gazdaság történetében egyetlen évben sem fordült még elő, hogy egyetlen fajta „uralkodjon”. Ehhez pedig csak a szovjet, Bezosztája I. járt közel: a vetésterület 80 százalékát „birtokolta”, nem is rövid ideig, hanem hosz- szú éveken át. Helyét a 70- es évek második felében is csak fokozatosan adta át más fajtáknak, főként, szintén szovjet búzáknak, A magyar búzaválaszték kialakításában nagy szerepe volt a korai érésű szovjet Rannaja 12-nek, és a későbbi érésű Miranovszkaja 808-as fajtáknak. Elterjedésük a Bezosztája I-től némileg eltérő érési időpontjukkal magyarázható, tudniillik alkalmazásukkal sikerült széthúzni az aratás idejét, tehát csökkenteni lehetett a munkacsúcsot Mindent egybevetve az elmúlt húsz évben 42 őszi és 4 tavaszi szovjet búzafajtát vizsgálták meg a magyar- országi fajtakísérletek során. Közülük az elmúlt 15 évben nyolc fajtát minősítettek, hat jelenleg is a „földeken van”, és mostmár a Bezosztája I-gyel közösen foglalják el a termőterület 80 százalékát. Ez a „fajtabőség” nem jelent pazarlást. Ellenkezőleg, a szakemberek éppen ezzel a sokrétűséggel igyekeznek még gazdaságosabbá tenni a gabonatermesztést. A helyes fajtahasználat ugyanis egy- egy üzemben, és azon belül táblánként, tömbönként önmagában 8—10 százalékos terméstöbbletet jelenthet. A 15 fajta mindegyik.épek más és más a tulajdonsága, az igénye, és ezt a termelőknek figyelembe kell ven- niök. Vonatkozik ez a termőterület kiválasztására, a felhasznált műtrágya meny- nyiségére, összetételére és a kiszórás idejére. A magyar agronómíisok ma már tisztában vannak lehetőségeikkel. azzal például, hogy hibát követ el az, aki a Miranovszkaja 808 búza alá annyi műtrágyát szór ki. mint például a Kavkáz alá, de az is köztudott, hogy a felvidéki erodált talajokon a Miranovszkaja a jó, nem a Kavkáz. Tarisznyázás helyett mezei vendéglő Az aratási tervek mindem mezőgazdábag.i nagyüzemben már hetekkel, hónapokkal ezelőtt elkészültek, és alapos, minden részletükre kiterjedő figyelemről tanúskodnak. A nyári munka technikai, gépi, szállítási feltételeinek megteremtése mellett külön fejezet tartalmazza az aratók, a szállítást és a járulékos imumikát végzők ellátását, munkakörülményeinek javítását A kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben hatvan arató- és szállítómű.ikás több heti ellátására készültek feL Bár a termelőszövetkezetnek nincs konyhája, mégis főtt ételt visznek az aratóknak: a gépjavító üzem konyhája vállalta a főzést. Ételhordókban, adagolva viszik az ebédet a földekre, az erre az alkalomra szerkesztett „falkkos” kocsival. Természetesen állandóan tárolnak kinn szódavizet, négy üi- vemlitenes, hűtött ballonban Az idén mintegy 1640 hektáron aratnak. A termeióőflóvetk/ezfct tervei között szerepel egyébként egy új műhelycsarnok építése, amely mellett felépül egy üzemi konyha is. A következő években már ott étkezhetnek a tsz tagjai, s onnan szállítják majd az aratóknak is az ebédet. A fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tavaly még „tarisznyáztak” az aratók. Az idén a kombáj- nosdknak, bálázóiknak, szállítóknak — mintegy 40 embernek azonban már főtt ételt hordanak. A helyi vendéglőből másfél- két adagnak megfelelő, tartalmas, ízletes ételt visznek a duplafalú alumínium, ételszállítókban. Az ebédet a helyszínen a „mezei” vendéglőben adagolják. Folyamatosan érkezik a hűsítőket szódavizet szállító mozgóbüfé is, a tószegiek által gyártott ivó-bordók hidegen tartják a frissítőket. Jó szolgálatot tesz a jegeskocsi is. de délelőtt-délután gyümölccsel is ellátják a be taka rí tokát. A Héki Állami Gazdaságban hetven ember közvetlen Ebéd, gyümölcs, hűsítő a búzatáblák mellett részese az aratásnak. Tizennyolc kombájn állt rajba készen, két-két „gazdával” a fedélzeten. A gazdaság aratási tervében fontos helyet foglal ej. a be takarít ók ellátása. Nap: négyszeri étkezést, — reggelit,, tízórait, ebédet és uzsonnát — biztosítanak, ezenkívül természetesen többféle hűsítői tál t, gyümölcsöt visznek a munkásoknak. A zuhanyzó kocsikban — igényeik szerint — felfrissülhetnek az aratók. Mindkét tsz-ben és az állami gazdaságiban megjegyezték, hogy a „mezei étterem”- ben repetázhatnak az aratók. Ha nenn elég másfél adag, kettőt visznek nekik. Segítenek a gépek, könnyí- tenek az időben átgondolt részletes tervék. Az aratás azonban még most Is a leg- ijehezebb nyári munka. Épp ezért elsőrendű feladata minden gazdaságnak, hogy megfelelően gondoskodjék az emberekről. T. S& E. Kihasználatlan lehetőségek Tiszafüreden Tiszafüreden jó feltételei vannak a háztáji állattenyésztésnek és a zöldség- gyümölcstermesztésnek. A lehetőségeket jól illusztrálja a következő néhány adat: a Hámón Kató Termelőszövetkezet 700 katasztrális hold legelőt biztosít a háztáji gazdaságok állatállományának, további 500 holdon az első kaszálás után ugyancsak legeltethetnek a háztáji gazdálkodók. Tiszafüreden több mint ezer szarvasmarha tartásához van istálló, ezeknek azonban jelenleg a fele sincs kihasználva. A kisállattenyésztés és a zöldság- gyümölcstermesztés adatai is azt bizonyítják, hogy sokkal többre volna lehetőség. A háztáji gazdálkodás segítése, fejlesztése érdekében készített intézkedési tervet a közelmúltban a tiszafüredi nagyközségi tanács, bevonva a tervezés munkájába a település gazdasági egységeinek vezetőit is. A terv értelmében a tiszafüredi ÁFÉSZ' a közeljövőben mezőgazdasági szakboltot létesít, ahol kisgépeket, vetőmagvakat, műtrágyákat, növényvédőszereket lehet vásárolni. A gyümölcsösök kipusztult, öreg fáinak pótlására szintén az ÁFÉSZ-nak kell facsemetéket biztosítania. A Hámán Kató Termelő- szövetkezet továbbra is biztosítja a legelőt, ebből bizonyos területet öntözni, illetve műtrágyázni fognak. Az apaállat tartás is a szövetkezet feladata lesz. Az ÁFÉSZ-en és a Hámán Kató Tsz-en kívül az intézkedési terv a gabonafelvásárló és az állatforgalmi vállalatot bízta meg £ gazdálkodást közvetlenül érintő feladatok megoldásával. Az OTP helyi fiókjánál a háztáji gazdálkodók hiteligényeit kell kielégíteni, a művelődési központ pedig komplex ismeretterjesztő előadássorozattal fogja segíteni a háztáji gazdálkodás bevált módszereit. Néhány hét múlvo Szezonkezdet a szolnoki dohányfermentálóban ■ A szolnoki Dohányfermentáló és Beváltó Üzemben július végén megkezdődik a feldolgozási idény, a dohányok gépi kezelése. Az üzemben az évente szokásos felújítási-karbantartási munkák a vége fele járnak. A fermentáló gépsoron az elmúlt néhány hónapos holtidényben a legjelentősebb munka a főmeghajtólánc — amely eddig tíz idényt „hajtott "végig” — kicserélése volt. erre egymillió forintot költöttek. Amint minden munkával elkészülnek, a jövő hét elejére próbaüzemet terveznek, hiszen több dohánybeváltó üzemben már megíkezdték egyes gyorsabban fejlődő, korábban, érő dohányfajták — mint például a pálmonostori, a kerti. a szabolcsi és a hevesi — átvételét, szárítósát. Míg az üzemben szinte minden a legnagyobb rendiben várja a csomózott és szárított dohányleveleket, addig a földeken már korántsem ilyen biztató a helyzet. Bár a palántázás idején és azt követően lehullott rengeteg csapadék, majd a forróság is rövid ideig kimondottan kedvezett a fejlődő • fiatal növényeknek, most már azonban újra esőre lenne szükségük a dohány- ültetvényeknek. A növények jelenleg a zöldbimbós és azt közvetlenül megelőző állapotban vannak, fejlődésükhöz leginkább ilyenkor igénylik a vizet. Ellenkező esetben a mar több mint egy hónapia tartó rendkívüli szárazság meglehetősen kedvezőtlenül érinti majd az idei doliány termés ^átásokj^ & A Mínisztertanáss tárgyalta R muBkaerőgazdálkodás feladatai A munkaügyi szakemberek körében jól ismertek a következő adatok: 1980-ig a munkaképes korú népesség körülbelül 40 000-rel csökken, a nép- gazdasági terv viszont azzal számol, hogy körülbelül 60 ezerrel növekszik a foglalkoztatottak száma. A nyilvánvaló ellentmondásból viszont nem következik szükségképpen — mint ezt sokan vélnék — a tervezők hozzá nem értése. Bármilyen furcsán hangzik is, különösen azok számára, akik évek óta mást sem olvasnak, hallanak, mint az általános munkaerőhiány miatti keserg lseket. Magyarországon még mindig - vaA szabad munkaerő és nem is kevés. Igaz: a férfiak foglalkoztatása már régen elérte a lehetséges maximumot. De még ma is körülbelül 450 000 nő dolgozik a háztartásokban, a kisegítő, illetve a háztáji gazdaságokban. Egy részük — és a számítások szerint nem is kis részük — munkát vállalna, ha ezzel nem kellene (vállalniuk sok esetben a lakó- és munkahely közötti ingázást. Vágj'is: a jórészt községekben és ma is szabad munkaerőként számontart- ható nők, a lakóhelyükön, vagy annak közvetlen környékén találhatnának munkaalkalmat. Persze arról nem lehet szó, hogy minden községben gazdaságosan működő munkahelyeket létesítsenek. De az ésszerűen szervezett és megosztott ipari vonzáskörzetek kialakításával megoldható lenne a lakó- és munkahelyek egymához közelítése. És ha ez további szociális intézkedésekkel párosulna (amelyek révén csökkennének a nők háztartási munkából adódó terhei), va- lamint ha gondoskodnának e jórészt szakképzetlen tartaléksereg szakmai képzéséről, akkor körülbelül 80—100 000 fővel bővülne a foglalkoztatottak jelenlegi száma. Mindez persze egyelőre csak lehetőség. A következő öt évben alig kihasználható lehetőség. Ám rém ártana most öt évnél némileg előbbre gondolni. Addig is vannak egyéb és gyorsabban megoldható műn. kaerőgazdálkodási tennivalók. Sokat beszélünk a gazdaság szerkezetének átalakulásáról, s tükröződik ez a foglalkoztatottak munkahelyek szerinti megoszlásában is. A mezőgazdaságban dolgozók száma tovább csökken, de az ipari létszám már jóval kisebb mértékben emelkedik, mint korábban. Viszont kiugró létszámnövekedéssel lehet és kell számolni a szolgáltató ágazatokban. Mindenütt meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a felszabadult — vagy a gazdaságosabb foglalkoztatós érdekében felszabadítható — létszámot a gazdasági elképzeléseknek megfelelően kell átcsoportosítani. Adott esetben a vállalatok a munkahelyeken belül, de szükség esetén a vállalatok, sőt, az ágazatok között is. Voltaképpen nincs másról szó, mint a munkaerő spontán mozgásánál!:, gazdaságilag károsnak ítélhető fluktuációjának befolyásolásáról, / a népgazdasági érdekeknek megfelelően. A szakemberek persze jól tudják, hogy minden ilyen intézkedésnél messzemenően figyelembe kell vermi, hogy emberekről van szó, akiket nem lehet úgy mozgatni, mint példánl az anyagokat, » gépeket. Figyelembe kell venni az egyéni törekvéseket és terveket, az egyéni érdekeket és ezeket a társadalmi, a gazdasági érdekekkel ösz- szehangolva kell a mainál tervszerűbb foglalkoztatáspolitikát kialakítani. Mit sem érnek azonban a központi elképzelések és intézkedések ha közben nem siketül javítani a munkaerő- vétó kapcsolatos tervezőimül - kát. Gondoljuk c*ak meg: a ■ jelenlegi ötéves tervidőszakra az iparvállalatok összesen 75 000-es létszámemlést terveztek. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a vállalati tervek irreálisak, nemcsak azért, mert a népgazdasági terv mindössze 15 000-es ipari létszámnövekedéssel számol, hanem azért is, mert — és kiderült ez a bevezetőben közölt adatokból is — egyszerűen nincs ennyi szabad munkaerő. Azzal pedig végképp le kell számolni, hogy majd egymástól csábítgatják a munkahelyek az embereket. Remélhetően a felelősségteljesebb munkaügyi tervezést segíti majd elő az is, hogy a megyei tanácsok és az ágazati irányító intézmények fontossági sorrendbe rakják a létszámigényeket, meghatározzák, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek gyarapíthatják a létszámot, melyelmek kell változatlan létszámmal dolgozniuk és hol kell majd jelentős létszámcsökkentést végrehajtani éppen a dinamikusan fejlődő vállalatok munkaerő- igényeinek kielégítése miatt Mindeközben persze születhetnek népszerűtlen, nem mindenki számára kedvező intézkedések is. De senki ne feledje: ha az elmúlt évtizedben nagyobb előrelátással es felelősségteljesebben bántunk volna a legfontosabb termelési tényezővel, a munkaerővel, akkor ma, ha nem is gond nélkül, de lényegesen könnyebb helyzetben lehetnének a vállalatok. V. cs. FOCmLWinK — KÖZELRŐL Közgazdaság! szabályozik A közgazdasági szabályozók a gazdaságirányítás nélkülözhetetlen eszközei, amelyeket a szocialista gazdaságirányítási rendszerben az érés pénzviszonyok aktív szerepére támaszkodva használnak fel á népgazdaság tervszerű irányítására. A közvetett irányítási módszerek (szemben a tervlebontással, mint direkt irányítási módszerrel) alkalmazása feltételezi mindenekelőtt, hogy a vállalatoknál az önálló elszámolás elve érvényesül és a kollektíváit anyagilag érdekeltek a vállalat tevékenységének jövedelmezőségében. Éltkor a közgazdasági szabályozókkal meghatározó mértékben befolyásolni lehet a vállalati mérlegeléseket és döntéseket — s lényegében ez a közvetett irányítás alapja. A legfontosabb közgazda- sági szabályozó az ár és az árpolitika (az árak kialakításának, meghatározásának és érvényesítésének rendszere). iuazea csupán a rafordítósokat és jövedelmezőségi viszonyokat hűen tükröző árakkal lehet helyes irányban befolyásolni a vállalati döntéseket (mivel a vállalat jövedelmezősége is elsősorban az árak tükrében alakul kedvezően vagy kedvezőtlenül) . További fontos szabályozó a vállalati jövedelemelvonás rendszere, a vállalati jövedelmek elvonása mértékének kialakítása, a különböző vállalati alapok képzésének rendszere. Fontos továbbá a személyi jövedelmeket szabályozó rendszer, valamint a hitelpolitikai (a hitelek igénybevételének, kamatának és visszafizetésének rendszere). A szabályozók egyrésze —■ pl. a vállalati jövedelemelvonás, a személyi jövedelmek szabályozása — egy- egy középtávú tervidőszak egészében változatlanul érvényesül — a szabályozórendszer egyes elemei — pl. hitelpolitika — rugalmasak, évről-évre is megváltoztat- ^ i
