Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

Befejezte munkáját az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Közleményt adtak ki a tanácskozásról Az európai kommunista és munkáspártok berlini érte­kezletének második napi tanácskozását tegnap reggel a soros elnök: Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtit­kára nyitotta még. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Utána a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) elnöke Werner Lars fejtette ki pártja véleményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szerepelt. A berlini értekezlet tegnap déli ülésén Harilaosz Flora- kisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Három felszólalás hangzott el. Elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára mondta el beszédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. A berlini konferencia tegnap délutáni ülésén négy fel­szólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. öt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San KADAR JAMOS: Marino-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Félórás szünet után Michael O’Riordan- nak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elha­tározták, hogy a szerkesztőbizottság által kidolgozott doku­mentum-tervezetet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó ren­delkezésére bocsátják. Az elnök a résztvevő küldöttségek ne­vében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékeny­ségét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fo­gadást adott a berlini konferencián résztvett 29 küldöttség tiszteletére. A szocialista országok együttes ereje a világ békéjének legfőbb biztosítéka A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden részt­vevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sok­milliós táborát. Pártunk üd­vözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdemé­nyezését az európai kommu­nista és munkáspártok ér- tekezleténak összehíváséra. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nem­zetközi helyzet közös elem­zésével, a békét és a társa­dalmi haladást előmozdító közös, tennivalóink meghatá­rozásával, kölcsönös szolida­ritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés so­rán végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosí­tott kitűnő feltételekért őszinte köszönetét mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának. Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javá­ra változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, össze­fogása, békepolitikája és tel­jes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocia­lista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyo­mottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jo­gáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőző­désünk, hogy a Magyar Nép- köztársaságban folyó szocia­lista építőmurakával, demok­ratikus rendszerünk fejlesz­tésével, nemzetközi tevé­kenységünkkel nemcsak né­pünk érdekeit szolgáljuk, ha­nem hozzájárulunk a szo­cializmus nemzetközi pozí­cióinak erősítéséhez, a szo­cialista országok összefogá­sának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatá­ban vagyunk, hogy a szocia­lizmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az a nem­zetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a vi­lág haladó erői, mindenek­előtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunis­ta mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapita­lista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgo­zó tömegeinek fokozódó har­ca. A kapitalizmus általá­nos válsága mélyül, s a gaz­dasági élet mellett egyre- ,r.- kább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres ki­utat, hogy a terheket meg­próbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopó­liumok diktatúráját. A hely­zet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változá­sokat követel és a monopó­liumok hatalma ellen a leg­szélesebb népi egységre tá­maszkodik. Ebben a harc­ban testvérpártjaink szerve­zetileg erősödnek, tömegbe- folyásuik növekszik. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban har­coló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogat­ja küzdelmüket a társadal­mi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradálmd folya­mat el őre vitel ében mind je­lentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító moz­galmak. Harcuk nyomán to­vábbi haladó vonások jelen­nek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pár­tunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen or­szágok kommunista pártjai­val, felszabadító mozgalmai­val, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmé­nyek hosszú harcban, 'követ­kezetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet to­vább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállott­jai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szél­sőséges Imperialista körök meg-megújuló ellentámadá­saival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a katonai enyhülés előmoz­dításáért harcolva számítha­tunk a dolgozó tömegek, va­lamennyi békeszerető erő ak­tív támogatására. Ez a poli­tika valamennyi nép érdekei­nek megfelel, mert megmen­ti az emberiséget egy új vi­lágháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső fel­tételeket teremt a szocialista építőmumka számára. Előse­gíti a nemzetközi munkás- osztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hoz­zájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemze­ti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazda­sági függetlenségéért, fel- emelkedésért vívnak. Az európai helyzet az el­múlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és mun­káspártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezle­tén kidolgozott akcióprogra­mot. Közös harcunk elveze­tett a második világháború óta megoldatlan kérdésele je­lentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinki­ben megtartották az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet zárószakaszát. Ez a bókeszerető erők és a realitásokkal számoló politi­kai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két északamerikai ország legmagasabb szintű képvi­selői, akik erkölcsileg, poli­tikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés el­veinek és gyakorlatának ér­vényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebi­zonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tő­kés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pe­dig kiemel. A szocialista or­szágok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben kö­zösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törek­szik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gaz­dasági. tudományos és kul­turális együttműködés kibő­vítésére, az információcsere javítására, az emberek kö­zötti kapcsolatok szélesítésé­re, s ugyanezt várja termé­szetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmány­ban foglalt elvek és megál­lapodások valóraváltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista or­szágokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő meg­(Folytatás a 3. oldalon) Kádár János és L. Brezsnyev megbeszélése Berlinben Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbe­szélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglal­koztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konfe­renciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és -munkásmozgalmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról, és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar—szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. A megye mezőgazdasági üzemeiben hamarosan min­denhol elkezdik az aratást. Kijavítva sorban állnak a gépek, felkészültek az emberek Még néhány nap és le­het vágni a búzát Az újszászi Szabadság Tsz fömező- gazdásza. Bátyai János a búza duzzadó kalászait vizs­gálja, hogy mikor indulhatnak a kombájnok a gabona­táblákra Fotó: T. Katona László Korszerűbb módszerek a szálastakarmány betakarításában Országos tanácskozás és tapasztalatcsere Zagyvarékason (Tudósítónktól.) A hazai állattenyésztés fel­lendítésének, a húsprogram végrehajtásának alapvető fel­tétele a nagyüzemi takar- mánybázis megteremtése, a szálas takarmány-termelés, -betakarítás és -tárolás kor­szerűsítése — ez vol't a mottója tegnap annak az or­szágos tanácskozásnak és be­mutatónak, amelyet a Me­zőgazdasági és az Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület, a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, valamint a zagy- varékasi és a besenyszögi termelési rendszer szervezett a zagyvarékasi Béke Tsz-ben. A több mint 300 szakem­ber tanácskozását dr. Be- reczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitot­ta meg, majd dr. Csomós Zoltán, a MÉM mezőgazda­ságfejlesztési főosztályának helyettes vezetője tartott vi­taindítót. Mint elmondotta, az V. ötéve6 terv a nagy­üzemi és háztáji állatállo­mány erőteljesebb fejleszté­sét, a tejtermelés gyorsabb növelését irányozza elő. En­nek előfeltétele, hogy le­gyen megfelelő takarmánybá­zis. Hazánkban több mint másfél millió hektáron te­rem szálastakarmány, évelő pillangós és lucerna, a gyep­terület pedig csaknem 1 mil­lió 400 ezer hektár. Az érté­kes szálastakarmányokból eredő fehérjetartalmat azon­ban nem hasznosítják kellő­képpen, mivel sok a betaka­rítási és a tárolási veszteség aránya eléri a 35 százalékot. A terv előirányzata szerint 1980-ig mintegy 50 száza­lékkal kell növelni a szálas­takarmányból eredő fehérje­mennyiséget. A nagyobb tömegű és jobb minőségű zöldtakar­mány elérése érdekében bő­víteni kell az öntözés ará­nyát, hisz eddig a gyepek­nek csupán 3, a lucernának 7—10 százalékát öntözik az országban. A takarmány ér­tékének a javítását az is sürgeti, hogy az V. ötéves tervben 200 ezer tehénre ter­jed ki az intenzív tejtermelő képességű Holstein-Friz faj­tával való keresztezés, s a jószágok szakszerű takar­mányozása magas tápértékű szénát kíván, több tej ugyan­is csak ez esetben várható. Az állam és a nagyüzemek, az elmúlt 12 év alatt 2 mil­liárd forintot fordítottak a rét- és legelőgazdálkodás fej­lesztésére, s az idén is 120 millió forint az előirányzat. Dr. Jován Dániel, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézet osztályvezetője többek között arról szólt, hogy a szálastakarmányok betakarí­tását jórészt gépesítették. A betakarítás üteme azonban lassú, mert a szálastakar­mány betakarításának ma még nincs egységes technoló­giai gépsora, ennek megol­dásához nemzetközi együtt­működésre van szükség. Elő­relépést jelent viszont, hogy a Szovjetunióból, az NDK- ból és Csehszlovákiából az eddiginél nagyobb kapaci­tású, jórészt önjáró gépeket importálunk. A hazai fej­lesztő szakemberek is arra törekednek, hogy új meg­oldásokat keressenek a prob­léma orvoslására. Dr. Bajt- ner Károly, a keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem mo­sonmagyaróvári karának ta­nára a szálastakarmány-ter- melés helyzetéről, az ipar­szerű termelési rendszerek­ről szólott, Várhegyi József, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munka­társa pedig a nagyüzemi ál­lattenyésztés szálastakar­mány szükségletéről beszélt. A tanácskozáson elhangzot­tak tanulságait az elnöklő dr. Bereczki Lajos össze­gezte. A résztvevők ezután autó­buszon a határba utaztak. Három bemutató helyen megtekintették a lucerna- és a gyeptelepítés talaj előkészí­tő gépeit, a lucemabatakarí- tás gépeit és módszereit.

Next

/
Thumbnails
Contents