Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Befejezte munkáját az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Közleményt adtak ki a tanácskozásról Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének második napi tanácskozását tegnap reggel a soros elnök: Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta még. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt. Utána a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) elnöke Werner Lars fejtette ki pártja véleményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szerepelt. A berlini értekezlet tegnap déli ülésén Harilaosz Flora- kisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Három felszólalás hangzott el. Elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára mondta el beszédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. A berlini konferencia tegnap délutáni ülésén négy felszólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. öt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gasperoni, a San KADAR JAMOS: Marino-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Félórás szünet után Michael O’Riordan- nak, Írország Kommunista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztőbizottság által kidolgozott dokumentum-tervezetet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a résztvevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fogadást adott a berlini konferencián résztvett 29 küldöttség tiszteletére. A szocialista országok együttes ereje a világ békéjének legfőbb biztosítéka A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttségünk nevében tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden résztvevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok ér- tekezleténak összehíváséra. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös, tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszönetét mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Nép- köztársaságban folyó szocialista építőmurakával, demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi tevékenységünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista országok összefogásának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőforrást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalista országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre- ,r.- kább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbe- folyásuik növekszik. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban harcoló kommunistákkal, az összes demokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradálmd folyamat el őre vitel ében mind jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmények hosszú harcban, 'következetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges Imperialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmumka számára. Elősegíti a nemzetközi munkás- osztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, fel- emelkedésért vívnak. Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az európai kommunista és munkáspártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdésele jelentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a bókeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két északamerikai ország legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági. tudományos és kulturális együttműködés kibővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodások valóraváltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építő munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő meg(Folytatás a 3. oldalon) Kádár János és L. Brezsnyev megbeszélése Berlinben Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és -munkásmozgalmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egymást az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról, és kifejezték teljes megelégedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar—szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. A megye mezőgazdasági üzemeiben hamarosan mindenhol elkezdik az aratást. Kijavítva sorban állnak a gépek, felkészültek az emberek Még néhány nap és lehet vágni a búzát Az újszászi Szabadság Tsz fömező- gazdásza. Bátyai János a búza duzzadó kalászait vizsgálja, hogy mikor indulhatnak a kombájnok a gabonatáblákra Fotó: T. Katona László Korszerűbb módszerek a szálastakarmány betakarításában Országos tanácskozás és tapasztalatcsere Zagyvarékason (Tudósítónktól.) A hazai állattenyésztés fellendítésének, a húsprogram végrehajtásának alapvető feltétele a nagyüzemi takar- mánybázis megteremtése, a szálas takarmány-termelés, -betakarítás és -tárolás korszerűsítése — ez vol't a mottója tegnap annak az országos tanácskozásnak és bemutatónak, amelyet a Mezőgazdasági és az Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, valamint a zagy- varékasi és a besenyszögi termelési rendszer szervezett a zagyvarékasi Béke Tsz-ben. A több mint 300 szakember tanácskozását dr. Be- reczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd dr. Csomós Zoltán, a MÉM mezőgazdaságfejlesztési főosztályának helyettes vezetője tartott vitaindítót. Mint elmondotta, az V. ötéve6 terv a nagyüzemi és háztáji állatállomány erőteljesebb fejlesztését, a tejtermelés gyorsabb növelését irányozza elő. Ennek előfeltétele, hogy legyen megfelelő takarmánybázis. Hazánkban több mint másfél millió hektáron terem szálastakarmány, évelő pillangós és lucerna, a gyepterület pedig csaknem 1 millió 400 ezer hektár. Az értékes szálastakarmányokból eredő fehérjetartalmat azonban nem hasznosítják kellőképpen, mivel sok a betakarítási és a tárolási veszteség aránya eléri a 35 százalékot. A terv előirányzata szerint 1980-ig mintegy 50 százalékkal kell növelni a szálastakarmányból eredő fehérjemennyiséget. A nagyobb tömegű és jobb minőségű zöldtakarmány elérése érdekében bővíteni kell az öntözés arányát, hisz eddig a gyepeknek csupán 3, a lucernának 7—10 százalékát öntözik az országban. A takarmány értékének a javítását az is sürgeti, hogy az V. ötéves tervben 200 ezer tehénre terjed ki az intenzív tejtermelő képességű Holstein-Friz fajtával való keresztezés, s a jószágok szakszerű takarmányozása magas tápértékű szénát kíván, több tej ugyanis csak ez esetben várható. Az állam és a nagyüzemek, az elmúlt 12 év alatt 2 milliárd forintot fordítottak a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére, s az idén is 120 millió forint az előirányzat. Dr. Jován Dániel, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályvezetője többek között arról szólt, hogy a szálastakarmányok betakarítását jórészt gépesítették. A betakarítás üteme azonban lassú, mert a szálastakarmány betakarításának ma még nincs egységes technológiai gépsora, ennek megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség. Előrelépést jelent viszont, hogy a Szovjetunióból, az NDK- ból és Csehszlovákiából az eddiginél nagyobb kapacitású, jórészt önjáró gépeket importálunk. A hazai fejlesztő szakemberek is arra törekednek, hogy új megoldásokat keressenek a probléma orvoslására. Dr. Bajt- ner Károly, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári karának tanára a szálastakarmány-ter- melés helyzetéről, az iparszerű termelési rendszerekről szólott, Várhegyi József, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársa pedig a nagyüzemi állattenyésztés szálastakarmány szükségletéről beszélt. A tanácskozáson elhangzottak tanulságait az elnöklő dr. Bereczki Lajos összegezte. A résztvevők ezután autóbuszon a határba utaztak. Három bemutató helyen megtekintették a lucerna- és a gyeptelepítés talaj előkészítő gépeit, a lucemabatakarí- tás gépeit és módszereit.