Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
1376. Június 13. I SZOLNOK SIEGTE! NÉPLAP Szocialista munkaverseny az üzemekben 228 ezer méter kutatófúrás az Alföldön A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem elkészítette 1980'tg^Rzóló munkaversenyszabályzatát A dolgozók alkotó kezdeményezésére építve azt a célt tűzték ki, hogy az előirányzott földtani szénhidrogén készleteket feltárják, a kutató és feltáró fúrási terveket rendszeresen teljesifik, továbbá növelik a termelés hatékonyságát. a technológiai fegyelmet és csökkentik a költségeket. Az ötödik ötéves terv első évében 228 ezer méter kutató •es feltáró fúrás elvégzése a feladat. Ez a terv 20 ezer méterrel haladja mega múlt évi teljesítményt. A kongresszusi munkaverseny lendületét 1976-ra, is sikerült átmenteni. Az üzem dolgozóinak 86 százaléka csatlakozott a munkaversenyhez, a szocialista címet elnyert 82 brigád 1821 tagjának vezérletével. Az olajbányászok a nehézségék ellenére jól indítottak a tervidőszak első , esztendejét, hisz június 10-ig túljutottak a 100 ezer méteren, időarányosan teljesítették kutató és feltáró fúrási program- jukat. A métertervek teljesítése mellett számos egyéb versenyfeladat is vár az olajbányászokra. gyorsítani kell a befejezetlen kutak számának a csökkentését, arra' kell törekedni. hogy minden termelésre alkalmas kút mielőbb szolgálja a hazai szén- hidrogén termelést. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt által meghatározott ide* versenyfeladatok között szerepei többele között az endrődi feltárt 6zénihddrogén vagyon nagyságrendjének a megismerése, a püspökladányi gáztelep további kutatásainak előkészítése, a szeged—mó- ravárosd kutak kiképzése és átadása a termelő vállalatnak. A jobb készletgazdálkodással a kinyerhető, és újra felhasználható csövek arányának növelésével az üzemanyagból és villamos- energiából több mint 43 millió forint megtakarítását vállalják. A hazai háztartási edénygyártás egyik bázisa az Alumíniumár ugyár tiszafüredi gyáregysége; amely az elmúlt években rendszeresen túlteljesítette éves termelési programját. 60 százalékkal növelte a termelékenységet. Idei munkaverseny-prog- ramjában a munkaszervezés további tökéletesítését, a hatékonyság növelését tűzte ki célul. A piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében a korábbi kooperációs gyártás helyett áttért az üzem az alkatrészek helyi előállítására. Új öntödét helyeztek üzembe és bővítették az alkatrészgyártó üzemrészt. A kezdeményezéssel megszüntették a korábbi anyagellátási nehézségeket, folyamatosabbá vált a termelés. A készáruraktár felépítése a termékértékesítést egyszerűsítette. Az évi 150—160 millió forint értékű késztermékeit ezentúl nem kell feleslegesen Budapestre utaztatni, hanem helyből, közvetlenül szállíthatják a belkereskedelemnek, illetve exportra. Az ésszerű beruházással csökkent az áruk át- futási,. idej e, gyorsabbá és egyenletesebbé vált a termékértékesítés. A munka- verseny célkitűzéseinek megfelelően a gyáregység termékválasztékát is bővítette, új típusú sípoló tejforralók, gömb teaforralók, ötliteres folyásmentesen lezárható te- jeskannák, illetve különféle praktikus fedők gyártását .is megkezdték. A minőséget jelzi, hogy termékeik mintegy 80 százaléka tőkés országokba kerül és vásárlóik elégedettek. < A szolnoki/ M ÄV-állomás, amely a kongresszusi és a felszabadiűási szocialista munkaverseny feladatait él- üzem szinten teljesítette, 1976-ban is további magasabb szint elérését tűzte ki célul.. Kiemelt feladata az egyre növekvő teher- és személyforgalom zavartalan lebonyolítása, a menetrendsze- rűség érvényesítése, a kocsi- kihasználás javítása, az állásidő csökkentése. Szükség is van erre, hiszen a vállalatok 1976. évre 1 millió 529 ezer tonna áruszállítási .igényt nyújtottak be a csomópontra, a budapesti MÁV Igazgatóság pedig csaknem 1 millió 600 ezer tonna áruszállítást határozott meg. Az év első öit hónapjában 674 500 tonna áruit továbbítottak, ezzel, a szolnoki állomás időarányos tervét száz százalék fölött teljesítette. Az eredményekét kedvezően segítette a MÁV és a szállító vállalatok által kialakított komplex brigád- mozgalom. Kölcsönösen törekednek az érkező és az induló áruk gyors és tervszerű rakodására. Jórészt ennék is tulajdonítható, hogy a vagonok tartózkodási idejét lerövidítették;, a tehergépkocsik kihasználtságát több minit 3 százalék- kai javították, csaknem 6 százalékkal több irányvonatot továbbítottak rendeltetési helyére. Az állomás 31 szocialista brigádjának vezetésével több mint 900 MÁV dolgozó tesz erőfeszítéseket azért, hogy az egész évre • kitűzött feladatokat pontosan. balesetmentesen teljesítsék és ezzel is öregbítsék a szolnoki vasutasok kemény munkával kivívott jó hírnevét. *u a. Ünnepeltek esi ÉPSZER dolgozói A megyei tanács Építési és Szerelőipari Vállalatának dolgozói tegnap a tiszaligeti Aranyiakat étteremben az építők napját ünnepelték. Kiss Sándor, a vállalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Brezr vai Istvánt, a városi pártbizottság titkárát, dr. Soós Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét, valamint a lengyel testvérvállalat küldöttségét ; , | Dr. Soós István mondott ünnepi beszédet Többek között szólt arról, hogy az elmúlt tervidőszakban mintegy 62 százalékkal növekedett a vállalat termelése. A jelentős felfutást a gépesítés fokozásával, a technológia korszerűsítésével valósították meg. A megyében számos új létesítmény: gyártelepek, lakótelepek, egészségügyi és kulturális létesítmények dicsérik: a vallalat dolgozóinak alkotó munkáját. Az ÉPSZER kedvező feltételek között kezdte el, az V. ötéves tervet. A Ságvári körúti iskola úttörőinek műsora után kitüntetéseket adtak át. Mészáros József, a villanyszerelők művezetője megkapta az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Negyvennégyen a Szakma Kiváló Dolgozója elismerésben részesültek. Az ünnepség további részében törzsgárda- tagokat, szocialista brigádokat részesítettek különböző erkölcsi és anyagi elismerésben. Egerben Európa egyik legmodernebb műanyag ablakgyártó Üzemét hozza létre közös vállalkozással Egerben a a Heves megyei Építőipari Vállalat. Az évente 15 000 ablakot gyártó üzem építése mintegy 60 millió forintba kerül. Az ablakgyár üzemcsarnokának építéséhez hozzáfogtak és rövidesen helyszínre érkezik az a külföldről vásárolt 20 különféle présgép Borsodi Vegyi Kombinát és is, amelyekkel az elemeket gyártják. Az új műanyag ablakokat készítő üzemet úgy építik, hogy a szükségletnek megfelelő bővítéssel az ötödik ötéves terv végére akár 40 000 ablakot is készíthetnek évente. Az ablakgyárban a tervek szerint az év végén már megkezdik a próbagyártást. 4 B ár nem való- 1 színű, hogy a most még teljesen zöld gabonát Péter-Pálkor vágni kezdjék a kombájnok, a felkészülést viszont mégsem árt elkezdeni, Ezen a véleményen vannak a szakemberek a Középtiszai Állami Gazdaságban is, alsói 3 ezer 400 hektár kalászost kell betakarítani. S ebből 1 ezer 600 hektár munkája többek között arra az E—512-es kombájnra vár, amelyikről a gazdaság bán halmi kerületében a felvétel készült. Tanévzáró Szolnokon A szolnoki 605. s*. F. Bede László Ipari Szakmunkásképző Intézetben tegnap délelőtt volt a tanévzáró ünnepély, délután pedig a végzősök ballagása. Holnap a 375 szakmunkásjelölt megkezdi vizsgáit, míg az első- és másodévesek üzemi gyakorlaton vesznek részt Felvételünk a tanévzáró legizgalmasabb pillanatát örökítette meg: Márkus István, Varga Ferenc és Szonda Kálmán közvetlenül a bizony!tványosztás után A példák alapján Szép jövő vár az olajos növényekre A Martfű határában épülő növényolajgyár ellátásához mintegy 75 ezer hektár termése szükséges. Miért pont ennyi? Mert hektáronként 17 mázsás átlagterméssel számolva ez 127 ezer 500 tonna feldolgozásra váró napraforgó, szója, repce és olajlen, g a tervek szerint így elegendő munka jut a gyárnak. Űj zárt rendszer A 25 ezer hektár napraforgó, a 20 ezer hektár szója ás az ugyancsak 20 ezer hektár repce, valamint a 10 ezer hektár olajlen termeléséből Szolnok megye 38 ezer 500 hektárral részesedik majd, amely az összes területnek a több mint fele. Nem véletlenül, hiszen az itteni gazdaságok adottságai kedveznek az olajos növényeknek — már az idén mintegy 31 ezer hektáron termesztik ezeket a kultúráikat. —. s a gesztor gazda, a rákóczifalvi Egyesült Rákóczi Tsz is a megyében van. Rákóczifalván 1973-ban alakult a szójatermesztési zárt rendszer mintegy 2 ezer 500 hektár vetésterülettel. Ez év tavaszán viszont már 10 ezer 500 hektáron került földbe a szója az Egyesült Rákóczi Tsz előírásai szerint Ugyancsak hagyománya van a gazdaságban az olajlennek is, hiszen 12 éve egyfolytában általában 2—400 hektárról takarítják, be termését. Mindez azért érdekes, mert; a szójatermesztési rendszer rövidesen olajos növényeket termesztő rendszerré alakul, A termelőszövetkezet is növeli az olajos növények területét, 1980-ban szójából 1500, lenből pedig 5—600 hektárral vetnek. A termésátlagot mindkét növénynél hektáronkénti 17—20 mázsára akarják emelni. Ehhez viszont a tárolókapacitást is bővíteni kell — állapította meg Nyíri László; a szövetkezet elnökhelyettese — hiszen a gazdaság csak a jelenlegi termést tudja raktározni- A szakemberek erre is találtak megoldást: hosszútávú tárolási szerződést írtak alá a Nö- vény-dlajipari Vállalattal. A vetőmag előállítására viszont saját erejűikből készülnek fel, a szandaszőlősi kerületben már megkezdték a telep rekonstrukcióját és bővítését. A rendszer a továbbiakban is szoros kapcsolatot tart fenn a kutatóintézetekkel és a hasonló profilú ipaxszerű technológiák gesztoraival. A biológiai háttér megalapozása, a fajtafenn- tartás, a betegségekkel szemben ellenálló növények kikísérletezése — ez mind olyan téma, amelyben csak közösen léphetnek előre. A jászladányi Egyetértés Tsz-ben is hagyománya van az olajos növények termesztésének- A szójatermesztési rendszerbe ugyan csak 1974- ben léptek be,, de olajlent, és azt megelőzően napraforgót a mostani gazdaság elődjeiként a még külön- külön dolgozó -üzemek is vetettek. Mivel a közös teesz 2600—2700 hektáron termel kalászost, s az olajos növények a gabonának jó előve- teményei, a hagyomány nem szakadt meg. Természetesen más oka is van ennek, hiszen az olajlenből az utóbbi három év átlagában hektáronként több miint 16 mázsát takarítottak be, és ez országosan is jó eredmény, a megyében pedig feltétlenül az elsők közé tartozik. Ilyen előzmények után egyáltalán nem tűnhet meggondolatlan elhatározásnak az, hogy a gazdaság az olajlen területét 1980-ra 400 hektárról 500 hektárra növeli. A gazdaság szakemberedből a kísérletező kedv sem hiányzik, hiszen amikor 1974-ben először termesztettek szóját, próbaképpen, egyből 200 hektáron kezdtek. Az első év nem jól sikerült, az időjárás is közbeszólt, 14,5 mázsát takarítottak be egy hektárról. Ettől függetlenül fantáziát láttak a növényben — a szója talpon bírta a ’74-es őszt — s tavaly már 400 hektáron arathattak. Közbeszólt az időjárás A termésátlag már fölötte volt a hektáronkénti 16 mázsának, de még ennél is több volt a növényben, az időjárás (viszont ismét megtette a magáét. Az idén tavasszal 700 hektáron került földbe a szója magja, s a tervek szerint 1980-ra 800 hektárra növelik a területet. Persze, az is könnyen meglehet- •— jegyezte meg Horváth Ferenc, a szövetkezet elnöke — hogy addigra több mint ezer hektáron termeljük ezt a növényt, hiszen ebben a termelőszövetkezet és a népgazdaság egyaránt érdekelt. A termésátlagokat is növelni kívánjuk, ’ öt év múlva legalább 18 mázsa szóját és ugyanannyi olajlent akarunk bötakaríta- mi egy hektárról. Iá technológia, képzett szakemberek A törökszentmiklósi Tisza táj Termelőszövetkezetben a napraforgötermesztés rendelkezik jelentős múlttal, de a szójával sem állnak hadilábon a szakemberek, hiszen 400 hektáron tervezték vetését, s most mégis 500 hektáron zöldéi ez a növény. Az 1200 hektár napraforgóval azonban még így sem versenyezhet, de ez megint csak a hagyományokkal magyarázható. A gazdaság adottságai nem térnek el a megyei átlagtól, ezért a 18 aranykoro- nás földeken, a jelenlegi árai; mellett, a hektáronkénti 18—20 mázsás napraforgótermés versenyezni tud minden más növénnyel. A kemizálással nincs gond, a gépesítés sem okoz fejtörést Sőt, azokkal a kombájnokkal — amelyek levágják a búzát, a kukoricát, a szóját és az aprómagvakat — a napraforgó is betkarítható. Így a gépeket is jobban kihasználják. A szövetkezet elnökének, Csemány Bélának véleménye szerint mindezek ellenére akikor cselekednek helyesen, ha nem növelik a napraforgó vetésterületét hanem arra fordítják erejüket hogy a hektáronkénti termésátlag 1980-ra 1 20 mázsa körül állandósuljon. Ekkorra viszont a szóját legalább 100 hektárral nagyobb területről akarják betakarítani, méghozzá nem is kevés, hektáronként ‘ 20—22 mázsás terméssel. Erre a reményre mind a technológia, mind pedig a gazdaság szakembereinek felkészültsége feljogosítja őket B. A.
