Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

1976. június 11. SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP 3 A húsprogram részeként Új takariflányánisíts helyek Tibii táptakaraáey a nagyüzemeknek Évenként 70 ezer tonna takarmány adnak el a Szol­nok megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat boltjaiban, bizományosaik értékesítő helyein, valamint közvetlen szállítás útján. A 70 ezer tonna ta­karmány 200 ezer sertés felneveléséhez, hizlalá­sához elegendő. Nyolc évvel ezelőtt — 1968-ban — gondoltak elő­ször a kisállattartókra, a háztáji gazdaságok állatál­lományának ellátására. A kezdeményezés sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két év múlva már jelentős helyet foglalt el termelési tervükben a ke­veréktakarmány előállítása. Jelenleg 172 értékesítő helyre szállítanak keverék- és szemes takarmányt. Az utóbbi egy-két hónapban főleg külterületeken, pe­remkerületekben nyitottak takarmány árusító helyet, így Tiszaugon, Jánoshidán, Jászból dogházán, Török- szemtmiklóson és Szolnok külső körzetében három, he­lyen. Sokat segítenek a termelő- szövetkezetek is. A karcagi Május 1. Tsz például tíz ta­karmányüzletet tart fenn, így támogatják a tagok ház­táji állattenyésztését. Az érék esi bős mellett nagy szerepe van a vállalat „ár­szabályozó” tevékenységé­nek. Egyensúlyban tartja a takarmányárakat, „letöri” az alkalmi, piaci drágaságot. Főleg gyenge termés után jelentős ez az árszabályozó szerep. Évről évre nő a keverék- taknmány iránti igény. A szemes terménynél lénye­gesen jobb, tartalmasabb ál- lateleség azonban csak ak­kor kamatoztatja előnyös tulajdonságait, ha a tenyész­tők az állat fajtáját és ko­rát is figyelembe veszik, és az előírásokat betartják. A Gabonaforgalmi Vál­lalat egyébként sokszorosí­tott röplapokon, plakátokon ad tanácsokat a leeverékta­karmányok felliasználásához. Baromfi- és sertéstápok so­rát állítják elő: a baromfi indító-, a nevelő, a broyler- és a tojótáp mellett koca-, malac-, süldő-, hízósertés- és házátji sertéstápot szál­lítanak az üzletekbe, a gaz­daságokhoz. Az elmúlt évben gyakorla­tilag kielégítették a vásár­lók igényeit, legfeljebb né­ha kellett egyik-máik táp­ra egy-két napot várhi, fő­leg szállítási gondok miatt. A korpa viszont gyakran hiánycikk, folyamatosan nem is tudják biztosítani. Az értékesíthető mennyiséget megszabja az őrlés, azonkí­vül a kereslet is szélsősé­ges. Az év első felében jó­val több korpa kel el, mint a második félévbep. He- lyetíesítőként azonban kí­nálnak liszt takarmányokat. Keveréktakarmányból a továbbiakra is teljeskörű el­látást, a mindenkori igény , kielégítését ígérik. Szemes takarmányt természetesen — a terméseredménytől függő­en — kiegészítésként szintén árusítanak. Fokozzák a nagyüzemek részére a spe­ciális tápok gyártását. Bő­vítik a bolti hálózatot, fő­leg a még ellátatlan terüle­teken. Egy hónappal ezelőtt ír­ták alá az Állatíorgalmi Vállalattal kötött, egymás munkáját és igényeit kiegé­szítő szerződést, amely az ellátás bizto­sításán túl többek kö­zött a már említett ár- szabályozó tevékenységet is tartalmazza. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat szocialista brigádjainak — főként a keveréktakarmányt előállí­tók és a szállítás — rakodást végzők ,— vállalásaiban fő hangsúlyt kapott a kisállat- tartók segítése. Fokozott minőségi munkával, pontos szállítással sokat segítenek a húsprogram megvalósítá­sában. T. S*. K­Befejeződött a VII. országos úttörő-találkozó Tegnap befejeződött a VII. országos úttörő-találkozó, a magyar úttörők jubileumi ünnepségsoi'ozata. A buda­pesti kisdobosok, úttörők és a megyék küldöttei — sok­ezer pajtás — közel egy hé­tig Budapesten ünnepelték az Űttörőszövetség 20. szü­letésnapját: jubileumi úttö­rőszemlén, honvédelmi já­tékokon, dalos, zenés be­mutatókon, játék- és sport- párádén, vidám juniálison vettek részt. Találkoztak a párt-, állami és társadalmi szervek vezetőivel, szocia­lista brigádokkal, az úttörő- mozgalom veteránjaival. Tegnap délelőtt a Dózsa György úti Felvonulási té­ren ünnepélyesen levonták a találkozó zászlaját. A bu­dapesti vendéglátó kerüle­tek pajtásai elbúcsúztak a testvérmegyék küldöttei­től. A pályaudvarokon a kö­vetkező „hétköznapi” úttörő év „Együtt, egymásért” jel­szavával köszöntek el. Rö­vid időre, hiszen nemsokára újra találkoznak a nyári út­törőfesztiválokon. az olim­pián, szaktáborokban, Csil­lebércen, Zánkán, a balato­ni úttörővárosban. Eredményes akció Tüzelő kedvezménnyel A tüzelőkereskedelem ha­gyományos kedvezményes fűtőanyagvására — mint is­meretes — április elejétől tart. Azóta a kormány anya­gi támogatásávál hazai sze­neket és briketteket má­zsánként 10, illetve 15 fo­rinttal olcsóbban árusíta­nak, addig, amíg az orszá­gosan meghatározott 1 mil­lió 70 ezer tonnás készlet tart. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium/ összesítése sze­rint az akció két hónapjá- bán csaknem 700 ezer tonna tüzelő — 430 ezer tonna szén és több mint 260 ezer tonna brikett — fogyott eL Kedvező kép A „kevi Julis” utáni korszak I közlekedést vizsgálta a túrkevei NEB Bizony, nem ment simán, minden gond nélkül a „kevi Julis” nyugdíjazása. Volt; aki úgy fogalmazott a vasút megszűnésekor: „Közöttünk és a világ’ között ez volt a köldökzsinór. Most elvágták.” Mindenki aggó­dott, sajnálta a vonatot Vajon hogyan lesz ezután? A túrkevei népi ellenőrök is . szükségesnek tartották megvizsgálni, hogy mennyi­re sikerült zökkenőmentesen megoldani a vasúti személy­es teherszállításról a közúti közlekedésre való áttérést. Az történt ugyanis, hogy 1975. augusztus 31-én meg­szűnt a Tűikévé—Mezőtúr közötti vasúti forgalom, s azóta minden a közúton bo­nyolódik. Azon a közúton, amely nagvon rossz állapot­ban van, (éreztük mi is!) és rohamosan • romlik. A NEB jelentése ezek megállapítása mellett azonban azt a jó hírt is tartalmazza, misze­rint a mezőtúr—kisújszá.láisi összekötő utak korszerűsíté­se szerepel a KPM idei és jövő évi terveiben. Korsze­rűsítik, illetve 4-ről 6 mé­terre szélesítik a Túrkeve és Kuncsorba közötti utat, a munkálatokat még az idén elkezdik. A városi úthálózat rendben tartására a túrke­vei Városi Tanácsnak 15 millió forint áll rendeklezé- sére ebben az ötéves terv­ben. összességében azonban a NEB kedvező képet kapott a közúti közlekedésre való áttérésről, mint megállaoít- ja: zökkenőmentes volt. En­nek látszólag ellentmond az a tény, hogy a túrkevei ta­nácselnöknél a közlekedés­nek külön „irodalma” van: panaszok, panaszok . . . Ezek azonban a hanyagságokra, a nemtörődöm magatartásra reagáló bejelentések: egyedi esetek, amelyeket a Volán egykettőre orvosolt. Az bi­zonyos, hogy a túrkeveiek személyszállítása jól meg van szervezve, már csak fi­nomítani kelL Ezeknek a fi­nomításoknak a lajstromát tartalmazza egyebek között a NEB jelentése, valamint azok a levelek, melyeket az illetékes vállalatoknak küld­tek. így remélhető, hogy a legközelebbi menetrend iga­zítások után a mostani ki­sebb panaszkák is megszűn­nek. Mert — valljuk be — most még akadnak problé­mák. s ezt száz kérdőív is tanúsíthatja. A NEB. ugyanis vizsgált témájával kapcso­latban ennyi túrkevei lakost kérdezett meg. Mutatóban egy vélemény, Pele József tanácsi dolgozóé,: „A kór­házi járatok esetenként elké­pesztően zsúfoltak. A kalauz nélküli járatok gyakran kü­lön bosszúságot okoznak az utazóknak, nemhogy csök­kent volna a menetidő, de kitolódott. Sokszor olyan ér­zésem van, hogy olyan autó­buszokat kap a város, ame­lyeket már mindenhol kise­lejteztek.” Nehéz lehetett a kérdő­ívekből kiszűrni a valóban közérdekű mondandókat, hi­szen a sóik-sok egyéni . óhaj mellett harcias követelések is akadtak — teljesíthetetle­nek. E gondos szürőmunka eredményeként kimaradt a jelentésből az a követelés is, hogy az új autóbusz-pálya­udvar a város központjában csak egy megálló legyen, vagyis szűnjön meg, mert „zajártalom. légszennye­zés, stb.” Ilyen ötletszerű várospolitikát azonban iga­zán nem kívánhatnak a he­lyi szervektől, hiszen ab­szurd dolog lenne egy fris­sen átadott létesítményt megszüntetni divatos fogal­makra apellálva. A kéretlen várospolitiku­sok az új autóbusz-pálya­udvart a volt vasútállomás­nál képzelték eL Ott azon­ban más lesz. Az állomás raktárhelyiségét átveszik a MÁV-tól, mivel a darabáru- szállítással kapcsolatban több panasz is elhangzott a késedelmes szállítások miatt. S e panaszok megszünteté­sének záloga az a bizonyos raktár. Márpedig a valós problémák orvoslása fonto­sabb, mint képtelen álmok kergetése. Még jó. hogy ez utóbbiak útjába állt a NEB. így majd senki sem sírja vissza „kevi Julist”, a vona­tot — körmendi — A FÖLD ÉS MINŐSÉGE A MÜTRÁGY A-felhasz­nálásban bekövetkezett je­lentős változás nem kis mér­tékben járult hozzá ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság — ,különösen a búza- és a kukorica-termesztésben — évről-évre nagy mértékben növelhette termésátlagait miközben az ágazatból a munkaerő számottevő ki­áramlása folytatódott A fejlődés szakadatlanul új feladatokat állít a szak­emberek elé: a földek jó termőképessége megköveteli a nagymennyiségű műtrágya felhasználását, csakhogy a műtrágya nem válogat — élteti a gyomot, a gazt, a gombákat, a kártékony nö­vényeket, s általuk a rova­rokat is. A jó, hatásos táp­szerektől ezek „hozama” is ugrásszerűen növekszik a műtrágyafelhasználás egy adott színvonalán túl. Ha­zánk ezt a kritikus mérté­ket a 70-es évek közepére érte eL A fejlett mezőgazdaság­ban, szerte a világon, vég­bement ez a folyamat. A nemzetközi tapasztalatok szerint már az is ismert, hogy a hektáronkénti 350— 400 kg-os (hatóanyagban számolt) műtrágyafogyasz­tás felett — általában 60 kg műtrágyához 40 kg növény­védőszert is felhasználnak azért, hogy a nagymérvű tápszeradagolás mellett mu­tatkozó gyomosodás ne ve­zethessen a fajlagos termés- eredmények csökkenéséhez vagy stagnálásához. A hazai vegyipar a IV. ötéves tervidőszakban meg­kezdte a felkészülést a me­zőgazdaság fejlődésével óha­tatlan együttjáró, egyre nö­vekvő növényvédőszer.-ke- reslet kiszolgálására. 1971— 1974 között mintegy három és félszeresére emelkedett a hazai növényvédőszer-ter- meiés. Jónéhán.v korszerű összetételű gyomirtót, ,csá- vázót. gombaölő-szert és ta­lajfertőtlenítőt kezdett gyár­tani a magyar vegyipar. A hazai választék is alkalmas ma már arra, hogy az agro- nómusok a védőszerek va­riációjával 'is védekezhesse­nek a kártevő növények, ro­varok immunitásának kiala­kulása ellen. A NÖVÉNYVÉDÖSZER­IPAR fejlesztésére az utób­bi 5 évben csaknem 900 mil­lió forintot költöttek, s en­nek jelentős része vállalati forrásból származott. A kö­vetkező öt évben — e ter­mékcsoportban — újabb két és félszeres kapacitás-növe­lésre lesz szükség, hogy az igen gyorsan növekvő szük­ségletekkel valamelyest is lépést tarthasson az ipar és csökkenthesse a változatla­nul magas importot. (Jelen­leg a mezőgazdaság növény­védőszer szükségletének két­harmada import, jó része tökös). A következő 5 évben azon­ban már aligha lehet majd a fejlesztést olyan módon és viszonylag kevés pénzzel megoldani, mint eddig. En­nek az a magyarázata, hogy az utóbbi 5—6 évben a gyá­rak többnyire meglevő ka­pacitásaikat állították át más termékek gyártásáról — nővén yvédőazer-termelésre. Ha gépet esetleg vásároltak is. építeniük nem kellett. 1980-ig azonban építeni is kell a további termelésnö­velés érdekében. Ezért a tárca, mintegy 10 milliárd forintot irányzott elő ennek az ágazatnak a fejlesztésére. Tízszeresét az előző 5 évben erre a célra fordított összes­nek. A részleteiben még készü­lő magyar—szovjet agroké­miai egyezmény szilárd ala­pot ad a legkorszerűbb ma- gyar készítmények teljes gyártási folyamatának ki­építéséhez. Az egyezmény ugyanis több termék nagy- sorozatú gyártását teszi le­hetővé, biztos piacra. A mai. évenkénti 4—600 tonnás mennyiségek az egyezmény­ben szereplő készítmé­nyeknél — 4—5—8 ezer tonnára emelkedhetnek. Így hamarabb térülhet meg a beruházás, a fejlesztés, a ku­tatási ráfordítások. 'MINDEZ, a hazad tervek­kel együtt, megteremti an­nak lehetőségét, hogy a me­zőgazdaság a következő évek­ben is gyors ütemben kor­szerűsödhessen és ne billen­jen meg a nagyobb hozamo­kat biztosító vegyszerek egyensúlya a növényter­mesztés technológiájában. G. F. Tisza II. védnökség! napok I „Kiváló védnökség” mozgalom eredményhirdetése Fiatal öntezömunkások versenye R Rába Európa egyik legnagyobb lüiéiiiűgyárts üzeme lesz Háromezerkétszázmillió fo­rint beruházási és 200 millió forint forgóeszközhitei fo­lyósításáról szóló szerződést írt alá tegnap Budapesten dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se és Horváth Ede, a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. Az óriási beruházási összeget a futóműgyártás fejlesztésére költik. Az újabb beruházás­sal 1976—1980 között fokoza­tosan olyan mértékben nör vélik a futóműgyártási ka­pacitást, hogy 1980-ban — a tártálékalkatrészekkel együtt — mát kereken 100 000 fu­tómű kerül le a szerelősza­lagokról részben hazai igé­nyek kielégítésére, részben exportra. A tegnap felvett beruhá­zási hitelt a, gyár saját ere­jéből 700 millió forinttal egészíti ki. Az utóbbi fel- használásával már meg is kezdték egy óriási. külön gyárnak is beillő, több üzem­re tagozódó 67 000 négyzet- méteres óriáscsamok építé­sét. A teljes beruházási ősz- szegnek egyébként csak kis részét — 15—16 százalékát — költik építkezésre, a többi­ből korszerű termelékeny célgépeket, gyártósorokat vá­sárolnak. Rövidesen meg is kötik az első gépvásárlási szerződéseket. A gépeket fo­kozatosan állítják termelés­be. A tervidőszak végére a győri Rába gyár Európa egyik legnagyobb futómű- gyártó üzeme lesz. 35 millióért Fűszerpsprika­szikkasztú Csongrád megyében a for­ráskúti Haladás Tsz kerté­szeti telepén 35 millió forin­tos beruházással 9000 négy­zetméter alapterületű fűszer­paprika-szikkasztó épül. A három részből álló csővázas szín első 3000 négyzetméte­res egységét már a jövő hó­napban üzembe helyezik, hogy szükség esetén idei ter­mésű kenyérgabonát szárít­hassanak benne. Az épület másodszori hasznosítására ősszel kerül sor. a fűszer- paprika betakarításának idő­szakában. Közismert, hogy a KISZ védnökséget vállalt a kiskö­rei vízlépcső öntözőrendsze­reinek építése, a víz haszno­sítása, a tározó környékének üdülési, idegenforgalmi köz­ponttá való fejlesztése fö­lött. E védnökség jegyében június 12—13-án, szombaton és vasárnap „Tisza II. véd- nökségi napokat” rendez­nek. Szombaton délelőtt tíz órakor a KÖTIVIZIG iroda­házában Szívós Antal, a KISZ Szolnok megyei bi­zottságának első titkára nyitja meg a rendezvények sorát. Érdekes előadások hangzanak el az öntözés sze­repéről; a beruházási és mű­szaki lehetőségekről; a véd­nökség idei feladatairól. Ek­kor lesz az eredményhirde­tése a XL pártkongresszus tiszteletére és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lójára hirdetett „Kiváló védnökség” mozgalom 1975— 76. évi szakaszának. Kiemel­kedik a programok sorából a fiatal öntöző szak- és be­tanított munkásak szakmai és politikai versenye. Vasárnap az ifjú szak- és betanított munkások gya­korlati ismereteiket, ráter­mettségüket bizonyíthatják Kisújszálláson, a Tisza II. Tsz-ben, A verseny alatt az AGROTRÖSZT, a Szolnok megyei AGROKER Vállalat és a MEZÖGÉPTRÖSZT szekszárdi vállalata , bemu­tatja a fiataloknak a legkor­szerűbb gépi áttelepítésü ön­tözőberendez éseke L lí CTárítá T**bb mint 4 millió forintos költséggel Bá- U| ötül Ilii. bolna típusú szárító-tisztító berendezést ál­lít üzembe a kunhegyest Kunság Tsz. A szárító már a múlt évben próbaüzemeit, a magtisztító gépsoron pedig most vég­zik az utolsó szerelési munkákat a szakemberek. A 15 ton­na ó-a kapacitású berendezést aratáskor már munkába I állítják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents