Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
1978. Június L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hajnali riadó Film készül Sarkadi Imre novellájából „A Hortobágyon” forgatása közben Bepillantás a műhelymunkába Szombaton ki-ki megtervezte a másnapi programját. Kirándulni készült a család, mások alig várták, hogy pe- cázhassanak, és akadt, akire a hétvégi telkén a kerti munka várt. A vasárnap hajnalán a szolnoki munkásőröket riadó-parancs ébresztette, mire a családjuk felkelt, ők már a városi zászlóalj parancsnokság székháza előtt felsorakozó autókba szálltait és elindultak, hogy feladatukat teljesítsék. Ellenőrző gyakorlatra került sor. Minden úgy ment, mint a karikacsapás: az alegységek munkásőrei percnyi pontossággal érkeztek meg, vették fel a felszerelésüket. Ott voltak a tartalékosok is, sőt néhány munkásőr betegen' is jelentkezett a parancsnokánál, persze az orvos hazaküldte őket A gyakorlat mindössze néhány órán át tartott, tíz után pár perccel az elöljárók elégedetten állapíthatták meg, hogy a zászlóalj felkészültségről, fegyelmezettségről tett tanúbizonyságot. Jónéhány munkásőr apuka kisfiát ezalatt már kisdobossá, úttörővé avatták, s az asz- szonyok türelmesen várakoztak a férjükre, remélve, hogy a vasárnapi családi programból mégis lesz valami. Mondani sem kell, ritkán sikerült ilyen villámgyorsan a felszerelések összerakása, leadása, mint vasárnap délelőtt. Mindenki nagyon igyekezett haza, hogy gyerekét még elérje az iskolában, hogy azt a buszt még elcsíphessék, amivel a hobbyra mennek. A parancsnokság épülete előtt gyorsan elbúcsúztak, repkedtek a félmondatok, „permetezek... megyünk az anyósomélchoz... a vidámparkba ...”. Percek alatt elnéptelenedett a ház, az „ellátók” még rendezkedtek egy' ideig, aztán ők is hazaindultak. Egy óra ha eltelt, s a munkásőrök közül sokkal találkoztam a könyvsátrak előtt, a buszmegállóban, a Tisza- párti sétányom. Üjra együtt volt a család. Mintha hajnalban nem is riadóval ébresztették volna őket —n. — Gyuszikám nagyon figyelj a mozgásra. Lassan, kimérten alig moccan az ujj... Ez az! Csendet kérek! Felvétel indul. Komor tekintetű hortobágyi csikós ül a csárda kár— Köszönöm, mára végeztünk — szól a rendező, s őrült tempójú rakodás következik. Tokba kerül a felvevőgép, kocsira a lámpák, szűrők, jelmezek. Pillanatok alatt kiürül a tiszafüredi Patkós csárda ivója. A sigt- ségben csak néhány perc idő marad a beszélgetésre, a fiatal alkotó kettőssel, Havas Péter rendezővel és Haraszti Zsolt operatőrrel. — Most végeztem a Szovjetunióban a játékfilm rendezői szakon — így a rendező. Diplomamunkám lesz ez a für#. A forgatókönyvét magam írtam, Sarkadi Imre „A Hortobágyon” című novellájából. A történet röviden: a visszavonuló németek Az operatőrnek Haraszti Zsoltnak is ez lesz az első játékfilmje. — Első közös munkánk Havas Péterrel. Sok megbeszélni valónk akad. De főleg részletproblémák. Legutóbb például a légyfogós jelenet. A kamera a rádiót mutatja, recseg a hangszóró: „Szolnok, Karacag légiveszély!” A készülékről át kell váltani a légyfogón vergődő legyekre. Komoly vitánk kerekedett a „hogyan”-ról, Péter szerint egyszerű élesség átállítással a jó, szerintem külön snittel. A néző jobban megérti a legyek—repülőgépek gondolattársítást, ha a technikai megoldása nem csak a környementője előtt. A gyalulatlan asztalon nyakas üvegben homoki bor, mellette szétmorzsolt erős paprika. Berreg a felvevőgép, a stáb pisszenés nélkül nézi a jelenetet. el akarják vinni a ménest. A csikós, akinek Nyugatra kellene terelni a lovakat — Pi- róth Gyula a szolnoki Szigligeti Színház színésze alakítja — felismeri, hogy a ménes nélkül mit sem ér a puszta, értelmét veszti az ottmaradottak élete is. A pusztai élethez hozzátartozik a ló, e nélkül nem Hortobágy a Hortobágy. A gondolat folytatása — ha a magyarok elmennek innen, cikkor ez többé nem Magyar- ország. A csikós és a nácibarát urság — Gerbár Tibor alakítja — konfliktusa a legény győzelmével végződik: a ménes marad. A győzelem azonban az életét követeli,'— tehát csak erkölcsi győzelem. zeti tárgyakkal való élességjáték. — Végül is Zsolt meggyőzött az igazáról — mond! a a rendező. — Ilyen alkotó viták nap, mint nap vannak az egész stábbal. És ezt nevezem én a jó értelemben vett kollektív műhelymunkának. Ha akad is egymással konfliktusunk a munka során, mindez csak azért, hogy jó filmet csináljunk. Holnap kint forgatunk a pusztában, nem jön el? — Majd a moziba... — Talán ez év végén, vagy jövőre láthatja. T. K. L. A főszerepben Piróth Gyula Snittel nagy élesség-játékkal? Ifjúgárda szemle Jászberényben Ismerkedés a korszerű lőfegyverekkel Vasárnap Jászberényben, a Béke és Barátság ligetben rendezett városi ifjúgárda szemlével zárult az 1975—7G. kiképzési év. A szemle résztvevője: a városi ifjúgárda zászlóalj hat alegysége. Főiskolások, szakközépiskolások, gimnazisták, a Hűtőgépgyár és az Aprítógcpgyár- ban dolgozó fiatalok, akik egész napos versenyen adtak számot arról milyen új ismeretekkel gazdagodtak az elmúlt kiképzési évben. Tereptani, egészségügyi és vegyvédelmi feladatok megoldásával, a lövészversenyen elért pontjaikkal bebizonyították: eredményes esztendőt hagynak maguk mögött. A szemlét a KISZ IX. kongresszusa tiszteletére meghirdetett Ifjúgárda Lőbajnok- ságok és az Edzett ifjúságért elnevezésű mozgalom keretében rendezett városi sport- versenyek előzték meg. Az ott és a vasárnapi szemlén elért eredmények alapján nyerte el a legjobb alegység, a Hűtőgépgyár Ifjúgárda szakasza a jogot, hogy részt- vegyen az ifjúgárda megyei szemléjén. Megyeszerte ünnepségeket, műsorokat, kisdobos- és úttör öavatásokat rendeztek szombaton és vasárnap a gyermeknap és az Üttöröszö- vetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A jászberényi dr. Gyetvai János Általános Iskolában az ünnepi csapatgyűlést abból az alkalomból hívták össze szombaton, hogy hetven kispajtás öltötte fel a kisdobosok ünnepélyes fogadalomtétele után a kék nyakkendőt. A másik jelentős esemény: az iskola Komarov úttörőcsapata több éves eredményes munkájáért, a jubileumi esztendőben elért kiemelkedő teljesítményeiért megkapta a KISZ KB Vörös Selyemzászló szalagját. A zászlót a Komarov úttörőcsapatnak 1963-ban adták át első alkalommal. A zászlót ékesítő szalagot azért kapták a jászberényi pajtások, mert másodszor is kiérdemelték a rangos kitüntetést. Képünk a szolnoki Költői Anna úti Általános Iskolában tartott vasárnapi avatási ünnepségen készült A Jászsági Népi Együttes Bemutató a szabadtéri színpadon Divat a nyelvtanulás Tizenhétezren vizsgáznak évente Az utóbbi időben évente mintegy 12 ezren jelentik be az Eötvös Lóránd Tudományegyetem felügyelete alatt működő idegennyelvi továbbképző központnál állami nyelvvizsga szándékukat. Az igények kielégítésére az ITK az ősztől bevezeti a folyamatos vizsgaidőszakot, az eddigi évi három vizsga- időszak helyett. A jövőben a továbbképző központban október 1-től június 30-ig folyamatosan tartanak állami nyelvvizsgákat. Az írásbeli vizsgára a jelentkezéstől számított 30 napon túl, de 90 napon belül kerül sor. Az októberi írásbeli vizsgákra minden évben július 31-ig kell jelentkezni, a tanévvégi — áprilisi és májusi — írásbeli vizsgák jelentkezési határideje február 28. Azok, akik angol, francia, német, orosz, vagy spanyol nyelvből vizsgáznak, megjelölhetik, hogy a jelentkezéstől számított 30. és 90. nap között melyik hónap melyik 10 napján kívánják letenni az írásbelit. A szóbeli vizsgákra legkésőbb az írásbelit követő hónap végéig sort kerítenek. A sok jelentkező miatt szükséges, hogy a vizsgázó olyan időszakra jelezze igényét, amikor a vizsgán meg is tud jelenni. Vizsgahalasztásra indokként csupán a katonai behívót és a munkahely által igazolt táppénzes állományt fogadják el. A nyelvtanulás, illetve az állami nyelvvizsga iránti érdeklődést jelzi: 20 évvel ezelőtt évente még csupán 500, egy évtized múlva már ötezer felnőtt tett vizsgát. Azóta ez a szám fokozatosan emelkedik. Tíz évvel ezelőtt még csak 60—70-en, ma százan vesznek részt az állami nyelvvizsga bizottságok munkájában, az ország legjobb nyelvtanárai, az idegen nyelveket legjobban ismerők, beszélők. A jelentkezők mintegy 30— 33 százaléka angolból kívánja tudását bizonyítani, ezt követően a legtöbben németből és oroszból vizsgáznak. Sokan tanulják még a franciát és a spanyolt és évente 20—50-en olaszból, lengyelből, szerb-horvátból, románból, cseh- és szlovák nyelvből vizsgáznak. Űjabb kulturális eseménynyel, a Jászsági Népi Együttes bemutató estjével gazdagodott vasárnap a Székely Mihály zenei napok programja. A jászberényi szabadtéri színpadon tartott rendezvény művészeti vezetője Papp Imre, zenei vezetője Szalóczi Miklós volt. Az együttes megalakulása óta munkálkodik a Jászság néphagyományainak feltárásában, a gyűjtött anyag feldolgozásán és bemutatásán. Műsorukat az ünnepi eseményhez illően, gazdag reA társadalmi ünnepségek, szertartások országos művészeti bemutatóinak keretében rendezték meg a Szolnoki Galériában az amatőr képzőművészek festészeti és grafikai kiállítását. A Népművelési Intézet nagy anyagból válogatta ki a harminchat bemutatott alkotást. Nem tudjuk, milyen hírverés előzte meg a pályázat kiírását, kikhez jutott el a felhívás a hazánkban számon tartott amatőr alkotók közül. Ez többek között azért is felvetődhet, mert több. megyénkben ismert, kiállításokon már sikerrel szerepelt alkotóhoz például nem jutott el. Azt sem tudjuk milyen színvonalú volt a beküldött, de kiállításra nem javasolt anyag. Láthatunk nyolc festményt. néhány embléma, és plakáttervet, tus- és szénrajzot, valamint sokszorosított grafikát. A plasztika viszont — nem tudni milyen meggondolásból — hiányzik. Az anyagban idős Frank Józsefné képével a naív művészet is helyet kapott, feltehetően a pályázat így rájuk is vonatkozott. Ismerve megyénk népi, naív alkotóinak gazdag sorát, így még soványabbnak érezzük a bemutatót. A műfaji tisztázatlanságból eredő zavar megmutatkozik a kiállított munkák kvalitásában is. A festészeti anyag színvonalát úgyszólván semmi sem menti. A képek stílusa, alkotói alapállása, szín- és formavilága oly mértékig eltérő, hogy a kvalitás gyengeségén szinte túlnő a válogatás koncepciótlansága, mindez nyolc alkotáson belül. Ez a kiállítás is bizonyítja, hogy mennyivel hálásabb a rajz, illetve a sokszorosított pertoárjuk felhasználásával állították össze. Az volt a céljuk, hogy az annyiszor megcsodált jászsági táncok, néphagyományok tolmácsolása mellett megmutassák más tájak táncait is. A nemes szándékot sikeresen valósították meg az együttes tagjai. A rutinos biztonsággal tolmácsolt jászsági táncok mellett szertartásos szépséggel mutatták be a szatmári etűdöket, a duari lakodalmast, erőt sugárzó lendülettel a palóckarikázót és a hortobágyi pásztortáncot. grafika területe a festészetnél. De sajnos itt is inkább csak stúdiumot látunk, az olajképekhez hasonló megoldatlan próbálkozást, s igazán kevés elfogadható grafikát. Mindezek mellett megnyugtató, hogy a díjakat végül is a jobb alkotások kapták. A teljes lista felsorolásának kötelezettsége nélkül említjük meg a stílusban, tartalomban kitűnően kivitelezett „Már jönnek” című pasztell rajzot. A kaposvári Lendvai Antal szüleit hazaváró kisfiúja naturálisán közölt, különös formavilágával a gyermekvilág titokzatos mélységeit idézi. Hadabál Éva Muronyból küldte el két lapját, amelyek jó kompozí- ciós készségről, ötletes megoldásokról tanúskodnak. Ugyancsak az ötlet tetszett a kaposvári Martirrka Zoltán két tusrajzánál. „Hétvége” című munkájánál talán túlságosan is érezhető vidáman burjánzó, emberarcú vegetációjának művészi előképe. de az „Urbanizáció” című lapjának frappáns ötlete mindenképpen figyelmet érdemel. Díjazta a zsűri — többek között — Kopcsik Károly emblématervét is. „Nem volt egyértelmű a kiírás sem...” — mondták többen a megnyitó alkalmával. Megértjük a beküldők problémáit. Tiszteletben tartjuk a zsűri döntését, s a kiállításra elfogadott mindenképpen vegyes anyag ösz- szeállításának kínkeservét is. Végül is csak egyet nem értünk. Az amatőr tárlatok rendezésének sok lelkes bábája miért nem képes végre egyszer, egyetértésben született, hibátlan gyermeket felmutatni ? Egri Mária Inkább csak próbálkozások Amatőrök a Szolnoki Galériában
