Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-03 / 130. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. június 3. u. mx ssasci» xxv. KOWCaE! EUSMUnK TÜKRÉBEN Az ideológiai munka feladatai írta: Olaf Utt, az Észt Kommunista Párt KB kulturális osztályának vezetője tJfSmtPnPfl íeiezte be munkáját a Saov- ElSafll cycdl jetunió Kommunista Pártja XXV. kongreszusa, amely kiemelkedő esemény marad pártunk történelmében, népünk kommunizmusért vívott harcában. A kongresszus majdnem 16 millió kommunista határozottságát tükrözte; megmutatta azt a hatalmas lépést, amelyet a szovjet nép megtett a kommunizmus felépítésének útján. Egyetlen korábbi kongresszuson sem vett részt még ilyen sok pártküldöttség, mint ezen. Ez tanúsíthatja az internacionalizmus erősödését, ami elválaszthatatlanul köti pártunkat a békéért, a népek szabadságáért és a szocialista haladásért küzdő népekhez. Pártunk kongresszusa elvhű hozzáértéssel, aktívan és tervszerűen összegezte az SZKP XXIV. kongresszusa óta megtelt utat, teljes egészében jóváhagyta pártunk Központi Bizottságának politikai és gyakorlati irányvonalát, helyeselte a KB beszámolóját és minden pártszervezetnek javasolta végrehajtani azokat a feladatokat és határozatokat, amelyeket L. I. Brezisnyev beszámolójában előterjesztett. Az SZKP XXV. kongresszusa elfogadta az SZKP Központi Bizottságának a nemzetközi életben végzett .munkáját, megerősítette a párt nemzetközi politikájának fő irányvonalát. j Az SZKP XXIV. kongresszusa óta eltelt években pártunk és a szovjet nép nemzetközi politikája arra irányult, hogy megfelelő feltételeket biztosítson országunk és a többi szocialista ország békés . építőmunkájához, minden nép békéjének és biztonságának érdekében. „A Szovjetunió külpolitikája az egész világ népeinek támogatását és tiszteletét élvezi” — hangzott el az SZKP XXV. kongresszusán az SZKP KB főtitkárának beszámolójában és ezt a politikát kívánjuk a jövőben is folytatni, megkétszerezett energiával. Nagy figyelmet fordítót taK a kongresszuson a párt gazdaságpolitikai feladataira. A népgazdaság óriási eredményeiről számolhatott be a kongresszus és egyben meghatározta az új feladatokat, elfogadta a X. ötéves terv időszakára vonatkozó tennivalókat. „A X. ötéves terv fő feladata — mondja a kongresszus dokumentuma — az, hogy következetesen megvalósítsuk a nép kulturális és ípiyagi színvonalának émelését, * ä társá- dalmi termelés dinamikus és arányos fejlődéséi,.,. meggyorsítani a tudományos, műszaki haladást, növelni a munka termelékenységét és a népgazdaság minden ágában javítani a munka minőségét.” Mint mindenütt országunkban, Észtországban is kibontakozott a szocialista munkaverseny. A szocialista munkafelajánlások segítik a X. ötéves terv feladatainak megvalósítását. A XXV. kongresszuson elfogadták a KB határozatát, amelyben általánosították az ideológiai munka tapasztalatait, meghatározták a fő irányokat. Á tól ó'PndCTPf közötti felélénkült I Cilii«2Í.CI ideológiai harc, valamint az imperialista propaganda árnyaltabb lesz. A kát világnézet közötti harcban nincs helye a közömbösségnek. Nagy politikai éberség, aktív és meggyőző propaganda- munka szükséges az ellenséges ideológia hatásainak visszaszorítására. Az ideológiai nevelésnek nagy szerepe van a pártoktatásban. Ebben az évben 121 ezer ember tanul köztársaságunkban a pártoktatás rendszerében. Jellemző, hogy 83 százaléka az oktatásban résztvevőknek közép-, valamint felsőfokú oktatásban vesz részt. Köztársaságunkban a pártoktatás egész hálózata elkezdte a XXV. kongresszus anyagának, határozatainak tanulmányozását. A mai ideológiai feladatok óriási és bonyolult komplexumában nincs másodrangú feladat. A komplex közelítés lényege — amit nekünk a párt tanít — abban áll, hogy a pártszerveknek és szervezeteknek figyelemmel kell kísérni az ideológiai területeket, azok kölcsönhatásait, folyamatosan számba véve ezek dialektikus kapcsolatait. Büszkék vagyunk arra, hogy az észt kommunisták és az egész szovjet nép mindig szolidáris volt az elnyomott jogfosztott népekkel. A szovjet nép mindig egy volt a forradalmi harcokban a polgárháborúban, a Nagy Honvédő Háború harcaiban és együtt van a békés .építőmunkábam Ez minden szovjet ember erkölcsi normája szívének parancsa. Az internacionalista nevelés további feladatait Észtország Kommunista Pártja KB V. plénumán vitatták meg és most a köztársaság pártszervezetei nagyon tervszerű munkát végeznek a plenum határozatainak megvalósításáért. Az SZKP XXV. kongresszusa különös hangsúlyt tett a kommunista nevelésre. A szocialista társadalom létrejöttével kialakult nálunk a szocialista, szovjet életmód, az új típusú ember. Szükséges, hogy az anyagi javak növekedését kísérje az ember eszmei-erkölcsi és kulturális fejlődése. Meg kell szüntetni a kispolgári nézeteket, a huliganizmust, harcolni kell a bürokratizmus és a közömbösség ellen. Ebben a harcban támaszkodnunk kell a munkakollektívák befolyására, véleményére, a sajtó erejére, meggyőzés módszereire és a törvény erejére. Nevelnünk kell az embereket a kommunista meggyőződés szellemében, hogy egységben legyen a szó és a tett, s ez legyen a mindennapi erkölcs normája. Óriási jelentősége van a felnövekvő nemzedék munkára való nevelésének. Ez a feladat a szocialista társadalom alapjából indul ki és megköveteli a szilárd, átgondolt és egységes cselekvést. Az SZKP XXV. kongresszusa által megadott feladatokban, a feladatok végrehajtásában nagy szerepet szántak a művelődésben, a tudományban és a kultúra egyéb területein dolgozóknak. A felsorolt területeken Észtországban és az egész Szovjetunióban is óriási haladást értünk el. Köztársaságunkban majdnem minden harmadik ember tanul, általános-, közép-, vagy szakközépiskolában, technikumban, felsőfokú intézményben. Az iskolákban és egyetemeken végzett jó munka eredményeként növekedett a lakosság műveltsége- is. Észtországban 72 tudományos intézet működik, amelyekben hatezer tudományos dolgozó dolgozik. Ez 28 százalékkal több, mint 5 évvel ezelőtt volt. Számos tudományos területen (többek között a finnugor nyelvek kutatásában is) a Tudományos Akadémia és több tudományos intézet jó eredményeket ért el és tekintélyt szerzett a köztársaság határain túl is. • A komunista társadalom felépítésén®! útján haladva egyre nagyobb jelentősége van a párt vezető szerepe növekedésének a művészetekben, irodalomban és az egész kulturális életben. Az osztályharc súlypontja áthelyeződött ideológiai területre. Nagy figyelmet fordítunk a lakosság művelődésére, a szabad idő kulturált, tartalmas eltöltésére. Ha nem vesszük WSSÄ55 rendelkező népköltészetet, akkor az észt kultúra viszonylag fiatal. Irodalmi életünk, zenei kultúránk, képzőművészetünk, színházi életünk a múlt század közepének elő felében kezdett el fejlődni. S ehhez vegyük hozzá, hogy a szovjet hatalom előtt elért kulturális eredmények csak a szocializmus körülményei között fejlődhettek tovább. Ez elsősorban az alkotások tartalmára vonatkozik.. Íróink, művészeink örömmel állnak a nép és a párt szolgálatában. A művészet a népé. Ez a lenini jelszó valóra vált a szocialista kulturális forradalom során. Növekedett a szépirodalmi művek példányszáma. A szovjet hatalom előtti időszakhoz képest 15—20-szor ttfibiy,könyvet adnak ki, átlagosan 30—40 ezres példányszámban. Bár majdnem minden családnak van saját könyvtára, mégis magas a könyvtárba látogatók száma. Körülbelül félmillió olvasója van könyvtárainknak évente, s 10 millió könyvet kölcsönöznek. A köztársaságban 9 állami színház működik, évente 1,3—1,4 millió a néző. A színházak látogatottsága tehát köztársaságunkban igen magas. Klubokban, különböző hangversenyeken, színjátszók előadásain évente 5 millió ember jelenik meg. A hangversenyeket — ahol neves szólisták gs együttesek szerepelnek — évente 1 millió ember látogatja. A köztársaságban 65 múzeum van, több száz kiállítást rendeznek: állandóan tele vannak látogatókkal. Bár majdnem minden lakásban van televízió, a mozilátogatók száma nem csökkent lényegesen, számuk évente 20—21 millió. Jellemző példa, hogy míg nálunk átlagosan minden ember évente 15-ször megy moziba, addig a szomszédos Finnországban ez a mutató 4,7. A tények a dolgozók szellemi igényének gyors növekedését tanúsítják, valamint azt, hogy a kultúrában való részesedés a szocialista életmód elidegeníthetetlen része lett. De a dolgozó tömegek nálunk nemcsak a kultúra élvezői, hanem alkotói is. Bizonyítja ezt a művészetekben az öntevékenység, a minden évben megrendezett hagyományos dal ünnepe, ahol 30 ezer fős énekkar szerepel. A marxizmus-leninízmus eszméivel telített művészet fontos tényező a kommunista erkölcs és világnézet kialakításában. Óriási szerepet játszik nálunk a testvéri népekkel, valamint a szocialista országokkal való kulturális kapcsolatok állandó fejlesztése. A kapcsolatok állandó fejlesztése érdekében különböző rendezvényeket szerveznek, amelyek közül különösen kiemelkednek a testvéri országokkal együttesen megrendezett irodalmi és művészeti napok. Az ilyen rendezvények köztársaságunk lakóinak alapos ismereteket adnak az örmény, ukrán, grúz és más köztársaságok kultúrájáról, az emberek életéről. Ennek a munkának jelentős, fontos része a kulturális kapcsolatok további fejlesztése a testvéri Magyarországgal. A mi népünk anyanyelvén olvashatja Petőfi, Jókai. Mikszáth, Molnár Ferenc, Gárdonyi és a mai írók alkotásait. '1940-től 1975-ig 38 magyar író könyvét adták ki, 867 ezer példányban. Nagyon népszerűek zeneművek és színdarabok. Néhány évvel ezelőtt járt Észtországban a budapesti Thália Színház és Magyarországra látogatott a mi balett-együttesünk. A legrégebbi észt színház, a „Vaine- muine” fellépett Budapesten, Madách „Az ember tragédiájá”-val. Nagyon örültünk annak, hogy az előadás tetszett a magyar közönségnek és a kritikának is. Közönségünk melegen fogadta Bartók műveit, Erkel operáit: Szokolay „Vémász”-át és a magyar operetteket is. Elmondhatjuk, hogy ezek a kapcsolatok még tovább fejleszthetők és szolgálni fogják népeink közeledését, barátságunkat és közös ügyünket Szelektív iparfeflesztés KGST együttműködéssel A lengyel ipar ma és liliiap A most végéhez közeledő ötéves időszak jelentős változásokat hozott a lengyel iparban amely számos területen megközelítette a világszínvonalat öt év alatt — 1971—1975 között — ipari beruházásokra fordították az egész népgazdaság beruházási összegének — közel 2000 milliárd zlotynak — csaknem a felét. Ennek eredményeképpen az ipar állóeszközei — épületek, termelési eszközök, berendezések — mintegy 66 százalékkal nőttek, s ezen belül a gépek és a berendezések csaknek megkétszereződtek az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Ennek eredményeképpen jelentősen növekedett az ipari termelés és az ipar részaránya a nemzeti jövedelem képzésében. Az ipari termelés átlagosan évi 10 százalékkal növekedett, ami igen jelentős, ha tekintetbe vesszük a világátlag évi 6 százaléknyi növekedését. Aránya a nemzeti jövedelem képzésében elérte az 58 százalékot s ez nagyfokú iparosításra mutat. Ugyancsak magas az ipar részaránya a foglalkoztatást tekintve; 11,5 millió dolgozó közül 5 milliót a szocialista ipar foglalkoztat. Ez a nagyszabású fejlődés az ipar strukturális átalakításával párosult és , így a legkorszerűbb iparágakban rendkívül dinamikus gyarapodást eredményezett. A gépipar például több mint másfélmillió embert foglalkoztat, és az egész ipari termelés 30 százalékát adja. Ma már elmondható, hogy Lengyelország ipari termékei versenyképesek a világpiacon, mert közülük számos igen közel áll a világszínvonalhoz. Ezzel magyarázható, hogy a ipar- árülistáján közel 4000 új termék szerepel. A legközelebbi évek követelménye a még dinamikusabban fejlődő ipar. Az ebben az ötéves időszakban lefektetett alapok lehetővé teszik, hogy a következő ötéves terv időszakában megkétszereződjön a termelés, az ipar részaránya pedig a nemzeti jövedelemben elérje a 62 százalékot. Ryszard Lencewicz Az elmúlt évek hazai iparfejlesztési tapasztalatai is bizonyítják: az egy-egy iparágra koncentrált beruházások csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a hazai fejlesztés a szocialista országokkal való együttműködéssel párosul. Számos nagyvállalatunk példája ezt igazolja. A szocialista integrációban rejlő lehetőségeket kihasználva lett például a legutóbbi években az egyik legtekintélyesebb európai autóbuszgyár az Ikarusz, e gyakorlatot követve valósíthatott meg — a szocialista és a tőkés országokban, egyaránt — sikeresnek ítélt fejlesztést a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár; e széleskörű együttműködés tette lehetővé, hogy az elmúlt öt esztendő alatt huszonötszörösére fusson fel a Videotonban a számítástechnikai eszközök gyártása. A számítástechnikai eszközök gyártásában kibontakozó együttműködés azonban a többitől némileg különbözött. A szocialista országok szako8 * sítási gyakorlatát eddig főként az jellemezte, hogy a termelés felosztásakor a már meglévő kapacitásokból indultak ki, erre építették a munkamegosztást, a fejlesztést. A komputer gyártásban ennek ellenkezője történt, hiszen nem volt ipari bázis, a részvevő országok a terveket először a rajzasztalon egyeztették, k ezután került sor a termelőkapacitások kiépítésére. Az egységes számítógéprendszer kidolgozását 1969- ben határozta el hat szocialista ország. Az akkori döntés lényege az volt, hogy az ESZ R programban résztvevő országok a szélesedő gazdasági integráció jegyében ködöseit féjlésüt&iek ki számi- tógépcsaládot, egyszersmind felosztják maguk között a gyártásból adódó feladatokat A hét évvel ezelőtt hozott döntés első eredményét 1973 nyarán mérhették le a szakemberek: ekkor mutatkoztak be a moszkvai kiállításon az egységes számítógép-rendszer tagjai. Az esemény nemcsak a szocialista, hanem, a tőkés országok szakembereinek körében is méltán keltett feltűnést. A programban részt vevő országok működő gépeket vittek Moszkvába, s csaknem a teljes gépsort bemutatták. A moszkvai kiállítás óta újabb gépek, perifériák jelentek meg a szocialista országok piacán. A szakosítási egyezmény alapján hazánk gyártja a gépcsalád legkisebb tagját az R—10-est. Tavaly készült el az első miniszá- mítógáp, a VT 1005-ös, amely az ügyviteli munkában alkalmazható előnyösen. A székesfehérváriak új terméke az ugyancsak az egységes számítógép-rendszerbe illő R—12, amely 10-es társának továbbfejlesztett változata. Az összehangolt fejlesztés helyességét igazolják a piaci sikerek Számítógépeink nagy vevője a Szovjetunió, emellett a programban részt vevő valamennyi szocialista országba szállítják berendezéseinket. E biztos felvevő piac tette lehetővé, hogy a gépeket sorozatban, gazdaságosan állítsuk elő, egyszersmind ez a piac tette kifizetődővé a fejlesztéseket is. Mindennek eredményeképpen hazáinkban ma már olyan számítástechnikai eszközöket képesek előállítani a gyártok, amelyekre a fejlett számítástechnikai kultúrával rendelkező országokban is van vevő. Megalapozott tehát a terv: a Videoton az idén — 1975-höz képest — meg akarja duplázni eladásait a nem szocialista országokban. A számítástechnikai eszközök gyártásában mind jobban kibontakozó együttműködés jelzi: fejlődésünk gyorsításának, a szeíektív iparfejlesztésnek fő útja a szocialista integráció lehetőségeinek széleskörű kihasználása, ezen járva juthatnák el a gyárak legkönnyebben oda, hogy minden piacom jól értékesíthető termékeket kínálhassanak a vásárlóknak. K. Ny. J. A kurszki álomváros Szerelik a reaktorokat. Éppen értekezlet folyt Va- lerij Szaakjan, a kurszki atomerőmű építésvezetője irodájában, amikor megérkeztünk. Hosszú várakozásra számítottunk. Szaakjan elvtárs azonban hellyel kínált bennünket és tanúi voltunk, amint az értekezleten az építésvezető a következőket mondta: — Véleményem szerint elsőrendű autóutat kell építeni az erőműhöz. Két-három egyirányú sávval, középen elválasztó területtel. Szükségnek tartom az építési terv ilyen irányú korrigálását. Jellemző apróság. Később azonban meggyőződhettünk róla, hogy a kurszki atomerőmű építői valóban ügyelnek minden apróságra. Az erőműépítésben gyakorlott, legjobb szakemberek tevékenykednek itt. Találkoztunk olyanokkal is, akik tapasztalatot szerezni érkeztek ide. A kurszki atomerőmű főmérnöke, T. P. Nyi- kolajev a Csernobilban még csak most épülő atomerőmű igazgatóiával ismerteti az elvégzendő feladatokat, a problémákat. A kurszki atomerőmű, teljes elkészülte után, Euróna legnagyobb atomerőműve lesz. Lényeges sajátossága még az is, hogy az atomtöltet kicserélése naponta megy majd végbe, eay speciális gépezet segítségével, — ahogy az energetikusok mondják — teljesítmény alatt. Ez lehetővé teszi, hoav az energetikai blokkok megállás nélkül üzemeljenek. — Ez az atomerőmű a kurszki mágneses anomália óriási nyersanyagbázisán felépülő nagyméretű ipari komplexum szíve lesz, — hangsúlyozta a Kurszki terület SZKP bizottságának titkára, Mihail Krasznoborodko. Az atomerőmű igazgatóhelyettesével, A. P. Nyemitowal egy terjedelmes tó, az erőműhöz felépített víztároló partjára érünk. A tároló partján áll az erőmű dolgozói számára felépített település, amely mindössze ötéves, s bár a térképek még nem jelölik, igen nagy jövője van. Minden irányban futnak a nagyfeszültségű vezetékek. Épülnek már a gyárak, is a fő energia- fogyasztók — egy jelentős elektromos fémmű Sztarij Oszkolban, az atomerőmű közvetlen közelében pedig egy ipari gépgyár és mások! Az erőmű mellett épülő kisváros a kitűnő tudós, a szovjet atomenergetika megalapítója, Kurcsatov nevét viseli majd. Ju. Vaszilkov, V. Gorosryecfeti
