Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-27 / 151. szám
\ WT8. Jfe&B ft BBOCWPIC WRGTW NfiPLAP Skanzen Szentendrén épül hazánk és Európa legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma. A következő másfél évtized alatt hazánk tíz tájegységéről összesen 314 műemléket telepítenek át a múzeum területére. A szakszerű beavatkozás sokat segít Beszélgetés a Magyar Gyogypedagógnsak Egyesülőiének munkájáról A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének országos szakmai konferenciája tegnap ért véget Szolnokon. A különböző intézetek mellett több szaktekintély is részt vett a plenáris ülésen, illetve a szekcióüléseken. Közülük Gordosné dr. Szabó Anna kandidátussal, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanárával beszélgettünk az egyesület hivatásáról és érdemi munkájáról. A medence partján — A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete társadalmi szerv, — mondotta dr. Szabó Anna, — s ' ezért lehetőségei tükrében mérlegelhető munkája- Nemcsak az iskoláskorúakkal foglalkozik, hanem a fogyatékosokkal Összefüggő egész témakörrel. Azt kívánjuk elősegíteni, hogy a fogyatékosok az iskola elvégzése után munkát kapjanak, boldoguljanak, minden ember egyenrangú partnerként kezelje őket. Segítőtársakat kell keresnünk, hogy munkánk valóban eredményes legyen. Szakmai konferenciáinkra azért hívjuk meg az egészségügy, a jog- és munkaügy képviselőit, mindazokat, akik a rehabilitációt, a fogyatékosok integrálódását elősegítik. — Szakmai konferenciáik milyen szerepet töltenek be az egyesület életében? — Figyelemreméltó fórumot biztosítanak a gyógypedagógusoknak. Minden koherenciáinknak átfogó központi témája van. Amellett a szekcióüléseken sajátos és időszerű kérdések is napirendre kerülnek. Mindez jól szolgálja a gyógypedagógusok továbbképzését, hiszen a legújabb kutatási eredményeket Ismertetik. Ezen túlmenően országos tanácskozásaink állásfoglalása alapján különböző ajánlásokat teszünk az állami szerveknek, főhatóságoknak. Példaként említve: az Oktatásügyi Minisztérium pedagógusképző osztálya felkérte egyesületünket, hogy hozzunk létre egy olyan bizottságot, amely javaslatot tesz a gyógypedagógiái szak- emberhiány leküzdésére. Sok területen — így az oktatási reform előkészítésében, 's a felnőtt fogyatékosokkal való foglalkozásban is érezhető a MAGYE tevé- kenyésge. Hazánkban több tárcához tartozik a fogyatékosokkal való foglalkozás. A legnagyobb jószándék mellett sem hangolódik kell.Óen egybe a tárcák ilyen irányú tevékenysége. Egyesületünk bizonyos fokig tudja kompenzálni azt a fogyatékosságot, ami ebből adódik. Nagy gondot okoz, hogy hazánkban nincs rehabilitációs törvény. Megalkotását azért szorgalmazzuk, mert akkor összehangoltabban menne ez a munka. — Más társadalmi egyesületek is foglalkoznak a fogyatékosokkal... — Igen, de csak metszik a teljes kört, a MAGYE viszont átfogóan foglalkozik ezzel a témakörrel. — A Szolnokon tartott országos szakmai konferenciának mi a jelentősége? — A témaköre miktt igen figyelemreméltó. Napirenden szerepelt: „A halmozott fogyatékosságok elvi, elméleti és diagnosztikai kérdései, a halmozottan fogyatékosok gyógypedagógiai és rehabilitációs lehetőségei” —■ című témakör. Ez azért érdekes, mert a fogyatékosok létszámán belül '.arányeltolódás tapasztalható, növekszik a halmozottan fogyatékosok aránya. Ezek számára az országban csupán egy intézet van, s a gyógypedagógiai intézményekben kevés ilyen osztály működik. A Szolnokon elhangzottak alapján van tehát mit ajánlani az oktatási és az egészség- ügyi szerveknek. Mivel a tapasztalatok szerint elsősorban az enyhén halmozottan fogyatékosok száma emelkedik, úgy véljük a minél korábbi gyermekkorban szükséges a szakszerű gyógypedagógiai beavatkozás. Ezáltal csökkenne azok aránya, akiket az általános Iskolákból ki kell emelni és gyógypedagógiai intézményekben nevelni — Miként képzeli el ( az üyen irányú munkát? , — Nem a családból való kiszakitásról, speciális bölcsődék, vagy óvodák létesítéséről van szó, — bár állalmi gondozottak, vagy veszélyeztetett helyzetűék esetében az sem elképzelhetetlen. Tömegméretekben azonban inkább a szülők iskoláját kellene 1 megteremteni, hogy a gyógypedagógusoktól tanácsot kapva szakszerűen tudjanak foglalkozni gyermekeikkel. — Főiskolai tanárként miben látja a gyógypedagógiai intézetek nagyarányú szakemberhiányának okát? — Magyarországon 75 éves a gyógypedagógiai tanárképzés. Más országokban nincs önálló gyógypedagógiai főiskola, — nálunk van. Főiskolánk nagy számban bocsájt ki szakembereket. Most például ezerhétszáz hallgatónk volt, s a tanév végén közel háromszáz diplomát adtunk ki. Nem véletlen tehát, hogy külföldön igen jó híre van a magyar gyógypedagógiának. Mindennek ellenére a szakember- hiány tény, s évente a tantestületek létszámához viszonyítva eléri a 45—47 százalékot. Magyarázható ez azzal, hogy a gyógypedagógiai hálózat fejlődik, főleg az általános iskolák mellett szervezett kisegítő osztályok száma nő. Ezekben az osztályokban és a kisegítő Iskolákban érződik leginkább a szakemberhiány. Okai között egyébként fellelhető az is, hogy végzett hallgatóink egy része nem a klasszikus értelemben vett gyógypedagógiai intézményekben helyezkedik el, hanem egyéb területeken, — így például a logopédiai hálózatban, vagy a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben. Simon Béla Nyaralunk. Ki Itt, ki ott — nagyon sokan éppen Szolnok megyében: Cserkeszölön és Berekfürdőn. A szezonmyitáskor már beszámoltunk arról, van-e hol vásárolni, étkezni, aludni a két fürdőhelyen, most arra a kérdésre kerestünk választ: milyenek a szórakozási, művelődési lehetőségek. / Könyvtár, könyvesbolt, folyóirat pavilon nincs a cser- keszőlői strandon. Azaz .. ., a strandtól másfél, két kilométerre a Szabó-dűlőben lehet könyvet kölcsönözni, egyik-másik üzletben könyv is kapható, s akinek szerencséje van. a postán hozzájut néhány újsághoz, folyóirathoz. — Elég ez? — kérdeztük a vendégeket, s íme a válaszok: — Harmadszor vagyok itt, tudtam, hogy mire számíthatok ... — Estéről, estére unatkozom. Még szerencse hogy a campingben van magnó, televízió, lemezjátszó. — Egy jó fürdőhely kulturális szolgáltatatások nélkül elképzelhetetlen... Bartha Jánost, a községi tanács elnökét szinte naponta megszólítják: mikor javul már a helyzet? — Sok jót nem mondhatok. Iskolára, mozira, művelődési házra, könyvtárra egyaránt szükségünk volna. Nem hogy nyaranta a napi három—hatezer fürdővendég, de a kétezerötszáz cserke- szőlői lakos igényeit sem tudjuk kielégíteni. — Milyen megoldás kínálkozik? — Mivel egyszerre több művelődési intézményt kellene felépítenünk, én egy „mini” nevelési központra gondolok. A pénzünk pillanatnyilag még nincs meg rá, de én bízom benne, hogy pár év múlva megvalósul a terv. — S addig? — Tavaly alkalmaztunk egy függetlenített népművelőt. Intézménye ugyan nincs, de ő ennek ellenére lelkesedéssel dolgozik. Most nyáron például a szabadtéri A 30 ezer lakosú Komló három napra a hazai eszperantó mozgalom „fővárosa”: a Magyar Eszperantó Szövetség ugyanis a mecseki bányászvárosban rendezi meg a 26. magyarországi eszperantó kongresszust. A nemzetközi nyelv barátainak találkozója pénteken ■kezdődött, azon mintegy 350 színpadra szervez programokat. Táncdal, magyamóta, operettest... — Esténként filmvetítés van, a strand területén pedig könyveket lehet vásárolni — válaszol a kérdésre egy berekfürdői vendég, Kurucz Gyula, aki Salgótarjánból érkezett. Gedeon Erzsébet, a karcagi Déryné Művelődési Központ előadója pontos információval szolgál: — A filmvetítés mellett egyéb programról is gondoskodtunk, elsősorban a hét végi napokra. Több táncdal, operett, magyamóta est lesz, a gyerekek szórakoztatására pedig bábcsoportoíkat, irodalmi színpadokat hívtunk meg. A rendezvények többségét a strandra, tehát „szabadtérire” tervezzük, reméljük, az időjárás nem szól majd közbe. — És ha mégis? — Most fejeződött be a berekfürdői klubkönyvtár felújítása, helyiséggondunk tehát nincs. — Klubkönyvtár... ezek szerint könyvkölcsönzés is van? — Természetesem, A berekfürdőiek, és a vendégek egyaránt kölcsönözhetnek, s tapasztalataink szerint kölcsönöznek is. Tóth Tibor könyvet szorongat a hóna alatt. Később kiderül, nem itt vette, nem itt kölcsönözte, olvasni hozta Szolnokról, hazulról — attól tartva, hogy Berekfürdőn nem kap majd. — Néhány éve Cserikeszőlőn töltöttem egy hetet Könyvet, újságot, folyóiratot kerestem, hiába. Két nap után kénytelen voltam beutazni Kunszentmártonija _ Ny aralunk. Berekfürdőn jobb, Cserkeszölön rosszabb kulturális körülmények között Igaz, a cserkeszőlőiek- nek van mentségük: nincs művelódési ház, nincs könyvtár, s ez kétség kívül komoly akadály. De elfogadják-e ezt a magyarázatot a csalódott vendégek? Keresni kellene valami ideiglenes megoldást. eszperantista vesz részt az ország minden megyéjéből. Rajtuk kívül Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság terstvér- szervezetei is elküldték delegációikat Komlóra. A kongresszus alkalmából ikdállítások nyúltak a bányászvárosban. Farmet A nadrágról van szó. Statisztika készült nemrég ennek a ruhadarabnak üstökös- szerű pályafutásáról. Állítólag 125 év alatt egymilliárd darabot adtakx el belőle, legalábbis a Levis-ből. Azért számítanak éppen ennyi időt, mert akkor vándorolt ki a nadrág alkotója Bajorországból Amerikába, és 100 évig a derék aranyásóknak és a marhapásztoroknak (másszóval a cowboyoknak) adogatta el. A második világháború után azonban a nyugati fiatalság — mégpedig "a jómódú családok gyermekeiből alakult csoportok — hirtelen felkapták. Ezzel akartak tiltakozni a szülők ■pénzhajhászó, üresen csillogó életmódja ellen. És elkezdték viselni ezt az egyszerű munkaöltözetet. Mert az volt. Mi farmernek nevezzük, de születése helyén, Amerikában jeans a neve, ami onnan származik, hogy nemcsak a cowboyok, hanem a genuai tengerészek is viseltek ilyen vitorla-vászon nadrágot, és az angolosított geanes szóból alakult ki a jeans. Ma már azonban igen csekély a tengerészek és a cowboyok százalékaránya a farmernadrágot viselők tömegében. És a társadalmi tiltakozás jellege is megszűnt. Igaz, ma is jórészt fiatalok hordják, az említett statisztika szerint jobbára a 15 és a 39 év közöttiek vásárolják ' a „kék csodát”, amely gyártóinak valóban csoda sokat hoz. Ügy tűnik, hogy a piac lassan-lassan telítődik, de a farmernadrág gyártói még látnak új lehetőségeket: a 39 éven felüliek között is elterjedhet. És terjed is. Miért ne! Talán nincsenek öreg farmerek? Nálunk egy- időben jobbára csak öreg farmerek, azaz téesztagok voltak egyes szövetkezetekben. Igenám, de ha a fiatalok meglátják, hogy a farmer- nadrág elterjedt az idősebb korosztályok körében, megsértődnek, méltatlannak tartják majd, hogy ők is ugyanazt viseljék. És egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy valami más foglalkozási ág nadrágját választják ki maguknak, mondjuk a vadászét, vagy a hentesét, vagy a balett-táncosét. Eljön az idő, hogy amikor az idősebbek téglával lesúrolt formernadrágban végig parádéznak az utcán, a fiatalok lebiggyesztett ajakkal fordulnak utánuk, és azt mondják: cikis. T. L H. D. Romló: eszperantó „főváros" Bolgár tájakon (3.) Várnai varázslatok i. -ki -' ^ ' —cg».—^ Kék ég alatt kék tenger: a „Bolgár Riviéra” Ha az utas Sumenben kegyelet- teljes érdeklődéssel nézegette a Kossuth-emlékeket, az E—27-es nemzetközi úton vagy a nagyjából azzal párhuzamosan haladó vasúton niem sokat kell már kelet felé utaznia, hogy újfajta szépséggel találkozzék: a bolgár tengerparttal. A Fekete-tenger az ország harmadik legnagyobb városánál, Várnánál tündöklik elénk, varázsa azonnal megfogja az érkezőt. Ha nem lepne itt más, mint a modern város, a maga nyüzsgő kereskedelmi és művészeti életével, a mediterrán környezet szépsége, és persze a pompás parti fövenye és rendkívül alacsony sótartalma miatt strandolásra oly alkalmas tenger — Várnában akkor sem lehetne csalódni. De van itt bőven más is. Mélységesen .mély a múlt kútja — írta Thomas Mann és Várna az a hely, ahol szinte gyűrűnként tanulmányozhatja ezt a „kutat” az érdeklődő tekintet. Trák, majd görög kereskedelmi telep, római kolónia, majd a bizánci uralom, aztán — a XIII. században — Kálóján cár diadalmas bolgár lovasai, gyors fejlődés, gályák messzi földrőa a felvirágzó kikötőben, lófarkas, félholdas lobogók, török hódítás — ez p város története dióhéjban a XV. század derekáig. Ekkor következett az iskolában oly könnyen megjegyezhető évszám: 1444. Itt, a várnai csatában dőlt el hosszú időre a Balkán és Európa jórészének sorsa. ......Murad szultán a janicsárok é lén már meneluilésre gondolt (Hunyadi János ugyanis megverte a török sereg mindkét szárnyát). Ekkor Ulászló király — írja a krónikás —, akit környezete rábeszélt, hogy ne nézze tétlenül a dicsőséget ígérő harcot, parancsot adott a rohamra. Csekély csapat élén elszántan vágtatott a janicsárok tömegének... A király és hős kísérői egyenként elestek a török csapásai alatt Néhány perc elteltével egy póznára tűzve tűnt fed Ulászló feje ...” Ez pedig annyit jelentett, hogy még évszázadokon át nem utolsósorban Várnán át özönlött Kons- I tantinápolyba Kelet- és Dél-Európa minden kincse. De a ma Bulgáriája nem felejti el Hunyadi nagy kísérletét: szobra ott áll az egyik sétányon. Ha Várnában sétálunk az idő országútján is ide-oda kanyargunk. A Vapracov utca közelében római műemlék bukkan elénk, Várna őse, Odesszusz egyik ékessége, a fürdő. Csaknem fél kilométer hosszú csatornarendszerének építői jó munkát végeztek: a kutatók kitűnő állapotban ásták ki és konzerválták. Jól látható, hogy valaha márvány borított itt mindent, de a gótok a IV. században, a római birodalom széthullása idején, széthordták: vezéreik felismerték, hogy a hűvös lapok védelmet nyújtanak a perzselő déli napsugár ellen. Várna tengerparti parkja külön élmény. Akit nem elégít ki a hűs lombok között megcsillanó tenger látványa, itt megismerkedhet a mélység életével — még búvárruhát sem kell öltenie. Elég, ha besétál a híres Akváriumba, ahol üvegfalak mögött éli a magyar szem számára oly szokatlan közegben különös életét a víz alatti világ. De térjünk vissza a felszínre, ahol szikrázik a Nap! A várnai strandokon kora reggeltől késő estig forr, pezseg az élet Nyelvek, bőrszínek és ruházatok vonzó Bábele a várnai nyár. Ha leszáll az este, kígyóinak a modem hotelsorok hívogató fényei és megszólal a zene: beat, keringő- vagy éppen kólo-dallamokkal telik mega langyos éjszaka. A közeli kikötőben szálfa termetű tengerészek reklámfogsora villan a sétáló lányokra. Ki tudja, honnan jönnek, hová tartanak, itt minden es mindenki távoli tájak üzenetét hozhatja. Elegáns hajó simult a parthoz és szőke férfiak, szőke nők, szőke gyerekek rajzanak ki belőle: svéd turistacsoport ruccant át a közeli Isztambulból. Amikor a napkorong félkaréja felbukkan a víz és az ég mezsgyéjén, elbúcsúznak a párok, elcsendesednek a sétányok. De a parton már ott ülnek a horgászok és a hajnali gyönyörködök nemzetközi szektájának tagjai. Üj nap kezdődik a bolgár tengerparton, új szépségekkel, új élményekkel. (K—S) tíVéee) i i