Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. június 24. Madrid: június végi harcok teSellltO Camacho —------------ a spanyol m unkásbizottságok le$en- dáshü'ű, féltucat börtönbüntetést kiállt vezetője bejelentette: mégis megkísérli június végén a munkásbizottságok országos kongresz- szusának megtartását. A spanyol munkásosztály e szervezetei a Franco rendszer hanyatlásának korszakában alakultak ki és átvette a legnagyobb spanyol üzemekben a munkások tényleges érdekképviseletét a fasiszta rezsim ál-szakszervezeteitől. A munkásbizottságok a legkülönbözőbb világnézetű spanyol munkások szervezeti és akcióegységét fejezik ki. Spanyolországban, ahol az ellenzéket részben illegalitásba, részben fél- illegalitásba szorították — igen p.ehéz felmérni az egyes pártok és csoportok tényleges erejét. Abban azonban a nyugati megfigyelők is megegyeznek, hogy a munkásbizottságok minden bizonnyal a legszélesebb következetesen baloldali tömegerőt jelentik ma Spanyolországban! Nyilván ezért döntött úgy a spanyol kormány, hogy betiltja a munkásbizottságok kongresszusának megtartását. Az indokolás az volt, hogy a szervezetet „a Spanyol Kommunista Párt irányítja”. Márpedig a jelenlegi kormány alapvető politikai célja az, hogy a spanyol kommunisták pártját illegalitásban tartsa és elszigetelje. Camacho nyilatkozata szerint — ha a kormány nem változtatja meg a tilalmat — a munkásbizottságok kongresszusát a kormány döntése ellenére szervezik majd meg. Ez a spanyol demokratikus és ellenzéki erők egyik döntő akciójának ígérkezik. Június utolsó napjai tehát meghatározó jelentőségűek lehetnek a további spanyol .politikai fejlődés szempontjából. A .munkásbizottságok kongresszusának politikai kihatása különösen azért lehet döntő, mert ugyanebben az időszakban (június második felében) zajlanak le (részben a hatalom bástyáin belül, részben az ellenzék tá-1 borában) az elvi állásfoglalást igénylő nagy politikai csaták. Ezeknek a küzdelmeknek a frontvonalát a következőképpen lehet meghatározni. János Károly spanyol király és a kormányban helyet foglaló úgynevezett „konzervatív reformerek” (vezetőjük Iribarne belügy- és Are- ilza külügyminiszter) az amerikaiak teljes támogatásával kidolgozták egy politikai átmenet tervét. Ennek az a lényege, hogy legalitást biztosítana a különböző kereszténydemokrata és szociáldemokrata irányzatú pártoknak — de megtagadná a törvényes működési lehetőséget a Spanyol Kommunista Párttól. A jövő tavaszra tervezett választásokon tehát eleve csak bizonyos pártok indulását engedélyeznék. Ezen túlmenően még e pártok működését is számos intézkedés bénítaná. Ezek közül a legfontosabb az, hogy csak az alsóházat választanák tényleges titkos szavazással. A felsőházban a Franco rezsim örököseinek kezén levő megyei adminisztráció jelöltjeire lehetne szavazni, a tagok egy része pedig a még Franco által kinevezett tisztségviselőkből kerülne ki. Ráadásul a miniszterelnök személyének kijelölését is kivonnák az alsóház döntése alól, s azt a jelenlegi kormány vonalától még valamivel jobbra álló koronatanácsra ruháznák. A döntő kérdés Spanyolországban az, hogy milyen formában teszi meg ezt az ajánlatot a jelenlegi kor- \ mány a kereszténydemokratáktól a szocialistákig terjedő pártoknak — és azok elfogadják-e a megegyezést Franco örököseivel. Ami az ajánlatot illeti, a spanyol képviselőház, a Cortes június elején 338:91 arányban 24 tartózkodással elfogadta a kormány tervét. Ez önmagában is jellemző, hiszen ez még a Franco által kiválasztott képviselőház. Ennek a többsége szavazta meg, a pártok részleges legalitásáról szóló I kormányjavaslatot. ami mutatja, hogy a képviselőket ez az ajánlat nem aggasztja különösebben. Egy nappal az ajánlat jóváhagyása után ugyanez a Cortes megtagadta a pártok tevékenységét betiltó, illetve a párttevékenységet húsz évig terjedhető börtönnel sújtó törvénycikkek eltörlését. Ügy ítélte meg, hogy ezeket nem lehet egyetlen tollvonással eltörölni, hanem helyettük más, enyhébb, de hatásos intézkedésekkel kell a legalitást elfogadó pártok „jó magaviseletét” biztosítani. Ez az ajánlat. A másik oldalon az ellenzéki pártok egyelőre elutasítják a korlátozott legalitás gondolatát. A kereszténydemokratáktól a kommunista pártig terjedő ellenzéki front tevékenységét összehangoló Demokratikus Koordináció szóvivői többször is kijelentették: hogy nem fogadják el a maguk számára a törvényes tevékenység lehetőségét Franco örököseinek kezéből a kommunisták törvényen kívül, helyezése árán! Jelenleg , “ *fért----------- folyik a harc Sp anyolországban, hogy a kormányhatalom és az amerikaiak koncentrált nyomása ellenére ebben a kérdésben az ellenzék frontja szilárd maradjon és a demokratikus koordinációt ne lehessen szétbomlasztani. Ha a spanyol munkásbizottságok (engedéllyel vagy anélkül) meg tudják tartani június végi kongresszusukat, ez döntően megerősítheti az ellenzéki front szilárdságát és engedményekre kényszeríti a Franco-örökösök kormányát. — ic — Négy jelölt Portugál elnökválasztási kampány Portugáliában végéhez közeledik az elnökválasztási kampány. Hat és fél millió szavazópolgár vasárnap az urnákhoz járul, hogy megválassza Costa Gomes tábornok utódját. A négy jelölt, Eanes, Aze- vedo, Carvalho és Pato, az az ország csaknem valamennyi nagyobb településén megfordult már. Néhány vidéken kisebb-nagyobb incidensek tarkítottál?: a választási hadjáratot. Bőven akadt személyeskedés is. Különösen Eanes*, és Azevedo támadja élesen egymást: mivel sok tekintetben azonos politikai platformon állnak, így akarnak egymástól elhódítani szavazatokat. Egyedül Pato, a kommunista párt elnök jelölt je folytat olyan politikai kampányt, amely kizárólag élvi alapokon nyugszik. Eanes tábornok, a szárazföldi erők főparancsnoka rendelkezik a legtöbb lehetőséggel ahhoz, hogy sikeresen fejezze be kampányát, hiszen a szocialista, a demokratikus néppárt és a demokrata szociális centrum párta-parátusa egyaránt rendelkezésére áll. Az utóbbi napokban a három párt főtitkára, Soares, Sa Camel ro és Amaral is megjelent a tv képernyőjén, hogy latba vesse politikai súlyát Eanes megválasztásáért. A szocialistáknak a jobboldallal kialakult választási akcióegyisége Vila Realban odáig terjedt ki, hogy közösen megbuktatták a kommunista és más baloldali személyiségekből álló városi végrehajtó szervet, ellenőrzésük alá vonták a testületet. A jobboldal ezt nem tudta volna keresztül vinni, ha a PSZP a KP-val fogott volna össze. Pato, a KP jelöltje keddi sajtóértekezletén megbélyegezte a hatóságokat amiatt, hogy kiengedtek börtönéből többezer volt fasiszta ügynököt, sőt megszüntették az ellenük indított eljárást is. Pato sajtóirodája szerdán hajnalban bejelentette: a portugál fegyveres erők katonáinak egy csoportja kiáltványban fordult a választókhoz, hogy a kommunista jelöltre szavazzanak egy olyan baloldali kormány megteremtése érdekében, amelyben a kommunisták, a szocialisták, a haladó tisztek és a független baloldaliak vennének részt. A csoport a népi mozgalom sorainak megbontását célzó akciónak minősítette Carvalho őrnagy jelölését, Annak a véleményének adott hangot, hogy „a forradalmi folyamat nem merült ki”, és hogy az új körülmények megkövetelik „a népi erők és a fegyveres erők együttműködésének megerősítését az ailkatmárfy és a szocializmus felé való átmenet talaján”. Közigazgatási reform Nigériában Nigéria 1967-ig négy közigazgatási egységből állt. 1967 májusába^ az országot 12 szövetségi államra osztották. Ez év februárjában a két legmagasabb vezető testület — a Legfelsőbb Katonai Tanács és a Szövetségi Államok Országos Tanácsa — átfogó közigazgatási reformot rendelt el. Az eddigi 12 szövetségi állam helyett a jövőben 19 állam lesz. A közigazgatási reform célja a kiéleződött törzsi gondok megoldása, valamint az ország fejlesztésének gyorsítása. A reform keretein belül új fővárost is alapítanak az ország középső résién. A vezető testületek közleménye szerint Lagos már nem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket. Üj testület szerveződött, melynek feladata az új főváros megvalósításához szükséges feltételek megteremtése. A szövetségi főváros (Federal Capital Territory) részére 8 ezer négyzetkilométer területet biztosítanak, melynek középső részét építik be. A tervek szerint a főváros teljes megvalósulása 12 —lő éven belül várható. 0 KGST és a Közös Piac kapcsolatai Nyikoláj Faggyejev, a KGST titkára dániai körútja alkalmával már 1973 augusztusában javasolta Norgaard dán külügyminiszternek, az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsa akkori elnökének, hogy a KGST és az EGK kapcsolatainak adjanak szervezett formát. Ezt a megbeszélést 1974 őszén hivatalos levélváltás követte, amelynek eredményeként Edmund Wellenstein, az EGK egyik magasrangú gazdasági szakértője küldöttség élén Moszkvába látogatott, hogy a KGST szakértőivel közösen megvizsgálja a két integrációs szervezet közötti gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit. Az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése és a konferencia záróokmányának gazdasági ajánlásai . jó alkalmat adtak arra, hogy a gazdasági kpcsolatok biztos alapokra helyezve bővüljenek a különböző társadalmigazdasági rendszerű országok között. A konferencia szellemének megfelelően az idén februárban Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnökhelyettese, a KGST VB soros elnöke Brüsszelben megállapodás-tervezetet nyújtott át Gaston Trón, luxemburgi miniszterelnöknek, az EGK miniszteri tanácsa mostani elnökének. Kedvező fooadtaiás A tervezetet általában kedvezően fogadták az EGK országokban, de mértékadó sajtó vélemények, például a De Monde, vagy a Le Libre Belgique szerint a tervezet sok olyan kérdést tartalmaz, amely éles vita tárgya lesz a tárgyalásokon. A szervezett együttműködés kialakítása valóban nem lesz sima ügy. Mit is tartalmaz a KGST megállapodás-tervezete? Kilátásba helyezi az együttműködést a szabványosításban, . a környezetvédelemben, információcserében és a statisztikai nyilvántartások rendszerében. A javaslat hangsúlyozza hogy a két gazdasági tömörülés közötti szervezett együttműködés csak a diszkrimináció-mentesség alapján képzelhető el. A KGST-országok a helsinki értekezlet ajánlásainak megfelelően élvezni akarják a legnagyobb kedvezményes elbánást a Közös Piaccal folytatott kereskedelemben. A KGST-államok azt követelik, hogy szállításaikat és vásárlásaikat ne sújtsák olyan hátrányos megkülönböztető előírások, amelyeket a Közös Piac többi partnereivel szemben nem alkalmaz. Hite! és egviittműködés A tervezet külön említi a mezőgazdasági termékek forgalmának rendezését. A két szervezet között a mező- gazdasági és élelmezési" cikkek szállításait hosszú távon stabilan és igazságosan kell szabályozni, tilalmak és korlátozások nélkül. Emellett javasolja, hogy a két szervezet nyújtson egymásnak kedvezményes hiteleket az együttműködés finanszírozási gondjainak megoldására. A tervezet nem érinti az egyes tagállamok között már megkötött és érvényben levő szerződéseket. A megál^aoodás-tervezet — mint látható — meglehetősen sokrétű, s elfogadása esetén a KGST és az EGK közötti kereskedelem feltételei lényegesen javulnának. Ám a vita még csak most kezdődik. Az EGK tagállamok meglehetősen fanyalogva fogadták a diszkrimináció-mentes kereskedelem követelését. Az EGK e tekintetben sokmindennel érvel, csakhogy egyoldalú előnyökhöz juthasson a KGST-or- szágokkal szemben. A tárgyalásokon a legélesebb összecsapás ebben a kérdésben várható. A közös piaci szakértők ugyanakkor azt is kifogásolják, hogy a KGST nem nemzetek feletti szerv, a titkárság, vagy a végrehajtó bizottság nem adhat kötelező előírásokat a KGST tagállamok számára, — ellentétben a Közös Piac hasonló testületéivel. Gaston Thorn nemrégiben nyilatkozott a Lityeratumaja Gazetának, a két szervezet közötti kapcsolatok kilátásairól, s hangsúlyozta, hogy a nyugati vélemények szerint az együttműködés bővítésének ez a* egyik legfőbb akadálya. Valójában eléggé neheze, elragadható ez az érveié^ hiszen az EGK kötött megállapodásokat például a Földközi tenger medencéjének országaival, a Karib- tengeri és az afrikai államokkal, vagyis az úgynevezett negyvenhatokkal is. Emellett — mint a Lityera- turnaja Gazét a hangsúlyozta — a KGST rendelkezik a kapcsolatok bővítéséhez szükséges felhatalmazással. Érdemi választ Az egyezmény megkötése tehát mint arra említett nyilatkozatában Gaston Thom is utalt, aligha várható a közeli napokban. Gondokat okoz az is, hogy a KGST- tagállamok sorain belül kétségkívül rendezni kell számos jogi és szervezeti kérdést, amelyek általában a tagállamon kívüli országokkal kiépíthető együttműködés feltételeire és formáij'a vonatkoznak. Mégis a KGST kezdeményezése egyértelműen mutatja: a szocialista integrációs szervezet a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásával hajlandó szervezett együttműködést kialakítani a Közös Piaccal, a helsinki tanácskozás záróokmányában foglaltak alapján. Most tehát Brüsszelen a sor, hogy^ Thorn úr udvarias köszönőlevelén túl érdemi választ adjon a KGST. tervezetére. . \S*ií3 •" L. P. Lengyelország 2000-ben A lengyel jövőkutatás A „Lengyelország ^000- ben” Kutató és Előrejelző Bizottság munkájáról dr. Witold Nowacki professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke nyilatkozott. — Elsődleges feladatunk, hogy felvázoljuk a lengyel társadalom és népgazdaság egyes elemeit 1975—2000 perspektívájában. Hosszútávú vizsgálatokról van szó, melyeknek célja a társadalmi fejlődés előrelátható és ikívánatos szükségszerűségeinek az életformának. az emberek személyiségének a megállapítása a fejlett szocialista társadalom keretein belül. A másik feladatcsoport a tervezés módszerével áll összefüggésben. ugyanis a hosszútávú fejlődés gazdasági és társadalmi aspektusait szorosan összekapcsoló komplex tervezésre való átállás, közvetlen mó'don megteremti a különböző területen végbemenő események tudományos előrejelzésének igényét. A feladat egy sor konkrét szakvélemény kidolgozását tűzi ki célul bizottságunk számára. Ezeket a szakvéleményéket Lengyelország társadalmi és gazdasági fejlődése távlati tervének a kidolgozásánál használtuk fel és használjuk fel majd a jövőben is. A tervet 1990-ig dolgozzuk ki. Néhány példát szeretnék adni a prognosztikai kutatásainkról. LengyelorBzág 2000-ig vég-. bemenő demográfiai fejlődéséről folytatott kutatásaink lehetővé tették, népességünk fejlődésére vonatkozólag olyan variánsok elkészítését, amely 2000 utánra is szól. A lengyelországi települési hálózat perspektivikus modelljének vizsgálata nyomán elkészítettük az ország gazdálkodásában és térbeli struktúrájában várható változásokra vonatkozó szakvéleményt 1990-ig, ahol figyelembe vettük a népgazdaságnak, az egészséges természetes környezet megőrzésének, a lakosságnak az igényeit is. A fogyasztás perspektivikus modelljének vizsgálatai hat éve folynak. Alapvető feladatunk,' hogy alternatív modelleket készítsünk a rohamosan fejlődő Lengyelország magas fejlettségű társadalmának fogyasztói mintáiról, melyeik képesek biztosítani a tudománynak, a gazdaságnak és a szocialista értékrendnek megfelelően a szükségletek harmonikus kielégítését Több szakvéleményt dolgozott ki a Nyersanyagtar- talóki Bizottság is. Így többek között. elkészítették 1990-ig szólóan a geológiai lehetőségek és az ásványi kincsek bázisait növelő, perspektivikus szakvéleményt, 2000-ig pedig az ország hajtóanyag és energetikai mérlegének prognózisát. A kulturális prognózist vizsgálva, felméréseket végeztek az iskolai oktatásról, az oktatásügy új feladatainak analízise elkészítéséhez. Ezek a feladatok a, demográfiai, társadalmi ás gazdasági fejlődés következtében merültek fel. A tudományos, kulturális és nevelési bizottság elkészítette a közgazdasági és pedagógiai szempontból vizsgált, a jövő oktatásügyi modelljére vonatkozó szakvéleményeket. A „Lengyelország 2000- ben” ^ Bizottságnál hét albizottságban és két csooortban folyik a munjka. Érdemes még azt is hozzátenni, hogy munkánk a bizottságok között felmerülő összefüggéseket is felöleli. így pl. az 1990-ig folytatott társadalompolitika alapjainak szakvéleményezése. valamint a „Lengyelország a tengeren 2000-ben” témakör szakvéleményezésénél való együttműködés is a bizottság hatáskörébe tartozik. Bizottságunk a nemzetközi együttműködés keretein belül így továbbra is fejleszti a szocialista országok prognosztikai tanulmányokat folytató központjaival .való együttműködését. Szerveztünk egy ún. „Prognosztikai nyári iskolát” is. amelyen az európai szocialista országok prognosztikai központjainál folyó munkáról folytatunk tapasztalat- cserét. (F. A. Int erpress — KS)
