Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
4. .1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. június 22. TUDOMÁNY, TECHNIKA A bűnüldözés szolgálatában, Az FMN—2 Mikró-makrá fényképező berendezés alsó prizmáján vizsgálja az igazsíágiigyi nyomszakértő Tóth Pál a betörés helyszínén talált, biztosított, bevéshető ajtózárat Egykor a beismerő vallomást tartották a bűnügyekben a bizonyítékok királynőjének, minden másnál főleg a tárgyi bűnjeleknél ter- helőbbnek. A tudományos technikai forradalom azonban új korszakot nyitott a bűnüldözésben is, szinte valamennyi tudományág kutatásait, eredményeit felhasználva forradalmasodott a kriminalisztika: a bűncselekmények elkövetési módjait, eszközeit és felderítésének - módszereit tanulmányozó gyakorlati tudományág. Már a századfordulón felismert és alkalmazott alapelvből kiindulva, hogy tud- niilik a tettes mozog a helyszínen és fizikai elváltozást okoz (jár. kel, tárgyakat fog meg, elvág, összetör vagy megsért, ott hogy valamit, ha mást nem a szabad szemmel nem látható láb- és ujjnyomát, egy hajszálat, egy parányi szövetszálat, vagy elvisz tárgyakat (ezeket az elváltozásokat, a ma már mindennap használatos műszerekkel a szakértők rögzíteni, vizsgálni, azonosítani tudják, sőt a nyomokból a nyomképző tárgyakat is megtalálják. A klasszikus és az oly sokat emlegetett ujjnyom ma még a legtöbb országban az egyetlen egyedi azonosítási módszer. Alapja, hogy két embernek sem azonos az ujjlenyomata. Természetesen ez a corpus delicti is csak egy láncszem a bizonyítékok láncolatába illesztve, és önmagában, kiragadva a közvetett és közvetlen bizonyítékok logikailag szoros egységet alkotó láncából bűnösséget még nem bizonyít. A bűn- cselekmények felderítésének bonyolult, összetett, pókhá- lószerűen szétágazó folyamatából ezúttal csupán néhány tárgyi bizonyíték felkutatására, rögzítésére és azonosítására alkalmas eljárást, módszert és műszert Hansfénykép A bűnözők személyazonosságának hang alapján történő megállapításával a Bell cég 1944. óta foglalkozik. Kutatóiknak sikerült megállapítaniuk a hang és a szavak intenzitását és volumenét. Ám a későbbi eredmények nem bizonyultak minden tekintetben helyesnek, ezért felhagytak a további kísérletekkel. 1962-ben sikerült a módszert tökéletesíteni, az eljárás azonban igen magas költséggel járt. Ugyanis minden személy hangjának jellemző „menete” van, amely a szódiagram görbéje alapján állapítható meg. Ennek a leolvasásához igen bonyolult készülékre volt szükség. Végül 1973-ban feltaláltak egy e célt szolgáló, az eddigieknél sokkal gazdaságosabb berendezést. A találmány Carlos Eboli nevéhez fűződik, aki az oszcdlloszkó- pia alkalmazásával, elektromágneses impulzusokkal, képernyőn regisztrálta a hangot. Minden hang hullámai jellemzőek valamely személyre, erejük és a szavak kiejtésének módja szerint. Ekként pontos grafikon kapható valamely személy hangjáról. Az eljárást alkalmazó rendőri szervek szerint a gép nem téved, és még a névtelen telefonáló sem marad névtelen. Eboli találmánya új nyilvántartási módszer alkalmazását tette lehetővé. Ahhoz, hogy bármely bűnöző a hangja alapján azonosítható legyen, „hangosztályozásra” van szükség a bűnügyi nyilvántartásokban, és ez lehetővé teszi a hangkartotékrendszer felállítását mutatunk be a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság szakértőinek segítéségével. Hogyan keletkeznek, milyen sajátos jegyei alapján tehetők láthatóvá és hogyan azonosíthatók az ujjlenyomatok? Az ujjlenyomat keletkezésében is éppúgy, mint a többi nyom képződéséhez nyomképző, nyomhordozó és azokat egymáshoz szorító erőhatás kell. Az ujjnyom- képződésnél a nyomképző a kéz, a nyomhordozó pedig bármilyen anyagú tükrös vagy sima felület lehet. A kézenlévő bőrtfoltszálrajzo- latok (barázdák és ormoza- tok) a nyomhordozót érintve sajátos látens lenyomatokat hagynak. A látens ujjnyom láthatóvá és rögzíthetővé tételéhez a nyomhordozó anyagától, felületi sajátosságaitól, színétől, szennyezettségi fokától, stb. függően különböző előhívó porokat (argento- rát ’port, poliesztergyantát, grafitot, magnéziumszulfátot, ezüstnitrát oldatot, jódot, indigóport, vagy az ehhez hasonló összetételű anyagot tartalmazó japán készítésű sprayt) használnak. A bőr- fodorszál rajzolatok aprólékos vizsgálata és elemzése útján mutathatók ki azok a sajátosságok, amelyek minden ember ujjlenyomatát egyedivé teszik. Az országban, elsőként a megyénkben kísérleteztek ki egy módszert: a halott ember preparált ujjlenyomatát egy eltűnt nő használati tárgyain talált ujjlenyomatokkal összehasonlítva jöttek rá, hogy a vízbefulladt és már a felismerhetetlenségig felbomlott emberi holttest azonos azzal a nővel, akit hetek óta keresnek. Ma a szocialista országok közül csak Lengyelországban tartják nyilván valamennyi állampolgár ujjlenyomatát Amikor a személyi igazolványukat átadják ujjnyomatot vesznek tőlük. A bűnoselekA technikai újdonság után egy olyan fényképező berendezéssel ismertetjük meg olvasóinkat, amelyet a megyei rendőr-főkapitányság laboratóriumában használnak. Első látásra a laikus nehezen hinné el a harmonikaszerű, hosszú csőre szerelt masináról, amelynek fémdoboz asztallapjában 16 lámpás fényakna van, és kisegítő lámpaoszlopára nagyon sok, különböző szögben világító fényforrás szerelhető, hogy fényképező berendezés. Mit tud, és mire használják? Tóth Pál rendőrszázadosnak a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság igazságügyi nyomszakértőjének, precíz, szakszerű megfogalmazását idézem: „Az FMN—2 Mikró- makró fényképező berendezés az írás- és nyomszakértőknek nagyszerű segítőtársa. E műszer nélkül a szakértői vizsgálatok dokumentációinak elkészítése túl hosszadalmas lenne, és gyenge minőséget produkálna. A vele elvégezhető munkák sora (mennyisége, minősége) a szakember elméleti felkészültségétől és gyakorlati tapasztalatától is függ. Jellemzője, hogy a műszer segítségével tizenhat 'megvilágítási módozatban: átmenő fényben, fénykamrában és irányított sugarakkal lehet fényképezni. A berendezés segítségével ultra-ibolya lu- minesszencia és infi-avörös sugarakkal is fényképezhetek a tárgyak. Sőt, megoldható az árnyékmentes mikro- és makró fényképezés is, így a zárakról és lakatokról általános és metrikus, valamény nyomozásánál, amikor már szűkül a gyanúsítottak köre, az ujjlenyomattár sokat 6egít a nyomozóknak a tettes személyének megállapításában. Természetesen a helyszínen hagyott lábnyomokból is el tudnak indulni a szakértők és a nyomozók. A Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság laboratóriumában a lábbeli talpak gazdag tárát őrzik. A Magyarországon gyártott valamennyi cipő és csizma talpának megtalálható a mintája. Ha a helyszínen a gipsszel kiöntött lábbeli hagyta nyom hiányos, a minták alapján egyértelműen megállapítható, milyen típusú cipőtől származik. A lábnyom alapján találták meg egy zalaegerszegi betörés tettesét. A helyszínen talált lábnyomról kiderítették, hogy olyan csizmának a talpától származik amelyből a Tisza Cipőgyárban mindössze ezer párat gyártottak. A győri nagykereskedelmi vállalat hozta forgalomba, és az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat vásárolta meg a dolgozóinak. Ez alapján szűkült le a kör, és találták meg végül a betörőt. Nemcsak a lábbeli talpának, hanem a gépkocsik kerék- köppeny-nyomának is van mintatára. A bolgárok 1974- ben állították össze a for-, galomban lévő gépkocsimárkák keréknyomának katalógusát, amelyet a szocialista országok rendőrségeinek is átadtak. A bűncselekmény vagy a baleset heyszínén rögzíthető keréknyomból, a tengelytávolságból, a fordulási sugárból egyértelműen megállapítható a gépkocsi márkája. És még egy érdekesség, amely nem a nyomokkal, hanem az ujjnyomhoz hasonló egyedi azonosítási módszerrel függ össze. Az egyik nyugati államban az ujjnyommal egyenértékű, de sokkal bonyolultabb és költségesebb eljárást dolgoztak ki, amelynek alapja az emberi hang. mint részletdűs mikrő- és makró felvételek készíthetők. Gyakorlatilag a rendelkezésre álló megvilágítási rendszerek segítségével — figyelemmel a fénytörvényekre — a fény-árnyék 0—100 közötti vátoztatására részletgazdag felvételek készítésére van lehetőség. Ezért természetes környezetben, szabad szemmel nem látható mikro- és makró részleteket is dokumentálhatjuk az igazságszolgáltatásnak”. És most lássunk egy konkrét példát. Ennek a berendezésnek a segítségével kizárólag a tettes által használt feszítőszerszám hagyta nyomok alapján göngyölítettek fel bűncselekményt és találták meg a tettest. A nyom volt az egyik cáfolhatatlan bizonyíték. Az eredményt — amelyet a szaklapok is publikáltak — szinte egyedülálló sikernek tartották a szakemberek. Mi is történt valójában? Egy éjszaka két betörést követtek el a megyében. Mivel két járás területén történt, a helyszíni szemlét is két bizottság végezte. A megyei rendőr-főkpaitányság szakértőihez eljuttatott helyszíni jegyzőkönyvek értékelésekor kiderült, hogy a módszer, ahogyan a két bűncselekményt elkövették, egy tettesre utalt, de a helyszínen használt feszítőszerszám által hagyott nyomok nem voltak azonosak. Ahány eszköznyom, annyi méret és formabeli sajátosság. A szerszám által hagyott nyomokon kívül semmi más használható bizonyítékot nem találtak a tettes feltételezhető mozgási útvonalán. A kát bűncselekményt követő félév múlva három betörés történt. A helyszínen a tettes sajátos kézjegyet hagyott : olyan eszköznyomokat, amelyről a szakértők kiderítették, hogy hasonló formabeli sajátosságokat mutatnak a félévvel ezelőttiekkel. A szemlebizottság alapos nyomrögzítő munkája eredményeként került előzetes vizsgálatra egy olyan esz- köznyompár, amely az ajtófeszítéskor keletkezett az ajtó keretén, illetve lapján. Ebből a nyomból egy olyan speciális feszítésre alkalmas eszközre következtettek, amelynek egyik oldala lapos, sarkos, a másik domború és mindkét vége keskenyedő formájú. Summa summárum, a következő betöréskor, amikor a megzavart tettes elmenekült, és otthagyta a felfeszített pénzeskazettát, valamint a feszítőszerszámját — amelyről megállapították, hogy egy kombinált: drótvágónak, kalapácsnak, fogónak, szöghúzónak, ládabontónak egyaránt használható szerszám. A bűnügyi Technikai Intézet szakértői egyedi sajátosságok alapján azonosították a helyszínen talált nyomokat, a kombinált szerszámmal, s kategorikusan kijelentették, hogy attól származnak. Ez volt az egyik szál, amelyen a nyomozók elindulhattak. A másik pedig a betörés helyén hagyott elvágott lakatok, ablakrácsok. Először csak annyit tudtad, hogy valamilyen nagy erő kifejtésére alkalmas nyitószerszámot használt a tettes. Bűnjelként csupán a vasrácsok vágott végeit és a vágott lakatkengyelt tudták biztosítani. Míg a szakértők a labortatórium- ban dolgoztak, a nyomozók az egyik gyanúsított lakásán egy betonvasvágót találtak. Felsorolni is nehéz lenne, hogy milyen bonyolult, precíz vizsgálatok százai kellettek ahhoz, míg megnyugtatóan bizonyítani lehetett, hogy a lakatokat és az ablakrácsokat valóban a gyanúsított lakásán talált szerszámmal vágták el. ÉrzékelVégül a kriminalisztikai technika egy újabb műszerével ismertetjük meg olvasóinkat. Reméljük, hogy az új Promillor elnevezésű szondát, amellyel most az NDK-ban kísérleteznek, hazánkban is majd eredményesen használhatják az ittas vezetőkkel szemben. Az új szonda a színváltozás mellett az alkoholkoncentráció értékét is kimutatja, az üvegcsövön egymás alatt levő három 0,5, 1,0 és 1,5 ezreléket feltüntető körgyűrű alapján. Az új szondát már szériában gyártják és több megyei rendőrfőkapitányság területén kísérleti jelleggel tetősül a vizsgálatsorozat vázlata: a szakértők munkája a betonvasvágó éleinek sztereomikroszkopikus vizsgálatával kezdődött. Több mint száz próbavágást végeztek a lakathoz és a rácshoz hasonló anyagokon, míg az azonosításhoz legmegfelelőbb mintát kiválasztották, és az MC—51 összehasonlító mikroszkóp tárgyasztalára kerülhetett a minta és az eredeti vágásnyom. Ennek a mikroszkópnak a segítségével dönithették el — a két vágási csatornát, a jellegzetes straeszok alapján összehúzva — hogy megegyeznek-e. Ezt követte a fény- képdokumentácíó elkészítése a már említett mikró-makró fényképeező berendezéssel. Ekkor vált láthatóvá az eredmény: a minta és az eredeti nyom majdnem tökéletes hasonlósága. Az eltérés tíz-húsz százalék között mozgott. Üjabb vizsgálatok következtek, tisztázni miből adódik a különbség. Rájöttek, hogy sohasem lehet semmilyen mozgást pontosan ugyanúgy megismételni. hiszen egy embernek sem egyezik kétszer a nyomképzési mechanizmusa. (Másképp fogja, eltérő erősséggel nyomja stb. Mindemellett még bekalkulálták, hogy az optikai rendszerek a több százszoros nagyításban már torzítanak. Betöréses lopások helyszínéről biztosított ablakrács és lakatkengyel vágási csatornáinak mikroszkopikus felülete a gyanúsított lakásán lefoglalt vasvágóval végzett minták mikroszkopikus felületével olyan mennyiségi és minőségi megegyezést mutatott, amelynek alapján kategorikus véleményt nyilvánítottak a szakértők. Ugyanígy bebizonyosodott, hogy az a bizonyos kombinált szerszám, amelyet a tettes a betöréseknél használt, ugyanannak a gyanúsítottnak a tulajdona. A szakértői véleményeket a bíróság a bizonyítékok láncolatába illesztve terhelő adatként fogadta el és tulajdonképpen a szakértők által produkált tárgyi bizonyítékok késztették a tettest beismerésre. alkalmazzák. Jogilag egyelőre ugyanúgy értékelik, mint* a csupán színváltozást kimutató szondát, vagyis alapját képezd a véralkoholvizsgálatnak. A két értéket azonban minden esetben egybevetik és jegyzőkönyvben rögzítik. Az új szonda által kimutatott és a véralkoholvizsgálat eredményeként kapott értékeknek nagyobb számú, úgynevezett reprezentatív összehasonlítása után fognak dönteni az új szonda bizonyító erejéről és általános bevezetéséről. Irta és összeállította Kovács Katalin Innen—onnan A mikrovilág titkai Szovjet tudósok előállított ták a hélium szupernehéz izotópját, a hélium—8-at. A páratlan értékű felfedezés bekerült a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami felfedezési és feltalálási bizottság jegyzékébe. A szovjet fizikusok már 1959—1960 körül megjósolták, elméleti alapon, a hélium—8 létezését. Az új izotóp kialakulását és szétbomlását a dubnai Egyesített Magfizikai Kutatóintézet egyik csoportjának sikerült megfigyelnie. A hélium—8 különleges helyet foglal el a Mengyele- jev féle periódusos rendszerben. Az izotópban két pozitív töltésű részecske (proton), hat semleges töltésű neutront tart egyensúlyban. Bomlása során hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. A tudósok véleménye szerint , a hélium—8 nagy szerepet játszhat a világmindenség asztrofizikai jelenségeiben. „Agy körüli" balesetek Angliában megvizsgálták az „ágy körüli” baleseteket, a vizsgálat kiterjedt az álltalános kórházakon kívül a gyermek-, szülészeti- és geriátriai kórházakra. A balesetek két fő típusa: „kiesett az ágyból” és „elcsúszott az ágy mellett”. A balesetek fő okaként a felügyelet hiányát állapították meg, szerepet játszik a kórtermek csúszós padlózata, valamint a magas ágy is. Mivel az utóbbi tényező meglepően sok balesetnek volt forrása, azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy olyan ágytípust szerkesztenek, amely éjszakára süllyeszthető. Az ilyen ágynak elsősorban a geriátriai intézményekben volna előnye balesetvédelmi szempontból. Dohányzás-ártalom Svédországban 4000 egypetéjű és 8000 kétpetéjű ikret tart nyilván a Közegészség- ügyi Intézet tudományos megfigyelések céljából. Egy stockholmi kutató kiválasztott közülük 100 egypetéjű és ugyancsak 100 kétpetéjű ikret, akiknek az életkörülményei azonosak — kivéve dohányzási szokásaikat. A kutató a dohányzás hatását tanulmányozza a májra és a szívre. A kétpetéjű ikrek a kontrollcsoport szerepét töltik be. A megfigyelések eredményeit az idén dolgozzák feL Izotóp készítés A kobalt—60 radioaktív izotóp a leggyakrabban és a legnagyobb mennyiségben használt izotópok közé tartozik. Az előállítás eddig igen lassan történt, mert a kobalt■—58-as elemet évekig kellett a reaktorban tartani, amíg kobalt—60-ná alakult át. Most az illionisi Technológiai Intézetben új eljárást dolgoztak ki, amellyel néhány év helyett néhány hónap alatt tudnak kobalt—60- at készíteni. Az új eljárás lényege: agyaggal elegyített kobalt—59-ből indulnak ki, ezt bombázzák az atommáglyában. Az új eljárással a kobalt—60 gyártásához hu- szad-ötvened annyi idő kell csak mint eddig. ElebtroiiikBS Leningrádi mérnökök igen egyszerű és könnyű (150 gramm súlyú) készüléket szerkesztettek, amely pótolja a hangszalagokat. A készüléket Golosznak nevezték el. A készülék által keltett hangot a szájüregbe vezetik, a szájüregben artikulálja beszéddé a beteg a generátor hangját. A készülékkel a hang intenzitását is lehet változtatni, így bizonyos érzelmi színezetet is adhat a beszédnek a beteg. Mit tud az FMN—2 fényképező berendezés? Uj szonda
